Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
f î * I Az Özönvíz — fi! men Henryk Sienkiewicz ismert regényéből, az „Özönvízéből nagyszabású lengyel film készül. A felvételek előkészületei már teljes gőzzel folynak. Meg kell varrni körülbelül 5000 kosztümöt; 70 000 kellék szerepel majd a filmben. Fel kell építeni több hatalmas díszletet; a Jasna Gora kolostorát, a nyugat-litvániai falvakat és odvarházakat, több várat és katonai tábort. A rendező Jerzy Hoffman. A külső felvételek Lengyel- országban és Szovjetunióban készülnek, Minszk és Kijev környékén, valamint a belorusz területeken, ahol a filmesek az udvarházak és a falvak felépítését tervezik. A tábori és csatajelenetek színhelye a Dnyeper folyó elágazásai és Kijev környéke lesz. A forgatás 1972 januárjában kezdődik; a felvételek befejezését 1973 végére tervezik. Teljes a létszám Egészségügy, közegészségügy a dombóvári járásban A mongol állami cirkusz három évtizede Nemrég ünnepelte Mongólia az álla« ml cirkusz fennállásának 30. évfordulóját. A Mongol Népköztársaság nagy népi Kúráljanak elnöksége az ..Északi Csillog'* állami renddel tüntette ki a cirkusz kollektíváját a nemzeti cirkusz- művészet fejlesztésében szerzett érdemei elismeréséül. At állami cirkusz igazgatója, a Mongol Népköztársaság érdemes művésze, D. Norovtseren a kitüntetés átadásakor hangsúlyozta, hogy a mongol cir- kuszművésxet számára az elmúlt évek oz.olkotó munka és a szakadatlan fejlődés jegyében teltek el: az elmúlt 30 év sorón a mongol církuszművészek jelentős sikereket értek el nemzetközi porondokon is. Számos országban léptek fel. többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, a VDK-ban, Csehszlovákiában, a KNDK-ban, Francia- országban, Japánban, Indiában, Ausztriában, Finnországban és más országokban. A baráti országokkal gyümölcsöző együttműködés alakult ki: hasznos kezdeményezést valósítottak meg azzal, hogy évenként ,.Barátság'* címen, közös előadássorozatokat szerveznek, amelyek jelentősen hozzájárulnak a művészeti tapasztalatcsere kiszélesítéséhez. A megyei tanács végrehajtó bizottsága e hónap elején foglalkozott évi első testületi ülésén egészségügyi ellátásunk személyi feltételeinek helyzetével. A- vb üléséről szóló tudósításban utaltunk a betöltetlen orvosi állások kapcsán fölmerülő gondokra, egyebek között arra is, hogy Tolna megyében kilenc —, az egészségügyi alapellátásban nagy fontossággal bíró — körzeti orvosi állás vár betöltésre. A kórházaknál, rendelőintézetnél, gondozóintézeteknél, az egészségügyi szervezői munkakörökben további 41 az üres állások száma, s ezeknek betöltésére az év végéig kerül sor, amennyiben szeptembertől decemberig elfoglalják helyeiket az érkező fiatal orvosok. — Mi a helyzet a 17 ezer lelket számláló dombóvári járásban? — kérdeztük dr. Sáfár Lászlónétól, Dombóvár városi és járási közegészségügyi felügyelőjétől, aki egyben a város és járás tiszti főorvosa is. A kapott tájékoztatás indokoltan emeli a dombóvári járás községeit a jó] ellátott települések sorába, bár az egészségügyi ellátás munkája itt sem problémamentes. RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter — A dombóvári járás községeiben tunes beUmeuen Kurze, ti orvosi áuas. A teiepüiesek lakosságát hét, a nyoicauik orvosi kört pedig a Mucsiba Hő- gyészrol kijáró egyiK körzeti orvos latja el, mivel Mucsioan az alacsony léiekszám miatt nem lenne indoKoit egy körzeti orvosi lekötni, valahány körzetünkben biztosítottuk a körzeti ápoíónóket is. Ami viszont tartósan gondot jelent számunkra, két védőnői állásunk, Nakon és Gyulajon hosz- szú idő óta betöltetlen, holott — ez alig vitatható — az egészségügyi alapellátás munkájában igen tekintélyes annak a tevékenységnek a rangja, amit a védőnÓK végeznek. Elmondotta a főorvos asz- szony, hogy a községekben dolgozó orvosok többsége fiatal, ámbár a két „legidősebbnek” mondott körzeti orvos is fiatalnak minősül, hiszen még innen vannak a 40. életévükön. Körzetük Döbrököz és GyulaJ. Hallhattuk továbbá, hogy a járás egészségügyi ellátásában nem kísért a fluktuáció réme és önmagában már ez is megnyugtató eredmény, mert biztos alapot nyújt az egészségügy gyógyító, megelőző munkájának, sőt, a területen meghonosodó gondozási tevékenységnek is. Mint ez a beszélgetés során elhangzott, a cukorbetegek 1965-ben bevezetett utógondozását követően — ennek szervezési tapasztalatait jól értékesítve — indult be nemrég a szív. és érrendszeri betegségekben szenvedők, továbbá a gyomorbetegek utógondozása, a kórház-rendelőintézet szakorvosainak közreműködésével. Szélesedik tehát annak