Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

Először érdemes tízig Arról van szó, hogy az élet Valóban bonyolult, olykor bo­nyolultabb mint gondoljuk, s éppen ezért közéleti síkon alaposan végig kell gondolni, hogy mikor mit kifogásol, mi­kor mit helyesel az ember, az állampolgár. A tapasztalt pártmunkással kell egyetér­teni, aki azt mondja, olykor bizony kinyilatkozás helyett először érdemes tízig számol­ni és csak utána szólni. Az elhirtelenkedett vélemények, dicséretek, panaszok többnyi­re részigazságokat, de nem ritkán csacsiságokat takar" nak. Mit lehet tenni? A dolog világos. Amikor a szocialista demokratizmus jo­gán és jegyében minden lehe­tőség, biztatás, bátorítás adva van ahhoz, hogy a dolgozók közügyekben véleményt nyil­vánítsanak. akkor az egyfelől Jog, másfelől kötelesség is; elvképpen, hogy a dolgozó felnőtt ember felelősségével szóljon, mert beszélni úgy ér­demes csak. ha mondunk is valamit. A szalmacséplés. a felszínes csak „egy igazsá­got” látó véleménynyilvánítás zavart okoz, félrevezet és gyakran eltakarja a lényeget. Nagyon tanulságos ebből a szempontból az egyik szek­szárdi üzem jelene és közel­múltja. Ebben az üzemben pár évvel ezelőtt a rend, a szervezettség hiányát meg­fejthetetlen talányként kezel-, ték' mért a fogyatékos való­ságlátás képtelen volt meg­különböztetni a íátszatmunkát a teljes értékű, valóságos munkától. Nyomban jó irány; ba fordult az üzem szekere, amikor az ok és az okozat összefüggését' feltárva- a -lát- szatmunkának még a - gyöke­reit is kitépték, s annak kép­viselőit • jobb " belátást a bírták, ‘ vagy. az üzemből eltanácsolták; , Ma ebben az üzemben a rend. a szervezettség az .úr.. A kol­lektíva a gazdaságpolitika el­várásainak megfelel, s az egy­kor volt nehézségeket össze se hasonlíthatjuk a ma is meg­lévő, de más természetű ne­hézségekkel. kan egyszerűen nem hajlan­dók kimondani, hogy „rosszul! felületesen láttam a dolgo­kat”. A meggyőzhetetlének, azok, akiket vélt igazságukból szinte lehetetlen kimozdítani, szóval a meggyőzhetetlenek nem rendelkeznek tárgyilagos önértékelései és bizonyosra ver hető, hogy politikai, szakmai műveltségük hiányos. (Az most más kérdés, miért, s hogy ebben kinek, mennyi a felelőssége.) Az egyén sérelme olykor bizony végig nem gondolt, vélt sérelem. Egy faddi iparos a község nagyközség rangjá­ra, a kívánatos köztisztaság­ra hivatkozva minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a' háztáii disznókat ne hajtsák ki a legelőre, mert a disznók bepiszkítják az utcát. A panasz egyfelől • jogosnak látszik, másfelől legalább any- nvira jogtalan, mint amennyire jogos. A panaszos nem gon­dolta végig kifogása tárgyát, s elfelejti : az a jó, hogy van még mit kihajtani a legelőre és az lenne a rossz, ha a. ház- táiiban megszüntetnék, fel­számolnák a jószágtártást. Az egyéni sérelmek skálája szé­les. Ezek hordozzák leggyak­rabban a részigazságokat, ho­lott részi gazságokkal nehéz à mai követelményeknek meg­felelni. . Ha egy üzemben valamikor rosszul menték a dolgok.-’ lég-1 kézen fekvőbb- - • -megold ásnák látszott, leváltani a vezető­ket.’ ’,Ma’ már \te$jesçn nvlj- ’ vánvaló, gohdos, hozzáértő, higgadt -és ‘ íglkiismeretés vizs- i gálpdásist van s.zükség,. mert lehetséges, de egyáltalán nem ' bizonyos, "hogy ahol. rosszul ''mértnek?'