Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
Niért akarnak elmenni Paksról az orvosok ? Pincelejárat a váróban — Életveszélye« orvosi ah ás Paks orvosi ellátottsága a staUStÜfca szerint jó. A tizen- négyezer lakosú településnek négy fclrv&tt-, két gyerekorvost körzete van. egy évig még sndködUc egy iskolaorvos, van foktat A valóságos helyzet tnégtefh. Ilyen kedvező. A négy K&rtetból egyben helyettesítéssel oldják meg a rendelést. Állandó helyettes a kórház orvosa, aki a kórházban is lakik. A jó orvosi ellátottság színvonalának csak alapfeltétel A megfelelő létszám, nél- kflhtkhetetlen része a rendelő, a le Is terelés állapota; November 4-én a szakszervezet kezdeményezésére létrejött egy beszélgetés a paksi egészségügyi dolgozók és a nagyközség tanácselnöke között. Az erről káseült feljegyzések összesítik à tényeket. A négyes számú könoctben a váró kicsi, olyannyira, hogy még fogast sem tehet elhelyezni benne. Ha több beteg érkezik, az udvaron kell várakozniuk. A rendéin és a váró között deszkával fedett pincelejárat van. A rendelő mennyezete szakadozik. Dr. Illyés János volt körzeti orvos beséélgetésüakkor elmondta, hogy egyszer éjszaka hatalmas robajra ébredt. A mennyezet egy darabja szakadt le. Ha ez rendelési időben történik, akkor komoly sérüléseket okozhatott volna. Ugyanez vonatkozik az egyik gyermekorvosi rendelőre is, &é ott a ház téglái kívülről potyognak. Ha télen robbantsák a jeget a Dunán, az orvosnő gézzel tömködi a repedéseket a falon. Ezek a körülmények is hozzájárultak Ulyéá doktor infarktusához, akt hosszú betegség után már (Ín* * vállalhatta a körzetet, de ráa is a körzeti orvosi lakásban lakik. Dr. Bácsvánin Román járási főorvos ínár a feljegyzés készítése időpontjában súlyosnak találta a nagyközség egészségügyi helyzetét és félteiv^| a figyelmet, hogy tizennégyezer ember orvosi ellátá- ta nem kis felelősség. Bácsvá- nin főorvossal már nem tudtunk beszélni, mert időközben mment a községből. A ház, amiben lakott, romos állapotban v.art. Feltehetően pince fölé épült; mert süllyed. Felújítani nem érdemes, sokba kerülne. Dr. Papp Péter a III. körnet orvosa beadta a pályázatát más községbe. Jelen pillanatban már csak azért dolgozik Itt, mert még nincs másutt helye. A váró itt is olyan kiesi, hogy a betegek az utcán állnak. A lakást egv ajtó 'választja el a rendelőtől. Ilyen körülmények között meglepő, hogy az 1. s^ámú MBTáét orvosa hol dolgozik és lakik. Természetesen az lenBrtesítjfik kedves ügyfcle£ SZAPPAN - ■ÉKJFÖZÉST UU. január hó 3-vel megMlndenféle hulladék zsiradékot cserélünk a Bo- gyisálói úti .telephelyünkön, valamint vidéki cse- KKelepeinken. Szeszipari Vállalat, Szekszárd, (24) Népújság 5 ne a jó, ha mindegyiküknek ilyen kétszintes villa jutna, korszerű rendelővel és váróval. A dologban az az érthetetlen, miért építtetett a tanács közel egymillió fo'rintért egy ilyen lakást, mikbr az árából kettő is tellett 1 volna, igaz kevésbé fényűző, de egy helyett két orvos is lakhatna és dolgozhatna a jelenleginél sokkal jobb körülmények között, Arról már nem is beszélve, hogy a betegek sem az utcán várakoznának, Paks újabb orvosi körzetet kapott. Betöltésére azonban egyelőre lakáshiány miatt, vagy inkább a rendelkezésre álló lakások nem megfelelő volta miatt, nincs lehetőség. Amikor a pályázók megnézték milyen körülményeid között kellene lakniok, nem jöttek vissza a községbe. Fő kérdés a lakás. Igaz, van egy. új kétszobás is, de ahhoz meg nincs rendelő. Lehet, hogy a pályázó orvosok túl magas igényekkel érkeznek, mert ha gyerekük is