az összmunkának a hatóköre, ami a körzetekben dolgozó, és a szak_ mai irányítást végző intézmények szakorvosai hivatottak a megelőzés szolgálatában szemmel tartani. Pontosabban, kézben tartani. A felsorolt betegségek utógondozásának lényege, hogy a gondozásban résztvevők vagy fölkeresik, vagy behívják a szükséges kontroli- vizsgálatokra azokat, akiket szív. és érrendszeri, gyomor-, vagy cukorbetegséggel kezeltek. Az utógondozáson túl beindult és jól működik a rendelőintézet belgyógyász szakorvosainak sávrendszerben végzett területi munkája is, ami igen nagy segítséget jelent mind a körzeti orvosoknak, mind pedig a lakosságnak, mivel a sávrendszer községeiben hetenként a helyszínen történnek — többek között — a táppénzes felülvizsgálatok is. A rendelőintézet szülész- és gyermekszakorvosa havonta találkozik kint a területen a betegekkel és az egészségügy dolgozóival. De ezeken a meghatározott feladatok elvégzésére teremtett találkozásokon kívül is jut szakmai segítség a járás körzeteiben tevékenykedő orvosoknak, ápolónőknek és védőnőknek a részükre rendszeresített továbbképzéseken, amelyeken vagy a kórház-rendelőintézet, vagy pedig a Pécsi Orvostudományi Egyetem egy-egy professzora tart előadásokat. A közegészségügy alakulása kapcsán — járási, városi közegészségügyi felügyelőként azt mondotta el dr. Sáfár László- né, hogy évek hosszú és szívós munkájának eredményeként javult a járás községeiben a közegészségügyi helyzet is, bár az elért eredmények természetüknél fogva nem nevezhetők kimagaslónak. Az mindenesetre bízvást tekinthető a további javulás zálogának, hogy jelentős szemléletbeli változás következett be a köz- egészségügy adott problémái kapcsán. Hogy a legjelentősebbet említsük, a gazdasági egységek közül — legyen az termelőszövetkezet, vagy ipari üzem — egynek sem jut már eszébe a hatósági intézkedésekre vállrándítással felelni és megtoldani azzal, amivel meg- toldották régebben a nemtörődöm vállrándítást, hogy fütyülnek az egészségügyre. A járás négy közegészségügyi ellenőrén keresztül jó kapcsolat alakult ki a megyei KÖJÁL helyi képviselői és a járás községei között, ami azért olyan örvendetes tény, mert a közegészség- ügy normáinak betartása, szükség szerinti számonkérése hasznában közérdekű feladat, ha néha még oly népszerűtlen is. Végül még annyit, hogy a dombóvári járás községeiben a negyedik ötéves terv időszakában nem történik említésre méltó fejlesztés. A város egészségügyi alapellátása bővül a meglévő öt mellett további egy felnőtt körzettel 1973-ban, majd pedig főfoglalkozású üzemorvost kap az új ipartelep négy üzeme. A létszám, mint a fentiekből kiderül, teljesnek tekinthető. Ezért is publikáljuk olyan készségesen a kapott tájékoztatást. — óa — Sétatér az ildülo tetején Árkádiában — Ogyessza festői környezetében — a tengerparton üdülőkombinát épül kolhozdolgozók részére. A nyolcemeletes épületben — egy-, vagy kétágyas szobákban — 500 beutaltat helyeznek el, a legnagyobb kényelmet biztosítva számukra. A főépület tetejéről gyönyörű kilátás nyílik az ogyesszai kikötőre és a Fekete-tengerre. A beruházás költsége 2,3 millió rubel; adja. az összeget 500 kolhoz össze. A gyógyüdülőben évente sok ezren pihenhetik ki fáradalmaikat és nyerhetik vissza egészségüket. Herszon közelében egy másik — 1000 főt befogadó — kombinát épül, ugyancsak kolhoztagok számára. Ehhez az építkezéshez 6 millió rubelt adtak össze a kolhozok. (BUDAPRESS— APN). A legöregebb diófa Bulgáriában százával találni évszázados fákat: szilfákat, platánokat, jegenyéket, fekete- fenyőt és természetesen az erdők királyát, a tölgyfát is. A jelek szerint a tölgyek között a legtöbb az ilyen Matuzsálem; sajnos, ezek a faaggastyánok már nem hoznak termést. A gyümölcsfák közül a sze- lidgesztenye és a diófa éri el a legmagasabb életkort. Aki felkeresi a Kazánlak közelében fekvő Goljamo Drjanovo délbulgáriai falucskát, megláthatja az ország legöregebb diófáját. Szakemberek véleménye szerint betöltötte az 500. évet; lombja majdnem 0,2 hektárt borít árnyékba. A törzs kerülete a földfelszín közelében 12 méter, másfél méterrel a föld felett még mindig 7 méter. Közel négy méter magasságban indul a korona; a legvastagabb ág kerülete több mint egy méter. Ott, ahol a korona kezdődik, szépen el lehetne helyezni egy 12 személyes ebédlőasztalt... A hatalmas diófa tulajdonképpen nem nagyon magas: alig 30 méter. Lombkoronája szabályos, ágai egyenesek. Az öreg fa minden évben bőséges termést hoz, igaz, hogy a tála származó diók méltatlanul aprócskák az ilyen Matuzsálem számára... (BUDAPRESS SOFIAPRESS)
