Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

Paragrafus az űrben Napfolttevékenység Az űrkutatás nemcsak a műszaki és a természettudo­mányokban hozott hatalmas arányú fejlődést, hanem — amint erről ,a MTESZ Köz­pont Asztronautikai Szakosz­tályának kiadványa- számolt be — a jogtudomány szarná* ra is új területet nyitott meg. A jogászok „az űrben” sok bonyolult kérdéssel kerültek szembe, amelyek a földi sza­bályokkal nem válaszolhatók meg. Néhányat közülük már megoldottak, de a java még hátra van. Ez egyáltalán nem megle­pő, hiszen például még azt is tisztázniuk kell, hogy egyál­talán mit minősítsenek űr­nek, kozmosznak, melyik az a szint, ahol a légkör végződik és a világűr kézdődik. Sok vi­tát váltott ki az a' kérdés is, mi értendő az űr békés fel- használásán, aminek biztosí­tása az űrjog legfontosabb célja. Egyesek szerint békés felhasználás még a katonai jellegű űrtevékenység is, ha nincs kifejezetten támadó jel­lege. Mások ragaszkodnak ah­hoz, hogy a- világűr békés fel- használása csak tudományos problémák megoldására irá­nyulhat, vagy a Kutatási ered­ményeknek az egész emberi­ség javát szolgáló gyakorlati gyümölcsöztetését célozhatja. A1 sok vitás kérdés ellenére néhány fontos területen» már nemzetközi érvényű „űrparag­rafusok” vannak életben. Nemzetközi egyezmény mond. ja ki például, hogy a világűr — benne a Hold és más égi­testek — az egész emberiség birtokának tekintendők, s a kozmoszt vagy annak részét egyetlen ország sem sajátít­hatja ki. Ugyanilyen hatály- lyal tilos nukleáris vagy egyéb tömegpusztító fegyvereket Föld körüli pályára juttatni, tilos ilyeneket más égitesteken el­helyezni, — tilos ilyen fegy­verekkel felszerelt űrállomá­sokat létesíteni. Nem szabad a Holdon vagy más égitesten katonai bázisokat, berendezé­seket, erődítéseket kiépíteni, illetve fenntartani, fegyve­rekkel kísérletezni és katonai gyakorlatokat tartani. El kell kerülni a világűr szennyezését, de ugyanígy a földi környezet megváltoztatá­Százszemclyes szalonok — kerekeken Hamarosan új buszok gyár­tásába kezd a Lvovi Autó­gyár. A százszemélyes LAZ— 698 típusú busz városi fő út­vonalakon való használatra készült Ajtajai szélesek, utas­tere tágas. A busz valameny- nyi részegységét — a hidrauli­kus kormányszerkezetet, a preumatikus függesztést, a hidromechanikus áttételt a legújabb technikai követelmé­nyeknek megfelelően tervez­ték. A lvovi gyár évi terme­lése több mint 8 ezer autó­busz. 1975-re befejezésre ke­rülő átépítése után futósza­lagairól naponta több mint ötven kényelmes „szalon” gördül le Népújság 10 1972. január 30, sát is a Földön kívüli anya­gok behozatalával. Az űrhajósok, mint az em­beriségnek a világűrnél „akk. ieditált” követei számára ve­szély, baleset vagy kényszer- leszállás esetén mindenki kö­teles minden lehetséges se- gítséget megadni. Sőt, a szer­ződést aláíró országok arra is kötelezettséget vállaltak, hogy ha akár csak olyan jelenség jut is tudomásukra, ami bár­hol — a világűrben, a Holdon vagy más égitesteken — az űrhajósok életét vagy egész­ségét veszélyeztetheti, ezt is azonnal közlik az érdekelt — „felbocsátó” •— országokkal és az ENSZ-főtitkárával is. Külön egyezményt dolgoz­tak ki az űrjogászok — ter­mészetesen a műszakiak mesz- szemenő segítségére támasz­kodva — a kozmikus hírköz­lés szabályozására. Az „űr- parágráfusok” 1965 óta 51 frekvenciasávot biztosítanak a világűrbeli távközlés céljaira. Ezek közül 14 sáv kizárólag erré a célra szolgál, a többi­nek a használatában megfe­lelő