van. három szobán és garázson alul nem is tárgyalnak. Viszont aiz ilyen nagy külterülettel rendelkező községben, mint Paks, a gépkocsi munfcaeázköz. Persze garázst éppen építhetne az orvos is, saját költségén. Talán építene is, de a rendelkezésre álló lakások mellett erre lehetőség nincs.. Az épülő rendelőintézet sok mindent megváltoztat majd. A megyei tanács egészségügyi osztálya úgy nyilatkozott, ha valami közbe nem jön, * jövő év vége felé sor kerülhet az átadásra. A két legközelebb eső körzet orvosa is itt 4 rendel ..majd" korszerű körülmények között. Hogy a* körzeti orvosak lakásviszonyain változtat-e az új intézmény, az sok mindentől függ. A rendelőintézet tizenhárom szakos lesz. Az előre nem «Kiható, hány többszakos orvos érkezik, esetleg orvosházaspár és mekkora családdal. Arról tehát pillanatnyilag nem lehet még semmi biztosat mon.dani. hány lakás kell majd az intézet orvosainak az itt épülő új lakásokból. Illyés doktor is azt mondta, ha lehetőség kínálkozik, elmegy. A paksi orvosok lakásgondja nem újkeletű, nem is a mai tanács tehet róla, hogy van olyan szolgálati lakás, ahol húsz éve nem festettek. Viszont jelenleg a helyzeten már ‘ennek a tanácsnak kell változtatnia. Pénzt teremteni nem lehet. Egy csapásra megoldani a problémát még sok pénzzel sem lehetne. Enyhíteni viszont annál-inkább. Dr. Papp lakása és. rendelője közé lehetne dupla ajtót csináltatni. Király doktor is azt mondja, nem is tudja kihez forduljon, a tanácsnál, kisebb javításokért eddig elutasító választ kapott. A negyedik körzet volt orvosa dr. Illyés János többször írásban kért javítást, de semmi sem történt. Ezek a kisebb munkák nem kerülnek sok pénzbe, csak végre érezhetnek a paksi orvosok, hogy a tanács megbecsüli őket, lehetőségei szerint mindent elkövet. hogy javuljon a lakás- helyzetük. Már felépült az említett egymillió forintos lakás és rendelő. Nem lehet rajta változtatni, jő hogy van. De ha a jövőben átgondoltabban gazdálkodna a tanács a rendelkezésére álló pénzzel, több juthatna a rendelőkre, orvosi, lakásokra. * IHÁROSI IBOLYA Színházi jegyzet Komédia nevetés nélkül A Garay-bérlet közönsége vasárnap este a Babits Mihály megyei művelöaési központ színháztermében azzal az esettel találkozott, amikor a közepesnél valamivel jobb darabot a színészi lehetetlenség alacsonyított szinte élvezhetetlenné. A Kecskeméti Katona József Színház prózai társulata Anouilh: A buborék című kétrészes komédiáját adta elő. Nagyon mérsékelt sikerrel. Hogy maga a rnü milyen is, azt a szekszárdi előadás után csak sejteni lehet. Gyorsan pergő párbeszédek, a szereplők változatos mozgatása, sokszor elpufogtatott blöffök és szellemes aforizmák váltogatják egymást, ebben a modern don- juani történetben. Egy öregedő férfi, egy mai szélhámos csábításainak története elevenedik meg a színpadon, erkölcsi gátlásoktól mentes, könnyen- élő típus áll a darab középpontjában, körűié bonyolódik a cselekmény, s ő maga a történet mozgató rugója. Mindez kacagtató helyzet- és jellemkomikumra nyújt lehetőséget. A dráma azonban csak lehetőség. Valósággá, — a rendezői el- . képzelés és a szíriészi játék teszi. E kettő pedig sokat javít- hat, s éppen így ronthat is a művön. Ez esetben az utóbbi történt. Lehet, hogy csupán egy mélyen belefelejtkező szilveszteresti hangulat következménye volt á társulat indiszpo- háltsága. Ennek feltételezése annál is valószínűbb, mert eredményesebb produkcióban is találkozhatott már velük, • szekszárdi közönség. Vagy tán a humornak valami egészség*» sebb tolmácsolási módi* Mányoznék a