Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
y „40 zsákok irományokkal megtömve44 Ji. Balog János megyei levéltár-igazgató nyilatkozata r Tudva vagyon, micsoda rendetl'ein állapotban volt ezelőtt a megyebélii levelestár, aióelyiet tsak onnét is elegendőn által lebet látni,' hogy 40 asákck irományckikal megtöm- Ve találtattak akkoron, mikor a. lajstromozás elkezdődött.” A Tolna megyei. Levéltár első vezetője — Lengyel János —• vetette papírra e sorokat. Lengyel Jánosit a megye 1814.’március elsejével bízta meg a levéltárosi teendők ellátásával, s tulajdonképpen innen számítható a Tolna megyei Levéltárnak. minit intézménynek a létrejötte. Az iratanyag-megőrzés ennél természetesen sokkal régebbi keletű, egyidős az intézményes állami adminisztráció kialakulásával. Ez pedig 1185-ben, a III. Béla által létrehozott királyi kancellária megalakításával kezdődött, majd kiterebélyesedett a különböző alsóbb szintű hivatalok megszervezésével. Ezzel párhuzamosan, sőt a vilá-gi hivatalokkal gyakran összefonódva, nagyon sok irat készült és maradit fenn az utókor számára az egyházi intézményekben. A legkülönbözőbb ■ helyeken készült, s legváltozatosabb témájú iratok céltudatos összegyűjtése, tudományos rendszerezése, szakszerű megőrzése azonban a külön e célra létesített intézmények létrehozásával vette kezdetét. A Tolna megyei Levéltárnak — amint az imént említett dátumból kitűnik — több mint másfél évszázados múltja van. A megyeházán ■— Tolna megye egyik legimpozánsabb épületében — található. Hol tart napjainkban a levéltár? Mik a tarvei, elképzelései? Erről beszélgettünk a, levéltár új igazgatójával, K. Balog Jánossal. • — Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy napjainkban, a marxista történelemtudomány számára minden eddiginél nagyobb jelentőségű e levéltár. Ez kifejezésre jut abban is, hogy feladatköre ellátásához minden eddiginél nagyobb anyagi támogatást élvez szőriéi Ma államunktól, a megyei tanácson keresztül, mert hiszen néhány év óta szervezetileg oda tartozik. A megyeház épületében tovább terjeszkedhetett a levéltár, mert új helyiségeket bocsátottak rendelkezésére. Megnövekedett a raktártér, korszerűbbek lettek a raktározási feltételek, az apparátus részére megfelelő helyiségeket lehetett kialakítani. kutatóhely iséggel gyarapodott az intézet. Mi vagyunk az ország egyik legnagyobb létszámú megyei levStdr.a. Mióta a megyei tanács hatáskörébe ke. rültünk, számottevő pénzösszeg ál| rendelkezésre a különböző kiadványokhoz, rendezvényekre. .Vagyis a súlyának megfelelően kezelik az illetékes fórumokon a történelmi d0kumeoAurr.ainy.ag megőrzését, ilLríve feldolgozását, hasznosítását. — A levéltár első vezetője, Lengyel János 40 zsák irományról beszélt, vagyis akkoriban 40 zsák írásos dokumentumot őrzött a levéltár a régebbi évszázadokból. Jelenleg mennyi az iratanyaga? — 4300 folyóméter... — Az olvasónak ez nem sokat mond. Próbáljuk meg közérthetően irástírateani... — A levéltárak az iratokat dossziékban, kötegeltben pob cokon tartják, méghozzá a halytíkeiríiroriság és áttekinthetőség miatt szorosan egymás mellé rakva. Az egy folyóméter az így megtömött polc egy méteres szakaszát jelenti. Egy folyóméteren annyi irat lap”l össze, hogy ugyancsak belefárad néhányszor, aki azt végigolvassál .. A mi 4300 folyóméterünk annyi szöveget tartalmaz. hogy egy emberöltő semmiképpen nem lenne elegendő a végigol'vasására. Ez az irattömeg súlyban sok tonnányi.. „ Megtölti az egykori vármegyeháza börfönhriyiségeit, de zsúfoltak a rendelkezésünkre álló egyéb .helyiségek is, noha az állványok a mennyezetig érnek. Ott tartunk, hogy a bővülés ellenére sincs elegendő helyünk ahhoz, hogy folyamatosan gyűjthessük be a megőrzendő iratanyagot a különböző intézményektől, további helyiségekre lenne szükségünk. Remiéi jük, hogy belátható időn belül kapunk is újabbakat. Mindenesetre az már nagy sző, bogy ez a sok iratanyag a padlóról az állványokra került. .. — Lengyel János a „leveles- tár” rendetlen állapotára utal. Most tulajdonképpen mi a hely. zet a rendet illetően? ■ — A rendezés.Lan,gy.el János óta folyik, de tulajdonképpen ma sincs rend. A levéltári rendezést csak mint állandó