Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

7 » I i T Mozimérleg — mozitervek 23 081 előadás — 7 mesterlövész 82.7 százalék — Sátormozi Domboriban Konyhabútort készítenek A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat tavalyi tevékenységé- TŐI érdeklődtünk Czank Jó­zsefnél, a vállalat igazgatójá­nál. — Százhuszonhét filmszínhá­zunkban 11 080 műsort 23 081 előadáson tekinthettek meg nézőink. — Akik hányán voltak? — 1 705 589-en, közülük 413 048-an a megye két váro­sában voltak látogatóink. — Milyen filmeket nézhet­tek meg? — Valamennyit felsorolni bajos lenne, így inkább csak kerek számokat említek. A ma­gyar filmeknek kétszáznyolc- vannégyezer, a népi demokra­tikus országokból származók­nak majdnem háromszázezer, a szovjet alkotásoknak két- százharmincezer nézőjük volt. Nem egészen nyolcszázkilenc- venkétezer látogató megosztlik a többi különböző országokból származó filmalkotások között. — A legnagyobb sikerek? — Elsősorban a kalandfil­mek, ami érthető összefüggés­ben van a nézőközönség kor szerinti rétegeződéscvel. Néző­ink, látogatóink többsége fia­tal, Vezetett a Hét mesterlö­vész 82,7 százalékos látogatott­sággal. Ezután következett Ben Wade és a farmer, a Kasz- tíliai sólyom, a Szicíliaiak klánja, a magyar filmek közül pedig a Halló, öcsi és a Kitö­rés. A nagyobb felkészültséget igénylő művészfilmek zártabb, de állandó közönséget vonza­nak. — Drága mulatság moziba járni? — Olcsóbb, mint cigarettáz­ni. Egy átlagos hely ára 4,45 forint. — De a mozik látogatottsá­ga ennek ellenére csökken? — Csökken, de nem ennek ellenére és korántsem úgy, mint néhány évvel ezelőtt. 1965 óta például alig, a me­gyénkben arányok pedig sem­mivel sem rosszabbak, vagy éppen jobbak az országosnál. — Igazgató elvtárs szobájá­nak falán szép térkép mutatja a megyebeli mozihálózat terü­leti elosztását. Vajon öt év múlva is ugyanilyen lesz ez a térkép? — Nem. A legkisebb tele­püléseken valószínűleg kény­telenek leszünk néhány mozit megszüntetni, vagy esetleg a vetítési időt korlátozni. Ahol érdemes azonban, ott szépít­jük, újjá építjük filmszínhá­zainkat. — Az idén hol? — Bátaszéken és Bonyhá- don. A művészfilmek már em­lített kedvelői részére pedig Szekszárdon az idén elkészül a száz férőhelyes művészmo­zi, itt a városközpontban, a régi Garay-mozi egy részének felhasználásával. — Tavaly hírt adtunk arról, hogy az NDK-beli testvér me­gyéből, a Kari Marx Stadt-iból filmes küldöttség járt itt. To­vábbra is elevenen tartják ezt a liapcsolatot? — Sőt! Bővítjük. Megkötöt­tük barátsági szerződésünket, melyet felettes szerveink jó­vá hagytak. Ennek tételei közt a küldöttségek cseréje, rend­szeres szakmai tapasztalatcse­re szerepel, továbbá propagan­daanyagok és módszerek cse­réje is. Német barátainkat el­sősorban a propagandatevé­kenység és rekonstrukciós munka érdekli. Májusban vá­runk egy nyolctagú szakmai delegációt, mely ezekkel a kérdésekkel akar foglalkozni. A Budapesti MÁV Szimfoni­kus Zenekar hétfői hangverse­nyén a művelődési központban JÇX. századi magyar műveket hallottunk. Olyan műveket a gazdag termésből, amelyekre joggal lehet büszke a magyar­ság világszerte. A műsor első számaként Kodály Galántai táncokat játszották, amelyben a XVIII. századi verbunkos zene nemesedik meg, teljese­dik ki a legmagasabb fokon. Zárószámként Bartók Concer- tóját adták elő, amelyben a száműzetésben élő mester már halálos betegen vall hazavá­gyásáról és amely mű a gyá­szos siratóének sötétségéből az utolsó tétel életigenléséhez, a népek testvérré válásának ze­nei víziójához vezet. A hangverseny karmestere Lehel György, a Magyar Rá­dió és Televízió Szimfonikus Zenekarának vezető karmeste­rre, a nagy művekhez méltóan idézte meg a két költőóriás művét. Lenyűgöző fölénnyel, kotta nélkül irányította zene­karát, minden szólamot kézben tartva játszott és varázsolt elő olyan zenekari hangzásokat, — Az NDK testvérvállalat részéről