Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
T êpufscag kérdés Válaszol Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke — Elnök elvtárs! Mind a megyei tanács vb legutóbbi ülésén, ahol a testület a megye 1972. évi fejlesztési és költségvetési tervezetét vitatta meg, mind pedig a megyei tanács ülésén, ahoí az 1972. évi költségvetési és fejlesztési terv volt a legfontosabb napirendi téma, felmerült az 1971-ben kialakult általános helyzet ismertetésének igénye. Kérjük, hogy beszélgetésünket e helyzet ismertetésével kezdmk, lévén hogy a központi fejlesztési tervjavaslat, alapján kialakított megyei fejlesztési és költségvetési terv — amit január 26-án a megyei tanács ülése hagyott jóvá — célkitűzéseiben az egyensúlyteremtés elvének rangjára emeli 1972-t. A tanácsok 1971. évi fejlesztési és költségvetési gazdálkodásáról pontos, összegezett adatokkal még nem rendelkezünk, mivel a vállalati és szövetkezeti gazdaságokhoz hasonlóan intézményeink és a tanácsok is most végzik az éves zárszámadás munkáleta- it. Az előzetes információkból is megállapítható azonban, hogv az 1971. évi fejlesztési tevékenységünk fő vonásaiban megfelelt a IV. ötéves terv célkitűzéseinek, számos új létesítménv valósult meg,, tervszerűen folvik a kővetkező évek beruházásainak • előkészítése, megfelelő ütemben haladtak előre folyamatban lévő beruházásaink. Az 1971. évi tervnek megfelelően —■ igen rövid' idő alatt — befejeződött Szekszárdon a Gemenc Szálifi beruházása, átadtuk rendeltetésének a ' szekszárdi tt. számú általános Iskola Sportcsarnokát, befejeződött határidő előtt Dombóváréit B4 férőhelveS középiskolai kollégium építése, megfelelő fctemben haladt a megyei ianvás csecsemőotthon és az Egészségű gvi szakközéniskola ém'tése. Bátán a helyi termelőszövetkezet és a tanács közös beruházásában ói művelődési ház létesült, számos község kisebb-nasvobb úi létesíteném vei gazdagodott, mint Tengeíic. ahol 4 tantermes általános iskola és hozzákapcsol ïfidfian 100 férőhelves á 1 tar lanos iskolai diákotthon. Sár- szentlőrincen öttantermes általános iskola létesült Csinos inem megnyugtatók 1971. évben az állami lakásépítés Eredményét, tervünkhöz viszonyítva nagyarányú lemaradás következett be. A tanácsok és íanács! intézmények 1971. évi költség- vetési gazdálkodásában to- vábbi fejlődés volt tapasztal- ható. A tanácsok megnöveke- clett költségvetési bevételei lehetőséget nyújtottak arra, hogy tovább javuljon az egészségügyi, szociális és kulturális intézményeinkben az ellátás szintje, növekedett az óvodai, a napközi otthoni, bölcsődei, szociális otthoni férőhelyek száma, tovább javult a megye lakosságának kommunális ellátottsága. Több járda, pormentes út. közvilágítási lámpa szolgálja a lakosság érdekét. — Meçvrnkben bol. As miként Jelentkeztek a feloldásra v á'ó feszültségek, ellentmondások? Hogyan kívánja biztosítani a feilesztési terv és költsérvetés a beruházási egvensúir helvr.-éllí- tását? KöUségve*érijnk. müven aránvú növekedésével számolhatunk 1972-ben? A népgazdaság, egyes terü- Tetein jelentkező feszültségek 1971. évben a tanácsi gazdaság területén is jelentkeztek, alapvetően a feilesztések területén. E feszültségek abban jutnak kifejezésre, hocy a tanácsi beruházások fajlagos költségei a tervezetthez képest — hasonlóan a népgazdaság egyéb területeihez — lényegesen emelkedtek. Olvan indokolt igények is jelentkeztek, melyek megoldására a IV. ötéves terv keretei nem nyújtanak lehetőséget. Elsősorban a gyermekintézmények tervezettnél gyorsabb ütemű fejlesztésére jelentkeznek ilyen igények . (óvoda, bölcsőde). A költségemelkedés főbb okai, hogy a megvalósítás tervezett módjában ' eltérés rpu- iatkozik a korábban figyelembe vett, a tervben szereplő technológiai megoldásoktól. (Hagyományos építési. mód helyett panelós, vagy alagútzsalus rendszerrel épülő lakások.) A korábbi egyszerűbb program ' helyett jelentősen magasabb igényeket tartalmaznak a kiviteli tervek, végül jelentősen növekedtek az. építőipari árak. Egy néldát: 1971. évben is folytatódott az ez