Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

P 9 I (L Maca most ménjén HAZA. MA Jh FELHÍVOM. Hazahoztam a ko CSIJAT AL Or. Akl ELVIJE SAJNOS ' A'EM TUP JÓMUL IT A UAZ. A SZÁM ÊS NÉ/ STIMMEL m ki csaljuk Ökcr. , ÉN VA- CYOR., IMIT lÓHAJT? Eugenie UOL- chenhot aére- . SEM. RChandler novellájából rajzolta Schubert Péter Palmas mar tudta miírt újetej uyalbo. Semmi SEM SZERET HOSSZÚ TÁROM EGYÜTT LAUN/ AZ ÁL­DOZATÁVAL. WALDO VALAMILYEN OkBÖL LESZÚRTA A BAJSZOS FÉRT/r, majd s/etct mrs. aarsalyt MEGTALÁLNI, Ak/rÖL FEUZT REMÉLT, Ù5 EHELYEF CSAU A RÉSZEGGEL TALÄlKoZjGJT, AM! UËGÜL A VESZ­TE LET. _ . A HAL07T ZSEBEBEM CSAU ECY KULCSTARTÓ VOLT, RAJT EG/ KE/JESZAM, ECY NÉV ÉS LAUÂSC/M. A NÉV: EUGENIE KOLCUEMUO. ÉkLMAS_ rövid Keres­gélés UTÁN MEGTALÁLTA a Kulcstartóhoz tartó­zd autót. IS könnyűszerkezetről—je'en időben az áttérés kezdeti lépéseinél tartanak. A könnyűszerkeze­tek gazdaságos gyártásának is fontos feltétele a nagy széria, amely nem képzelhető el nem­zetközi kooperáció, munka- megosztás nélkül. Valamennyi KGST-országnak gazdaságo­sabb, ha a könnyűszerkezetek gyártó kapacitásait egymással összehangolva, s alapanyag­forrásaiknak megfelelően hozzák létre. így Magyaror­szág főleg alumínium-alkatré­szeket, Lengyelország acél- szerkezeteket, az NDK gipsz­ből készített elemeket. Cseh­szlovákia pedig különféle mű­anyagalkatrészeket szállíthat­na. Magyarország javaslatot tett. hogy hozzák létre a KGST-n belül a könnyűszer­kezetes építési mód koordiná­ciós központját. amely eevez- teti az elképzeléseket, kidol­gozza a leggazdaságosabb méHékrendszart. megoldást keres a szakosításra, az össze­hangolt beruházásokra, a li­cencvásárlásokra és egyéb kö­zös munkákra... — Mikor látunk valamit eb­ből a programból megvalósul­ni? Mikor botlunk lépten- nyomon könnyűszerkezetes épületekbe? — kérdezem Kor­dik Lászlót, a Könnyűszerke­zetes Programiroda vezetőjét. — Meg kell mondanom, hogy holnap nem. Sőt a hol- naputánt is években számol­juk. Az igazán mutatós fejlő­dés előreláthatólag 1975—76 körül indul el. Volt egy kiállítás nemrégi­ben, ahol a magyar könnyű- szerkezetes program megvaló­sításában részt venni szándé­kozó vállalatok mutatták be termékeiket, ajánlataikat. Volt ott minden. Acélvázak, borítóelemek, kötőanyagok, volt vas, alumínium, acél, gipsz és műanyag. A magyarok mellett többsé­gükben nyugati cégek mutat­tak be árumintát. A magya­rok is sokan voltak, ügy lát­szik, törvényszerű, ha valami űj elindul, azzal sokan meg­próbálkoznak. Gépiavítók, ál­lamig gazdaságok, ktsz-ek. ter­meihez, övetkezeHek készítettek) önálló feileeztési terveket, gyártottak különféle elemeket a majdani — még teljesen ki­alakulatlan — típusokhoz. Az okoskodás alapja: ez nem lehet rossz üzlet. A gyakorlottabb szakembe­rek azt mondják: lehet. A program lényegével ellenke­Csak azok tudhatják, akik ismerik a régi paraszti élet­formát: az ember kiment a mezőre, valahol a földje mel­lett kinézet egy kisebb emel­kedőt. Itt lesz majd a tanya, mondta, aztán vette az ásót és kutat kezdett ásni. Az építkezésnél is mindig első volt a víz. „Ha röviden akarnám jelle­mezni a könnyűszerkezetes építési módot, akkor egy mon­datban így