Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

>-r P

I

Hogyan fejlődjenek a városok? Az emberek réges-rég keresik a választ erre a kérdésre. Min- ' den újabb városlakó nemze-» dék kénytelen az elődei által épített házakban élni. Eddig csak a képzeletben alakultak ki oly ideális városok, mint .a Napváros, melyet a híres' utópista, Campanella vázolt fel regényében, vagy a kertvárosok, amelyeket az angol E. Howard fantáziája- hozott létre, vagy a francia Corbusiere tervezte modern nagyvárosok.

Csak évezredünk végén sikerült az emberiségnek, olyan erőforrásokat összpontosítania, melynek segítségével megvalósíthatja elképzeléseit, és megtervezheti a jövő ideális lakóvárosait. Az elődeink által felvetett kérdés igazán ma ak- túáljs. ,

Ma • és a közeljövőben az : újonnan kialakuló városokból meg lehet majd ítélni, mennyire ésszerűen használja fel valamely társadalom termelőerő, it. Az olyan gigantikus méretű városok, ahol a lakosság szárba meghaladja a tízmilliót, mint például New York és London vagy- a betonba és aszfaltba. bújtatott hatalmas Tokió és. Osaka közötti útvonal, ‘ inkább . az ipar egészségtelen koncentrációjáról, mintsem a * városépítés sikereiről tanúskodik.'

Az ilyen koncentráció á kapitalizmus öröksége a Szovjetunióban . is. A század ' - elején Oroszországban több komoly ipari központ alakult ki. Moszkva és a hozzá tartozó városok, Petrográd, Dél-Ukraj- na, Kaukázus egészen addig ipari központ maradt, míg a fiatal szovjet államnak nem volt módja, hogy új városokat hozzon létre.

A vilnyuzi Építők Házában lévő térkép a litván fővárost ábrázolja. A Szovjetunió, ipari fejlődésének jövőbeni kérdésével foglalkozó bizottság itt tar- . tóttá ülését. Már maga, ez a tény is a tudományos megköze. ütésről és. előrejelzésről tanús, kodík. A tudomány és a fantázia világából az ember az alkotó tevékenység problémáihoz közeledik. Nemrég Kijevben folyt le a mezőgazdaság továbbfejlesztésével kapcsolatos bizottság össz-szövefségi tanácskozása. Az előrejelzések és az építészek tervei szerint komolyan meg kell fontolni a jövőben felépítendő szovjet városok és falvak belső kiképzését.

ötven évvel ezelőtt Möszkvá-- tói nem messze felépítettek egy városias típusú települést,; melyet szocialista városnak neveztek. Ezt a kitüntető címei;:

elsősorban széles Utcáiért," sok zöld növényzetéért, összkomfortos lakásaiért, világos iskoláiért és óvodáiért1 kapta. Az ország térképén az utóbbi időben egyre, több ilyen szocialista. típusai vájt-oé- oei^mk meg. 'Több! falu,,helyén 'ftteéővárosofc épültek, mint az ukrajnai Ko- daki, vagy a litván Bauszka, jelenleg rniqfegy ípíjO..hasonló fejlett mezőváros -építését tervezik, illetve* folytatják. Egyszóval -az uj'tífjusú; települések tervei * neiricsak " a, ' .mériíökök asktalájrv;léteznek, g,hanem'-a gyák.ortatbanr is/ Eljött az' ideje annak, .hagy konkrét térvek. kel segítsük; a/jaya- világ-;harmóniájának; megteremtését.

Az Utóbbi években á Szovjet, unióban töi^b;-. a'"szpcialista gazdasági élet; fejlésztését célzó 'hosszúlejáratú tervét fogadtak el. Például a mezőgazdaság, a közlekedés, a fűtőanyag- ipar, a mezőgazdasági építkezé. sek komplex terveit, ;4 termelőerők'' kónéentrácíójahak • táv-. lati terve- bizqnypá, »mértékben, szintetizálja, ezeket az elképzeléseket. , , .1. ,