évben befejezésre tervezett anyás csecsemőotthon, az egészségűsvl szakiskola és a paksi rendelő- intézet építése; A beruházás elhatározásának időszakában 1968—69-ben e bárom létesítményre 44 millió forint költséggel számoltunk, ezzel szemben várhatóan 76 millió forint bekerülési, költséggel kerülnek átadásra. ■ Feszültséget, eredményezett az’is'néhány tanácsnál, hoev 1971. évben több beruházás megvalósítását indítottak el. mint amertnvire a rén- delkezésre 'á’ló ; anvagi eszközök 1971.. sőt 1979.. övben is fedezetet pyúitnnalj. Ezek oka e»vrészt a bérÚjíázS’sí terv túlteljesítésére irányuló török-» vés .volt, másrészt biz," előaőok- ben-már említett áremelkedések előre, nem-látott költségkihatása. A tanácsi beruh ázások terén jelentkező feszültségek feloldására a pá-t Tföznonti Bizottsága és a Minisztertanács 1971 augusztus 4-i eevüttes ülését követőén a mégvei tanács végrehajtó bizottsága részletes intézkedéseket dolgozott ki.' melvnek lénvece abban foglalható össze, hogy mind - a beruházóknak, mind a tervezőknek és kivitelezőknek a legésszerűbb. legtakarékosabb megoldásokat kell alkalmaznak: minden beruházás megkezdésének feltétele a valóságos pénzforrás rendelkezésre állása: gyorsítani kell — anvagi eszközök ntcsonorto- sításával is — a folyamatban lévő beruházások befejezését: nagyobb mértékben kell szervezni egyes beruházások megvalósításához a társadalmi erőforrásokat, a lakosság társadalmi munkáját, vállalatok, üzemek, szövetkezetek hozzájárulását. Számításaink szerint 1972. évben a tanácsok rendelkezésére állnak azok az anyagi eszközök, melyeket a IV. ötéves fejlesztési tervünk erre az évre előirányzott. Megvan a reményünk arra, hogy a párt, a kormány határozatainak betartásával, a megyei tanács végrehajtó bizottsága már említett intézkedéséi következetes végrehajtásával 1972. évben a beruházások terén jelentkező ' feszültségek lényegesen mérséklődjenek, megszűnjenek. A tanácsok 1972. évi költségvetési bevételei az egészségügyi. szociális, kulturális, kommunális célokra fordítható kiadások emelkedését biztosítják. A tanácsok költségvetési előirányzata 1971. évhez viszonyítva több mifít 10 százalékkal emelkedik“ .meghaladja a 643 millió forintot. Az . 1972. évi költségvetés 1 tükrözi a helyi tanácsok megnövekedett hafískörét ;is. A. nagyközségek költségvetése 22’ millió, a községek költségvetése 13 millió forinttal, a két város költségvetése ■— a középfokú oktatási -intézményeknek a megyei költségvetésbe vonásával járó előirányzat átcsoportosítását nem számítva — 15 millió forinttal emelkedik, a járási hivatalok költségvetése mintegy 10 millió forinttal csökken. — A tömegkommunikáció jó- voltából információink elég alaposak. Lakosságunk tudja, hogy 1972-ben csökken az új beruházások száma, a központi és helyi intézkedések hatására növekszik viszont a megkezdett beruházások kivitelezéséhez szükséges kapacitás. Megyénkben mi a helyzet? Indítunk-e 1972-ben új beruházást, biztosított-e a megkezdettek befejezése? Nálunk hog7/an és hol érvényesül a beruházások korlátozása? 1972. évben beruházások területén — áboT arról már szóltam — a megkezdett beruházások befejezése a tanácsok fő feladata. Ezt tükrözik a tervek is. Uí beruházás kezdésére csak szűk területen kerül sor. Ilven új beruházás például Paks nagyközség évek óta fennálló problémáját megoldani hivatott lakásépítéssel összefüggő, mintegy 14 millió forintos költséggel épülő és 1973. évben véglegesen befejezendő szennyvízcsatorna és tisztítótejen ém'tése. Tovább folytatódik Dombővá- rott az ipartelep közművesítése. melynek keretében megoldódik a város ivóvízellátása. Befejeződik a megvei anvns csecsemőotthon érv'téso. fel- énül és működésbe lép a szekszárdi e^Aszségü szakiskola, a paksj rendelőintézet és a szekszárdi géninari szak- középiskola műbolyterme. Tanácsaink jelentős összegeket fordítanak az állami és OTP- tár«asházak énítésével kapcsolatos közművesítésre és az jelőző évinél naevohb számban feleződnek be tanácsi be- ruTvS^.sú * 1972. évi beruházási feladatainkhoz. az