folyamatot lehet- felfogni, s ennek különböző fázisai vannak. A második világháború idején és utána a rendezés nem is szerepelt napirenden e levéltárban, hanem a „menteni ami menthető” volt a fő feladat: menteni a pusztulástól levéltárban lévő anyagot, s menteni a megye legkülönbözőbb helyein lévő családi és máB okiratbgyűj fceményékst. A levéltár egykori igazgatójia, az azóta élhunyt dr. Hadnagy Albert energiáját nagyon hosszú időn keresztül ez kötötte le. Jel-níegi rendezési tevékenységünk azt jelenti, hogy minden dokumentumot ellátunk iktetószámmal, és ezzel, egy„ időben szelektálunk., Most a feudális é§ ^kapitalista.,:!: Ijor* községi iratanyagát rendezzük. Ezzel talán 1973. végére végzünk. .. Sajnos, eléggé áttekinthetett en-ek a családi levcl. gyűjtamények. A tematikus rendezés egyelőre még. olyan távoli, hogy ijem is tudunk időpontot mondani. Az ez idő szerint folyamatban lévő rendezéssel körülbelül közepet renidezettségi szintet érünk el. E munka a nagyközönség szemszögéből nézve nem látványos, de mindenképpen alapvető feladatunk, mert a történetkutatók számára ezzel tesszük kiaknázhatóvá a levéltár kincseit. Emellett folyik a kutatás js: mind több kutató búvárkodik levéltárunkban. De egyelőre még ott tartunk, hogy nem is tudjuk pontosan, micsoda történelem tudományi értékek rejtőznek ebben a nagy irattömegben: ezek csak a kutatás és rendezés közben tárulnak fel folyamatosan. — A rendezés nem látványos. .. Beszélj ünk egy kicsit a levéltár tevékenységének a látványosabb oldaláról is. ■— A tanácsosítással párhuzamosan megteremtődött - az alap a rendszeres kiadványokhoz. A tanulnia nysorozaínak megjelent az első két kötete, de most hosszabb, szünet volt. Ez év első negyedében azonban megjelenik a III. kötet, s kész a negyedik kötet kézirata. Ez 1972. negyedik negyedében jelenik meg. Előkészítés alatt van az ötödik kötet, amely közigazgatási kérdéseket taglal, és folyamatosam foglalkozunk a sorozat többi köteteivel’ is. A tanulmánykötetek megjelenését az eddiginél rendszeresebbé, gyorsabbá kívánjuk tenni. Mindez egyben előmunkálat a később: megye-monográfia összeállításához. Ezzel párhuzamosan pályázatokkal. konferenciákkal is kívánjuk gerkenteni a hely- történetírókat, és -.így ekür.ünk felkutatni a megyében élőkön kívül a megyéből elsaármazctt helytörténet-kutatókat js —fejezte be nyilatkozatát K. Balog János. BODA FERENC Zsolnai-fajansz « Fél évszázad után ismét készül a Zsolnai porcelánfajansz, a Pécsi Porcelángyf ban. Porcelánfajanszokat kézi technikával a világon csak I écseíl állítják elő. (MTI foto: Kovács E. Sándor felvétele — KS). Festmény eh 22 millió fúr Mért Bemutatóterem nyílik Szekszárdira Minden eddigi rekordot megdöntött a lakosság műtárgy- és iparművészeti cikk vásárlása 1971-ben: a műtárgyeladás elérte a 30 millió forintot, s az iparművészeti cikkek 60 milliós forgalma is csúcsot jelent. Miben látják a kereslet növekedésének okát, hogyan járulnak hozzá a képző- és iparművészeti kultúra terjesztéséhez? — kérdezte az MTI munkatársa a Képcsarnok Vállalat illetékeseitől. Tizennégy és fél ezer „gólyát“ várnak a felsőfokú tanintézetek az idén Szőke Sándor, az MTI munkatársa jelenti: Tizennégy és fél ezer „gólyát” várnaié az 1972—73-as tanév nappali tagozataira a felsőoktatási inétzményekben, közülük hat és fél ezren egye- ' temeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. Az idén érettségiző 55 ezer diákból, valamint ,a korábban végzettek közül 2085-en kezdhetik meg tanulmányaikat a különböző műegyetemeken. A tudományegyetemek együttvéve 2165 elsőst, várnak, az orvosegyetemeken 1240, az 'agráregyetemeken 910 a felvételi keretszám. A pedagógusképző intézményekben 3110-en. a műszaki, a .mezőgazdasági és a gazdasági jellegű főiskolákon pedig psz- szesen 4690-en kezdhetik meg tanulmányaikat. A „divatos” szakokra, karokra várható túljelentkezés miatt à szakemberek már most felhívják a figyelmét, hogy például országosan mindössze 320 jogász- hallgafó, a tudományegyetemek bölcsészkarainak tanárszakain pedig mindössze 420 elsős nyerhet felvételt. Ugyanakkor a tanárképző főiskolákra 1550, a . .tanítóképzőkbe 940, az óvónőképzőkbe nedig 580 fiatalt