Ä; népgazdaság* 'fejlődésének űj .távlatai^'.hz . ï?Tlrr7Ç-ôs öt-\

éves,.' "terv célki tűzéseiben .jelentkeznek, (

A tudómányós előrejelzésnek.' nemcsak az egyes iparágakban, hanpm az ipar és- mező- gazdaság egészében igmagy, jelentősége van., Ez álprobléma érinti a termelőerők területi elheiyefefet.js. Ott, ahol-min-" den valószínűség Iszeriéit. növekszik majd az . ipari" termelés, fejlődésnek ■ kel},, ' hogy: '.indul-- jón. a. mezőgazdaság is* A. városoké állnak' majd az' "egyes ipari komplexumok élén:-ölyán infrastruktúra létréhoZasát,, is tervezik,, mély alapját képezi a jövő- ipari városainak és komplexumainak. A szovjet tudósok úgy tervezik ípj.-yáfosókat és ipari objektumokat/hogy ne bontsák- ipeg -ezzel-.a utrniészot» áltál kigíakhött tpss|h#ngot Vm,, gül, 4e, nemm't.olsósorban - nagyon ÍQFitc»s-,'Szé'rép ' jut -az'előrejelzés » társadalmi- -vongtkozá-. sárnak,/Ä teryek.'végső -.sörön; mindig -azt. keresik,,.- hogyan ésp hol eljepiek az emberek a- lég- jobb körüimények -között- Mi- lyen/lesz a. jövő .városa"* Vajon clygíi-e/ miát?' amilyennek- Dávid. KcstkofteUer New York-ot nevezte-, /pokol,’ -melyben meg- • található korunk minden hibája”, vagy olyan, amilyenné a szovjet -nép igyekszik, fővárosát, Moszkvát . - térini-?- Az "ötéves teryberü’töbto • mint «ő00‘ 'millió - négyzetméter; lakóterületet-éi>í_. tenek be. Az üj' városok rész!™ i

ben már a Jövő városai lesznek. A szovjet építészeknek és építőmérnököknek, nagy esélyük van arra, hogy harmonikus városterveikkel beírják nevüket; a; jövő városát kialakítók könyvébe,

E ’ könyv- első oldalait már ma;» írják... Nemcsak 7 Moszkva,

. hanem - özovjetunió-szerte, és i'gÿ’i- még : a »-korábban lakatlan szibériai., és középázsiai sztyep. pék- is ,ak; ipari fejlődés, és a városépítés legfőbb, színtereivé váltak ..napjainkban. Például Togliatti, ma viszonylag nem nagy Volga menti város, mely szervesen illeszkedik természeti környezetébe, és amely — a szovjet futurológusok szerint —■ a jövőbeni városok egyik mintaképét testesíti meg. A tu. dósok úgy vélik; hogy a termelőerők aranyos elosztása és az emberek számára kedvező körülmények létrehozása érdekében félmilliós nagyságú -városokat: kell tervezni. .

Valóban feltétlenül szüksé- ges-e, »hogy „városországokat” építsünk, több száz méter magas- házakkal, több milliós lakossággal. mint amilyeneket például • Paolo Szoleri építész, szobrász, ökológus és álmodozó: tervez, mint azt az Amerika című folyóirat reklámozza. :A j övő városainak szakértői ú -w vélik: a giffantománia végső soron-azt jelenti,-hogy az adott társadalom n-m képes termelőerői harmóniikus elosztására, kéotelen kényelmes, tágas és világos' városokat éoíteni lakói számára. A városok annak a társadalomnak az é’etképassé- gét is bizonvftják, amely azokat felépítette.

JurM SebaMn (APN—KS)

Eszklmók — indiánok

Uj kiadásban jelent meg a híres orosz utazó és néprajz- kutató. Grigorij Selehov. először 1791-ben Petrográd-bán publikált könyve, amelynek régies címe: „Girogrij Selehov orosz kereskedő hányattatásai 1783 és 1787 között, Ohotszk- ból a Keleti-óceánon át az amerikai partok felé...” .,.

Szovjet és külföldi tudósok

Setafaníusága szerint Grigorij lehov. „hányattatásaiban” lálhaték -i a * legrészletesebb adatok az aleutok, az eszkimók.-és v az . Észak-Amerika északnyugati partvidékén akkor élő indiánok életmódjáról. Ezen kívül a munka réndsze-. rés leírást ad á KUrilirszige- tekről • és az Atóutá-szigetek. nagy jászéról, (APIf—KS) ,

* Fölcígázfenger

Taskentben, Üzbegisztán fővárosában gázvezetékek tervezésével foglalkozó új tudományos kutatóintézet létesült. Ezt az tette szükségessé, hogy a Szovjetunió keleti területein az utóbbi években viharos fej- lődé-nek indult a földgázter- melés. A Kara-Kum és a Ki- zilkura sivatag alatt a geológusok a világ üggazdogabb földgázlelőhclyeit tárták Jel:

ezek készlete több inint SO trillió köbméter; A lelőhelyektől vezetékek juttatják el a gázt a közép-ázsiai köztársaságok városaiba, egy traszkon- tinentális vezeték pedig az Ural és » központi szovjet te-, rületek iparvidékeire. A tas- kenti intézet <\ szakemberei most hozzáláttak aa új. Kö- zép-Ázsiát Moszk.váyal összekötő csővezeték tervezéséhez.

