Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-26 / 21. szám
9 i » sí Pezsgő pártélet, felelősségteljes aktivitás, megnővekedett politikai érdeklődés Az év végi beszámoló taggyűlések tapasztalatai a szekszárdi járásban , A szekszárdi járásban december 10. és január 15. között tartották meg az év végi beszámoló taggyűléseket és az azt megelőző vezetőségi ülésekét a járás 68 pártai-pszer- vezcimél és hét csúcsvezettősé- généL A pártszervezetek egy része a korábbi években is beszámolt év végiéin a végzett munkájáról, de ez a módszer nem volt általános gyakorlat. Meet, az év végi beszámoló taggyűléseik megtartását a szervezeti szabályzat írja elő. A szekszárdi járásban ez a munka. befejeződött. A tapasztalatokról beszélgetünk Vaszkó Lajossal, a járást pártbizottság párt- és tömegszerveaeti csopofrtiának vezetőjével. — Elmondhatom, hogy a X. kongresszus óta a pártalap- szeirvezetek munkájának tartalma és színvonala minden területen javult. Jobban előtérbe kerültek a határozatok, azok yégrehaitasának megszervezése, ellenőrzésié ég számonkérése. Nyugodtan állíthatom, hogy az év végi beszámoló taggyűlések előkészítése, a taggyűléseken való részvétel és a jelenlévők aktivitása megközelítette a vezetőségvátrsztó taggyűlések, a X. kongresszus előkészítése időszakának pezsgő pártéletét — Valamennyi taggyűlést pártvezetőségi ülések előztek meg. Milyenek voltak tartalmilag ezek az ülések? — Pozitívnak tartj ült, hogy a pártvezs'íőségek sokkal nagyobb go-ndot fordítanak a taggyűléseket megelőző üléseikre, mint a korábbi években. Most már egyre ritkábban, s egyre kevesebb helyen fordul elő. hogy csak a titkár készül az ülésekre. A legtöbb helyen — most a beszámoló taggyűlések előtt megtartott vezetőségi ülésén — kész beszámolót vitattak meg. Ennek a beszámolónak az előkészítése előtt részletesen peszélgettek a párttagokkal, véleményt kértek az elmúlt évi munkáról, s szívesen vették a hasznos javaslatokat. Az így elkészített beszámolók színié mindenütt a X. kongresszus határozataiból adódó helyi feladatokat mérlegelték. — Hogyan segítette ezt a munkát a járási pártbizottság? — A közvetlen irányításunk alá tartozó 18 alapszervezet és hat csúcsvezetőség ülésein a pártbizottság egy-egy tagja részt vett. Személy szerint határoztuk meg, ki-milyen ' területért felelős. A járás vala- rn ennyi. pár t alapszerv ezeiének és csúcsvezetöségének vázlatot küldtünk az év végi beszámoló taggyűlések levezetéséről. S ez évben először értékeltük a hozzánk tartozó pártszerveze- t k és vezetőségek munkáját, írásban és szóban egyaránt. — Hogyan értékelte a járási pártbizottság az elhangzott beszámolókat ? Minőségileg és tartalmilag is megfeleltek-e a követelményeknek? — A beszámolók reálisan értékelték az alapszervezetek, a pártvezetőségeik egész évi munkáját. Kritikusak és önkritikusak voltak. Előremutatók, mivel meghatározták a jövő évi feladatokat is. Nem foglalkoztak a pártmunka valamennyi területével, a helyi sajátosságoknak megfelelő legfontosabb területeket elemezték részletesebben. Mindezt a felsőbb pártszervek és a helyi pártszervezet álltai hozott határozatok végrehajtásának tükrében. — Milyen volt a taggyűléseken a párttagság megjelenése, s hogyan alakult a felszólalások aránya? — Az összes párttag 82 százaléka jelent meg az év végi beszámoló taggyűléseken a járásban. A távolmaradottak jelentős hányada az idős. nyugdíjas. s egészségügyi okokból felmentéssel rendelkező párttagok közül került ki. A taggyűlésein megjelentek 20 százaléka — 371 párttag — vett részt a vitában. — A felszólalások milyen témakörök szerint csoportosíthatók? — Elöljáróban annyit, hogy szinte minden felszólaló