« dolgok, ott á veze­tőket kell hibáztatni. Ezzel szemben nincs kizárva, hogy egy vezető méltatlan, alkat- matlan beosztására. holott üzemében kifejezetten jól mennek a dolgok. Hazai fejlesztés, együttműködés a szocialista országokkal : 15 százalékos dollármegtakarítás az építőanyag-importban számolni gyakran olyan következmé­nyekkel járt, hogy az elnököt leváltották ugyan, a főagro- nómust menesztették ugyan, de később se következett be a kívánt változás. Ilyen eset­ben egészen bizonyos, hogy nem a vezetéssel volt baj, ha­nem valami mással, de ez a más nem kerülhetett felszínre. Ma már szerencsére a szövet­kezeti tagok többsége reáli­sabban gondolkodik és egíví- egy rosszul sikerült év után nem mindig törvényszerű a vezetőcsere, bár előfordulhat, hogy arra van szükség. A jelenben éles reális és normális éhrtlátást jelent. Ha valaha nagy szükség volt er­re, akkor most igazán el­mondhatjuk. hogy nékiilözhe- tetlen. Elmaradni se jő de előreszaladni se jó. Biztos iránytű a X. kongresszus ha­tározata, a negyedik ötéves terv programja. Ezek ismere­te, értése nélkül dolgozni, ve­zetni, szervezni, állást foglalni annyi, mint tegnapi fejjel él­ni a világban. A párttagok, a tömegszerve­zeti vezetőségi tagok, a bi- zalmik felelőssége az állásfog­lalás kialakításában, a véle- ménvnyilvánításban. az ér­dekképviseletben sokkal na­gyobb. mint volt a móltban. S lehet-e a negyedik ötéves terv­vel. a belső mechanizmus ki- alak’tasaval a szocialista mun- kaversennvel. a szociálist» b>-i- gádmozgalommal egy szak­szervezeti vezetőségi tagnak úgy foglalkozni, hogv ne is­merje az ide vonatkozó ha­tározatokat? Lehet.' Sokan megteszik, de természetesen kilóg a lóláb, hiszen -nvomban észrevehető, hogy álbuzga­lommal. vagv ami még rosz- szabb, szószátyárkodással ál­lunk szemben. Az ilyen helyi közéleti szerenlés üres és tar­talmatlan. Keveset segít, de sokat árt. Az építőanyagipar lassú fejlődése miatt évek óta növel­ni kellett az építőanyagok im­portját. A külföldi termékek jelentős részének ára azonban lényegesen magasabb a hazaié­nál, s egyes, főleg a dollárért vásárolt Ciliiteké többszörösen meghaladja. Ezért nagy jelen­tőségű, hogy az idén siker ko­ronázza az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési .Minisztérium több éves erőfeszítését, amely elsősorban a dollárért vásárolt építőanyagok behozatalának csökkentését célozta. A hazai építőanyagipar fej­lesztése során korszerű falbur­koló csempegyártó üzem épült az Alföldi Porcelángyárban és a Budapesti Porcelángyárban, így az idén megkétszereződik a falburkoló csempe termelése s dollárkiadás nélkül is fede­zik a szükségleteket. Ebben az évben jelentősen hozzájárul a dói’ ármegtakarításhoz a Sely- pi Cementgyár területén léte­sített azbesztcementcső-gyártó üzem, mert 50 százalékkal emelkedik a rendkívül keresett azbesztcement. nyomócsövek hazai termelése. A Budapesti Épületkerámiaipari Vállalat különböző korszerűsítésekkel 40 százalékkal növeli a kera­mikus padlóburkoló termékek gyártását. A Beremendi Ce­mentgyár beruházásának meg­gyorsítása pedig azt jelenti, hogy csaknem 300 000 tonnával kevesebb cementet kell kül­földről vásárolni, s ez is a nyugati cementbehozatalt mérsékli. A szocialista import kiszélesítésére elsősorban két­oldalú. minisztériumok közötti együttműködési szerződéseket kötöttek. Különösen nagy se­gítséget nyújt a hazai építő­anyag-ellátáshoz a Szovjetunió. Az idén 60 százalékkal több azbesztcement hullámpalát szállít, — több mint a teljes hazai termelés — s ez lehető­vé teszi e termék tőkés import­jának 50 százalékos csökken­tését. A Szovjetunió vállalta, hogy amíg az Orosházi Sík­üveggyárban meg nem kezdő­dik a termelés, gondoskodik a síküveg szállításáról, s így néhány speciális üvegfajtát kivéve nem kell dollárért vásárolni ebből az áruból. Az idén 17 százalékkal mérséklik az azbesztcement síklemez tő­kés importját, s a hosszú le­járatú szerződés szerint éven­te annyi szovjet cementet kap az ország, mint amennyit a Tatabányai Cementgyár ter­mel. Románia és Lengyelország $ hazai cemen(termelés nyers- gipszkő-szükségletét fedezi. Az NDK komplett könnyűszerke­zetes ABC-áruházat, óvodát, iskolát, orvosi rendelőt szál­lít. amelyet egyébként dollá­rért kellett volna megvásárol­ni. Korábban dollárért hoz­ták be az üvegipar fontos alapanyagát, a szódát is, de nemrégein — hosszú lejáratú megállapodás alapján — csak­nem a teljes szükséglet fede­zését Bulgária vállalta. Az építőanyag-ellátás egyen­súlya érdekében a szocialista államok segítségével, végered, ményben az idén 3,3 százalék­kal emelkedik az építőanyag­import, de ezen belül — hosz- szú idő után ebben az évben először — mérséklődik a tő­kés behozatal, mégpedig jelen­tős arányban, az előzetes szá­mítások szerint 15 százalékkal. — Sz. P. — Tanácskozott a megyei NEB A szocialista demokratiz­mus jobb kibontakozásának szinte természetes velejárója a tévedés. Ebből következik, hogy kellő politikai érettség­gel, presztízsveszteségre nem gondolva azt is ki kell bír­ni, hogy az embernek nincs mindig igaza. Ezzel van a leg­több baj. Itt kezdődik leg­több vélt sérelem, mert so­ll ■ I ....................... A termelőszövetkezetekben is az volt a bevett szokás, hogy ha a gazdasági év rosz- szul sikerült, ha a közös gaz­daság átmenetileg nehéz hely­zetbe került, a vezetőket egy­szerűen menesztették. Ezzel gyakorlatilag a valóságos hely­zet mélyebb elemzését és fel­tárását mulasztották el, ami Százhúsz új cipőmodell Bemutatták a nagykereskedelemnek a Bonyhádi Cipőgyár őszi-téli kollekcióját Tegnap délelőtt tizenhat szakember látogatott az ország cipőnagykereskedelmi vállala­taitól a Bonyhádi Cipőgyárba, hogy megtekintse a gyár 1972- es őszi-téli kollekcióját és ki­válassza azokat a modelleket, amelyeket megfelelőnek tart arra, hogy forgalomba hozzák. A gyár százhúsz új modellt fcínál a nagykereskedelemnek és természetesen azt a húsz- huszonöt férfi-, női és gyermek­Népújság 1972. január 29. cipőt, bakancsot is, amit már évek óta gyártanak ég kelen­dőek. A szakemberek elégedet­tek voltak a kollekcióval, hi­szen igen bő választékot ajánl most a gyár. Míg korábbak évente 50—60 új modellt ké­szített, most ennek a dupláját. A nagykereskedelem márci­us végéig kapja meg a kivá­lasztott mintacipőket, ennek alapján adják majd fel a ren­deléseket. A gyár szalagjain júniusban már az őszi-téli ci­pőket gyártják. Hétfőn ismét modellbemu- tatóra kerül sor, ezúttal a TANNIMPEX Külforgalmi Vál­lalat üzletszerzői tekintik meg a kollekciót. Kulturált környezetet kíván vevő és eladó Javaslatok vadásztársaságoknak — Helyesnek bizonyult az iregszemcse—nagykónyi vasútvonal megszüntetése Tegnap délelőtt tartotta idei első ülését a Tolna megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság. A NEB megvitatta és elfo­gadta azt az összefoglaló je­lentést, amelyet megyénk va­dásztársaságai közül huszon­kettőben, két állami gazdaság­ban és két bérkilövő vadász- társaságban tartott vizsgálat alapján készítettek a népi el­lenőrök. A népi ellenőrzés e vizsgálat során számos pozití­vumra is bukkant a hiányos­ságok mellett. Mind a vadász- társaságok, mind az állami gazdaságok vadgazdálkodása eredményes. Nőtt a nagyvadak, s több helyen egyes apróvadak száma. A vadásztársaságok vala­mennyi tisztségviselője társa­dalmi munkában teljesíti vál­lalt kötelezettségét. Többnyire ebből erednek a számvitel, a nyilvántartások hibái. Az elő­írások ellen súlyosan vétő sze­mélyek ellen a vadásztársasá­gok többnyire az elvárható szi­gorral intézkednek. Ezzel el­lentétes dolog fordult elő a bá- taszéki vadásztársaságban, ahol a közgyűlés négy tagot kizárt ugyan, — de azok mégis va­dászok maradtak. A hibák megelőzése érdeké­ben a megyei NEB javasolta a megyei tanács vb-nefk : utasít­sa a szakigazgatási szerveket a vadásztársaságok hatósági felügyeleti, ellenőrzési rend­szerének kidolgozására. Hason­ló javaslatot tett a NEB a MÁ VOSZ-nak. A közlehedósnolitikai kon­cepció megvalósulása egyik Tolna megyei tényének hasz­nosságát elemezte a megyei NEB közlekedési szakcsoport­ja. A szakcsoport temérdek statisztikai adat, továbbá a környék sok lakójával folyta­tott beszélgetés tanulságaként megállapította : helyes volt Iregszemcse és Nagykónyi kö­zött megszüntetni fiz erősen rá­fizetéses gazdasági vasútvona­lat. A két község között im­már másfélszer annyi autó- buszjárat közlekedik, mint ko­rábban vonat közlekedett, a menetidő pedig hetven percről harmincra csökkent. A megyei NEB kereskedelmi szakcsoportja hét ÁFÉSZ-köz- pontban, továbbá a Tolna me­gyei Népbolt Vállalatnál és a vendéglátóipari vállalatnál ke­resett választ arra, hogy a kü­lönféle alapok képződése mi­lyen tendenciákat tükröz, me­lyek a felhasználás fő területei, milyen a beruházások haté­konysága, s hogy a felhaszná­lás mennyiben elégíti ki a ke­reskedelemmel szemben tá­masztott társadalmi igényeket. A szakcsoport megállapítot­ta, hogy a nyereségből képez­hető saját forrású fejlesztési alap — az eredmény tömegé­nek növekedésével párhuzamo­san — növekvő tendenciát mu­tat. Az alapok növekedési üte­me meghaladja a mérleg sze­rinti nyereséget. Az összes, sa­ját forrású fejlesztési alapnak körülbelül negyede az amor­tizáció. Ez teljes egészében a szövetkezetek rendelkezésére állt, míg az állami kiskeres­kedelmi vá Falatok csak annak 60 százalékával rendelkezhet­tek. Általánosnak mondható, • hogy az amortizációt döntő mértékben fejlesztésre hasz­nálják, míg az elhasználódott termelőeszközök pótlását elha­nyagolják. A nagydorogi ÁFÉSZ — például — az utób­bi három évben csupán 25 ezer forintot költött állóeszkö­zeinek megóvására. A beruházási programok, —• mutatott rá a szakcsoport —, reális gazdaságossági számítá­sokat tartalmaznak. Sajnos, következetesen ismétlődő je­lenség, hogy mire a beruházás befejeződik, a számla negyedé- vel-ötödével nagyobb a terve­zettnél — sőt, a bonyhádi áru­háznál ötven százalékkal volt nagyobb. A beruházás költsé­geinek a tervtől eltérő, s csak­nem kizárólag épíjőanvag .árá­nak növekedéséből adódó na­gyobbodása érzékenyen, sújtja a beruházókat. A jelentős volumenű beruhá­zások nyereségesek ugyan — de hatékonyságuk gyengébb a vállalati átlagnál, tehát csök­kentik az ágazati nyereséget. Ebből a. megállapításból sem a meghívott szakemberek, sema népi ellenőrök nem következ­tettek arra, hogy a jövőben tartózkodni kellene modem, egészséges, szép áruházak, ét­termek, kisvendéglők létesíté­sétől. Ellenkezőleg: úgy fog­laltak állást, hogy a kereske­delemnek nem csupán a vá­sárlói igények kielégítése a feladata, de az is, hogy bizto­sítsa: a vevők és e'adók kul­turált körülmények között ta­lálkozzanak. — b. z. —■

Next

/
Thumbnails
Contents