Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

f f A trombózis legjobb ellenszere a pedálozás À sebészeti beavatkozás után mozdulatlanságra ítélt bete­gekre komoly veszély leselke­dik: vérrög vagy véralvadék kialakulása az alsó lábszár ereiben. Az apró vérrög köny- rryűszerrel bekerülhet a tüdő­be vagy bármely más szervbe, és ott embóliát okozhat. A lon­doni King’s College kórház hiológus mérnöke, Colin F„o- b.erts rendkívül elmés kis szer­kezetet, egyfajta motorral haj­tott pedált tervezett. Tapasz­talatai szerint ez a szerkezet ötödrészére csökkenti a vérrö­gök kialakuását. .Általában az operált bete­gek egyharmadánál lép fel trombózisos eredetű komplikál ció. Angliában 1943-ban ezer ember halt meg ooeráció utá­ni trombózisban. 25 évvel ké­sőbb az effajta halálozások ' száma meghaladta az ötezret. „Még ha számításba vesszük is, hogy igen nagy mértékben megnőtt a sebészeti beavatko­zások száma — mondja Ro­berts, — ez a szám aggasztó. • Ha így haladunk. 1973-ban tíz­ezer lesz a trombózisos halál­esetek száma.” Minthogy a vérrögök ki- - alakulásának egyik legfőbb oka a vérkeringés lelassulása, Roberts gyufaszál nagyságú szondát készített, amelynek segítségével mérte a frissen operált betegek lábában a vér­keringés alakulását. Néhány vizsgálat után váratlan ered­ményre jutott: a vérkeringés lelassulása igen komoly mér­tékben észlelhető már az al­tatás során. Az angol biológus mérnök véleménye szerint ép­pen ez a gyors csökkenés ked­vez a vérrögök kialakulásá­nak. Hogyan gyorsítsuk a vérke­ringést? „Mozgatással'’ — vá­laszolja Roberts. — „Ez a le­hető legegyszerűbb, de legha­tékonyabb módszer”. Feltevé­sének bizonyítására Roberts falapból és egy kis motorból pedálszerkezetet hozott létre. A beteg lábát szíj segítségé­vel a falapra erősítik. Amint a motort beindítják, a beteg kénytelen pedálozó mozdula­tokat tenni. Ezzel a szerkezet­tel biztosítható a beteg moz­gása még abban az esetben is, ha önkívületi állapotban len­ne. Kezdetleges kis szerkezeté­vel Roberts egy sor kísérletet végzett a King’s College be­tegei körében. Mindennap pe- dáloztatta őket és sikerült 30- ról 6 százalékra csökkentenie a vérrögök kialakulásának szá­mát. Az elnök — nyugdíjban Sümegi István korán kelő, korán fekvő ember. Az a tí­pus, akinek percnyi nyugta sincs. Ha egyik dolgát elvé­gezte. tüstént másikait keres. 12 éves karában maradt ki az iskolából és még azon a nyá­ron elszegődött részesaratónak. Ez akkor — 1924. táján — nem volt rendkívüli esemény. A nincstelen parasztember gye­reke korán bőrén érezte a ga­bona porának, csípését, a tarló, a kalászok szúrását. Megszok­ta. Meg kellett szoknia. Aztán ahogy fedeseperedett, feljebb lépett a ranglétrán. Cséplő­munkás lett. Nyáron a gép mellett izzadt, nyelte a port, télen meg az érsek erdejében vágta a fát. Napszámba járt. Mindig a más földjét kapálta, örült, ha munkát kapott, mert az apja szociáldemokrata párt­tagsági könyve nem volt ép­pen jó ajánlólevél. Sokszor átigyalogolt Bátaszékre. hogy meghallgassa az ellenzéki kép- viselőt. Képviselőválasztáskor ragasztották a plakátokat —a kormánypártiakét egyúttal le is tépték a falról. — A szavazóhelyiségben ott álltak az erdészek, meg a bér­lő emberei. Aki az ellenzéki képviselőre szavazott, az me­hetett más faluba munkát ke­resni. Én is, fene tudja hány RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter erdőt megjártam Somogybán, Baranyában. Hat esztendeig meg Baján voltam hajórako­dó. KubikoLni is eljártam. A Karasica medrét ástuk. Nehéz évek jártak akkor. Közben. bort tölt a két- decis talpas poharakba. Jó erős vörös bort. Saját termés. Oldja az ember nyelvét — Negyvenötben tizenkilen­cen alakítottuk meg a kommu­nista párbot. Szorongattak bennünket a kisgazdák, meg a szociáldemokraták. A Nemzeti Bizottságban is állandóan vi­táztunk. A Kisgazda Pártot egy mérnök vezette. Tanult ember volt, nehezen boldogul­tunk vele. Azért a föidigénylő bizottságba mégis kilenc kom­munistát választottak, öt szo- ciáldemolkratáit. a kisgazdákat meg csak ketten képviselték. Csapadékos, talajvizes eszten­dőben osztottuk a földet. Sok­szor hasig érő vízben húztuk a láncot, örültek az új gazdák. Azért olyan ;s akadt, aki ki­húzta a karót, aztán pár mé­terrel arrébb verte le. így akarta gyarapítani a birtokát. . — Negyvenhatban megala­kítottuk a í öl d m û v esszö vetke­zeted Először csak egy boltunk volt. Vonattal jártunk Pestre áruért. A hátunkon hoztuk a sót. Egy év múlva már 430 ta­got számlált a Kommunista Párt A 47-es választásokon a szavazatok 51 százalékát kap­tuk. Nem fértünk el a párt­helyiségben. Megtelt néppel az egész udvar. Esténként úgy énekeltük a mozgalmi dalokat, hogy fél faluban hallani lehe­tett. Hiába kérem, hogy magáról, az életéről beszéljen. Csodál­kozva néz ráma, — hisz azt mondom! Több mint 20 évig volt ta­nácselnök. 