Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
1 MAGAZIN > MAGAZIN • MAGAZIN • MAGAZIN • MAGAZIN « MAGAZIN Martinovics és a kémia À köztudatban Martinovics Ignác (1755—1795) neve a XVIII. század végén a francia forradalom eszméinek hazai terjesztéséért róla elnevezett, összeesküvés vezetőjeként ismeretes. De azt már sokkal kevesebben tudják, hogy az egykori ferencesrendi szerzetes korának kiváló természettudósa volt, akit a magyar vegyészet első nagyjai közt tart számon. Ä pesti születésű Martinovics Ignácot, aki fiatalon a ferencesrendi szerzet tagja lett, lendje a pesti tudományegyetemre küldte bölcsészeti és teológiai tanulmányokra. Az éles eszű fiatal szerzetest azonban elsősorban a matematika és a kémia vonzotta. Egyetemi tanulmányai elvégzése után a rend budai iskolájában a matematika tanára lett. Martinovics csakhamar ki akarta szakítani magát ,a rend kötöttségéből, ezért tábori papi beosz-.. tást jvállalt, majd í 1783-ban a lembergi akadémia — később egyetem. — fizikaprofesszora lett. Itt a fizikát kémiai alapvetéssel tárgyalta. Három kötetre tervezett fizikai tankönyvének — előadásai anyagának — megjelent első kötetében a kémia akkori ismereteit foglalta össze teljes egészében. Lembergi tartózkodása idején jól felszerelt laboratóriumában különösen sokat foglalkozott a kor egyik legtöbbet vitatott kérdésével: az égés és a robbanás okára keresett magyarázatot. Kísérleteiről írt cikkei a legfontosabb tudományos folyóiratokban. jelentek meg. Lembergi katedrájáról 1791-ben lemondott, abban a reményben, hogy a bécsi vagy a pesti egyetem tanszékét kapja meg, miután azonban egyiket se nyerte el, Lipót császár mellett udvari vegyész lett Bécsben. Ezt a megbízást Lipót császár korai halála miatt csak rövid ideig viselhette, ezért tevékenyen a kémiai kutatómunkában nem vehetett részt. Rövidesen teljes energiáját, a franci a forradalmi eszmék hatása alatt, az ateizmus terjesztésére és a tragikus végű összeesküvés megszervezésére fordította. Több társával együtt Budán, — a mai Vérmezőn — 1795. május 20-án fejezték le. Martinovics Ignác, a kémikus emléke hozzátartozik a magyar vegyészet első úttörőinek arcképcsarnokához, s mint ilyent, a Várpalotán létesített Magyar Vegyészeti Múzeum a magyar kémia kiemelkedő tudósai között tartja számon. Zsolnay-levelek Székely Bertalanhoz A bajai Türr István Múzeum tudományos munkatársa, Kőhegyi Mihály levéltári kutatásai során igen sok értékes, eddig ismeretlen adat birtokába jutott. A közelmúltban jelent meg legújabb művészettörténeti — publikációja, amely Szé. kely Bertalan és Zsolnay Vilmos múlt század végi kapcso- laiát villantja fel, Z$olnaynakt a világhírű pécsi kerámiamú- vészet megteremtőjének a festőhöz irt két levele nyomán. Ezekből kiderül egyebek között, hogy a pécsi Zsolnay- gyárban kikísérletezett, úgynevezett engob-eljárással (színezett híg agyagpéppel) festett képele tökéletesen utánozták a freskódíszítést, s hogy Székely Bertalan is megpróbálkozott az érdekes módszerrel. Ilyen technikával festette Zsolnay Vilmos kitűnő portréját is. A bajai kutató az akadémiai könyvtárban őrzött — s még meglehetősen feldolgozatlan — Zsolnay-hagyaték között bukkant rá a levelekre, tanulmányát pedig a pécsi múzeum adta ki évkönyv-mellékletként. Kozmetikai cikkek kipróbálása — disznóbőrön Az egyes kozmetikai cikkek