Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

Technika a gyógyászatban Á pécsi művéseállomás Bulgáriai mozaik Aranykincseket őriz a vár­nai, a vrazai és a veliko-tar- novoi múzeum. A Vrázában föllelt kis aranykancsó az an­tik ötvösművészet ritka reme­ke, az ifjú trák nö koszo­rúja pedig az ókor egyik hí­res aranyművesének mester­műve. Bulgária földjéből ke­rült elő a legtöbb ókori arany­eszköz — a Szovjetunió és a latin-amerikai országok után. Két nagy bulgáriai arany ivó- kupa a New York-i Metropo­litan múzeumba került, egyet a leningrádi Ermitázs. egy tö­redéket a varsói múzeum őriz, két további pedig Bulgáriában látható. A vidini körzet területén 33 barlangot tartanak nyílván. A legszebb és legnagyobb közü­lük a hasonnevű tó partján elterülő Rabisa faluban látha­tó. Rendkívül érdekesek az itt látható különböző szikla­rajzok, az ókori délkelet-euró­pai művészet emlékei. A bronzkorszak idején, az idő­számításunk előtti 3. évezred végén, s az első évezred ele­Szürkéssárga saroképület Pécs egyik legszűkebb utcájá­ban: Urológiai Klinika. A pro­fesszort keresem. Jobbra az emeleten, mondja a portás és elnézően mosolyog: „Hányadi­kon? Nálunk csak egy eme­let van, kérem!...” KËT CSÖVECSKE A LÁBFEJEN Hosszú klinikai folyosó, a végében néhány lépcsőfok, aj­tó. Belépünk. Rézsútos abla­kaival műteremre emlékeztető manzard-féle szobácskák: a mindennapos, közvetlen élet­mentés műtermei. Ez a Du­nántúl egyetlen műveseálio- mása. Az ajtóban köpenyt és nagy fehér gumiklumpát kapok. Kí­sérőm dr. Balogh Ferenc egye­temi tanár az Urológiai Kli­nika igazgatója. A legbelső szobában két ágy m ű vese- készü lékkel. Az egyiken eszméletlen a beteg, a másikon 25 év körüli fiatal­ember a Fülest böngészi, mel­lette táskarádió. Délután hat óra. Az ágynál fiatal orvos, meg egy techni­kus munkálkodik. Tanúja lehe­tek annak a pillanatnak, ami­kor a beteget „leveszik” a műveséről. A fiatalember láb­fején. a boka felett, két apró beépített műanyag cső, ún. ka­nül. Az egyik az artériából folyamatosan pumpálja — dél­előtt 11 óta — a vért egy cső­rendszerbe, illetve a művese- készülékbe, ahol a „mosófo- lyiadék” megtisztítja a vért káros mérgező salakanyagai­tól. A megtisztított vér a cső­rendszeren és a másik mű­anyag csövecskén át vissza­áramlik a vénába, a szerve­zetbe. A kezelés véget ért. A mű­vesét és a hozzátartozó cső­rendszert lekapcsolják, a be­teg lábán a két kis csövecs­két egymásba illesztik, gézzel lekötik. A fiatalember moso­lyog, köszöni, jól érzi magát. Engedélyt kér, kimegy mozog­ni egy kicsit. Matematika-fi­zika szakos tanár Veszprém környékén. Ujján vastag jegy­gyűrű. Hat-hét évvel ezelőtt még menthetetlen volt a ha­sonló eset, hisz egyik veséje sem működik. A professzor hosszan, elgondolkozva néz utána: — Jó beteg — mondja —, kollaboráns. Hamarosan haza­engedem. Otthon könnyebb munkát is végezhet. A mentő meg majd behozza kezelésre... A mentő behozza a beteget, hegyeken és völgyeken át el­juttatja ide a manzárdba. Az­után visszaviszi a bakonyi fa­luba. Az iskolába, családjához, az életbe. Azután megint hoz­za: az életéért. Hetente két­szer. MI IS A MŰVESE A professzor átkísér az elő­készítő szobácskába. Itt várja sorát a jelenlegi öt közül há­rom művese-készülék. Mind a ötöt 1971. júniusában állítot­ták programba. 1971-ben vásá­rolták őket 30 000 dollárért. Angol gyártmányt, a mai leg­modernebbek közül. A műszer működési elvét szinte egyidőben, 1942-ben — a háború miatt egymástól füg­getlenül — két tudós alapozta meg. Az amerikai Kolff és a svéd Alwall, aki mellesleg Pécs város díszpolgára. 