Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
f \ l i Közel 80 ezer diploma esti, levelező tagozaton 25 éves a felsőfokú felnőttoktatás Eltanácsolás Szőke Sándor, az MTI művelődéspolitikai munkatársa írja: Jelentős jubileumhoz érkezett a felsőfokú felnőttoktatás: 25 évvel ezelőtt 1947-ben indult meg rendszeres formában a képzés az egyetemek és a főiskolák esti, levelező tagozatain. Az eltelt negyedszázad folyamán együttvéve 78 ezren szereztek diplomát a felső- oktatási intézmények esti és levelező tagozatain. Ebből esti képzés formájában mintegy 26 ezren, levelező tagozatokon pedig csalinem 52 ezren kaptak felsőfokú végzettséget. Jellemző, hogy 1947-ben még mindössze 1216 hallgatót számláltak az esti tagozatokon, ma már számuk nyolcezerre emelkedett. 4—5 ezer levelező tagozatossal szemben jelenleg több mint 22 ezren tanulnak ebben az oktatási formában. Jelentős tehát a számszerű emelkedés, s figyelemreméltó, hogy a hallgatók korátlaga csökkent. Míg korábban 60— 70 százalékuk is idősebb volt 30 évesnél, most már a 25— 28 évesek „uralják” a mezőnyt. Ez arra utal. hogy az érettségire épülő és az alapdiploma megszerzését szolgáló esti, levelező képzés jelentősége a felsőoktatásban nem csökkent, viszont szerepe megváltozott. A szakemberek arra számítanak. hogy felső fokon a jövőben — a munka melletti tanulási formákon belül — növekszik a továbbképzés, a speciális és a kiegészítő képA Művelődésügyi Minisztérium — együttműködve a S~OT-tal és a KISZ Központi Bizottságával — az idén is meghirdeti a „kiváló könyvtár” és „kiváló művelődési otthon” pályázatot. A pályázaton részt vehetnek a tanácsok, a szakszervezetek és a KISZ által fenntartott vagy közösen működtetett önálló intézmények. A fő cél, hogy a közművelődési könyvtárak és a művelődési otthonok működési területükön hatékony segítői legyenek a műveltségi szint emelésének, tájékoztassanak napjaink társadalmi, termelési kérdéseiben, járuljanak hozzá a szocialista gondolkodásmód, életfelfogás és erkölcs kiteljesedéséhez, legyenek a szocialista közgondolkodás fejlesztésének társadalmi fórumai és alaposan ismerjék meg, mérjék fel a helyi kulturális igényeket. A „kiváló” címért induló verseny jó alkalom arra is, hogy a könyvtárak és művelődési otthonok méltó módon emlékezzenek meg Petőfi Sándor születése 15Ö., és Dózsa György születése 500. évfordulójáról. A pályázati jelentkezést az intézményeknek és fenntartóiknak — a megyeiek kivételével — 1972. január 31-ig kell eljuttatniuk a járási hivatalok, valamint a városi (fővárosban kerületi) tanácsok művelődés- ügyi (népművelési) osztályaihoz. A nevezéshez csatolni kell az intézmény munkáját, működési körülményeit, továbbá a pályázati időszakra tett vállalását tartalmazó önjellemzést, amelyet kiegészít a fenntartónak az intézmény támogatására felajánlott vállalása is. A pályázaton részt vevő intézmények megyei, fővárosi jegyzés szerepe. Ezért várhatóan nagyobb hangsúlyt kap majd a szakmérnök, a szakközgazdász, a szakjogász képzési forma, illetve a mérnökök és a jogászok közgazdasági jellegű kiegészítő képzése, továbbá az ehhez hasonló második diplomák megszerzésének lehetősége. A felsőfokú felnőttoktatás társadalmi szerepének megváltozása szükségessé tette, hogy a Művelődésügyi Minisztérium kutatókat bízzon meg a továbbképzés kidolgozásával. A felsőfokú pedagógiai kutató központ szakemberei már az idén hozzáfognak a kérdés komplex jellegű