munkamegosztás alapján másokkal osztozik az űrkuta­tás. Egy frekvenciát azonban teljes kizárólagossággal az űr­hajósok felkutatására és meg­mentésére foglaltak le. Ott ma még nem tartunk, hogy az „űrparagrafusok” pél­dául a jobbkézszabályt. vagy a földi közlekedés más előírá­sait plántálnák át az űrbe, de az űrjogászok az egész vilá­gon és hazánkban is igyekez­nek már előre megfogalmazni azokat a szabályokat is, ame. lyeknek alkalmazására az űr­kutatás — a rohamos fejlődés ellenére is — csak a jövőben, esetleg a távoli jövőben te­remti meg a feltételeket Még a Német Televízió is kisietett a helyszínre, amikor a Stuttgarti Állatkert néhány állatápoló inasát vizsgáztat­ták. A vizsgafeladatok közé tartozott az elefántok körmei­nek gondozása, ápolása. Ahogy felvételünkön is látni lehet a fiatalember egy hatalmas re­szelővei igyekszik eleget ten­ni a rábízott feladatnak, míg a mellette álló másik elefánt vegyes érzelmekkel szemléli a műveletet, A többi foglalko­Az ógörög asztronómusok még sima felületű, izzó gömb­nek tekintették a Napot. A ké. sőbbi megfigyelések rácáfoltak erre az elképzelésre, árnyéko­kat, foltokat fedezve fel a Nap felszínén. Ezeknek sokáig nem tulajdonítottak jelentőséget, megjelenésüket véletlenszerű­nek, alakjukat meghatározha- tatlannak tartották. Henry Schwabe a napkorong 1826-tól kezdődő több mint húsz éven át tartó megfigyelé­séből azt a következtetést von­ta le, hogy a foltok száma tíz­éves periódusokban nő, illető­leg csökken. Ugyanebben az időben Johann van Lamont a mágnestű viselkedésében fede­zett fel tízéves periodicitást. A jelenséget magyarázó első pub­likáció, mely kapcsolatba hoz­ta a mágneses tevékenységet a naptevékenységgel, 1852 már­ciusában jelent meg, Edward Sabin angol kutató tollából. Rudolf Wolf összevetve La­mont és Schwabe eredményeit a napfolttevékenység közepes periodicitását tizenegy egész egykilenced évben állapította meg. MIT TUDUNK MA A NAPFOLTOKRÓL? A foltok kezdetben apró, sö­tét pontok képében jelentkez­nek a Nap fotoszférájában, ke­resztmetszetük csupán 2000 km. Néhány napon belül válnak tényleges foltokká, maximális kifejlődésüket két hét alatt érik el. Élettartamuk mintegy három hónap, egy közepes nagyságú folt átmérője 50 000 km (négyszer nagyobb a Föld zási ágakhoz hasonlóan a le­endő állatápolóknak is egy hároméves tanfolyamot kell elvégezniük mielőtt jelentkez­hetnének a vizsgára. Manap­ság csak kevesen mennek er­re a pályára, mivel a kerese­ti lehetőségek nem mondhatók rózsásnak, ezzel szemben azon­ban nagyfokú idealizmust és különös rátermettséget igé­nyel. Az ápolóknak ugyanúgy meg kell nyerni az oroszlá­noknak a bizalmát, mint, a átmérőjénél). Sötét központi maggal rendelkeznek, amelyet szürkés félárnyék vesz körül. Rendszerint csoportokat ké­peznek: egy nagyobb csoport­hoz számál több különböző méretű napfolt is tartozhat, amelynek a napkorong egy­negyedét is beárnyékolhatják, s így szabad szemmel is jól lát­hatók. A Nap északi és déli féltekéjén, mondhatni, egyidő- ben jelentkezhetnek. Gyako­riak a napegyenlítőtői azonos távolságra eső napfoltcsopor- tok. Érdekes tulajdonságuk, hogy a periódus elején a fol­tok a magasabb szélességeken jelennek meg a periódus végé­re pedig „lecsúsznak” az ala­csonyabb szélességek zónájába) Sokszor már megjelennek az új ciklus foltjai, mikor az elő­ző cikluséi még láthatók a Nap egyenlítője körül. Felszínük a környező fotoszféránál alacso­nyabb hőmérsékletű, mágne­ses terük körülbelül háromszor erősebb a Napénál