Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
Először érdemes tízig Arról van szó, hogy az élet Valóban bonyolult, olykor bonyolultabb mint gondoljuk, s éppen ezért közéleti síkon alaposan végig kell gondolni, hogy mikor mit kifogásol, mikor mit helyesel az ember, az állampolgár. A tapasztalt pártmunkással kell egyetérteni, aki azt mondja, olykor bizony kinyilatkozás helyett először érdemes tízig számolni és csak utána szólni. Az elhirtelenkedett vélemények, dicséretek, panaszok többnyire részigazságokat, de nem ritkán csacsiságokat takar" nak. Mit lehet tenni? A dolog világos. Amikor a szocialista demokratizmus jogán és jegyében minden lehetőség, biztatás, bátorítás adva van ahhoz, hogy a dolgozók közügyekben véleményt nyilvánítsanak. akkor az egyfelől Jog, másfelől kötelesség is; elvképpen, hogy a dolgozó felnőtt ember felelősségével szóljon, mert beszélni úgy érdemes csak. ha mondunk is valamit. A szalmacséplés. a felszínes csak „egy igazságot” látó véleménynyilvánítás zavart okoz, félrevezet és gyakran eltakarja a lényeget. Nagyon tanulságos ebből a szempontból az egyik szekszárdi üzem jelene és közelmúltja. Ebben az üzemben pár évvel ezelőtt a rend, a szervezettség hiányát megfejthetetlen talányként kezel-, ték' mért a fogyatékos valóságlátás képtelen volt megkülönböztetni a íátszatmunkát a teljes értékű, valóságos munkától. Nyomban jó irány; ba fordult az üzem szekere, amikor az ok és az okozat összefüggését' feltárva- a -lát- szatmunkának még a - gyökereit is kitépték, s annak képviselőit • jobb " belátást a bírták, ‘ vagy. az üzemből eltanácsolták; , Ma ebben az üzemben a rend. a szervezettség az .úr.. A kollektíva a gazdaságpolitika elvárásainak megfelel, s az egykor volt nehézségeket össze se hasonlíthatjuk a ma is meglévő, de más természetű nehézségekkel. kan egyszerűen nem hajlandók kimondani, hogy „rosszul! felületesen láttam a dolgokat”. A meggyőzhetetlének, azok, akiket vélt igazságukból szinte lehetetlen kimozdítani, szóval a meggyőzhetetlenek nem rendelkeznek tárgyilagos önértékelései és bizonyosra ver hető, hogy politikai, szakmai műveltségük hiányos. (Az most más kérdés, miért, s hogy ebben kinek, mennyi a felelőssége.) Az egyén sérelme olykor bizony végig nem gondolt, vélt sérelem. Egy faddi iparos a község nagyközség rangjára, a kívánatos köztisztaságra hivatkozva minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a' háztáii disznókat ne hajtsák ki a legelőre, mert a disznók bepiszkítják az utcát. A panasz egyfelől • jogosnak látszik, másfelől legalább any- nvira jogtalan, mint amennyire jogos. A panaszos nem gondolta végig kifogása tárgyát, s elfelejti : az a jó, hogy van még mit kihajtani a legelőre és az lenne a rossz, ha a. ház- táiiban megszüntetnék, felszámolnák a jószágtártást. Az egyéni sérelmek skálája széles. Ezek hordozzák leggyakrabban a részigazságokat, holott részi gazságokkal nehéz à mai követelményeknek megfelelni. . Ha egy üzemben valamikor rosszul menték a dolgok.-’ lég-1 kézen fekvőbb- - • -megold ásnák látszott, leváltani a vezetőket.’ ’,Ma’ már \te$jesçn nvlj- ’ vánvaló, gohdos, hozzáértő, higgadt -és ‘ íglkiismeretés vizs- i gálpdásist van s.zükség,. mert lehetséges, de egyáltalán nem ' bizonyos, "hogy ahol. rosszul ''mértnek?'« dolgok, ott á vezetőket kell hibáztatni. Ezzel szemben nincs kizárva, hogy egy vezető méltatlan, alkat- matlan beosztására. holott üzemében kifejezetten jól mennek a dolgok. Hazai fejlesztés, együttműködés a szocialista országokkal : 15 százalékos dollármegtakarítás az építőanyag-importban számolni gyakran olyan következményekkel járt, hogy az elnököt leváltották ugyan, a főagro- nómust menesztették ugyan, de később se következett be a kívánt változás. Ilyen esetben egészen bizonyos, hogy nem a vezetéssel volt baj, hanem valami mással, de ez a más nem kerülhetett felszínre. Ma már szerencsére a szövetkezeti tagok többsége reálisabban gondolkodik és egíví- egy rosszul sikerült év után nem mindig törvényszerű a vezetőcsere, bár előfordulhat, hogy arra van szükség. A jelenben éles reális és normális éhrtlátást jelent. Ha valaha nagy szükség volt erre, akkor most igazán elmondhatjuk. hogy nékiilözhe- tetlen. Elmaradni se jő de előreszaladni se jó. Biztos iránytű a X. kongresszus határozata, a negyedik ötéves terv programja. Ezek ismerete, értése nélkül dolgozni, vezetni, szervezni, állást foglalni annyi, mint tegnapi fejjel élni a világban. A párttagok, a tömegszervezeti vezetőségi tagok, a bi- zalmik felelőssége az állásfoglalás kialakításában, a véle- ménvnyilvánításban. az érdekképviseletben sokkal nagyobb. mint volt a móltban. S lehet-e a negyedik ötéves tervvel. a belső mechanizmus ki- alak’tasaval a szocialista mun- kaversennvel. a szociálist» b>-i- gádmozgalommal egy szakszervezeti vezetőségi tagnak úgy foglalkozni, hogv ne ismerje az ide vonatkozó határozatokat? Lehet.' Sokan megteszik, de természetesen kilóg a lóláb, hiszen -nvomban észrevehető, hogy álbuzgalommal. vagv ami még rosz- szabb, szószátyárkodással állunk szemben. Az ilyen helyi közéleti szerenlés üres és tartalmatlan. Keveset segít, de sokat árt. Az építőanyagipar lassú fejlődése miatt évek óta növelni kellett az építőanyagok importját. A külföldi termékek jelentős részének ára azonban lényegesen magasabb a hazaiénál, s egyes, főleg a dollárért vásárolt Ciliiteké többszörösen meghaladja. Ezért nagy jelentőségű, hogy az idén siker koronázza az Építésügyi és Városfejlesztési .Minisztérium több éves erőfeszítését, amely elsősorban a dollárért vásárolt építőanyagok behozatalának csökkentését célozta. A hazai építőanyagipar fejlesztése során korszerű falburkoló csempegyártó üzem épült az Alföldi Porcelángyárban és a Budapesti Porcelángyárban, így az idén megkétszereződik a falburkoló csempe termelése s dollárkiadás nélkül is fedezik a szükségleteket. Ebben az évben jelentősen hozzájárul a dói’ ármegtakarításhoz a Sely- pi Cementgyár területén létesített azbesztcementcső-gyártó üzem, mert 50 százalékkal emelkedik a rendkívül keresett azbesztcement. nyomócsövek hazai termelése. A Budapesti Épületkerámiaipari Vállalat különböző korszerűsítésekkel 40 százalékkal növeli a keramikus padlóburkoló termékek gyártását. A Beremendi Cementgyár beruházásának meggyorsítása pedig azt jelenti, hogy csaknem 300 000 tonnával kevesebb cementet kell külföldről vásárolni, s ez is a nyugati cementbehozatalt mérsékli. A szocialista import kiszélesítésére elsősorban kétoldalú. minisztériumok közötti együttműködési szerződéseket kötöttek. Különösen nagy segítséget nyújt a hazai építőanyag-ellátáshoz a Szovjetunió. Az idén 60 százalékkal több azbesztcement hullámpalát szállít, — több mint a teljes hazai termelés — s ez lehetővé teszi e termék tőkés importjának 50 százalékos csökkentését. A Szovjetunió vállalta, hogy amíg az Orosházi Síküveggyárban meg nem kezdődik a termelés, gondoskodik a síküveg szállításáról, s így néhány speciális üvegfajtát kivéve nem kell dollárért vásárolni ebből az áruból. Az idén 17 százalékkal mérséklik az azbesztcement síklemez tőkés importját, s a hosszú lejáratú szerződés szerint évente annyi szovjet cementet kap az ország, mint amennyit a Tatabányai Cementgyár termel. Románia és Lengyelország $ hazai cemen(termelés nyers- gipszkő-szükségletét fedezi. Az NDK komplett könnyűszerkezetes ABC-áruházat, óvodát, iskolát, orvosi rendelőt szállít. amelyet egyébként dollárért kellett volna megvásárolni. Korábban dollárért hozták be az üvegipar fontos alapanyagát, a szódát is, de nemrégein — hosszú lejáratú megállapodás alapján — csaknem a teljes szükséglet fedezését Bulgária vállalta. Az építőanyag-ellátás egyensúlya érdekében a szocialista államok segítségével, végered, ményben az idén 3,3 százalékkal emelkedik az építőanyagimport, de ezen belül — hosz- szú idő után ebben az évben először — mérséklődik a tőkés behozatal, mégpedig jelentős arányban, az előzetes számítások szerint 15 százalékkal. — Sz. P. — Tanácskozott a megyei NEB A szocialista demokratizmus jobb kibontakozásának szinte természetes velejárója a tévedés. Ebből következik, hogy kellő politikai érettséggel, presztízsveszteségre nem gondolva azt is ki kell bírni, hogy az embernek nincs mindig igaza. Ezzel van a legtöbb baj. Itt kezdődik legtöbb vélt sérelem, mert soll ■ I ....................... A termelőszövetkezetekben is az volt a bevett szokás, hogy ha a gazdasági év rosz- szul sikerült, ha a közös gazdaság átmenetileg nehéz helyzetbe került, a vezetőket egyszerűen menesztették. Ezzel gyakorlatilag a valóságos helyzet mélyebb elemzését és feltárását mulasztották el, ami Százhúsz új cipőmodell Bemutatták a nagykereskedelemnek a Bonyhádi Cipőgyár őszi-téli kollekcióját Tegnap délelőtt tizenhat szakember látogatott az ország cipőnagykereskedelmi vállalataitól a Bonyhádi Cipőgyárba, hogy megtekintse a gyár 1972- es őszi-téli kollekcióját és kiválassza azokat a modelleket, amelyeket megfelelőnek tart arra, hogy forgalomba hozzák. A gyár százhúsz új modellt fcínál a nagykereskedelemnek és természetesen azt a húsz- huszonöt férfi-, női és gyermekNépújság 1972. január 29. cipőt, bakancsot is, amit már évek óta gyártanak ég kelendőek. A szakemberek elégedettek voltak a kollekcióval, hiszen igen bő választékot ajánl most a gyár. Míg korábbak évente 50—60 új modellt készített, most ennek a dupláját. A nagykereskedelem március végéig kapja meg a kiválasztott mintacipőket, ennek alapján adják majd fel a rendeléseket. A gyár szalagjain júniusban már az őszi-téli cipőket gyártják. Hétfőn ismét modellbemu- tatóra kerül sor, ezúttal a TANNIMPEX Külforgalmi Vállalat üzletszerzői tekintik meg a kollekciót. Kulturált környezetet kíván vevő és eladó Javaslatok vadásztársaságoknak — Helyesnek bizonyult az iregszemcse—nagykónyi vasútvonal megszüntetése Tegnap délelőtt tartotta idei első ülését a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A NEB megvitatta és elfogadta azt az összefoglaló jelentést, amelyet megyénk vadásztársaságai közül huszonkettőben, két állami gazdaságban és két bérkilövő vadász- társaságban tartott vizsgálat alapján készítettek a népi ellenőrök. A népi ellenőrzés e vizsgálat során számos pozitívumra is bukkant a hiányosságok mellett. Mind a vadász- társaságok, mind az állami gazdaságok