társulatból? A $**-' replők ugyanis beszélnek, mozognak, megijednek és örülitek a színpadon, — de úgy. mint akik nem érzik és nem küiík, amit mondanak, mintha ált örömük a másé volna, t 4* ijedelem is csak amolyan teltetett, szóval minden jellem- formáló erő, szerepalakító it» élés nélkül. Enélkül pedig tehetetlen jó előadást produkálni. Ezt persze tudják a színietek is. A feléledés a ;iátik v*rd* zsa, tisztelete és öröme, egyes jelenetekre, percekre teljéi*« elhagyta őket. Mintha belátták volna, hogy ebből aztán tetei- mi sem lesz! Különösen gyenge volt a szerzetes és ox „égből pottyant" fiú alakító fa, a két orvost formáló ttIrtáiz egyáltalán nem élt nagysztrű epizódszerepe karikirotásl lehetőségeivel, de a főszerep Iák — a donjuani Omiflét alakító Jászai-díjas Forgács Tibor ét a titkárnőként fellépő StefótlUt Irén — is a szerepük nyújtotta lehetőségeik alatt maradták. Aki a legtöbbet igyekezett nyújtani a szét epéből is ön Itt*. gából, a Jászai-díjas Fekete Tibor, Machetu megfomiáU^a volt. így esett azután, hogy Anouilh komédiáján a tt*k* szárdiak nem is tudtak nevét- ni. H <. t . -> MËRŸ ÉVA Színházi közönség Színhizba járni jó. Miért jó színházba járni?,Természé- t cseri a műélvezet 'kí-dvéért, 1 mer# etöaber metrfázhetis à színészek játékát, szellemi és esztétikai élményekkel gazdagodhat. Utóbbiakkal nemcsak a színészek jóvoltából, hanem Kic a koponya a fejedelmi sírban ? 1973. január t. Nem mindennapi érdekessé- gű antropológiai vizsgálatot fejezett be dr. Saád Andor, a miskolci Herman Ottó Múzeum megbízásából. Több más szakember közreműködésével igyekezett fényt deríteni arra a* kérdésre: kiknek a csontjaitrejti a szerencsi református templomban lévő fejedelmi sír? A templomban lévő , vörösmárványból készített tumbá- ban temették el 1G09. j,anuár 21-én Rákóczi Zsigmond, erdélyi fejedelmet. Az első Etákó- czi-fejedelem történelmi tetteit miskolci’ Csulak István református prédikátor kézirat-, ban fennmaradt diáriuma őrizte meg az utókor számára. Ezt vésték fel a fiai által állított tumbára is. A templomba temették el Rákóczi Zsigmondon kívül második feleségét, Gerenda Annát, valamint a család többi tagját is. , A sírt a Szerencset 1644- ben elfoglaló császárpárti Esz.' terházi zsoldosai feldúlták és kirabolták. A szétszórt csontokat csak később gyűjtötték össze és helyezték el a tumbá- ban — minden válogatás nélkül. , ; . A csontmaradványokat dr. Saád Andor és munkatársai először kor, azután nem szerint válogatták szét. Igyí sikerült különválasztani . egy női ' , csontváz megmaradt darabjait, amelyet Gerendi Anna manadványaiként azonosítottak. Ugyancsak különválogatták egy 60 év körüli, 168 centiméter magas, erőteljes testalkatú férfi csontrészeit is. Ezeket az egykori források egybevetése alapján Rákóczi Zsigmond föl. dji maradványaiként fogadták el. * Hátra volt még a tumbában talált koponya*— „rejtélyének” megfejtése. A koponyán négy, kardvágásoktól származó sérülést találtak, közülük az egyik az egész csontot átvágta. Az egykori vitéz ezt a súlyos sérülést is kiheverte. A korabeli feljegyzések sehol sem említik, hogy Rákóczi Zsigmond ilyen súlyos fejsérülést szenvedett volna. A fennmaradt és Erdélyben vert 10 dukátos aranytalléron Rákóczi képmása a fejedelmet magas, egyenes homlökú, szépen ívelt orrú és hosszú arcélű férfiként ábrázolja. Az erdélyi éremmetszők élethű megjelenítését ismerve, a kutatók ezt az ábrázolást hitelesnek fogadták el. Ezzel szemben a sírboltban talált koponya embertani jellegzetességei ettől teljesen el- ütőek: alacsony, széles