1950. október 20-án választották meg. — Először mám akartam el­vállalni. A tanácsházán még a régi emberek ültek, nekem meg semmi tapasztalatom nem volt. Filtern, hogy átvernek. Aztáin lassan kicseréltük őket. Jött a beszolgáltatás, a vetés­tervek, meg a kulákvilág. A faluban ötven család került kuüiákliiatára. Volt köztük olyan is, aki maga művelte a földjét, se napszámost, se szol­gát nem tartott. Ezeket saj­náltam, de ha a többire néz­tem. eszembe jutott hogyan dolgoztatták az embereiket, meg milyen körülmények kö­zött tartották őket. — Amikor ötvenhat októbe­rében jöttek a hírek, hogy ki­tört az ellenforradalom, elő­ször nem akartam elhinni. Hát hoi van a hadsereg, meg a rendőrség! Aztán egyik éjsza­ka féltéglával beverték az ab­lakot. Azért mindennap be- mentem az irodába. A másik szobában állandóan ülésezett a ,.nemzeti bizottság”. Egyszer csörgött a telefon. Felvettem. Szekszárdról szólt le valaki, hogy a kommunistákat nem kell kivégezni, mert ezt majd egy különítmény hajtja vég­re. Házkutatást js tartottak nálunk. Fegyvereket kerestek. Fölforgatták az egész há^at. A szekrényekből meg az ágyak­ból mindent a szoba közepére hánytak, csak ahhoz az egy ágyhoz nem nyúltak, amelyik­ben apám feküdt. A szalma­zsákja alatt ott volt egy pus­ka, a hozzá való töltényekkel. A pártbizottságtól is le-lejöt- tek. Fegyvert hoztak, hogy ősz- szűk széjjel. Kinek osszam? Sok embernek szalmás yOlt akkor a kalapja. Miközben beszélgetünk egy jókora nylonzacskón akad meg a szemem. Kitüntetések dobo­zai piroslanak benne. — összeszedte őket az asz. szo-ny, mert be kellett mutat­ni. Tavaly május elsején men­tem nyugdíjba és először nem számították be a kormányki- tümtetést. Most 228 forinttal több nyugdíjat kapok. Nézegetjük a kitüntetések­hez tartozó igazolványokat. Munka Érdemérem, Szocialista Munkáért, Munkás-Paraszt Ha­talomért Emlékérem — ezek a legrangostaibbak. Kristóf István, Dobi István, Kádár János alá­írását őrzik a papírok. Sümegi István több mint 20 évig volt Bátán. tanácselnök. 1951-ben egyszerű parasztem­berként került a község élére és 1971. tavaszán egyszerű pa­rasztemberként ment nyugdíj, ba. Ezen a télen ismét az er­dőbe járt fát vágni — csak­hogy most nem az érsek, ha­nem a község erdejébe. Nyolc nap alatt 26 űrméiert vágott össze. Fele az övé lett. Hajnal­ban kel, ellátja a jószágot. Ha kitavaszodik, a szőlőben talál magának munkát, meg a ház­táji kukoricát kapálja. A községi pártszervezet számít a munkájára? — Persze. A taggyűlések előtt végigjárok néhány öreg kommunistát, meghívom őket. Múlt év augusztus 20-án nagy ünnepség V°R a község­ben. Akkor adták át az új művelődési házat. A miniszter mondott ünnepi beszédet. Utá­na közös ebédre volt hivata­los, aki csak számít valakinek a faluban. Sümegi István ott. hon maradt. Az ő meghívójá­ról törölték a programnak ezt a részét, — aj — Bonyolult név, egyszerű ténykedés Országos Ültetvénytervező és Szaporítóanyag-forgalmazó Vállalat Pécsi Területi Iroda lerakata —- olvashatjuk a Szekszárd, Rákóczi út 63-as számú házra kiakasztott cég­tábláról. Közelebbről nézve, a hosszú és bonyolult cím meg­lehetősen egyszerű ténykedést mutat. Megbízható, ellenőrzött és fajtaazonos gyümölcsfa­csemetékkel, szőlőoltványok, kai látják el a vásárlókat. Az ősz és az enyhe téleleje kedvezett a faültetésre, ez le­mérhető a szekszárdi lerakat forgalmán is. Alig három­hónapos működés alatt hozzá­vetőleg 1500 gyümölcsfa­csemetét és vagy 12 ezer sző­lőoltványt adtak el. Különö­sen az egyes gyümölcsfajták iránt volt nagy a kereslet. Őszibarackból nyolcszáz, meggyből körülbelül 500 fa­csemetét vásároltak. Keresett volt még a nyári körte és a Cseresznye, olyannyira, hogy ezekből nem is tudták kielégí­teni az igényeket. A vásárlók véleménye sze­rint a szekszárdi borvidék jel­legének megfelelően — szá­mítva a tavaszi keresletre — bővíteni lehetne a választé­kot az egyes szőlőfajtákból. Érdekli a vásárlókat a vörös bort termő kadarka, a kék­frankos, de keresik még a fe­hér bort termő olaszrizling, bánáti rizling szőlőoltványokat is. HIRDESSEN A Tolna megyei Népújságban

Next

/
Thumbnails
Contents