Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
J I F t ! Belső Az tartalékok a termelőszövetkezetekben * -J * ' ' " . ' [ •• À elnökség tagja optimista : „A kívülről jövő figyelmeztetések felrázták az embereket” .Az MSZMP KB múlt év decemberében tartott ülésén az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelölte a • szocialista építőrnunka 1972-es évi feladatait. Ezek a feladatok szó. ros összhangban vannak a negyedik ötéves tervvel. A gazdálkodás tapasztalatai, a termelés, a gazdaságosság, a kiaknázatlan tartalékok felé irányították a figyelmet. A technika, a munkaerő hatékonyabb felhasználása, az önköltség csökkentése, a belső szervezés javítása, a tudás, a jó ötletek kihasználása, a gazdaságosság fokozásának tartalékait rejtik magukban. Ezekről a kérdésekről Hei- mann Ferenccel, a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökségi tagjával, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelő- szövetkezet elnökével beszélgettünk. — A termelőszövetkezetekben melyek azok a meglévő adottságok, amelyeknek fokozottabb, jó kihasználása magasabb szintű termelést, munka- szervezést eredményez, így a termelőüzemek jövedelmét növeli? — A belső tartalékok fokozottabb kihasználásánál elsősorban a szervezés kérdését említeném. Feltétlenül arrafelé kell a tsz-eknek tendálniuk, hogy a jobb munka- szervezés lehetőségeit feltárják, s a minőségi munkavégzés követelményrendszerét megteremtsék. Ezt a cipőt az ipari üzemek 'is megjárták, à termelőszövetkezetek sem kerülhetik el. A mezőgazdasági üzemeknek idővel odáig kell eljutniuk, hogy a mennyiségi munkát a minőségi munka váltsa fel, ami több lépcsőfokon keresztül az önköltség csökkenéséhez vezet. Egyrészt azért, mert jobb munkaszervezéssel, minőségi munkával a terméseredmények fokozha- tók, másrészt a pazarló munkaerő-gazdálkodás megszüntetésével bérköltségcsök kenést is lehet elérni. gatóvaí. Ez azonban nem járható út, nem megvalósítható. Én azt hiszem, a tsz-vezető legfontosabb feladata: az emberek minél gyakoribb felvilágosítása, hogy ezen keresztül magukévá tegyék az utasításokat ■ Nehéz dolog, hosz- szadalmas dolog, de ha az az öt-nyolc évvél- ezelőtti viszonyokra gondolok, nem reménytelen. Nem is olyan régen egyes termelőszövetkezetek a nagyobb jövedelmet az ipari melléküzeméktől várták — sokszor nem is hiába. Ez a lemez lejárt. Nekünk a belső tartalékok aktivizálásával, a mezőgazdaságból kell jól megélnünk, Ennek két útja lehetséges. Az egyik a termés- eredmények fokozása, a másik a termelés olcsóbbá téte- .le. De sokat elvisz a pazarló gazdálkodás is. Én itt látom a kiutat abból a pesszimista hangulatból, ami jelen pillanatban a tsz-eknél uralkodik. — Gyakorlatban mit tehet egy termelőszövetkezeti vezető, hogy szövetkezete ebbői a „pesszimista hangulatból" kijusson? — Az éves program szellemében éves szinten kiadja^ az utasításokat, sűrűn ellenőrzi és a feladatok elvégzését megköveteli. — Ez sok is és kevés is. Témánk szempontjából mindenképpen kevés — és általános. Próbáljunk talán példákkal bizonyítani. Melyek azok a tsz-ek, amelyek már ennek előtte is jól gazdálkodtak belső tartalékaikkal, és melyek azok amelyek nem? — Sajnos az utóbbira példák tömkelegét tudnám felsorolni. Nem tudom helyes lenne-e, ha példákat mondanék? Azt hiszem nem. — Vajon miért nem jó gazdája egyik-másik termelőszövetkezet az amúgy meglévő adottságainak? tároljuk a terményeket, milyen a