arc, kifejezetten . hátradülő homlok. Az antropológiai összevetések alapján | megállapították, hogy a sírbap napjainkig meglévő koponya nem Rákóczi Zaig- mondé, de hogy kié, arra nem találtak - magyarázatot. (MTI) a közönség segítségével is. Az .ember ugyanis a színészek játéka melleit egymást is megnézi és ez utóbbi sem öröm- telen szórakozás. Különösen nem az olyan kis városban, mint Szekszárd. Szekszárd szerencsés helyzetben van. Nincs színháza, de művelődési központjának van színházterme, ahol Pécs, Szeged, Kecskemét és Veszprém művészei versenghetnek egymással. Az ilyesfajta versengésnek egyedüli nyertese lehet csupán és ez a közönség. A közönség egymással is verseng, nem a színpadon hanem az előcsarnokban. Itt zajlik a divatbemutató, melyben a nyertesnek dukáló babérkoszorút átnyújtani ugyan bajos, de amelyet élyezni viszont korlát nélkül lehet, és ezt meg is tesszük. Baj ez? Dehogy! Szemforgató prüdéria lenne azt kifogásolni, hogy a színházba járók szeretnek jól öltözni. Elsősorban a nőkről lévén szó, jól is teszik, miért ne tennék. Vannak ruhák, melyeket Szék. szárdon csakugyan nincs „hóvá felvenni”, felveszik hát a’ színházba. Más kérdés termé- ' szetesen, ha valaki csak azért jön színházba, hogy a máshová fel nem vehető, vagy az esetleg kizárólag e célra csináltatott ruháját meghordozhassa. Esetében a bevezetőben említett sorrend megváltozik, és a színház csakugyan a színjátszás háza, melyben ő igyekszik játszani a magamutogató, főszerepet. Üldögélek az előcsarnok sarkában, és a skay-fotel kényelmes páholyából szemlélem az érkezőket. Az érkezők zöme —> ez a mesveszékhely kisváros mivoltából következik — legalább látásból ismerős. Jön néhány nadrágkosztüm, a szivárvány minden , színiben. Elegánsak. Jön a térdig ravaszul hasított maxi- t ruha, melynek tulaidonosnője egy villanásnyi ideig irigykedő pillantást vet egy másik maxiruhára. Amaz még ravaszabból, térden jóval felül hasított és így a maximális anyagfelhasználást (métát* 350 forint), sikeresen egye*at a mini csábelőnyeivel. Jón kosztüm, kiskosztüm, ílittelrtli áttört blúz, sötét alj, sítttfte alj, kék alj. Köszönések, bte- centés. bólintás, meghajtás bókolás, „Jaj, de aranyos vágy drágám 1”. Ruhákat azonbái» nemcsak felvenni kell tudni, hanem viselni is. Ez nertt áU mindig egyenes arányban » varratásnál felhasznált anjráf méterenkénti árával. A férfiak lovagiasan tőitek* ganak az előadás kezdik* előtt, az utolsó negyedórákká kinyitott büfé előtt, mely ugyan még nem funkcionál mert most mentek le sörnyitóért. Sör, pepsi-cola; jaft^ Pannónia-vermuth, cseresznyepálinka, fekete. Fecske to Porti cigaretta. Beszélgetés • büfé körül. Mindenki mindett- kit ismerni látszik. Csakugyan ismeri? A látszat csal. A színház- látogató közönség egy tétzo ugyanis nem az előcsarnokban várja a kezdést JelfcÚ kénéi taktusokat. Külön-ktttört. kettesével, hármasával rááf jó előre beszivárognák k terembe. ök azok, akikkel • jegyszedőknek dolguk van. nem mindig találják meg( öntudatos biztonsággal a helyüket. Jól öltözöttek? Módjávál. Eleganciájuk semmi esetre sem hivalkodó. Azt a ruhát, mellyel a színházi előadást megtisztelik, minden bizony- nyál hordták már esküvőn, temetésen, esetleg vasáfnáni nagymisén. A nők idősebbje közt van, nem is egy. Úti még a legnagyobb melegben se oldaná ki az álla alatt szorosra csomózott fejkendő fékjét. Mire a többiek bejönnek, negyedére, harmadára már megtöltötték a terem közepétől hátrább lévő sorokat. Jó, hogy itt vannak? De még mennyire! Munkás külsejűekí Bizony azok. Ü.r. O. I I