hatóanyagait közvetlenül a sertések hússzövetébe fecskendezték. Lehetséges, hogy a közeljövőben csak olyan kozmetikai cikk kerülhet a kereskedelembe, amely kiállta a „sertéspróbát’’. Eléggé meglepő hírt kaptunk a kozmetikai cikkek kipróbálásáról. A Food and Drug Administration kutatói arra gondoltak, hogy a rúzsokat és a különböző kozmetikai „pakolásokat” disznókon kell' kipróbálni. Úgy látszik ugyanis, hogy a disznóbőr, igen sok szempontból, valamennyi állatbőrnél jobban hasonlít az emberi bőrhöz. Ezért. a kutatók úgy véljék, hogy a legújabb kozme_ tikai gyártmányokat legcélszerűbb a disznókon kipróbálni. Ahhoz, hogy megtudhassák, mennyire tűri a bőr az új kozmetikai gyártmányokat, nem mindig hagyományos módon „készítették ki” a sertéseket. A titokzatos gróf rejtélyes származása A Tv kettes csatornája heteiken. át folytatásokban közvetítette a Baál lovagjai című francia kalandos történetet. Főszereplője a „Mester”, alá minden eszközzel, a legelvetemültebb gyilkosságok és terror árán a világ ura akar lenni. Azt híreszteli magáról, hogy több ezer éves, célzások esnék arról, hogy Ő Saint- Germain gróf, akinek titokzatos élete évszázadok óta feliéi bukkan, különböző történeteikben. A XVIII. század nagy kalandorának életéről, származásáról kevés a hiteles adat. de ven egy érdéit es magyar vonatkozású legenda. Supfca Géza. a kiváló esztéta írt egy érdékfeszító fejezetet a Hemesfémipari Évkönyv 1943. évi számába Az arany urai és rabjai címmel és ebben ismerteti Saint-Germain életét. Saint-Germain, nem volt mindennapi ember, értett a zenéhez, jó poéta volt. kiváló történész és elsőrangú kémikus. Egész sor festékanyagot fedezett fel, kitűnően értett a drágaköveikhez, az a hír járta róla, hogy aranyat tud csinálni, Mindenesetre mindig volt pénze. Saint-Germain hat nyelven beszélt, húst soha nem evett, alkoholt nem ivott és Hilyen a fa szerkezete ? Ha mikroszkóp alatt 6-ezer- szeres nagyításban vizsgáljuk a fa szerkezetét, mintha egy méhkas tárulna elénk. Ez bizonyítja a kutatóknak azt a régi feltevését, amely szerint a fa 99,6 százalékig lyukakból Hídépítés a Boszporusznál áll, A Louvain-i Egyetem Forestier laboratóriumában az Antoine professzor vezetése alatt a dolgozó kutatóknak sikerült első ízben kidolgozniuk olyan technikát, amelynek segítségével tiszta metszetet lehet előállítani. A „méhkas" falait ugyanis több millió mik- rorost alkotja. Mindennemű mechanikai behatás során any- nyl ilyen rost szóródik szét, hogy gyakorlatilag eltűnnek a lyukak. Felfedezték, hogy a gammasugarak úgy módosítják a kémiai struktúrát, hogy gyakorlatilag tiszta metszetet lehet készíteni. A sugárzás láthatólag nem érinti a fa morfológiai tulajdonságait. Végül is a letapogató elektronmikroszkóp segítségével lehetővé vált a fa belső szerkezetének feltárása. hetvenéves ltomban sem nézett ki többnek negyven évesnél. Félig kimondott, félig elhallgatott mondatok formájában — elhitette, hogy sok száz, sőt több ezer éves, aki már részt vett a kereszteshadjára- tokban, sőt Krisztus halála idején is élt már, csak éppen akkoriban nem hallott semmit sem erről az esetről.» Sokan kutattak életé, származása után III. Napóleontól Isabella Cooper-Qahley teozó- fus hölgyig, aki hosszas levéltári kutatások alapján állította fel azt az elméletet, hogy Saint-Germain voltaképpen II! Rákóczi Ferenc (természetes