építőipari kapacitás mindenütt biztosított, sőt egyes helyeken ma már kapacitásfelesleg is kezd jelentkezni. Mindez kedvezően be- folyásolia a beruházási tevékenységet, mert lehetőség nyílik egves bemházások alaposabb előkészítésére, másrészt mert a párt- és a kormányhatározatok mellett a kialakuló konkurrencia is arra ösztönzi a kivitelező vállalatokat, hogy jobb munkaszervezéssel, a legcélszerűbb, leggazdaságosabb és így legolcsóbb építési módok alkalmazásával az egyes létesítmények fajlagos költségei csökkenjenek. — Negyedik ötéves tervünk kiemelt feladatként tartja számon a lakásépítést. E feladatunk végzésében hogyan zártuk az évet, hol keletkeztek feszültségek és mit tudunk tenni ezeknek feloldásáért, az 1972-re tervezett lakásszám teljesítéséért? A lakásépítés ténylegesen kiemelt feladata IV. ötéves tervünknek. Ismeretes, hogy öt év alatt országosan 400 000 lakást kell megépítenünk, melyből Tolna megyében 8000 lakás megépítésével számoltunk XV. ötéves tervünkben. 1971. évben a tervezett 381 tanácsi lakással szemben mindössze 110 db került átadásra, míg magánerőből — az OTP-szervezésű társasházakkal együtt — 1270 db lakás készült el. A tanácsi lakásépítésben legnagyobb lemaradás Szekszárdon következett be — mintegy 200 db —, melynek oka elsősorban az, hogy az állami építőipari vállalat új technológiai eljárás bevezetése miatt csak késve tudta a lakások építését elkezdeni, másrészt, hogy a lakásépítést terület előkészítése — a szükséges szanálás— is elhúzódott. Dombóvárott pénzügyi nehézségek eredményezték a lemaradást azzal, hogy az elkészült tanácsi lakások egy részét OTP-társnsházként kellett értékesíteni, hogy a tanács a folyamatban lévő tanácsi lakások kivitelezőt s~;m- láit év végén nagyjából rendezni tudja. Jelenleg megyénkben 780 db tanácsi célcsoportos lakás építése van folyamatban, melyből a tanácsok mintegy 580 lakás ez évi befejezését tervezték. Ennek műszaki feltételei biztosítottak. E lakások megépítésével 1972. végére a lemaradás behozható és a további években a terv szerinti lakások megépítése biztosítható lenne. E lakások befejezését azonban több tanácsnál — így főként Dombóvárott és Szekszárdon — anyagi fedezet hiánya akadályozza. Amennyiben a bevételek növelésével, átcsoportosításokkal a szükséges fedezet nem biztosítható, az átadásra tervezett lakások közel 50 szA^olóka csak 1973. évben fejeződhet be. Ez esetben 1972. évben mintegy 300 tanácsi lakás átadásával lehet számolni. A tervezett lakásszám teljesítése érdekében a beruházó tanácsok, tervezők és kivitelezők kibontakozóban lévő szorosabb együttműködésére van szükség. Folvamatban van a kiviteli tervek felülvizsgálata — és ebben a kivitelező vállalatok is segítséget nvújtanak — olyan szempontból. hogy mi az. ami a lakások használhatóságának csökkentése nélkül elhagyható, hozván lphet olcsóbbá tenni a lakácAnftó- seket. A lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a szanálásokat, az ezzel járó költségeket. Jobb munkaszervezéssel csökkenteni kell az építési időt. mellyel jelentős költsázmpotakarítás éghető el. Az ‘ Országos Takarékpénztár vezérigazgatóiéval és megyei igazgatóságával történt megállapodásunk szerint — főként Szekszárdon, Dombóvár rótt és Bonyhádnn — növelni kívánjuk az OTP-társasházak építését, a tanácsoknak meg kell gyorsítaniuk az ezekhez szükséges közművesítéseket. » Gondoskodtunk arról is, hogy a magánerős építkezések részére megfelelő számban házhelyek álljanak rendelkezésre. A lakásépítkezések meggyorsítása, a tervezett számú lakások megvalósítása érdekében tehát nagyobb tervszerűségre, szorosabb együttműködésre, a tanácsok, a kivitelező vállalatok részéről nagyobb erőfeszítésre van szűk- ség* — Uçy tűnik, 1972. évi fejlesztési és költségvetési tervünkben az oktatás és egészségügy ágazatának jut a legtekintéTveseb'b növekedés. Mely munkákban eredményez a feűesztés a két ágazatban mennyiségi és minőségi fejlődést? A tanácsok 1972. évi fejlesztési tervében a célcsoportos lakásépítés és a lakásépítéssel összefüggő közművesítés jelenti a