és a 3000 gausst is elérheti. (A Földé nem haladja meg a 0,5 gausst). Ml A HELIOBIOLOGIA? A biológia különböző terüle­tein több mint száz éve vég­zett megfigyelések az adatok olyan tömegével bizonyítják a földi élet kapcsolatát a nap- tevékenységgel, hogy ezek rendszerezésének szükségessé­ge új tudományt hozott létre, Az Irkutszki Ritkafém- Kutatóintézet munkatársai ér­dekes eljárást dolgoztak ki az gazellákét vagy akár a fóká­két. Nagy türelemmel és hoz­záértéssel kell felnevelnie a gyengébb állatokat és meg­gyógyítani a betegeket. A nem mindennapi munkakörrel járó viszontagságok kárpót­lásaként az ember szert tehet földünk legkülönbözőbb álla­tainak barátságára és ugyan­akkor biztos lehet abban, hogy nélkülözhetetlen szerep hárul rá az állatkertek fenn­tartása terén, Ez az új tudomány a heliobio.' lógia. Az élő szervezetek attól füg­gően, hogy mennyire érzéke­nyek a heliogeofizikai ténye­zőkre, három csoportba osztha­tóik. Az első csoportnál a mágneses viharok azonnali re­akciókat váltanak ki. A máso­diknál a reakció egy napot ké­sik a harmadiknál gyenge vagy el is maradhat. . Az emberi szervezetben a vér koaguláló és antikoagulá- ló rendszere egyike azoknak, amelyek naptevékenységre leg­érzékenyebben reagálnak. Be­tegség vagy legyengülés ese­tén, amikor ez a rendszer nem képes kiegyenlíteni a naptevé­kenység káros hatását, gyako­riak az infarktusok, trombózi- sos megbetegedések és kómás állapotok. Századunk divatos járvány­betegsége az influenza. A viru- lógusok azzal magyarázzák a tömeges influenza megbetege­déseket, hogy az emberiség bi­zonyos periódusokra elveszti immunitását a vírusokkal szemben. A megbetegedési hul­lám kezdetének időpontja egy­beesik a naptevékenységbe be. állott hirtelen változásokkal. Megbetegedési ciklusok körül­belül 11 évenként figyelhetők meg, 35 évenként pedig a be­tegség rendkívüli méreteket ölt aranylelőhelyek külszíni feji téseinek fagyelleni védelmére. Az ipari jellegű kísérlet szín­helyéül a Nelkán bányát vá­lasztották, ahol telenként mí­nusz 60—65 Celsius fok hő­mérséklet is előfordul. A talaj megfagyás elleni védelme a kitermelés folyamatosságának biztosítása szempontjából fontos. Az intézetben egy 90 mVóra teljesítményű habgenerátort készítettek, amely az egész­ségre veszélytelen habot állít elő. A szétfecskendezett hab elterül a földön, összekevere­dik a hóval és védőréteget al­kot. Az eljárás eredménye­képpen nem kell mestersége­sen felmelegíteni a talajt ta­vasszal, amely 5 méteres mély­ségig szokott megfagyni.-------- a J égszobrászat A Le Figaro és az Air Fran­ce minden évben megrendezi a tengerparti homokszobrász versenyt. Most azt akarják be­bizonyítani, hogy jégből és hóból is lehet olyan művészeti alkotást készíteni, amely fel­veszi a versenyt a carrarai márványból készült szobrokkal. A japánok Sapporóban, a kanadaiak pedig Quebecben évek óta megrendezik a hatal­mas méretű jég- és hószobrok fesztiválját. Franciaország, amelyet ugyancsak bőkezűen megáldottak a tél istenei, most követni fogja ezeket a példákat. A Le Figaro és az Air France közösen meghirde­tett jégszobrász-versenyének győztesei igen értékes juta­lomban részesülnek. Az első helyezett részt vehet a Sappo­ro» hófesztiválon, a második helyezett pedig a québeci kar­neválon. Franciaországban ez- ideig 20 téli üdülőhely vállal­kozott arra, hogy 1972. már cint 1-ig lebonyolítja a jégszobrász- versenvt Vizsgafeladat : elefántok körmeinek manikűrözése Habbal a fagy ellen

Next

/
Thumbnails
Contents