fia. Ä Saint-Germain-Rákóczj. feltevések szerint II. Rákóczi Ferenc amikor házassága előtt két évvel bejelentette a bécsi udvarban, hogy a császárnénak, Eleonórának egyik unoka- hngát akarja nőül venni, nagy riadalmat keltett. Rákóczit elküldték hosszabb tanulmányútra Olaszországba felejteni.,' Állítólag a „tanulmányútja’1 idején született meg Itália kék ege alatt természetes fia. a későbbi Saint-Germain gróf, ö maga — írja Supíka — élete nagyobbik részében állandóan „Tzarogy gróf’ néven járt-kelt, amely név nyilvánvalóan anagrammája volt a Rákóczi névnek. A főúri származásra utal az is. hogy bár jól megélhetett volna a kémiáiból, inkább aranycsiná lássa! hókuszpókuszködott. Az állítólagos Rákóczi-ivadék szegényen halt meg 1780- ban a schleswigi Eckernförde városkában. Szomjhalál vár a kártékony rovarokra A biológiai harc új formája: halálra kell szomjaztat- ni a kártékony rovarokat. Mégpedig nem úgy, hogy megvonjuk tőlük a vizet, hanem halálos adag vízhajtó hormonnal. Ez rendkívül gyors dehidráláshoz vezet és csakhamar a rovarok halálát okozza. Törések kezelése yillamos árammal Isztambul: a tervek szerint 1973-ban kész lesz a világ első transzkontinentális függőik! Ja. Hossza 1560 m lesz, vízszint feletti magassága 64 m, költsége 150 millió dollár. Hat- savó. úttest és két járda vezet majd rajta keresztül Az „Eurázsiái függőhídon” 1913-ban naponta- kb. 22 000 jármű halad át, 1985-ben pedig 55 000. A képen az épülő két óriási hid- pillér, a tengerszoros két partján. Fotó: UPI MTI Kb) Lehetővé vált, hogy csonttöréseket gipszelés nélkül fele idő alatt gyógyítsanak — villamos árammal. Az új kezelés feltalálói, a pennsylvaniai egyetem két ortopéd orvosa: Z. B. Friedenberg és C. Brighton. Tíz évvel ezelőtt megkezdett kísérleteik során megmérték a nyúlcsont villamos terét Hosszan tartó vizsgálatok után felfedezték, hogy a csont két, szélesedő végénél a töltés negatív, á csont közepénél pedig semleges. Törés esetén az egész csőn tfélűiét negatív töltésűvé válik, a nagyobb intenzitású negatív töltés a törésfelület felé mozdul el. Ennek alapján a két orvos arra gondolt, hogy a negatív töltés kapcsolatban van a csontnövekedéssel és a természetes csontforradással. Arra gondoltak, hogy növelik a negatív töltést és a törés helyén olyan készüléket alkalmaznak, amely képes arra, hogy tíz mikroamperes áramot gerjesszen. A kezelés végén azt tapasztalták, hogy az elektromos kisülések jelentősen gyorsították a forradást. Néhány hónappal ezelőtt kipróbálták ezt a módszert egy 51 éves asszonyon, alti eltörte a bokáját és több mint egy éven át tartó kezelés után is súlyos fájdalmakról és daga- dásról panaszkodott. Elaltatták, a beteg résznél felmetszették a bőrét, rozsdamentes acélból katódként működő készüléket helyeztek el a nyílásban, míg az anódot (pozitív pólus), a bőrfelületen helyezték el. A két pólus kis erősségű áram- generátor révén volt összeköttetésben egymással. Három hét után az orvosok kivették a készüléket a nő lábából és azt tapasztalták, hogy a dagadás lelohadt, a boka pedig visszanyerte régebbi rugalmasságát. Hat héttel később a röntgen is kimutatta, hogy a törés tökéletesen összeforrt. További kísérletek megerősítették, hogy Friedenberg és Brighton módszerével pontosan fele annyi idő alatt biztosítható a gyógyulás, mint a hagyományos be- gipszeléssel. \