Hajdan azt tartották, hogy- az örök jég birodalmát legyőzve az Északi-sarkig jutó bátor hajóst jutalmul egy viruló meleg ország várja. . Szí- . bérda keleti részén, a Jeges- tenger és a Csendes-óceán között fekvő- magadam területen még hidegebb az idő. mint a . sarkvidéken, az -itt fekvő Uszty-Nyera. nevű >kis helység . az északi félteke leghidegebb pontjaként (ismert. Télen ahő- mérséktet mínusz 70 Celsius- fokig süllyed. Az emberek már régóta tudják,, hogy. az örök fagy -birodalmában gyémánt, arany, higany és wolfram található. De hogyan lehet a fehér birodalomban megszer-. vezni. a kitermelést?

Egy kis aranykereső geoló- gusceoport a tiajga legsűrűbb részén áthatolva elért a Tal- Ju-rjah folyócska partjához. Az edébük táruló látvány megérte a fáradtságot., A szembenlévő part mentén . ..többemeletes meleg”, volt ez, mindössze kétszáz kilométerre a hidegpólustól!. ..

' Azóta már eltelt néhány évtized. de ez a vidék még mindig n.em nevezhető lakottnak. Maga dánban viszont már be-, ton-ból és üvegből épült házak magasodnak, füstölnek a taj- gán létesült települések kéményei, a -kivilágított kultúrpalotákban vendégművészek és a helybeli Erigon eszkimóegyüttes lépnek fel. És mindez p sötét talajban rej.t'ző és emberkéz által é’-tre keltett melegnek kö'~':”'"ető.

A h termelése egyre

nő. A- a"mázott legikorszerűb-' - : rhnika az ország

többi bányáihoz képest másfélszer nagyobb termelékenységet tesz lehetővé, — személyenként havonta 91,6 tonna szenet termelnek ki. A szén jelentős részét felszíni fejtéssel nyerik, de a földalatti munkahelyek technológiája is kielégítőnek mondható. A Kari ikcs-anszka ja—10 nevű bánya például a világon az egyedüli munkahely, amely emberkéz és hidraulikus gépek nélkül termel. A modern bányagépek által kifejtett szenet a futószalagok egészen „ a rakodó- bunkerekig szállítják.

A kilencedik ötéves terv újabb szénbánya létesítését irányozza elő Magadánban. Első. évi 300 ezer tonn.a terme- lékenvségű részlegét 1973-ban állítják üzembe. A már működő fejtések technikai felújítása szintén a termelékenység növe’éséf szolgálja — az egyes bányák évi termelése fejenként eléri az egymillió tonnát. A Tal-Jurjahnál felárt lelőhely készletei azonban még ilyen intenzív kitermelés mellett is körülbelül ÍOO évig tartanak.

A környéken azonban még grand'ózusabb eredmények szü- letnsk majd. Nyugat-Szibéria a Szovjetunió legnagyobb kő- olaifeldolgozó vidéke lesz. A fúrótornyok szüntelenül kelet — azaz Magadán felé mo- zo.vnak Már egész közel is találtak kőolajat Jakutiában, ahol több millió köbméter gázra is bukkantak. És ki tudja, miről adnak még hírt a tajgában kutató geológusok.

Alek szán der Birjukov (APN—KS)

Az ember és a természet

üiaistolciük m fersger

Ezt a vészkiáltást röpítette világgá ; Jácques Cousteau, az . ismert', mélytengerkutató. A csend világa című film alkotója. Élő leikii-smeretként hívja fel a világ figyelmét az emberiségre - leeeikedő borzalmas veszélyre. . A, tsrtger — hacsak, nem léptetnek életbe . sürgősen rendkívüli hatású védelmi intézkedéseket — elpusztul. Veszélyben van ez a szinte kimeríthetetlen' éléstár ; szennyeződés’pusztítja a tenger biológiai martalékait.

Mi okozza a tenger pusztulását?/Elsősorban és minde- mekfe4étt - a szennyeződés.