vadgazdálkodása eredményes. Nőtt a nagyvadak, s több helyen egyes apróvadak száma. A vadásztársaságok valamennyi tisztségviselője társadalmi munkában teljesíti vállalt kötelezettségét. Többnyire ebből erednek a számvitel, a nyilvántartások hibái. Az előírások ellen súlyosan vétő személyek ellen a vadásztársaságok többnyire az elvárható szigorral intézkednek. Ezzel ellentétes dolog fordult elő a bá- taszéki vadásztársaságban, ahol a közgyűlés négy tagot kizárt ugyan, — de azok mégis vadászok maradtak. A hibák megelőzése érdekében a megyei NEB javasolta a megyei tanács vb-nefk : utasítsa a szakigazgatási szerveket a vadásztársaságok hatósági felügyeleti, ellenőrzési rendszerének kidolgozására. Hasonló javaslatot tett a NEB a MÁ VOSZ-nak. A közlehedósnolitikai koncepció megvalósulása egyik Tolna megyei tényének hasznosságát elemezte a megyei NEB közlekedési szakcsoportja. A szakcsoport temérdek statisztikai adat, továbbá a környék sok lakójával folytatott beszélgetés tanulságaként megállapította : helyes volt Iregszemcse és Nagykónyi között megszüntetni fiz erősen ráfizetéses gazdasági vasútvonalat. A két község között immár másfélszer annyi autó- buszjárat közlekedik, mint korábban vonat közlekedett, a menetidő pedig hetven percről harmincra csökkent. A megyei NEB kereskedelmi szakcsoportja hét ÁFÉSZ-köz- pontban, továbbá a Tolna megyei Népbolt Vállalatnál és a vendéglátóipari vállalatnál keresett választ arra, hogy a különféle alapok képződése milyen tendenciákat tükröz, melyek a felhasználás fő területei, milyen a beruházások hatékonysága, s hogy a felhasználás mennyiben elégíti ki a kereskedelemmel szemben támasztott társadalmi igényeket. A szakcsoport megállapította, hogy a nyereségből képezhető saját forrású fejlesztési alap — az eredmény tömegének növekedésével párhuzamosan — növekvő tendenciát mutat. Az alapok növekedési üteme meghaladja a mérleg szerinti nyereséget. Az összes, saját forrású fejlesztési alapnak körülbelül negyede az amortizáció. Ez teljes egészében a szövetkezetek rendelkezésére állt, míg az állami kiskereskedelmi vá Falatok csak annak 60 százalékával rendelkezhettek. Általánosnak mondható, • hogy az amortizációt döntő mértékben fejlesztésre használják, míg az elhasználódott termelőeszközök pótlását elhanyagolják. A nagydorogi ÁFÉSZ — például — az utóbbi három évben csupán 25 ezer forintot költött állóeszközeinek megóvására. A beruházási programok, —• mutatott rá a szakcsoport —, reális gazdaságossági számításokat tartalmaznak. Sajnos, következetesen ismétlődő jelenség, hogy mire a beruházás befejeződik, a számla negyedé- vel-ötödével nagyobb a tervezettnél — sőt, a bonyhádi áruháznál ötven százalékkal volt nagyobb. A beruházás költségeinek a tervtől eltérő, s csaknem kizárólag épíjőanvag .árának növekedéséből adódó nagyobbodása érzékenyen, sújtja a beruházókat. A jelentős volumenű beruházások nyereségesek ugyan — de hatékonyságuk gyengébb a vállalati átlagnál, tehát csökkentik az ágazati nyereséget. Ebből a. megállapításból sem a meghívott szakemberek, sema népi ellenőrök nem következtettek arra, hogy a jövőben tartózkodni kellene modem, egészséges, szép áruházak, éttermek, kisvendéglők létesítésétől. Ellenkezőleg: úgy foglaltak állást, hogy a kereskedelemnek nem csupán a vásárlói igények kielégítése a feladata, de az is, hogy biztosítsa: a vevők és e'adók kulturált körülmények között találkozzanak. — b. z. —■