elemzéséhez. Felmérik azokat az érdekeket, amelyek ennek az oktatási formának fenntartását kívánják, indokolják. Sajátosan négy fajta érdek —az egyéni, a vállalati, az ágazati és a társadalmi — számbavételéről van szó. A különböző jellegű és szintű érdekek tudomásulvétele meghatározza az esti, levelező oktatáspolitikai koncepció kidolgozásában szükséges differenciálást: milyen szinten, milyen feltételek mellett és milyen keretek között kell aktívan támogatni ennek az oktatásnak megindulását, illetve továbbfolytatását; mely esetekben szükséges csupán lehetővé tenni aktív támogatás nélkül, és mely területeken tartja a művelődéspolitika feleslegesnek, illetve bizonyos időre megszüntetendőnek a képzést. A korszerű felsőoktatás a zékét 1972. március 1-ig kell megküldeni a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának. Emberközelben A A sor a pult előtt kezdődik, s forgalmasabb időben elér az áruház közepéig is. A mozdulatok gyorsak, határozottak. Kattog, berreg a pénztárgép, s az ellépő után mindig újak lépnqk. — Én mégis nagyon szeretem ezt — mondja Horváth Gyulá- né, a pénztáros. — Emberekkel foglalkozni, néhány szót váltani, mindig másokkal. Ez az érdekes az én szakmámban. A pénztárosnőt legtöbben Erzsikének szólítják. Ismerik, megkérdezik tőle, hogy van, hol volt, ha nem látták. — Hány féle árunak tudja az árát? — Legalább ötszáznak. Ez időbe tellett. 1960-ban jöttem Nagydorogról Szekszárdra, elvégeztem a szakiskolát, eladó lettem a Népboltnál. Kilenc év után, tavaly mégis eljöttem onnan. Megnyílt a Bartina áruház, több pénzt ígértek, meg is kaptam. — Csak emiatt jött el? — Igen. Meg arra is gondoltam, új áruház, új környezet, új emberek. Mindig ez vonz a szakmámban. — Életcél ez? — Az. Ha akarnék, elmehetnék máshova dolgozni, mert munka mellett elvégeztem a kereskedelmit, érettségiztem. felnőttképzésben sem nélkülözheti a legcélravezetőbb sajátos módszertani eljárások speciális tankönyvek, segédkönyvek kidolgozását. Napirendre kerül az önálló tanulást elősegítő módszerek, segédeszközök megteremtésének kérdése is, például az úgynevezett programozott tankönyveik írása, az audiovizuális eszközök nagyobb mérvű alkalmazásának lehetősége. A kétéves kutató munkát az intézet munkatársai egyetemi, főiskolai szakemberek bevonásával, országos vitával és kísérletekkel kívánják reali- zálni. (MTI) ______________ K eszthely az egyik legrégibb magyar város A keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai befejezték azoknak a leleteknek a feldolgozását, amelyeket a Balaton nyugati partvidékének tőzegrétegeiben találtak. Itt bukkantak rá a tőzeges terület fölött egykor átvezető utak maradványaira. A leletek tanúsága és egyéb dokumentumok szerint a lápvidéken a 630-as években kezdték meg az utak építését. Ezen a területen két főforgalmi út vezetett át, Keszthely keletkezése és város, sá fejlődése is ezzel függ öszsze. A feltárt régi utak — a korábbi leletekkel és adatokkal együtt — újra megerősítik azt a feltevést, amely szerint Keszthely egyike a legrégibb magyar városoknak. A tőzegterületen és a lápon átvezető utak cölöpmaradványaiból arra lehet következtetni, hogy az elmúlt évszázadokban nem sokat változott a Balaton vízszintje. Kivétel a török megszállás időszaka, amikor megrongálták a Sió zsilipjét és az átlagosnál jóval magasabb volt a tó vízének szintje. A cölönökön a Balaton ott hagyta „kézjegyeit” és azt is regisztrálta, hogy a törökdúlás után ismét helyreállt a Balatonon az egyensúlyi állapot. Sorsok, emberek. Mit tudhatunk Erzsikéről? Azt mindenesetre igen, hogy nagyon gyors, kedves, mosolygós. Persze, hihetjük azt is, hogy csak álarc az egész, a jó kereskedőnek kötelező ilyennek lenni. — Semmiképpen sem az. Én ilyen vagyok. Tudom, nagyon sok megkeseredett ember jön- megy a világban. Nem tudom megérteni őket. Számomra az apró bosszúságok mellett mindig jut öröm is. — Mire gondol? — Elég egy jó szó. Ha tudom azt, hogy emberszámba vesznek. Megkérdeznek, mi a véleményem az áruról, ajánlom vagy nem ajánlom? Ez mind öröm. — Férjének beszél-e erről? — Sokszor. Mostanában már mindig megkérdezi esténként, hogy mi volt, hogy volt a nap folyamán. Erzsiké középmagas, barna asszony. Vgy mondja, elsősorban anya, hiszen két és fél éve% fia van. Férje a Söripari Vállalatnál karbantartó szerelő. — Sok gond, sok munka, de szép.' Néha, ha anyák navján férjem, meg már a kisfia-" is megköszönt, arra gondolok, hogy mindez milyen természetes. Erzsikéék nem régen egy kétszobás, összkomfortos lakást Meghatottan olvastam az életből ellesett történetet — igazán bájos. A fodrászlányka megelégelte a léha, sok keresettel kecsegtető életet, s otthagyván esztendőkig tanult mesterségét, elment képesítés nélküli óvónőnek. Mit bánja a a karriert, ha a gyerekek között lehet? Mert így bontakozik ki az ember, a mai ifjúság. Általában könnyen hatódom meg. Multkoriiban például azon a történeten, amely arról szólt: hogyan üldözik el a fiatal fodrászlányokat a pályáról az idősebbek, akik nem hagynak nekik vendéget. így hát a fiatal fodrászlányok nagy része kénytelen másutt szerencsét próbálni, otthagyni azt a pályát, amit tanult. Majdnem könnyekre fakadtam. de akkor egy másik újságban egy másik kolléga másik története a kutyaharapást szőrével gyógyította: ő arról írt. hogy az idősebb fodrászok keresete csökken, mert a fiatalok -elorozzák előlük a vendégeket. ők jobban értik a divatot, legjobban ma a fiatal fodrászoknak megy. Akik ráadásul ma már érettségizettek. nem úgv, mint az átkos multiban, amikor összesen négy elemivel kezelték a sütővasat, ma a hajlakk- és az atomkorban legalább érettségi dukáL Már majdnem meggyőztek, amikor a rendőri rovatban azt olvastam: Dolly úgy került a züllés útjára, hogy érettségi után az istennek sem akart orvosnak tanulni, hanem inkább fodrásznak ment, s ugyebár a léha élet... Erről eszembe jutott, hogy az egyetemi felvételik ideién viszont azt írták a lapok, miért akar mindenki orvos lenni, amikor Olás pályán is kell az után- nótlás, például elképzelhető, hogy valakiből nem lesz kiváló agysebész, de remek női fodrász lesz belőle. Az egyetemi felvételik után aztán azt írták a lapok, hogy az elutasítottak egy része boldogan ment segédmunkásnak, s megtalálta helyét, s életében nem is akar más lenni. Szerencsére néhány nap múlva egy másik riport felvilágosívettek, nagyon szép helyen, a Hermann Ottó utcában. Életének nagy fordulópontja és nagy eredménye volt ez. — Saját erőből mindent. Ezt tartom. Ha bemegyek a lakásba, akkor tudom, hogy ezért hány évig kellett dolgoznunk, nekem hány embert kellett kiszolgálnom. Erzsiké szavaiból a munkahely és a magánélet szép kapcsolódása tárulkozik fel. A pontos, okos élet, a napok céllal megtöltött szigorú egymás- utánisága. — Nem is lehet másként élni — mondja. — Van, aki másként él. — Nem fog boldogulni. Nekem mindig voltak céljaim, terveim. — Jelenleg? — Most is vannak. Tíz éven belül autót veszünk. Én már egészen biztos vagyok ebben, ha csak valami baj nem ér bennünket. Persze, ilyenekre nem szoktam kalkulálni. Ha akarnám, holnap meg is vehetnem az autó ülésére a pokrócokat. Nem beszélgetünk tovább. Erzsikét sürgeti a munka. Eddig, hogy pár szót válthassunk, a boltvezető ült helyette a pénztárba. VARGA JÓZSEF világéletében segédmunkás akar maradni, pedig lehetne belőlük mérnök is, de nem akarnak tanulni. Egy újabb cikk azt taglalta, hogy a sütőszakmunkások inkább segédmunkásnak mennek, mert ott többet lehet keresni. Egy még újabb azt feszegette: miért nincs nálunk becsülete a betanított munkának? Betanított munkás szívesen megy el segédmunkásnak, vagy szakmunkásnak. Továbbá panaszokat olvastam, hogy a szolgáltatásban senki nem akar dolgozni, mert kellemetlen a munkabeosztás, jobban szeretnek a gyárban, s hogy a szolgáltatásban jobban szeretnek, mint a gyárban, mert ott van borravaló. El sem tudtam mélyedni az újabb problémákban, mert folyton újabbakkal ismerkedtem meg. Például azzal, hogy mekkora presztízse van a fehér köpenynek, s milyen kis presztízse van a fehér köpenynek. mert kicsi a fizetés. Hosz- szabb elmefuttatásiban adták tudtomul, hogy az érettségizett lányov nem hajlandók óvodában dolgozni, pedig ez csodálatos foglalkozás. Egy másik, rövidebb közlemény figyelmeztetett a fenyegető veszélyre: az óvodákban egyre több a képesítés nélküli óvónő, csaknem minden érettségizett lány oda akar menni dolgozni, márpedig az óvodában nem elég csak az érettségi. Erről eszembe jutott egy régebbi cikkecske, amely felháborodottan tárgyalta: nagy a túljelentkezés az óvónőképzőben. Aztán villámgyorsan átlapoztam visszamenőleg a lapokat, amelyek egységesen követelték, hogy mindenki másutt dolgozzon, mint ahol most dolgozik, továbbá, hogy mindenki maradjon a fenekén, ott, ahol ma ül. Mert a helyzet világos. MirW denki tanuljon, de nem tanulhat mindenki. Nem minden a pénz, de sokat kell keresni. Az ember legyen elégedetlen, de elégedjen meg azzal, ami neki jut. Minden szakmának megvannak a maga szépségei, tehát meg kell mutatni, hogy tulajdonképpen minden szakma csúnya. Nem szabad illúziókat kelteni, de nem szabad az illúziókat lerombolni sem. Általában: bele kell beszélni mindenbe. Végtére is az ember munkaerő, amellyel a társadalom rendelkezik. Illetőleg: az ember ember, nem munkaerő, neki kell önmagával rendelkeznie. A szülőkre hallgassanak a fiatalok, de szegüljenek szembe velük, mert a szülők a maguk kicsinyes szemüvegén keresztül nézik a világot. Az érettségi semmi. Az érettségi minden. A fizikai munka fontos. A fizikai munka beszűkít, képesítés nélkül nem szabad semmit csinálni. Nem fontos a képesítés, éljen a hajlam és a tehetség, valamint a munkaerő-szükséglet. Zokogva tettem le a lapokat. Nem a riportalanyokat sajnáltam — ők már biztos kiheverték a dolgot. Csinálják azt, amihez kedvük van, s ha nem. majd keresnek maguknak más foglalkozást. Az olvasót sajnáltam, de nagyon. Meghatottan gondoltam egykori tanáromra, aki annak idején azt tanácsolta: ne menjek közgazdásznak, menjek inkább újságírónak. Tudniillik a miénk az egyetlen pálya, amelyről a sajtó nem tanácsol el senkit. PINTÉR ISTVÁN Népújság 5 1972. január 21 Pályázat a „Kiváló könyvtár” és a „Kiváló művelődési otthon” cím elnyeréséért tott: milyen felháborító, hogy a segédmunkások nagy része pénztáros