milyen segítségre szá­míthatnak? x — Ottjártunk idején láttunk egy kitűnő sátormozi típust, német nevén Zeltkinot. Ez szinte tetszés szerinti méret­ben készíthető. Ha valamilyen szerv hajlandó osztozni velünk a költségekben, szeretnénk egy ilyen kétszáz személyes sátor­mozit megvásárolni és Dombo­riban felállítani. Ezt a Karl- Marx Stadt-iak elvégzik he­lyettünk. Egy pódiummal kom­binálva nemcsak moziként, ha­nem előadóteremként, vagy színházként is használható len­ne. Ez 1973-as terv, ami a pillanatnyi időjárási viszonyok között azt hiszem kevésbé ér­dekli olvasóinkat. A bátaszé- kieket ehelyett inkább talán az, hogy az említett átépítés befejeztével új mozijuk nem­csak presszót, hanem minden helyiségébe központi fűtést is kap... O. I. amelyekkel elkápráztatta hall­gatóit. Érzékenyen reagált a legapróbb részletszépségekre éppúgy, mint az egész mű nagy formakoncepciójára. Le­hel Györgyben a pálca virtuóz mesterét ismerhettük meg. A MÁV-zenelcar, az ország zenei életének jelentős együt­tese, ha egyénenként nem is a legkimagaslóbb művészek hangszereiknek. ôssÿâtékuk fegyelmezettsége, minden szó­lam egyformán jó színvonala és az egységes szép hangzás éppúgy része volt a nagy si­kernek, mint az a felelősség, amely a felkészülés komolysá­gát mutatta. Bizony nem va­gyunk elkényeztetve az ilyen hozzácillást illetően, mint azt legutóbb a szegedi zenekarnál tapasztaltuk. A nagyszerű elő­adásnak nem kis mértékben volt kulcsa az a sok próbán csiszolt megmunkálás, amely a mű legapróbb lészleteiben is megnyilvánult. A hangverseny szólistája Pongrácz Péter oboaművész, főiskolai tanár volt. Hidas Frigyes oboaversenyében hálás szerepben mutatta meg hang­szerének gyönyörű, nemes hangját éppúgy, mint virtuóz készségét. A műveket Matko- vics Tilda ismertette. Húr Megjelent a Nemzetközi Szemle legújabb száma Lehel György és a Budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenye Nagydorogon Szögelik a kárpitkereteket. A nagyon keresett konyha­bútorok gyártását kezdték meg a múlt év közepén a nagydorogi; Uj Barázda Tsz asztalos melléküzemágában. Tavaly 860. garnitúrát készí­tettek, az idén 1500 garnitúra gyártását tervezik. Jélenleg hagyományos . formában ké­szülnek a nagydorogi konyha­bútorok, a második félévben azonban modernebb kivitelűt terveznek. ■ Öt asztalos szakmai irányí­tásával száztíz dolgozót foglal­koztat — hetven százalékban nőket — a téli időszakban a melléküzem. A tsz asztalos- üezeme évi 14 és fél millió forint termelési értéket terve­zett. Bútorai az ország min­den tájára eljutnak a Bútor­értékesítő Vállalat által, ezen­kívül a székesfehérvári és a bajai bútorgyárnak kárpitke­reteket is készítenek a nagy­dorogiak. Foto: Gottvald Károly Megkezdték az oltványkészítést Hazánk neves borvidékein megkezdték az oltványkészí- tést az ültetvénytervező válla­lat üzemeiben. Tavaszig 30 millió vadalanyt nemesítenek értékes fajtákkal. Köztük első helyen szerepei a muskáth ottonel, a piros tramini, ezt követi nagyságrendben a raj­nai rizling, az otaszrizling, a furmint és a hárslevelű. A tervek szerint 25 fajta szaporítóanyagát állítják elő. Ezekből az őszi telepítésekhez kilencmillió elsőosztályú olt­ványt adnak, amellyel ötezer holdnyi területet népesíthetnek be. Mivel az utóbbi időben a nagyüzemekben csökkent a te­lepítési kedv, így az ültetvény­tervező vállalat elsősorban a háztáji gazdaságokra számít, s részükre a kész oltványokból 10—20—50 darabos csomagokat hoz forgalomba. A szaporító anyagból a ter­vek szerint -ötmillió darabot exportálnak a Szovjetunió moldvai köztársaságába. Szerződéskötések építőanyagok A Nemzetközi Szemle, amely a közeljövőben ünnepli fenn­állásának 15. évfordulóját, ez év januárban új formában je­lent meg. Tetszetős borítóval, a korábbinál nagyobb formá­tumban, offsetnyomással ké­szül ezentúl a folyóirat, amely így az eddiginél jobb lehető­ségeket kap képek, illusztrá­ciók közlésére