elismerte az előző év eredményeit, a pártvezetőség munkáját. Ennek egyik bizonyítéka, hogy sieihol sem keiül sor az egy évvel ezelőtt megválasztott vezetőségiben személycserére. Ugyanilyen őszintén és nyíltan felvetettek a problémákat is. A felszólalások tartalma, az, hogy egy-egy taggyűlésen milyen jellegű vélemények hangzottak el túlsúlyban, több tényezőtől függ. így például, hogy hogyan gazdálkodott az adott üzem. vagy szövetkezet? Milyenek az eredményei? A vezetőség hogyan fogta ösz- sze az aJiapszarvezet munkáját, hogyan adott párimegbízatást, s azokat miként kérte számon? Hogyan tájékoztatták gazdasági és politikai kérdésekről az év folyamán a párttagságot? Ilyen és ehhez hasonló szempontokat sorolhatnánk szinte a végtelenségig. De talán beszeljünk konkrétan a legtöbbet felvetődött kérdésekről. — Több helyen előfordult, hogy a pártcsoportok összeültek, s megállapodtak abban, hogy kik fognak felszólalni, s ki fogja a csoport véleményét, javaslatait elmondani a taggyűlésein. így történt ez a tolnai selyemgyárban, a faddi Lenin Tsz-ben, a fácánkerti növényvédő állomáson, a Tolna községi párbalapsaervezetnél. — Ahol az év során állandó probléma volt a párttagság tájékoztatása — mint például a faddi Lenin Termelőszövetkezetnél, az őcsényí Kossuth Tsz-nél, vagy a szekszárdi TÖVÁL pártalap szervezeténél — ott a vita e témakör körül bonyolódott Ahol a tájékoztatás elégtelenségéről sok szó esett, ott rendszerint gazdasági problémák is felvetődtek. De általában is elmondható, hogy a párttagság több tájékoztatást igényelne, rendszeresebb beszámolókat a gazdasági helyzetről, és a pártmunka helyzetéről. — Sokat foglalkoztak a pártcsoportok munkájával. A faddi és a bátaszéki termelőszövetkezetnél például a párt- csoportok részére több pártmegbízatást kértek. Elmondták; szeretnék, ha a vezetőség jobban támaszkodna a párt- csoportok munkájára, ha szorosabb kapcsolat alakult ki a pártvezetőség tagjai és a pártcsoportok vezetői között. Sürgették a pártmegbízatások rendszeresebb és alaposabb számontartását és számonkérését is. Azzal pedig, hogy hogyan lehetne a pártcsoportok önállóságát növelni, különösen a nagyobb létszámú pártszervezetek taggyűlésein foglalkoztak. A pártmegbízatások szétosztásának sürgetői több helyen foglalkoztak azzal, hogy ugyanakkor a vezetőség többet törődjön a tagság problémáival, jobban tartsa kötelességének gondjai orvoslását. Ilyen értelmű felszólalás hangzott el például a bátai és a kistormása községi pártialapszervezet- nél. — Szinte minden taggyűlésen foglalkoztak a tagfelvételi munkával. Hangsúlyozták, hogy nagyobb gondot kell fordítani a nők és a fiatalok körében végzett politikai munkára, a nők és a fiatalok tagfelvételére. Érdekes, hogy ez a téma olyan alapszervezeteiknél hangzott el. ahol alacsony a nők és * a fiatalok aránya a szervezetben. így Pörbölyön az erdészeinél, a decsi termelőszövetkezetnél, a tolnai termelőszövetkezetnél, a tengelic- szôlôhegy; Uj Élet Tsz-nél, a tengelici kísérleti állami gazdaságnál, — S önkritikusan el kell mondanom azt is, hogy több taggyűlésen sürgették a járási pártbizottság tagjainak a többszöri részvételét az alapszerve- zstetk életében. — Milyen határozatok születtek az 1972-es évi pártmun- kána vonatkozóan? — Hét pártszervezetnél hoztak külön határozatot a további feladatokra. Ezek általában a pártcsoportok tevékenységének további javítását, a személyi felelősség fokozottabb érvényesítését a pártmunika minden területén, a tömeg- szervezeti mozgalmak és a helyi tanácsok pártirányításának megjavítását és összehangoltabb együttműködését, a tag-, felvételi munka javítását, és a kádermunka céltudatosabbá, tervszerűbbé tételét fogalmazták meg. — A többi alapszervezetaél rr'ként kerítettek sort a feladatok megjelölésére? — A többi helyen a beszámolóban és a vita során elhangzott javaslatokat szabtak meg az 1972. év feladatául. Első helyre az 1972-es népgazdasági tervek teljesítése került, Ezen kívül még szélesebb skálája a pártélat különböző részfeladatainak. — Hogyan lehetne összefoglalni ennek a politikailag és a pártélat szempontjából jelentős időszaknak az eredményeit? — A párttagság az év végi beszámoló taggyűlések alkalmával megerősítette a szervezeti szabályzatot azzal, hogy helyesnek és szükségesnek tartotta ezeket a taggyűléseket. Sürgették, hogy ne csak év végén, a beszámolót megelőzően kerüljön sor beszélgetésekre a tagság és a vezetőség tagjai között. Jó volna ezt a módszert rendszeresíteni a féléves munkáról szóló jelentés és a második félévi munkatervek összeállítása előtt is. A tagság igényli, hogy meghallgassák véleményét, részt akar vállalni a feladatokból és segíteni kívánja a problémák megoldását. — Az év végi beszámoló taggyűlések időszakában a pánttiagBág aktivitása megnöve- kedett, a pártéletre a pezsgőbb politikai munka lett jellemző. Megnőtt a politikai érdeklődés, erősödött a párton belüli demokrácia és vele együtt a demokratikus centralizmus is. Növekedett a párttag felelősségérzete a pártmunka és a gazdasági feládatok végrehajtásáért egyaránt. Az év végi beszámoló taggyűlés elérte jegyzet Á beosztásról Az is baj ha nincs, de olykor az is baj ha van. Ilyenkor, zárszámadások táján sokan jutnak egyszerre nagyobb összeghez, sok pénzhez. S bizony egyik-másik családnál ez is problémát okozhat. No, nem azért, mintha a pénznek nem lenne meg mindenütt a maga helye, vagy éppen nem lehetne hol elkölteni. De igen sokszor találkozhat ez idő tájt az ember a nagy pénz szédületében vég nélkül költekező falusiakkal. Ök azok, akik minden előrelátás, megfontolás nélkül vásárolnak, sokszor olyasmit, amire egyáltalán nincs szükségük, vagy ami pillanatnyilag megnyerte a tetszésüket. S vitrinbe kerül a számtalanadik boroskészlet, az állástól besárgult ágy- neműstósz tetejére az újabb, sokszor a jó vasárnak vélt bóvli holmi is. Zárszámadás után az áruházakat megszálló falusi embereket évek óta figyelem: s nem egyszer láttam, némelyikük úgy viselkedik, mintha életében akkor jutott volna először pénzhez. A zárszámadáskori majálisok megszűntek. Néhány évvel ezelőtt még vándorcirkuszosok, zsibáru- sok szállták meg ilyentájt a falvakat, a kocsmákban, falusi kisvendéglőkben háromszorosára emelkedett a forgalom, hetekig tartott a dínomdánom. Ezek megszűntek, illetőleg szűnőben vannak, — tévedés lenne azt állítani, hogy zárszámadások körül senki sem enged meg magának valamivel többet, s azt is, hogy most már a világért sem fordul elő, hogy valaki a pénze fenekére csapjon. A körhintás, a falvédőárus pontosan tudta, hogy mikor, hol kell ott lennie. Kiszimatolta az üzleti lehetőségeket. A kereskedelemről korántsem mondható el, hogy ilyen üzleti érzékkel rendelkezik. Pedig sokan egész biztos, hogy az éves vásárlások lebonyolítására nem utaznának el a falujukból a városokba, Pestre, ha közelebb is megkapnák a hűtőszekrényt, a bútorokat, a ruhaneműt. A kereskedelem ilyenformán nem csupán a bevételét növelné, hanem anil ennél sokkal lényegesebb; megfelelő kiválasztással, kínálattal au ízlést is irányítaná. Persze a jó szándék nem elég. Jól tudjuk» hogy sokszor ennek az akadálya egyszerűen a helyhiány, Jó beosztónak lenni nem egyszerű dolog, s bizonyos fokú adottság is keil hozzá. Vannak emberek, akik egyszerűen nem tudják, hová folyt el a pénzük, a költekezésekről nem tudnak számot adni, és ezen sokszor mogulé lepődnek meg leginkább. Eltűnik, elfolyik a pénz élelemre, ruhaneműre, nem egyszer divat- és piperecikkekre. Itt nincs beosztás, nincs tervezés. Sem a havi fizetésekkel, sem pedig azokkal a nagyobb összegekkel, amelyek nyereségrészesedéskor, zárszámadáskor kerülnek a családi kasszába. Az egyik termelőszövetkezeti dolgozó példája bizonyítja az előbbit. A háromgyerekes család — noha a férj jó jövedelmű sertésgondozó — tíz éve lakik ugyanabban a tatarozásra áhítozó épületben, s az sem ritka eset, hogy hó végén a szomszédok, a rokonok segítségét kell igénybe venni. Nem tudnak, s őszintén szólva nem is igen próbálkoznak változtatni a helyzetükön. S a másik véglet, amikor máf nem is spórolásról, beosztásról, hanem zsugoriságról, hörcsögtermészetről beszélhetünk: a megélhetés minimumát biztosító pár száz forinton kívül minden pénz az OTP-be kerül. Ismerek családokat, ahol éves, sőt több éves vásárlási tervet készítenek, s a bevételeikhez mérten tervezik a kiadásokat. Minden bizonnyal ez lenne a helyes út. Ehhez azonban nem mindenkinek van ereje, akarata, képessége. S hogy legyen, ahhoz olykor egy-egy ismeretterjesztő előadással is hozzájárulhatnánk. A legnagyobb húzó erő, Irányító erő azonban mindenekelőtt a jó példa, a mindenkiben meglelhető kisebb-nagyobb irigység, s nem utolsó sorban a szükség. S ez előbb, vagy utóbb spórolósra, beosztásra ösztönöz. V. M. Felhívás a kerîvezm'nyes előszállításra Sok a kihasználatlan tehergépkocsi a Volánnál Minden, eddiginél nagyobb, mintegy 125 millió tonnás áruszállítási feladat előtt áll ez évben a Volán. A terv teljesítése azonban nemcsak a tröszt 80 000 dolgozójának jó munkájától függ, hanem a partnervállalatoktól is, attól, hogy szét tudják-e „húzni” időben a szállítást, vagy egyszerre zúdítják a Volán „nyakába” termékeiket. Ebből a szempontból január első fele igen kedvezőtlenül alakult. Nagyon sok üzemképes tehergépkocsi állt tétlenül a Volántelepeken; különösen Szegeden, Pécsett, Tatabányán és Győrött akadt kevés szállítani való. Január 1 és 15-e között fuvarhiány miatt naponta átlagosan 1877 Volán-teherautó „pihent”. Különösen szombati napokon volt kevés a fuvar; 8-án 5600, 15-én 4500 kocsi állt tétlenül. A Volán Tröszt vezetői ezért arra kérik a vállalatokat, hogy vegyék igénybe a kedvezményes előszállítást. Nagyobb távolságra már most szállítsák el, amit lehet, mert később esetleg az egyidőben jelentkező igényeket nem tudják hiánytalanul kielégíteni. A Volán gépkocsi- parkja ugyanis 1100 kocsival kisebb, mint tavaly volt mivel az 1970-es árvíz idején a mentés során nagyon sok kocsija teljesen elhasználódott. Bár vásároltak új tehergépkocsikat, egyre nőtt a kiselejtezésre váró autók száma. Ezek üzemeltetése sokba kerül, de egyelőre nem selejtezik ki a „kiöregedett” járműveket, mert a csúcsforgalmi időszakban ezekre is szükség lesz. Üjjáválaszíják a kereskedelem társadalmi ellenőreit A tavaly lezajlott szakszervezeti választásokhoz kapcsolódóan ez év első negyedében a kereskedelem társadalmi ellenőreit is újjáválasztják. Az ellenőröknek mintegy kétharmada — körülbelül 10 ezer dolgozó — szakszervezeti aktivista. akit az üzemi kollektívák Javaslata alapján a különböző szintű szakszervezeti szervek bíznak meg az ellenőrző feladatokkal. Okét választják most újjá az üzemi összbizalmi értekezleteken, szakszervezeti taggyűléseken. Általában ott választanak társadalmi ellenőrt, ahol ilyen aktivisták már eddig is működtek, nincs akadálya azonban annak sem, hogy bármely más üzem vagy intézmény is létrehozza társadalmi ellenőri hálózatát, ahol azt a szakszervezeti bizottság szükségesnek tartja. (MTI)