növényvédelem hatásfoka, vagy, hogy kellő időben történik-e a betakarítás. Belső tartalékok egjyike a képzés, a tanulás lehetősége és a tudás. Régi becsontosodbtt koponyákkal a mai követelményeknek nem tudunk eleget tenni. Az okos ötleteket és az okos tanácsokat fel kell tudnunk jól használni; Abban az időben élünk, afnikor a vezetés szinte kényszerítve van, hogy a szellemi energiákat ne hagyja- parlagon heverni. Forogni kell az agyaknak. A tsz-el- nökök hala tonf öld vári tanácskozásán szóba került a belső tartalékok felhasználásának kérdése. Határozottan állítom, hogy az előbb felsorolt tényezők azok, amelyek döntően befolyásolhatják jövőbeni eredményeinket. Az élet arra kényszeríti a tsz-eket. hogy ezen a téren mozogjanak gyorsan, hatékonyan és időben. Ez éppúgy érdeke a tsz-tagoknak, mint a tsz-vezetóknek. _ A tsz-szövetség területén lévő valamelyik termelőszövetkezetben szü- letteke már' konkrét elképzelések a tartalékok felhasználására? __ Tudomásom szerint ezek a dolgok összegezve eddig nem lettek. De nem is lehetnek hiszen minden termelőszoveíke- zertnek mások az adottságai es más és más az emberanyaga is. Olyan ' beszélgetéseken viszont már részt vettem, amelyeken felmerült a kiaknázatlan tartalékok .^munkába állításának” kérdése. Hogy melyik tsz-ben milyen módon és mit tárnak fel, ez termelőszövetkezetenként változó. Egy jó tsz-ben azonban erre nem most kellett rájönni. Ahol együtt van a tagság és a vezetés, ott már a korábbi években is eredményesen tudtak gazdálkodni. Most viszont a kíKozéletühk A választási előkészületekről tanácskozott a népfront megyei elnöksége Hunyadi Károly elnökletével tegnap ülést tartott a Ha* zafias Népfront megyei elnöksége. Csajbók Kálmán megyei titkár ismertette az elnökség tagjaival a Hazafias Népfront országos tanácsának kongresszusi levelét. Vázolta azokat a tennivalókat, melyek Tolna megyében a választásokig a régi« majd az új vezetőség megválasztása után rájuk hárulnak. Elmondotta a megyei titkár, hogy a választási előkészületek a terv szerint, szorosan együttműködve a községi párt-, állami és társadalmi szervekkel rendben folynak. A községi népfrontbizottságokat február 28-ig választják újjá, majd ezután kerül sor a járási bizottságok megválasztására. Az elnökségi ülésen élénk vita, eszmecsere volt a népfront kongresszusi leveléről, központi helyre téve a Tolna megyei feladatokat, Az elnökség a titkári előterjesztési tudomásul vette, majd egyéb ügyekről tárgyalt. Az elnökségi ütés után a járási titkárok részére tartót* lak értekezletet, itt már a konkrét tennivalókról határoztak. Kijelölték a községi falugyűlések Idejét, az ezzel kapcsolatos szervezőmunka rendjét. Pártalapszerrezet alakult az Újvárosban Taggyűlést tartott a szekszárdi belvárosi pártalapszervezet. A vezetőség beszámolóját az 1971. évi munkáról Szíjártó János, az alapszervezet titkára ismertette. Ezután kiosztotta a 25 éves párttagsággal rendelkezőknek az emléklapot, majd az elmúlt évben jó rnun- ► kát végzett elvtársaknak ; könyvjutalmat adott át. A ju- I talmazás során külön megemlékezett az alapszervezet két munkásőr tagjának, Németh József és Simon József elvtársaik jó munkájáról. Az alapszervezet taggyűlésén a városi pártbizottság képviseletében részt vett dr. Háromházi Jánosné, aki a városi pártbizottság javaslatát ismertette, mely szerint a belvárosi pártszervezet megnövekedett létszáma miatt az Újvárosban alapszervezetet