1936- ban itt folytatta gyógyszertani stúdiumait. A mai művese — Kolff és Alwall típusának továbbfej­lesztett változata — két rész­ből áll. Maga a készülék rendkívül egyszerű és rendkívül elmés szerkezet,: három vasalódesz­ka-forma fehér műanyag lap, köztük egvmáson két-két réte­gű félig áteresztő cellofánle- mezzel. összepréselve gumi pe­remekkel. hermetikusan egy­másra záródnak. A műanyag' lapok belső oldala finoman ro- vátkázott. Ezeket összeszerelt állapotban az ágy mellé gör­dítik. A beteg artériájából a vér a lepréselt celilofánlemezek között áramlik hét-nyolc órán. át. Ha a szervezet valamiért képtelen idepumpálni a vért, akkor bekapcsolják a műszer „Blood-pumpa” (vérpumpa) jelzésű berendezését. A speciá­lis mosófolyadék'egyidőben a ceilofánlemezek felületi rovát­kái között kering és a félig áteresztő lemezeken, keresztül kimossa, dializálja a vérben lévő mérgező ' salakanyagot. Ezt a funkciót egészséges em­bereknél a vesék teljesítik. A műszer másik része kö­zepes hűtőszekrény nagyságú és igen bonyolult mechaniz­mussal működő elektromos mérőeszköz. Úgynevezett mo­nitor. Homlokfelületén piros­kék ibolyaszín lámpácskák, jelzőműszerek, kapcsológom­bok tömege. Vagyis míg az előbbi a művese teste, ez pe- dik a szíve, az agya. Bármilyen rendellenességre azonnal meghatározott színekkel és kellemetlen hangú berregéssel figyelmezteti kezelőit. Ha pél­dául a cellofán sérül (és nem félig, hanem teljesen átereszt valahol), akkor az első kb fél milliliter vér ellen is fotocel- lás szín- és hangjelzéssel „til­takozik” — miközben a mosó­folyadékot automatikusan a lefolyóba irányítja. Hasonló­képpen reagál ha a dializáló (mosó) folyadék keverési ará­nya, hőfoka stb. nem megfe­lelő. A kezelést átlag háromna- ponként megismétlik. ALKALMASAK ÉS ALKALMATLANOK Mindezek utár gondolom mindenki azt kérdezné: mi­lyen esetekben válik szüksé­gessé a mű vesekezelés? A be­szélgetést Balogh Ferenc pro­fesszor szobájában folytatjuk.' — Az egyik ok a heveny (akut) veseelégtelenáég. A ve­sék működésképtelenek, fel­lép az uraemia, amely előbb- utóbb halálos. A művesével kimossuk a szervezetből a ká­ros, mérgező anyagokat, vagy­is átmenetileg helyettesítjük a vesék funkcióját. Műveseke- zeléssel 15—20 nap után a ve­se magához tér, működni kezd Ebből tehát mindenképpen van kiút, ez átmeneti állapot, a betegele 50—60 százaléka tel­jesen meggyógyulhat művese- kezeléssel. A másik ok, a krónikus (idült) veseelégtelenség. En­nél mindkét veseállomány tel­jesen elpusztult. Nem képes többé kiválasztani a káros anyagokat. Okozhatja ezt két­oldali gyulladj» köves vese, eisztás vese stb. Aki eljutott ebbe az utolsó stádiumba — menthetetlen volt a művese, alkalmazása előtt. Ma már azonban be tudunk avatkoz­ni. Kivesszük mind a két el­halt vesét — amely sok ve­szély. pl. a magas vérnyo­más — forrása és a további­akban heti kétszeri kezeléssel művesén tartjuk a beteget. — Vannak-e súlyosabb ese­tek, és ilyenkor mi a megol­dás? _ — Alapvető fontosságú — és ez főleg a belgyógyászokon, múlik —. hogy idejében ke­rüljön művesekezelésre a pá­ciens. Bizonyos határon túl ugyanis — ha már krónikus a veseelégtelenség — jelentkez­nek a szövődmények, a má­sod lagos tünetek is: szív, agyi, tüdő-, érrendszeri elváltozások. Fontos, hogy előtte küldjék ide a beteget. Persze még ez sem minden... — Említette professzor úr a kollaborálás fontosságát. Miben áll ez és voltaképpen ki kaphat művesekezelést ? — Akit művesére helyezünk, az általában szerepel a vese­átültetési programban. A mű- vesekezelés ennek az előkészí­tése is. Elvileg tehát azokkal foglalkozunk, akik alkalmasak a veseátültetésre, ha majd ez a program Magyarországon is megkezdődik. KILENCEN A DUNÁNTÚLRÓL Magyarországon egymillió lakosra 30 krónikus veseelég­telenségben szenvedő beteg jut. Vagyis 300 ilyen beteg van az országban. A pécsi állomá­son öt korszerű művese áll rendelkezésre. Ezenkívül az országban Szeged, Budapest, Miskolc és Debrecen nyújthat még ilyen kezelést. Pécs körzete a Dunántúl dé­li és nyugati része, öt megyé­ből kilenc beteget kezelnek állandóan, ök szerepelnek a későbbi veseátültetési prog­ramban. Ez azt jelenti, hogy hetente kétszer megindulnak a mentőautók éjszaka, vagy haj­nalban; Bakonyszentlászlóról, Kaposvárról, Dunaújvárosból, Sárvárról, Veszprémből és Pécsről, hogy reggel nyolcra ideszállíthassák betegüket. Ugyanezt az utat teszik meg vissza is, délután. A pécsi mű vesecsoport; négy orvos, hat nővér, egy technikus és egy takarítónő. Munkájuk — váltással — a megszokottnál is igényesebb, szakmai, emberi próbája a hi­vatásnak: kilenc embertársu­kat tartják életben. Ez pedig kilenc embertár­sunk további életét jelentheti majd. Művese nélkül. WALLINGER ENDRE jén a barlang emberi lakhelyül szolgált. RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents