Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

Pedagógiai Irodagépek „klinikája” Szekszárdon meteorológiai előrejelzés A pedagógiai meteorológia bevezetését javasolja két szombathelyi szakember, akik mélyreható vizsgálatokat vé­geztek a tantermi klíma és a tanulók értelmi tevékenysé­gének összefüggéseiről. Eköz­ben azt tapasztalták, hogy az osztálytermek klímaviszonyain túl pedagógiai szempontból nem elhanyagolható a külső légköri helyzet alakulása. Megfigyelték, hogy az idő­járás hirtelen változásai, a frontátvonulások hatására megváltozott az osztály visel­kedése. Emelkedtek az emlé­kezés, a figyelem és a gon­dolkodás hibaszázalékai. Hazánkban az orvostudo­mány már régóta figyelembe veszi a gyógyító tevékenység­ben a meteorológiai prognó­zisokat. Az oktatás-nevelés is nagy hasznát venné — han­goztatja a két kutató, Kará­csony Imre, a szombathelyi tanítóképző intézet nyugalma­zott tanára és dr. Pajor Géza orvos, a Vas megyei közegész­ségügyi-járványügyi állomás felügyelője. Szerintük főként a nehezen nevelhető tanulók­nál célravezető lenne kritikus időjárási szituációkban a fo­kozott izgalmi állapotot ki­váltó jegyre feleltetés elha­lasztása. Arra is lehetőség nyílnék, hogy a nevelők a tanóra felépítésénél tekintet­tel legyenek a rendkívüli idő­járási „attrakciókra”, s lehe­tőség szerint könnyebb anya­got tárgyaló, lazább felépíté­sű óravázlatot állítsanak ösz- sze. Természetesen a tantermi klímaviszonyok is erősen érez­tetik hatásukat. Amint a Szombathelyen megjelenő „Pe­dagógiai írások” című kiad­ványban a kísérletekről is megírják: szellőzetlen, túl­fűtött, vagy hideg, piszkos levegőjű, zsúfolt osztályban elterelődik a figyelem, zavart- tá, akadozottá válik a rend­szerező logikus gondolkodás, kihagy az emlékezés és csök­ken a tanulók aktivitása. Ta­nácsok sorával látják el a gyakorló nevelőket az ilyen esetek megelőzése érdekében. (MTI) Mintegy négyezer karban­tartási szerződést kötött intéz­ményeikkel, vállalatokkal, ál­lami gazdaságokkal és tsz-ek- kel az Irodagéptechnika Vál­lalat szekszárdi kirendeltsé­ge. A szekszárdi kirendeltség működése kiterjed Tolnán kí­vül Baranya. Somogy és Bács- Kiskun megyére is; a mohácsi kirendeltség már régebben hozzátartozott, 1972. január 1- től pedig a bajait is hozzácsa­tolták. A szekszárdi kirendelt­ség műszerészei az író-, szá­moló-. sokszorosító- és pénz­tárgépeket javítják a garan­ciális időn belül és kívül, to­vábbá a kiskönyvelőgépekkel — így az NDK-beli Ascota és az olasz gyártmányú Olivetti gépekkel — foglalkoznak. Az Olivetti kiskönyvelőfié- pet nem összeszerelve, hanem alkatrészekben vásároljuk meg. E modern kisgépeket az Iro- dagéntechnika Vállalat nagy­kőrösi üzemegységében — az olasz gyárral kooperálva — szerelik össze 760 féle alkat­részből. A hazai összeszerelés jelentős devizamegtakarítással iár. Ez úsv valósult meg. hoev a vállalat igazgatósága Rad i ts Tibort, a szekszárdi ki­rendeltség vezetőiét bízta meg a gyártási technológia tanul­RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter _ véog. ___ J X m ányozásával az olasz gyár­ban. Radits Tibor vezetésével hattagú magyar műszaki cso­port fél éven át ismerkedett a kis Olivetti gép gyártásá­val. Az olaszországi tapaszta­latokat a nagykőrösi üzemben hasznosították a gyakorlatban. Radits Tibornak, mint gyár­tási főcsoportvezetőnek az irá­nyításával. Az összeszerelést ő tanította be, társaival együtt. Fél évig tartó olaszországi tanulmányújának élményei­ről hosszú elbeszélés kikere* kednék. A kiváló szakember 24 éve dolgozik már szakmá­jában. Pécsett kezdte pályá­ját, majd Budapestre került az akkori Irodagép Vállalat­hoz. 1951-ben szülővárosába: Szekszárdra helyezték, majd átszervezés folytán a Szek­szárdi Vasipari Vállalat író­gépcsoportját irányította, s öt év óta az újra az országos vál­lalathoz tartozó szekszárdi ki- rendeltséget vezeti. Azóta szé­pen fejlődött a szekszárdi ki- rendeltség. új helyiségeket ka­pott a Széchenyi utcában, bár közben ezt is kinőtte, gyak­ran zsúfolt a műhely. Radits Tibor véleménye dicsérő az olasz könyvelőgép­ről. A hasonló kapacitásúak közül Európában ez a leg­gyorsabb elektromechanikus gép, szép a vele végzett mun­ka külalakja is — mondja. Tavaly már mintegy ezer ilyen csinos kis géoet szerel­tek össze Nagykőrösön. Ra­dits Tibor Baranya, Tolna és Somogy megyei ellenőrző út­jain rendszeresen megmagya­rázza az új gépek működé­sét kezelőinek. A tervekről szólva: A szek­szárdi kirendeltségnek a nagy­könyvelőgépek és az elektro­nikus számológépek javítása áll további feladatainak kö­zéppontjában. S mint a veze­tő hangsúlyozta, az irodagép­park jelentős növekedése köz­ben is arra törekednek, hogy jól és gyorsan kijavítsák a hibásodott gépeket. Jól ismerik ügyfeleik gép­parkját. minden javításra be­adott masináról katasztert, nyilvántartólapot vezetnek. Akkor elégedettek, ha egy gépnél kevés a bejegyzés, ab­ból látják, hogy jól dolgáé« tak, mert nem vitték visza többször, ismételt javításra. Egy dologra azonban, __ fel* hívják a figyelmet: az első ja­vításkor a garancialevelet iá feltétlenül vigyék be hozzá­juk. Erről sokan megfeledkező nek (bár a háztartási gépekő nél és a televíziókészülékek- nál, rádióknál például ezt ter­mészetesnek tartják), utólag pedig már nehezen veheti!* figyelembe a jótállást Radits Tibortól hallottuk; hogy ma már lényegesen jobb az irodagépellátottság Tolna megyében is. A jövő távlata! további fejlődést mutat, s a növekvő feladatok ellátását is bizonyára eredményesen old­ják meg a szekszárdi irodád gépműszerészek. (B. L.J J Közeli és távoli tájakon Ne csak emlékünk őrizze őket ! A Dolomitok több millió év­vel ezelőtt korallszigetből ala­kultak id ; a veronai tarto­mányban a Baldo hegység az olasz gyógynövényszakértők paradicsoma; Toscana tenger­partján van egy kis szakasz, amelyen a homok hegedűhöz hasonló hangot ad, ha rálép az ember; a Marche tarto­mány-beli Lago di Palatino la­kója egy különleges rákfajta, amely a világon egyedül csak itt található; az Abruzzófcban a G ran Sasson nő a világ leg­kisebb fája, amely alig éri el a 2 centimétert; Calabriában díszük az angol rekettye, amelynek jelenléte ezen a déli vidéken valósággal megmagya­rázhatatlan; Capriban él egy olyan gyíkfajta, amely égszín­kék színével elüt családjának valamennyi más tagjától. „És ez csak néhány példa abból a megszámlálhatatlan csodából, amelyet Olaszország tár elénk, legalábbis azokban az eldugott zugokban, ahol a civilizáció fejlődése még nem bontotta meg tökéletesen az ökológiai egyensúlyt” —mond­ja Gianni Fameti, aki Fulco Pratesi és Franco Tassi közre­működésével összeállította az „Olaszország természeti köny­ve” című munkát. A könyv összeállításához 19 munkatárs egy év munkájára, több ezer kilométernyi gyaloglásra volt szükség Olaszország különböző tartományaiban. Annak ellenére, hogy az er­dők alapterülete alig valamivel több mint 200 000 hektár, ezek­ben az erdőkben mégis barna medve él, az Ausztriával hatá­ros, Tarvisio melletti erdőkben pedig hiúz tanyázik, a bolognai Appeninek oldalában virágzik a vadtuüpán, Grosseto kör­nyékén előfordul a rendkívül ritka halászsólyom; Umbriában nyesttel Sardegnában pedig néhány ezer muflonnal talál­koztak. Egy olyan országban, ahol mintegy kétmillió vadász és további három-négymillió va­sárnapi kiránduló tépi-tapossa a növényzetet, riasztja az ál­latokat — ez nem is rossz eredmény. A természet furcsa módon átalakult. Az Abruzzók- ban például az állatvilág gya­nakvóvá, megközelíthetetlenné vált. Az állatok az erdők mé­lyében tanyáznak. A könyv összeállítóinak vé­leménye szerint szinte csodá­val határos, hogy a hatalmas méretű autósztráda-építkezé- sek során még ennyi ritka ál­lat- és növényfajta fennmaradt Olaszországban. Az olasz öko­lógusok véleménye szerint az olasz autósztráda-építés telje­sen elhibázott. Az Autostrada del Sole bűne például, hogy teljes mértékben kihalt egy farkasfajta és kihalófélben vannak más állat- és növény­fajok is. A könyvvel az volt a szer­zők célja, hogy felhívják a fi­gyelmet részben a még meg­lévő állat- és növényfajták le­lőhelyére, részben az ökológiai egyensúly megbontásának sú­lyos következményeire. „Ne várjunk addig, amíg túlságo­san késő lesz! Nem szabad megengednünk, hogy Olasz­ország állat- és növényvilágá­nak ritkaságai csupán emléke­zetünkben éljenek!” — mond­ják végezetül a kötet szerzői. Alumínium eloxálási szabad kapacitással ren­delkezünk, NATUR ÉS SZÍNES KIVITELBEN. „VOSZK” Ipartelepe Hi­das. (335)

Next

/
Thumbnails
Contents