„Köztudott dolog, hogy az

emberiség könnyelműén és

meggondolatlanul pusztítja a •

természetet. Az ember kizsigereli a talajt, kiírtja az erdőket, gyomirtó és , rovarirtó szerekkel. ' megbontja a biológiai egyensúlyt, meggondolás -nélkül/, szüntelenül szennyezi • a levegőt,', alföldet és1 a: vizeket.;

■ lű'67-ben ; a ' Torrey Canyon , tartMyha-jó, -balesete nyomén kez^étt,;,|ogl-aikpzni a sajtó" az' olajjal, ' - "sáehnyezett /. tenger problémájával. : Azonban nem-: csak - az» effajta', szerencsétlen-/ ségek szennyezik a tenger, yi«;' ' zét és a part menti területeket. , Vannak - ' egyéb7 szennyezési"- módok ."is, .amelyekkel"az emberiség tönkreteszi- a természetet/Aj különböző v. szintetikus, mosószerekkel ' szennyezett ház-. tartási víz/ a mezőgazdaságban a túlzott -mérvű i>'gyémírtó — és növ^yvédő' sferekkel.;szennye»> zetît.j-vikek. s nem .utol-só ; sor» ' ban az ipari üzemek felsősor-- ban a- papírgyárak és »-kohók, valamint - az~ élelmiszeripari

feldolgozó üzemek szennyezett vize, a nagyvárosi csatornahálózat — mind-mind csökkenti a víz felületi feszültségét és viszkozitását. Egyre fokozol, tabb az uszodák és nyitott strandok vizeinek,-- szennyező- ciése is. :

A víz felületéin elterjedő olajfolitok rendkívül finom hártyát alkotnak, egy tonna kőolaj 1200 hektárnyi, vagyis 12 ■négyzefíkilomátemyi területet von be ezzel a hártyával. Eltekintve' attól, hogy az olaj és melléktermékei súlyosan szeny- nyezik a tenger vizét, károsan befolyásolják a haliak, algák és tengeri madarak biológiai folyamatát is. Az olaj az egyébként rákkeltő benzoltartalom révén elpusztítja a nagyobb állatok táplálékául szolgáló algákat. A szénhidrogénn-el átitatott algák fslhasználhatiátla- nok. Az ornitológusok felfedezték, hogy a madarak - azért tudnak ellenállni ,a. hidegnek, mert : to'daikj között egyf a j ta

légpárna alakul. ki. Amikor azonban a- tollak- közé. bekerül -az ..olajjal szennyezett' víz,. az olaj kiszorítja az- említett légpárnát, . eázel „- egyi dobén ' hirtelen ■ jelentős mértékben csökken .a ‘madarak testhcménsék- ,léte.. Anyagcseréjük - leáll. : a madarak gyors háláira vannak " ítélve. -' ; , ó -, ;

' A • tenged* szennyeződésének é vizsgálata-során nem , szabad figyelmen kívül hagynunk az egyéb ‘ erédjetü . szennyeződésekét: sem. 1945 óta,-amikor a' Hirosima. és* Nagasaki '. felett . felrobbantott 'atombomba, radioaktiv , hamuja" visiszahul-lott a földre, a Csendes-óceán és partvidéke rádióaktív szennyezésűvé vált. Ugyanilyen követ- kezmámnyel jártak azok a bal. esetek, amelyek során rádióaktív hatóanyagok kerültek a különböző tengerek vízébe.

Régebben azt hitték, hogy a tenger vize a nagy mélységekben mentes marad az effajta szennyeződésektől. Természetes, hogy a tenger mozgása, az árapály váltakozása során a mélyebb vízrétegek is szén y- nyeződhetnék.

Raymond Fürön francia professzor véleménye szerint a föld felületén évente több mint 20 000 köbkilométer édesvíz áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy földünk nem képes elegendő vízzel ellátni többet, mint 20 000 millió embert. A föld lakóinak száma belátható időn belül meghaladja a 20 000 milliót. Következésképpen az emberiség ivóvízszükségletét csak a tengervíz elégítheti ki. Jellemző még, míg egyfelől minden. erőt latba vetünk azért, hogy kidolgozzuk a tengervíz gótalanításának leggazdaságosabb módszerét, másfelől, minden tőlünk telhetőt elkövetünk azért, hogy idő előtt használhatatlanná tegyük az émberiség számára létfontosságú ivóvízforrást.

Nemzetközi -összefogásra van. szükség annak érdekében, hogy megvédj ük az óceánok - eddig még érintetlen vizet, a már szennyezett ■ vízrétegeket megtisztítsuk a folyékony és szilárd szennyező anyagoktól és minden lehetőt megtegyünk a jövő ivóvízkészlete biztosítására. -„Óvd a- tenger tisztaságált!” legyen a. jelszavunk. Vegyük komolyan Jacques Coústeau intelmét: haldoklóik a tenger.

MAGAZIN

4 ■"

MAGAZIN

MAGAZIN * MAGAZIN *

t •' t -'i1'

Városország vagy liarnrőiil a ?

Magadán. . dormédt melege