várnak, A különböző rftűszaki jellegű felsőfokú technikumokban és főiskolákon több mint háromezer új 'üzemrné’'r,,ölc.Qt. a. gazdasási ■iöpocp! főiskolákon pedig 695 ni üzemgazdászt kívánnak képezni, Mint 0 felsőoktatási illetékesek elmondták: nappali tagozatokra felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érett- ségizett-képesítőzött dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felsőfokú technikumokban a képzés szakirányának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal is lehet jelentkezni. A felvételi kérelmeket az érettségi képesítő bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani; a munkaviszonyban állók kötelesek kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelni. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára pályázók kérelmét a középiskolák március 1-től 15-ig, a felsőoktatási intézmények pedig május 2-ig (a tanító- és- óvónőképző intézetek március 25-ig) fogadják el. A sorkatonai szolgálatot teliesítők illetékes parancsnokságuk engedélyével pályázhatnak a nappali tagozatra. A művészeti főiskolákra történő jelentkezés feltételeit később hozzák nyilvánosságra. A felvételi Jüzottság. a jelentkezőket írásban értesíti határozatáról. Az elutes'tottak- kal közli a felvételi vízórán el. ért ponszámot, a döntés okát és a fellebbezési lehetőséget is. Az elutasító határozat ellen — a kézbesítőtől számított nyolc napon belül — az illetékes miniszterhez fellebbezhetnek azok a jelentkezők, .akik a felvételhez szükséges pontszámot elérték, így eredményes felvételi vizsgát tettek, de kérelmüket a bizottság egyéb okból nem találta teljesíthetőnek. A napokban kerül a könyvesboltokba a „Tájékoztató a magyar felsőoktatási intézményekről” című 300 oldalas kiadvány, amely részletesen ismerteti a felvételre jelentkezők tudnivalóit. Útbaigazítást ad a továbbtanulás válameny- nyi lehetőségéről, a jelentkezés rendjéről, az egyes intézményekre — karokra, szakokra — felvehetők számáról, az egyetemek és a főiskolák felvételi követelményeiről, az ösztöndíjról. a tandíjról és más tudnivalókról. A tájékoztató részletezi azokat áz új szakokat, amelyeken a következő — 1972—73- as tanévben először kezdődik meg a tanítás. Egyebek között pedagógiaszak indul a nvíreevbázi és a pécsi tanárképző főiskolákon orosz, illetve matematika szaknnrosítás- sal. M;ndkét főiskolán közel ötven-ötven nanoali tagozatos hallgatót vesznek fel. A budapesti, a szegedi és a debreceni természetű'dománvi karokon először indul programozó matematikus szak. A fővárosban 50. a vidéki karokon pedig 25—25 hallgató nyerhet felvételt. (MTI). — 1971-ben a művészeti cikkek forgalma 15 százalékkal nőtt a korábbi évekhez képest. Nyolc fővárosi és 16 vidéki bemutatótermünkben az elmúlt évben mintegy 70 kiállítást rendeztünk. Tapasztaljuk a lakberendezési kultúra, „színeződését”, elmélyülését. Vidéki boltjaink révén országos tapasztalatokra is szert tettünk. Ma már elmondhatjuk, hogy a megyék között korábban meglévő nagy különbségek elmosódóban vannak, a forgalom egyre inkább kiegyenlítődik, a vásárlási kedv szinte általánossá vált. Érdekességként elmondható, hogy a megyék közötti rangsorban Vas, Baranya és Csqngrád vezet, közel 4 milliós évi forgalommal, a legkisebb vásárlás Nógrád, Győr-Sopron és Békés megyében volt, 1 700 000 és 2 000 000 között. A képzőművészeten belül egyébként vezet a festészet, évi 22 milliós forgalommal, a rézkarcok, grafikák 5,3 millió, a szobrok és kisplasztikák másfél milliót jelentettek. Már az idén új bemutatótermet avatunk Szekszárdon és megnyílik az újjávarázsolt, szombathelyi reprezentatív ki' állítóhelyiségünk. A következő években Tatabányán, Székesfehérvárott, Kecskeméten, Siófokon, Sopronban és Budán tervezzük az új bolt, bemutató- terem megnyitását. — Meggyőződésünk, hogy tavalyi vásárlási rekord nem, lesz hosszú életű. Ehhez — az érdeklődés általános emelkedése mellett .— hozzájárul az is, hogy az alkotásokat részletre is árusítjuk. Már 100 forintos vételnél adunk háromhavi részletfizetési kedvezményt, s az egyes művek értékétől függően & fizetés határideje háromtól tizennyolc hónap. (MTI) 'mmsmssmmmmmmmmam Népújság 5 1972. január 21-, I