hoznak létre. A belvárosi pártalapszervezet taggyűlésének befejezése után az Újvároshoz tartozó elvtársak még együtt maradtak, s megválasztották a héttagú pártvezetőséget. Párttitkámak Boros Ferenc elvtársat, az Állami Biztosító nyugalmazott igazgatóját választották meg. Az alapszervezet egyelőre a Kadarka utcai szakközépiskolában kapott helyiséget. vülről jövő figyelmeztetésiek felrázták az embereket a tsz- eket, s valószínű, hogy ennek meglesz az eredménye. Rengeteg olyan kényszerítő körülmény van, — például a fokozott jövedelemelvonások — amelyek újabb energiák feltárására kényszerítik a tsz-veze- tóket. Az elvonásokkal lépést kell tartani, ugyanakkor biztosítani kell a jövedelmet Isi Ha valaki ezt nem érzi kényszerítő körülménynek, megnézheti magát. A kieső jövedelem- források helyett újabbakait kell beléptetni, s hogy ezt ki miben találja meg, a szaktudástól, a rátermettségtől és nem utolsósorban az adottságoktól függ. D. VARGA MÁRTA — Milyen módszerekkel lehel mindezt elérni azokban a tsz-ekben, amelyekben eddig még sok a tartalék és nem kerüli sor a feltárásukra? — A tsz-ekben ez a kérdés rendkívül bonyolult. Mert míg az iparban, hogy úgy mondjam parancsrendszer van, addig a tsz-ekben a gazdák társulatáról van szó. ahol a legfőbb fórum a közgyűlés. Végső fokon elvekben ez szépen meg van fogalmazva és le is van rögzítve. A problémát mindig az okozza, hogy az emberekben nem ét eléggé a kötelességtudat. Jogaikat ismerik, a kötelességek megértéséig azonban még hosszú az út. Azért mondom ezt, mert ha a termelőszövetkezetekben beindul egy újabb üzemszervezési forma, akkor az új módszereket parancsszóra kiadni nem lehet, hanem azt az embereknek részletesen és sokszor meg kell magyarázni. Ez nagyon szép és demokratikus vonás, (le bizony mérhetetlen sok munkát rejt magában. Hangsúlyozom, hogy a tsz-ekben is kell utasításokat kiadni, de ehhez nekünk magyarázattal is kell szolgálni. Helytelen lenne kizárólag munkaszervezés szempontjából a tsz-ek jelenlegi felépítési rendszerén változtatni. Több esetben felvetődött. hogy a tsz-ekben olyan szervezeti rendszer legyen, mint az állami gazdaságokban van, például kinevezett igaz— Két okot látok, vagy nagyon túlhajtják az utasítási rendszert, amely eleve ellen- véleményt szül, vagy túlságosan kesztyűs kézzel nyúlnak a dolgokhoz. Mind a kettő nagyon rossz. Az „egyszerű” tsz. tag sokszor valódi, sokszor vélt jogaiban érzi magát megsértve, ha erélyesen lépnek fel vele szemben. Egy sértett emberrel dolgozni pedig nagyon nehéz. A rendet és a fegyelmet viszont meg kell követelni. A tsz-vezetőktől sok minden függ. Egy vezetőember nagy hasznot is hozhat, de nagy kárt is okozhat. Amíg egy dolgozó, ha elkövet egy hibát pár száz forint kárt okoz. addig egy vezető esetleg több tíz- vágj- százezer forint kárt is okozhat. . Durván így látom a kérdést, — A tartalékok egyike tehát a jobb munkaszervezés. Mit sorolna még ebbe a kategóriába? ■ • — A takarékos gazdálkodást; az eszközök, a terményeit,1 a takarmányok megfelelő gondos' kezelését, ápolását értem ezalatt. Azt, ami a termelőmunkán kívül esik. Egy ‘ traktorral lehet nyolc évig, de lehet három évig is dolgozni. És lehet egy szántást úgy is jól elvégezni, hogy közben a gép idő elolt ne menjen tönkre. Az eszköze, inkkel is takarékosan gazdálkodjunk, hiszen ez évente sok százezer forintot jelenthet egy-egy termelőszövetkezetnek. Az sem mindegy hogyan Hogyan