Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

I I ! » KÖRÜNK A szépség Ipara Szívbillentyű a beteg combjából Uj típusú műtéti eljárást ve­zettek be az Országos Kar­diológiai Intézetben szívbil­lentyű-megbetegedések gyó­gyítására. Az Angliában már két év óta alkalmazott eljárás lényege, hogy a hibás szívbil­lentyűt ä beteg saját combjá­ból származó szövettel helyet­tesítik. A műtét során először a beteg combját nyitják fel és az izmokat borító un. bőnyé- ből vágnak ki egy szalagot. Steril körülmények között egy teflonnal borított titánium vázra varrják és így alakíta­nak ki belőle szívbillentyűt, Közben egy másik sebész- csoport felnyitja a szívet, el­távolítja a beteg, szívbillen- 'tyűt, majd a helyére varrja a combbőnyéből kialakított új szívbillentyűt. Eddig több mint 15 beteget operáltak meg ezzel a mód­szerrel. Az eredmények ked­vezőbb képet mutatnák a ko­rábbi technikai megoldással végrehajtott műtétekkel szem­ben. A látáképesség befolyásolható A látóképesség születéskor még nem alakult ki végleges formájában és.. így. legalábbis bizonyos határok között, be­folyásolható — állapította meg két angol kutató. Macskákat születésüktől sö­tétben neveltek. Kéthetes ko­ruktól naponta ötórai idő­tartamra egy tölcsér alakú tartályba helyezték őket, amelyben csak fekete-fehér csíkokat láthattak. Néhány ál­latot olyan tartályba tettek, amelynek csíkiai függőlege­sen, másokat olyanba, amely­nek csíkiai vízszintesen vol» tak elrendezve, öt hónap el­teltével az állatokat heten­ként több órára normális oo- tikai környezetbe helyezték. Eleinte nem igazodtak el. de 10 órai normális „l«tásta- nasztoiat’' után látásuk és mozgásuk koordinációja ha. sonh'tani kezdett a szokásos körülmények között tartott ál­latokéra. Néhány hibát azon­ban már nem lehetett kikü­szöbölni. pl. nehezen tudtak mozgó tárgyakat felmosással követni és mancsaikkal meg akartak fo«ni olvnn tárgya­kat is, amelyek elérhető tá­volságon kívül voltak. A leg- ióbban az tűnt fel, ho<*v ha egy fekete vagy egv fehér ru­dat mutattak két olyan állat­nak, melvek közül az eevik víz­szintes. a másik pedig függőleges csíkok között nevelkedett, az a macska, amelyet vízszintes csíkok között neveltek, csak a vízszintesen tartott, vagy mozgatott botra, a másik pe­dig csak a függőlegesen tar­tott vagy mozgatott botra rea­gált Amikor a macskák hét és fél hónaposak lettek az ideg­fiziológiai vizsgálat azt mu­latta ki, hogy az állatok látó­sejtjei csak olyan elrendező­désre reagáltak, amely az ál­lat által megszokott tengely­nek (vízszintes vagy függőle­ges) felelt meg. A vizsgált kí­sérleti állatok látóközpontjá­ban nem találtak olyan na­gyobb területet, amely sem­milyen ingerre sem reagált, annak jeléül, hogy bizonyos sejtek, amelyeket a korábbi gyakorlatban nem vettek igénybe, degenerálódtak vol­na. A két kutató mindebből azt a következtetést vonta le, hogy azok az optikai ingereit, amelyek ezeket az állatokat korai ifjúságukban érték, az érzékelés feldolgozásában okoztak lényeges elváltozáso­kat. A szépítőszerek használata Sok ezer éves múltra tekint­het vissza. Az egyiptomi nők arcuk színét cinóberrel élén­kítették, hajukat hennával és indigóval színezték, szemöldö­küket és szempillájukat fenyő­korommal festették. A görö­gök és rómaiak szépségápolá­si ismeretéi már olyan átfogó- ak voltak, hogy csak a XX. század tudományos alapokon nyugvó kozmetikai vegyészete (pontosabban: a kozmetológia, melyet vegyészek, orvosok, biológusok együttesen művel­nek) kelhetett versenyre ve­lük. A görög eredetű kozmetika szó a bőr, a haj, a fog és a köröm ápolására szolgáló el­járások összefoglaló neve. A szépészeti készítmények elő­állításával ma már sok ezer dolgozót foglalkoztató iparág foglalkozik hazánkban, s a hatalmas világcégek (Chanel, Dior, Max Factor, Revlon, stb.) nevét jóformán minden nő ismeri. Hosszú ideig csak­nem kizárólag női vonatkozá­sú fogalom volt a kozmetika, ám az utóbbi évek során a férfikozmetika igénye is egyre inkább előtérbe került. A BÖK „KARBANTARTÁSA'* A bőr megtisztítására szol­gáló pipereszappanok forgal­ma egyenletes emelkedést mu­tat. 1960-ban minden lakosra 60 deka pipereszappan jutott hazánkban, ma 90 deka az egy főre eső fogyasztás (ami még eléggé messze van sok más ország átlagától.) Minő­ségi kifogás legfeljebb az illatintenzitással kapcsolatban hangozhat el a hazai pipere- szappanokkal szemben, egyéb­ként a legjobb bel- és külföl­di alapanyagokból, a legkor­szerűbb technológiával készül­nek. Ma már minimális az igény a kénes és a kátrány- ’szappan iránt, viszont sokan keresik a dezodoráló (izzad­ságcsökkentő) és a fertőtlení­tő szappanokat. A kozmetikai „manipulá­ciók” közül talán a bőrápolás fejlődött legtöbbet az ókori gyakorlathoz viszonyítva. A A Leningrádi Gyógyszer- gyár legújabb vitaminkészít­ményét minden túlzás nélkül az ifjúság és a frisseség elixirjének nevezhetjük. El­méleti kidolgozása a kijevi Gerontológiai Intézet munka­társainak nevéhez fűződik. A Dekamevit a tíz legfontosabb vitamin optimális adagját tar­talmazza egyetlen pirulában. Hatását a metionin — a sej­tudományos igényű kutatás ugyanis többre törekszik a dekoratív hatáskeltésnél, a bőr biológiai folyamatainak ismeretében és azok szükség­letei alapján szabja meg az áoolás módját, állítja össze a bőrápoló készítményeket. A századforduló idején divatos paraffinos arckrémek fő fel- udata az impregnálás volt. a bőrnek a környezeti víztől és párától való megóvása. Idő­közben felfedezték, hogy a petyhüdés. ráncosodás ereden­dő oka a bőr elvíztelenedése, kiszáradása (az arcbőr ned­vességtartalma csecsemőknél még 80. idősebb korban csak 10 százalék). Ehhez igazodott az új „technológia” is: a nagy víztartalmú krémek elterjedt használata. A bőr vízháztar­tásának maradandó helyreál­lítását (a biológiai hidratálást) biztosító készítményekkel azonban még ma is adós a „szépség ipara”. A bőrnek azonban nemcsak vízre van szüksége, hanem sokféle más tápanyagra, ser­kentőszerre is. Időről időre új „csodaszerek” tűnnek fel. mint a méhpempő, az uborkatej, a nercolaj. a mormoíazsír, a kacsafartőmirigy kivonata, hogy csak néhányat említsünk. A maga módján mindegyik jótékonyan hat a bőr élet­funkcióira. Pillanatnyilag a kombinált hatású, ún. bioaktív krémek elégítik ki legjobban a kor­szerű bőrápolás igényeit. A nappali krémek B-vitamint tartalmaznak, ezért hámvédő- ek és táplálják a bőrt. Az éj­szakai krémek E-vitaminja szövetregeneráló, hatású, vagy­is késlelteti a ráncosodásl A hazai ipar lépést tart a fejlődéssel, s nem zárkózik el a „csodaszerek” forgalomba hozatalától sem, ha meggyőző­dött azok tudományosan iga­zolt hasznosságáról. — de csak akkor. „SZÁZ KILOMÉTER’* RtZS — ÉVENTE A legszembetűnőbb, a leg­általánosabb (s talán a lege­tek megújulását szolgáló pre­parátum — tovább fokozza. Hamarosan forgalomba kerül a Szovjetunió gyógyszertárai­ban. A közeljövőben további új készítmények látnak napvi­lágot, pl. a máj gyógyulását szolgáló E-vitamin. vagy a szívedényeket erősítő B»-vita­tnia ősibb) szépészeti cikk az ajakrúzs (egymás mellé he­lyezve csaknem 100 kilométert tenne ki a magyar nők által évente elhasznált rúzsrudacs­kák hossza). Mintegy húszféle anyagot használnak fel a rúzs gyártásához, méhviasz (kar- nauba vagy cerezin) biztosít­ja a rudacska alaktartósságát. Illatosítására többnyire eper­ből, vagy barackból nyert illóolajat használnak. Festésé­hez csak te’.iesen méregmen­tes — hatóságilag engedélye­zett —, az a jav nyálkahártyá­ját nem Irritáló, nagy fény­erejű, finom elosztású festé­ket szabad alkalmazni. Az ajakrúzsnak a dekoratív ha­táskeltésen túl az ajak ned­vesség és kiszáradás elleni vé­delmét is el keli látnia. A jó szájrúzs „titka” össze­tételében rejlik, a gyártás- technológiája viszonylag egy­szerű: fémformába öntik az alapanvagok megolvasztott ke­verékét. majd lehűtés után láng fölötti elhúzással fénye­zik a rudacskák felületét. ILLATOKKAL A SZAGOK ELLEN Az izzadsággátló és szagta­lanító szerek használatéban jelentősen elmaradunk a világ­szint mc«ött. Pedig az, hogy munkahelyen és otthon zsú­foltabban élünk, egyre több műanvag textíliát hordunk, többet idegeskedünk és keve­sebbet vagyunk friss levegőn, azt indokolná, hogy minél többen folyamodjanak az ápo'‘ságnak ehhez az elemi kel'ôvéhez. a hazai ipar so­káig késlekedett e szerek for­galomba hozatalával, de ma már kielégítő mennyiségben és minőségben gyártják őket. A dezodoráló, szagtalanító kozmetikai szerek részben a baktériumokat pusztítják el a bőrön, részben illatanya- gokkal „elfedik” a kellemet­len szagokat (a verejtékrniri- gyek terméke kezdetben tel­jesen szagtalan, csak a bőr­felület baktériumainak a ha­tására bomlik el és válik kel­lemetlen szagává). Csíraölő­ként vegyi anyagokat, több­nyire hexaklorofént vagy sza- licilanilidot adnak a dezodo­ráló készítményekhez. Az illatszerek használatá­nál nem szabad elfelejteni, hogy a kevés több, mint ások. Az illat összekapcsolódhat a személlyel, jellegzetes lehet, emlékeztet. Idők folyamán mindenkinek kialakul a ked­velt illata. A virágillatokat — orgona, szegfű, akác — inkább a múlt asszonya szerette. Ma az ún. kommozíciókat keresik, amelyek különböző márka­nevek alatt (Opera. 4711, Mar­vel Puck. Tosca, Chat Noir stb.) kerülnek forgalomba. (Kevesen tudják, hogv a 4711- es onnan kapta nevét, hogy Kölnben az illatszert előállí­tó Ferdinand Mühlens műhe­lye a Glocken Gasse 4711. számú házban volt a XVIII. század végén.) Egy-egy új parfümfajta megteremtése nem egyszerű dolog, sokáig tart a kikísérle­tezése, még a hírneves fran­cia cégeknél is átlag öt évig. A modern parfümök sokféle illatból állnak, némelyik hat­vannál is többféléből. Még felsorolni is hosszú lenne a modem kozmetikai ipar mai hatalmas termék- választékát. a hintőporoktól a hajlakkokig. Ezek ma már nem luxuscikkek, hazánkban viszonylag olcsón jut hozzá bárki, éppen azért, hogy a testápolás kultúrája minél magasabb fokot érhessen eh Műanyagok a gyógyásxatban A műanyagok egyre na­gyobb teret hódítanak világ­szerte. A Moszkvai Textilipa­ri Intézetben olyan műszálat állítottak elő, amely megfe­lelő megmunkálás után érté­kes sajátságokra tesz szert. Az elméleti munka' eredménye már a gyakorlatban is jelent­kezik: különleges, a véralva­dás folyamatát ötszörösére gyorsító gézt gyártanak. Ké­szítettek már különleges bak­tériumvédő szövetet is: az ebből készített orvosi köpe­nyeket nem szükséges fertőt­leníteni. Automata készíti a rúzst, a nők egyik tő szépítőszerét. Á fiatalosság pirulái

Next

/
Thumbnails
Contents