kell fogalmaznom: olyan építkezés, amelyhez víz nem szükséges.” A fenti mondat egy sajtó­tájékoztatón hangzott el, aki mondta azért mindjárt igazí­tott rajta egy kicsit. Eszerint magához a szerkezeti részhez nem kell víz, de az alapozás továbbra is a hagyományos betonozással, tehát vízzel is történik. Mégis, a könnyűszerkezetes építkezés — tulajdonképpen nem építkezés. Szerelés, ahol a hagyományos kőművesszer­számok közül mindössze a vízszintmérő szükséges. Az is csak ritkán. Fekete Ferenc, az építésügyi állandó kormány- bizottság titkára szerint: — A könnyűszerkezetes épftési mód különösen nagy lehetőséget nyújt a szocialista gazdasági integrációra, a sok­oldalú együttműködésre, mert a szocialista országok még nem készültek fel erre az új­fajta építési módszerre, csak zik, hogy minden elemet má­sutt és másutt gyártanak. A program lényege ugyanis — a gyorsaság A tévedések elkerülése vé­gett tudni kell, a könnyűszer­kezetes építés nem olcsóbb a hagyományosnál. Sőt, átlago­san 30—40 százalékkal drá­gább. Viszont egy négyezer négyzetméternyi alaptex-ületű műhelycsarnokot két hónap alatt összeszerelhetnek, és kezdődhet benne a munka. Ugyanez, hagyományos mód­szerekkel, két esztendeig tart. Ha félretesszük az illúzió­kat — márpedig a gazdasági tervezésben ezeket ajánlatos félretenni — és figyelembe vesszük a jelenlegi gyakorla­tot, akkor számolni kell azzal, hogy minden újabb alvállal­kozó újabb késéseket okozhat. A _többi között a Dunai Vasmű is jelen volt az emlí­tett kiállításon termékeivel. A „Fémmunkás” kecskeméti gyára mellett a Vasmű mu­tatta be a legtöbbet, s az ott látottak alapján meg is lehe­tett volna bízni a nagyvállala­tot azzal, hogy szervezze meg a középnagyságú és a — ha­zai viszonyok között — óriás­nak számító, 4—8 ezer négy­zetméter alapterületű csarno­kok gyártását, szerelését. Nem bízták meg. A Vasmű persze ettől függetlenül csi­nálja. 1964 óta sorozatban gyártia a különféle vázszerke­zeteket 12 méterestől 30 mé­teres fesztávolságig. Évente 70 ezer négyzetkilométernyi te­rület befedésére alkalmas könnyűszerkezetet készítenek. A gépészeti és lemezfeldolgo- 7.ó termelési főosztály vezető­je, Raitár József szerint 1964- ben a mezőgazdaság igényei késztették az üzemet arra, hogy a hivatalosan meghirde- tptt programot messze meg­előzve. megpróbálkozzon könnyűszerkezetes épületek előállításával. Először kisebb színek, tárolók építésére al­kalmas szerkezeteket gyártot­tak, aztán később, ipari meg­rendelésre, nagyobb műhely- csarnokokat is. A Vasmű tervezői most úgy alakítják ki az új típusokat, hogy azok összeállításakor mi­nél több sajátkészítésű anya­got használjanak fel. A kez­deti időkben csak a vázat, most már a horganyzott borí­tóelemeket, tetőfedőpaneleket is Dunaújvárosban gyártják. Együttműködnek néhány nagyvállalattal, a 28-os építők például a DV elemekből komplett szerelést vállalnak kulcsátadásig. A Vasmű által javasolt program tehát egyelőre leke­rült a napirendről, de ahogy mondani szokás, minden megy tovább. A külkereskedők foly, tátják licencvásárlási tárgya­lásaikat, és egészen bizonyos,' hogy ez év első felében el­dől: mely országoktól vásáro­lunk terveket