csökkenthető az indokolatlan munkaerő-vándorlás a fiatalok körében ? A KISZ kb intéző bizottsága a munkahely-változtatás okairól A dolgozó fiatalok 35—40 százaléka változtatott munkahelyet asz elmúlt három esztendő alatti ez csaknem kétszerese a felnőttek között tapasztalt aránynak — ■ állapította meg a közelmúltban a KISZ kb intéző ..bizottsága. Az ifjú ‘pályakezdők között a munkaerőmozgás érthető módon magasabb, mint a felnőtteknél, a túlzott „vándorkedv'’ azonban semmiképpen sem indokolt-, -nem szolgálja sem a közösség, sem a fiatalok érdekeit.. Különösén nagy a mozgás a kereskedelemben, az építő- és építőanyagiparban, illetve -'-a egéd munkások és a> fiatalok között. Ebben .-leginkább a vállalatok extenziv fejlesztési törekvései, a magasabb - kereseti igények és lehetőségek, a lakáshoz közelebb eső munkahely és a képességeknek jobban megfelelő munkakör vonzása játszik szerepet. A- fiatalok- munkaerő-vándorlásának lényeges okai' tehát azonosak az egész dolgozó rétegre megállapítottakkal, mutatkozik azonban néhány eltérés is. , így például az általános iskolát- elvégzett; tanulmányaikat nem folytatók foglalkoztatásának nehézségeit sok esetben alkalmassági problémák is okozzák. Ezek a fiatalok — fizikai fejletlenségük miatt — nem vállalhatnak nagyobb erőkifejtést igénylő segédmunkát, szakképzettségük ugyanakkor másna alig teszi őket alkalmassá. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal szakemberek vándorlásának mozgatórugója gyakran nemcsak az alacsony bér. hanem a képzettségüknek nem megfelelő munkakör. A folyamatos foglalkoztatás és a megfelelő bérezés kedvéért más népgazdasági ágakban helyezkedik el é mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező munkások jelentős része, a mezőgazdasági technikusak és szakközépiskolások esetéiben pedig a képzettségüket gyakran lebecsülő beosztás vezet hasonló következményekre. Az ifjúsági munkaerőmozgás okai között - ott vannak a pályaválasztási tanácsadás, a pályairányítás „gyengéi” is: számos tizenéves csak meglehetősen későn ismeri fel, hogy a választott pálya nem megfelelő számára. Laza és időszakos az egyetemre készülő, de fel nem vett fiatalok munka- , helyi kötődése, s jelentős hatással van az Ifjúsági munkaerőmozgásra a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés és a családalapítás egybeesése, az ezekkel járó számos gond, probléma is. Az intéző bizottság aláhúzta: a KISZ terület; és munkahelyt szervezeteinek fontos feladata, hogy állandóan figyelemmel" kísérjék a fiatalok munkaerő- mozgását, elemezzék annak okait, s idejében tegyenek javaslatokat azok megszüntetésére. Az ifjúsági szövetségnek hatékonyabban kell közreműködnie a pályaválasztás és a pályairányítás segítésében, segítenie kell a fiatalok munkahelyi beilleszkedését, s fel kell használnia a munkahelyhez fűződő szálak erősítésére az üzemi-szövetkezeti demokrácia kiszélesítésének lehetőségeit. A KISZ-nek el kell érnie, hogy elmarasztaló erkölcsi és munkajogi konzekvanciók nó’kül kér ülhessenek új munkahelyre azok a munkás-, paraszt- és értelmiségi fiatalok, akik jcyos igényeik . kielégítetlensége ..miatt kérik ki m unkák öhy vüket, ugyanakkor fel kell lépnie à fiatalok egy részénél tap»czf:l- ható irreális és, jogtalan köve- telőzéisekkel szemben. Az ifjúsági szövetség fontos és megtisztelő feladata, hogy a pályakezdő fiatalokat bekapcsolja a szocialista rr.i'-.kaverseny-m'oz- ßaiomba. (MTI)