is. Újévi kö­szöntőjében a szerkesztőség azt is közli, hogy szorosabb kapcsolat alakult ki az első­sorban pártpropagandisták és a külpolitika iránt alaposab­ban érdeklődők számára ké­szülő tudományos-népszerűsítő külpolitikai folyóirat és a TIT nemzetközi szakosztálya kö­zött. Ez a szám már közöl a TIT külpolitikai előadásain el­hangzott kérdésekről a vála­szokat. A folyóirat ezúttal több cikkben foglalkozik a világ- gazdaság és világpolitika ösz- szefüggéseivel. Ezzel kapcsolatos cikkei közül különös figyelmet érdemel Nyerges János külke­reskedelmi miniszterhelyettes cikke: A nemzetközi kereske­delem válsága és a GATT cím­mel, M. Bunkina érdekes cik­ke a világkapitalizmus új köz­pontjairól és a nemzetközi erő­viszonyok alakulásáról és Wilfred Burchett Japánról szóló írása egészíti ki azt a körképet, amely a világpoli­tikai tendenciák gazdasági gyökereit és indítékait világít­ja meg. A nemzetközi mun­kásmozgalom problémaköréből a Francia KP „kormányproS1 ram-javaslatának” ismertetése tarthat számot nagy érdeklő­désre, s helyszíni beszámolót olvashatunk az Indiai KP kongresszusáról. A jelenlegi nemzetközi hely­zet nagvjelentősénű kérdései­vel foglalkozik Patkó Imre: Kína a világszervezetben és a világpolitikában című írása, amely a Kínai Néoköztársaság F.N^Z-be való beléoését és az általa alkalmazott stratégiát vizsgálja. A Nemzetközi Könyvszemle rovatban, svéd eredeti alsó­ján Gunr.ar Myrdalnak, a hí­res svéd tudósnak mas'vaml rné« me« nem jelent Ázsiai dráma c’"'" könyvét ismerte­ti a lap. (KS). Mint ismeretes, az idén mér­sékelt ütemben, 3—4 százalék­kal nő az építőipar termelése, az építőanyagok gyártása pe­dig ennél nagyobb mértékben, 6—8,5, sőt a legfontosabb épí­tőanyagokból 8—10 százaiéval fokozódik. Ennek ellenére 1972- ben is jelentős mennyiségű építőanyagot kell importál­nunk. Mint a Ferunion külkereske­delmi vállalatnál elmondták, számukra a legnagyobb feladat a hiányzó cement beszerzése. Az első jelentős szerződéseket már aláírták: szovjet, román, csehszlovák, NDK-beli és tö­rök vállalatoknál eddig körül­belül 600 ezer tonna cementet kötöttek le, s a további szer­ződések előkészítésére is fo­lyamatban vannak a tárgyalá­sok. Téglából a több mint két­milliárd darabos hazai gyártás­hoz viszonyítva viszonylag kis mennyiséget —- néhány tíz­milliót — kell külföldről be­szerezni, ezekre a szerződés- kötések már lényegében létre is jöttek. Azbeszt építőanya­gokból — sima ' tetőfedő-palá­ból,' hullámlemezből, azbeszt­cement-nyomócsőből — nagy­jából ugyancsak lekötötték már á vállalatok által megrendelt mennyiségeket. Egyébként a külföldön viszonylag drága si­ma tetőfedő palából az idén jelentősebben növeli termelé­sét â hazai ipar, ezért e cikk­ből az importot csökkenthet­jük, viszont fokozódik a beho­zatal hullámlemezből. Azbeszt- nyomócsőből a magyar ipar szintén sokkal többet gyárt mint tavaly, ezért e termékből az importot az elmúlt ' évihez ' képest ötödére csökkenthetik. Néhány más építőanyagból is lényegesen kevesebbet hoz­nak be, mint 1971-ben. Fal­burkoló csempéből például a importjáról hazai termelés oly nagymérvű növekedésére számítanak, hogy. körülbelül egymillió négyzet- méterrel kevesebbet kell im-, portálni, mint az elmúlt év­ben. Növekszik viszont a sík­üvegimport, amelynek két leg­főbb beszerzési forrása a Szov­jetunió és Csehszlovákia. A már létrejött szerződések és a tárgyalások menete alap­ján arra lehet számítani, hogy az idén a tőkés országokból kevesebb építőanyagot kell im­portálnunk, mint tavaly, több termékből ugyanis nemcsak a hazai gyártás fokozódik, ha­nem bővülnek beszerzési for­rásaink a KGST-országokban, is. Mint a Ferunion vezetői el­mondták, az építőanyag-im­porttal kapcsolatos tárgyalások sikeréhez az is szükséges, hogy azok a vállalatok is adják be. miélőbb rendeléseiket, amelyek eddig azt még nem tették meg. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents