Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

V 1 1 <r I J A L’HPWANITÉ 'DIMANCHE Írja; Kora : 200 000 év A ncj)i nevén: eiCtgjékér. Egy kétszázezer évvel ez« előtt meghalt embert ünnepel, tek a tudományegyetemen. Henri de Lumley, ez a sok­oldalú francia antropológus mutatta be, áld egy évtizede fáradozik azon, hogy az embe­riség távoli múltját felderítse. Legutóbbi ásatására a Pire- neusok keleti vonulatában Tautavel faluban került sor. 1969-ben és 1970-ben áll­kapocstöredéket hozott fel­színre, majd néhány hónap­pal ezelőtt rábukkant arra a koponyára, amelyet nemrégi­ben mutatott be Párizsban. A tudománynak manapság megvannak a megfelelő esz­közei, amelyekkel viszonyla­gos pontossággal meg tudja határozni a földrétegek és a földrétegekben található tár­gyak korát. Korszerű módsze­rekkel állapították meg a tau- taveli ember életkorát is: 000000 év. Ez a lelet megdön. fcötte az eddigi európai lele­tek rekordját. A világrekor­dot azonban nem sikerült megdönteni. ezt egy Afriká­ban feltárt előembercsontváz Éartja 2 millió évvel. Az Igazai megvallva, ez az af rikai előember még erősen különbözük az emberfajtától. A tautaveli koponya már sok­kal inkább megközelíti a mai emberi alkatot, bár a koponya tulajdonosa nem lehetett szép­ségideái: állkapcsa előreugrik, homloka alacsony, koponya­csontján elől két hatalmas dudor díszeleg, a koponya­csont hátul egészen lapos. Annak ellenére, hogy a ko­ponyát még nem tisztították meg teljes egészében a kör­nyező földrétegtől, az máris látszik, hogy térfogata rend­kívül kicsi, messze elmarad a neandervölgyi embertől aki­nek agytérfogata majdnem egyenlő a mai emberével, A tautaveli koponya, vala­mint az előzőleg talált két állkapocs egy konyha marad­ványai között került napvilág­ra. Akkoriban a Pireneusok­ban elsősorban a vadonélő ökrökre, vadkecskékre, őzre, ezenkívül párducra, iramszar­vasra és rinoeeroszra vadász­tak, Henri de Lumley rendkívü­li körülményekre hívta fel a figyelmet: az emberi csontok helyzete semmi kétséget nem hagy afelől, hogy emberhús is szerepelt a menüben. A tauta­veli barlang minden bizony­nyal az emberevő nomádok éléstára volt. A hagyma számtalan hasz­nos anyagot tartalmaz — így például C. Ba vitamint, A- karotint és számos mikroba­csoportot pusztító fitoncidákat. A Harkovi Orvosi Egyete­men már tíz éve vizsgálják a hagy ma hatását az emberi szervezetre. A kutatások ered­ménye egy sor új készítmény — köztük az „Allilcsep” ne­vű preparátum is. Az Allil­csep kedvezően hat az emész­tőrendszerre, javítja a szív­működést, különösen a szív­gyengeség esetén. Az Allilcsep még egymilliószoros hígítás­ban is tágítja a szív periféri­kus véredényeit. A készítményt Harkov kli­nikáin a gyakorlatban is al­kalmazták. Az Allilcsep ér­szűkületből eredő magas vér­nyomás szabálytalan működé­se esetén is hatékonynak bi­zonyult. Harkovi _ gyógyszerkutatók nemrég száraz hagymakészít­„Tengeri hajdú" Az ötszáz évig tartó török uralom alatt az ellenük küzdő bolgárok, a „hajdúk”, a he­gy ekhe húzódtak, s ott szabad- csapatokba tömörültek és har­coltak az ország egész terüle­tén. Az erről szóló írásos do­kumentumok azért érdekesek, mert sokáig úgy tudták, hogy csak az ország belsejében har­coltak a hajdúk. Az újabb ku­tatások kiderítették hogy még a Fekete-tengeren is tevékeny­kedtek. Az első bolgár „tenge­ri hajdú” Valcsan Vojvoda volt: csónakkal megtámadta a török kereskedők Istambul és Konstanca közt közlekedő hajó­it, megcsáklyázta és valame­lyik öbölbe vitte őket, ahol a zsákmányt szétosztotta a sze­gények között. Aztán vissza­tért a tengerre újabb zsák­mányra lesve. A genovai és velencei kalmárok egyébként tisztelték és becsülték Valcsan Vojvodát, a híres bolgár „csó­nakos kalóz” sohasem támadta meg az ő hajóikat. ményt próbáltak ki. Kísérleti nyulakon előidézett érszűkület esetén a száraz hagymaprepa­rátum két hónapon át törté­nő adagolásával a vér kolesz­terintartalma jelentős mér­tékben csökkent. Ezenkívül nőtt a licetintartalom, sőt ateroszklerózist előidéző fölös mennyiségű koleszterin és a száraz hagymakészítmény egy­idejű beadásával nagymérték­ben csökkent a véredények­ben észlelt káros folyamatok kialakulásának üteme is. Ez azt jelenti, hogy a prepará­tum nemcsak gyógyszer, ha­nem egyben a megelőzés esz­köze is. Fertőzött sebek is kezelhe­tő’* a szerrel, amely megöli a diftéria és a tuberkulózis pál­cabaktériumait, illékony alko­tórészei pedig az angina és a tüdőben lejátszódó fertőzéssel párosuló folyamatok esetén hasznosaik. A Szovjetunió távol-keleti részén a Szihote-Aliiny hegy­ség nyúlványain elterülő ül- ‘ tetvényeken ritka növényfajta terem: a zsenyseny, amelyet a népnyelv- étetgyökémék nevez. Természetes feltételek között lassan növekszik, évente egy- egy grammal gyarapodik. Uni­kumok, úgy- látszik, még így vadon js akadnak: N. Szinga- jevszfcij tajgai vadász a Pri- marj'á határterületen 320 gramm súlyú 'gyökeret talált. A tudósok megállapították, hogy a példány kora legalább 20Ö év. Az életgyökér értékes gyógy­növény. A Vlagyivosztok kör­nyéki Zsenyseny szovhoz szak­emberei megtanulták, hogyan lehet „ágyasokban” termeszte­ni és így meggyorsítani fejlő­dését. A múlt évben itt több mint ezer kilogrammot taka­rítottak bs ebből a növény­ből. Az egyik ötéves példány rekordernek bizonyult: 33S gramm volt a súlya. A szovjet tudósok felderítet­ték a zsenyseny egyes össze­tevőinek szerkezetét kivona­tot készítettek a legendás élet­gyökér biológiai hatóanyagai­ból, s most ezek , meste. séges szintézisén dolgoznak. (APN—KS) A hagyma győgyereje ; . I i - ­MegakadáJyozható a rövidlátás kifejlődése ? Milyen vastag ás élő sertés szalonnája ? Választ ad az ultrahang-visszhang Szovjet tudósok véleménye szerint a szem alkalmazkodá­sát szabályozó szemizmok „ed­zése” a rövidlátás kifejlődését megakadályozó eredményes módszer lehet. Az alkalmazko­dás — a szem spontán alkal­mazkodása a megvilágításhoz és a szem, valamint a nézett tárgy közötti távolsághoz. Ez a spontán alkalmazkodás teszi lehetővé, hogy a recehártyán éles kép jelenjen meg a tárgy­ról. A szemészek többek között sajátos szemizom-bornát java­solnak: kísérleteik során a pá­cienseit fél óra hosszat tartó olvasás közben különböző erős­ségű szemüvegeket kaptak, amelyek hol fokozták, hol nagymértékben gyengítették a szem alkalmazkodását. „Az első eredmények bizta­tóak — közölte Eduard Ave- tyiszov professzor a TASZSZ tudósítójával. — Tovább foly­tatjuk ezt a munkát és most igyekszünk különböző gyógy­szerekkel is befolyásolni a szem alkalmazkodó képességét.” A moszkvai „HelmhdLz” sze­mészeti klinikán végzett kísér­leti eljárások alapján az a hi­potézis, amelyet Avetyiszov professzor állított fel a rövid­látás kialakulásának mechaniz­musáról. Véleménye szerint ezt a fogyatékosságát többnyire az alkalmazkodóképesség gyengü­lése idézi.e15..Az is előfordul, hogy egyes j embereknél a rö­vidlátás vele született fogyaté­kosság, dé a rövidlátás egyes betegségek - következményeként is kialakulhat.' : 1 ! Ha gyengébb az alkalmazko­dás, a., la tótevékeny ség rövid' távolság ^esetén túlságosan nagy megterhelést jelent a-szemnek. A szervezet: úgy kompenzálja ezt a- -fogyatékosságot, hogy megváltoztatja à szem optikai rendszerét.' A -recehártya mint­egy elmozdul a szemlencsétől és kialakul a rövidlátás, A „Helmhoiz” szemészeti klinikán öt éven át folytatott megfigyelések alátámasztották ezt a hipotézist. A pozsonyi „Stavoindusztria” állami vállalat találmányi köz­pontjának egyik legnagyobb sikere a „Sibaterm” tűzálló szigetelőanyag kikísérletezése és előállítása volt. A maga ne­mében páratlan építészeti anyag a vállalat vezetőjének, Jozef Zlamalának a találmá­nya. A csehszlovák szabadalom iránt NSZK, belga, holland, angol, NDK, magyar és len­gyel vállalatok érdeklődnek. A tengerfenék mélységének 'megállapítására, jól használják a hanghullámokat. Ugyanis a hajóról kibocsátott hang vissz­hang formájában visszatér a kiindulási, ponthoz. Így ismert ’terjedési ' sebességének, és az eltelt' időnek a viszonylatából meg tudják a távolságot, vagy­is a tenger mélységét ál* lapítani. Hasonló elvek alap­ján ultrahangokkal: mérik az élő állatok szövetének , o vas­tagságát. Természetesen ilyen­kor viszonylagosan kis távol­ságról, és más hangsebesség­ről van szó. Az ultrahang­visszhang eljárást először szarvasmarháknál, majd serié­Sibaterm Az eddig alkalmazott tűzál­ló anyagok gyártási alapanya­ga az azbeszt volt. A Sibaterm előnye, hogy a jóval olcsóbb perlitbői állítható elő. Az új szigetelőanyagnak igen nagy a hőálló képessége (1200 C°), nagyszerű akusztikai és korró­zió-ellenálló tulajdonságokkal rendelkezik. • seknéli újabban ■ pedig barom­fiaknál is alkalmazzák. Az érdekes, ultrahang-beren­dezést hazánkban elsőként a Szegedi ^Állami Gazdaságban használták, de. rha májr másutt is végeznek ilyen vizsgálatokat. A Bábolnai Állami Gazdaság Nyugat-Németországból vásá­rolt készülékét■ sertéstenyésztő telepén hasznosítja, * A korszerű táplálkozás kö­vetelményeinek , megfelelően hazánkban is egyre inkább, de a világpiacon szinte már ki­zárólag a. sok húst, vagyis fe­hérjét, és minél kevesebb sza­lonnát adó sertésfajták a ke­resettek. Az ilyen állatok tar­tása ' 'gazdasági szempontból ■ A Sihaterm elsősorban az acél építőelemek védelmét szol­gálja. Felhasználható még a hajóépítésnél, az energiaipar­ban, például gőzturbinák, bel- 6Ő égésű turbinák szigetelésé­nél, valamint fa- és műanya­gok védőrétegeként is. Előre­gyártott építőelemek készítésé, re is alkalmas. BUDAPRESS— SLO V AKOPR ESS) sem mellékes, ugyanis a zsír előállítása sokkal többe kerül, mint a húsé. Nem mindegy te­hát, hogy milyen állatot fog­nak tenyésztésbe. Így ott, ahol az állatokat tesztelik, vagyis megnézik mit tudnak, nagy szolgálatot tesz egy ilyen ké­szülék. Nem utóvizsgálatokkal kell megállapítani a szalonna vastagságát, hanem élő állato­kon tudnak gyorsan, még páro­sítás előtt tájékozódni. Így a legjobb egyedeket tudják ki­választani. A vizsgálat rendkívül egysze­rű. A készülék fejét meghatá­rozott pontokon ráhelyezik ‘a sertés bőrére. Az állat testé­be behatoló hanghullámok, amelyeket sem az állat, sem az ■ember nem észlel, fényszóró sugárkévéjének megfelelően, irányítottan terjednek. A mű­szer nagyon csekély energiája visszaverődik az egyes réte­gekről. A visszhang futási ide­je, vagyis a szalonna vastagsá­ga a készülék katódsugárcsö- vének hálózatáról közvetlenül leolvasható, és megfelelő gya­korlattal két milliméteres pon­tossággal megállapítható, A berendezést több helyen karaj­metszet vizsgálatra is alkal­mazzák. Vizsnáliák az Jeígyökeref

Next

/
Thumbnails
Contents