döntő hánvadot. Emellett kiemelkedő jelentőségű az egészségüevi és kulturális ágazat fejlődése is éppen azért, mert a megye lakossága szempontjából jelentős új létesítmények valósulnak meg. A megyei anyás csecsemőotthon megvalósítása segítséget jelent a megyei kórház gyermelíosztálya túlzsúfoltságának csökkentésében, emellett megfelelő otthont nyújt az arra egészségügyi, vagy szociálpolitikai okokból rászorult 0—3 éves korú csecsemők elhelyezésére. Eddig ilyen intézmény megyénk területén nem működött, a Baranya megyei intézmény látta el megyénk feladatait is. Az egészségügyi szakiskola megépítése 200 egészségügyi középkáder — ápolónő, asszisztens, stb — kénzését teszi lehetővé, ezzel kívánjuk biztosítani az egészségügyi intézményekben évek óta jelentkező szakképzett egészségügyi középkúder-hié.ny megszüntetését. A paksi 13 munkahelyes rendelőintézet működésbe lépése a járás lakosságának jó szakorvosi ellátása mellett csökkenti a szekszárdi megyei rendelőintézet túlzsúfoltságát. A szekszárdi gépipari szakközép- iskola műhelytermeinek megépítése a szakmai oktatás korszerű feltételeit teremti meg. A tanácsok költségvetésében a legtekintélyesebb növekedés ténylegesen az egészségügyi és művelődésügyi ágazatnak jut. A tanácsi költség- vetési kiadásoknak 72 százalékát fordítjuk ezekre a célokra, 14 százalékkal többet, mint 1971. évben. Jelentős volument — 32 millió forintot — jelent az egészségű svi és oktatási dolgozók 1971. évi bérrendezésének kihatása, de további 36_millió forinttal növekszik a megye egészségű syi; szociális és kulturális ellátására fordított összeg. Minőségi fejlesztést jelent, hogv növelni tudjuk az intézmények fenntartási, működési költségeit, 11 óvodánál növeltük az óvónők számát, mennyiségi fejlesztést jelent a fentebb említett úi intézmények működési költségeinek biztosítása és a gyermekintézmények —* elsősorban óvodák és általános iskolai napközi otthonos csoportok — férőhelyeinek fejlesztése. — Végül, Se nem utolsósorban melyek azok a feladatok, pme- Ivek megvalóstíásáuan JD72-es feüesztésiJ és költségvetési ter- vo-vucn í-o< *an és íratlanul számítani kell és lehet a mepue lakosságának ez elmúlt évinél nagyobb aktivitására? A tanácsok gazdasági tevű- kenvsénének célja a lakosság jobb ellátásának biztosítása. A tanácsi munkában számos olvan terület van, melyben számítunk a lakosság és a lakosság társadalmi, gazdasági szervezeteinek és szerveinek hatékony, aktív közreműködésére, mert egyes feladatok csak így, más feladatok pedig így jobban valósíthatók meg. Mindenekelőtt számítunk arra, hogy 1972. évben — az 1971. évben tapasztalt némi visszaesés után — növekszik a lakosság által a község, város fejlesztése érdekében végzett társadalmi munka mennyisége. A közművesítés, egy-egy építkezés számos olyan lehetőséget biztosít, hogy abban a lakosság munkájával tevékenyen részt vegyen, de jelentős költségvetési megtakarítás érhető el — és az más célokra felhasználható — azzal, ha parkok létesítését, ápolását, gondozását a lakosság, vagy társadalmi szervezetek (KISZ-szervezetek, úttörőcsapatok stb.) társadalmi hozzájárulásként vállalják. Számítunk arra, hogy megyénk minden városa és községe bekapcsolódik a tisztasági _ mozgalomba, a „Virágos faluért”, „Virágos városért” mozgalomba és társadalmi munkájukkal teszik tisztává, széppé lakóhelyüket, munkahelyüket. Az üzemek, vállalatok, szövetkezetek anyagi részvételét is várjuk, elsősorban a gyermekintézmények fejlesztésében, új óvodák, bölcsődék, általános iskolai diákotthonok létesítésében, vagy a meglévők bővítésében, hiszen ezzel elsősorban a dolgozó anyák helyzetén javítunk. Kérjük és várjuk segítségüket az ifjúsál gi mozgalom, a sportmozgalom támogatásában, a már működő öregek napközi otthona ellátási szintjének javításában, fejlesztésében. Meggyőződésünk, hogy közös összefogással a tanácsok 1972. évi feladatainak végrehajtása eredményes lesz és ezek eredményeként tovább javul megyénk lakosságának egészségügyi, szociális és kommunális ellátása. aí interjút Szabopal elvtársi