könnyűszerke­zetes csarnokok, épületek gyártására. Valószínűleg többféle lioen- cet vásárolunk, angolt olaszt,' franciát, mert ezektől az or­szágoktól érkeztek kedvező ajánlatok. És a hazai gyártás? Erre egyesre nincs konkrét terv. Továbbra is mindenki készít­het mindenféle vázat, burko­lóelemet. nyílászárót — csak: az Építőipari Minőségvizsgáló Intézettel kell elfogadtatni a terveket. Készítik is Veszp­rémben, Nyíregvházán, Pák, son, meg ki tudja még hány helyen az országban. — Kordik László mihez tud­ná hasonlítani fontosságában; s nagyságban ezt a könnyű- szerkezetes programot? — Az évekkel ezelőtt kez­dett házgyári programhoz, a paneles építkezéshez. — Ahhoz is hasonló szerve­zettséggel kezdtünk , hozzá? Nem, azt nem mondhat­nám. BÄRANYI PÄL „Borvárosok“ a Kis-Iíárpátokban A Kis-Kárpátok hegyláncai­nak vidéke Szlovákia legré­gibb és legjelentősebb borter­melő területe. A jó boron kí­vül a romantikus természet, a vadban gazdag sűrű lomboser­dők és a történelmi műemlé­kek vonzzák ide a turistákat. A FEHÉR Kő VÁRA Pozsonytól északkeletre, a Kis Kárpátok délnyugati lejtő­in három bortermelő, vidék he­lyezkedik el. Az egyik ilyen borvidék központja Jur város­ka, melyről 1209-ből maradtak ránk feljegyzések. Egyik része a reneszánsz idején épült, a korai gótikus stílusú templo­mot pedig korábban, a 13. szá­zadban emelték. Közel a vá­roskához, az erdős hegyoldal­ban a juri uralkodók reziden­ciájánakt a Fehér Kő várának romjai találhatók; a 13. szás­zadban építették, 1663-ban rombolták le. ERŐDÍTMÉNYBŐL ÉTTEREM A 13. század elejéről szár­mazó feljegyzések utalnak Pe- zinok település létezésére, mely a másik borvidék köz­pontja. A város szélén hosszú időn keresztül erődítmény állt, melyet fokozatosan lakóvárrá építettek át. Napjainkban a vár falai között korszerűen berendezett étterem található, ahol a Kis-Kárpátok minden borfajtáját felszolgálják a vendégeknek. A városka leg­jelentősebb építménye a 14. született a híres művész. Jatt Kupecki, a Kupecki-utcai szü­lőházában emlékmúzeumot rendeztek be. A város bormú­zeuma őrzi a vidék borterme­lésének százados emlékeit. RENESZÁNSZ BORHAZAK: A másik borváros Módra, a 12. században alapították. A Kárpátok lábánál helyezkedik el. A város nemcsak jó boráról, de az itt készített kerámiájá­ról is híres. Műemlékei között rendkívül érdekesek a rene­szánsz és barokk stílusban épült borházak. A város szé­lén lévő, a reneszánsz idején épült várban ma szőlészeti is­kola van. A város két meg­maradt bástyakapujának egyi­kében „lovagi borozót’’ ren­deztek be. A VÖRÖS Kö VÁRA Pezinoktól nem messze fek­szik Limbach falu, melyet nagy szőlőskertek öveznek. Az itt található „Szilváni paraszt­házban” különleges, régi étele­ket és borokat szolgálnak fel. E környék szép műemléke a Vörös Kő vár. A 13. századi korai gótikus erődítmény he­lyén Anton Fugger kezdte el építeni a várat, amely a 16. századtól kezdve 1945-ig a Pálfy grófok tulajdona volt. Ma már stílbútort, fegyvere­ket és használati eszközöket bemutató múzeum van a vár falai között. IBUDAPRESS— SLOV AKOPRESS) Népújság 4 századi plébániatemplom. Itt 1972. január 18,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents