Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

4

!

*

y

l

Lisztkiszerelők

fi szakmunkástanulók érdekéken

Fehér itt minden. A tágas

szoba parketta lapjai csakitt- ott látszanak ki a mindent elborító lisztpor alól. Fehér az asszonyok köpenye, kendője, de ilyen a hajuk, szemöldökük arcuk Is- Mintha mindnyájan megőszültek volna. Csak az arcok árulkodnak az évekről.

— Ez a mi ellenségünk, a lisztpor. Munka után ettől fáj a fejünk, emiatt érezzük még a nyáron is, hogy náthásak

vagyunk.

Az asszonyok munkája, hogy

az ömlesztett lisztet adagológén segítségével kettő- és egykilós zacskókba mérjék ki, azokat leragasszák, majd zsákokba rakják. így kerül a boltokba.

— Mi is ezit vesszük — mondja Búzás Ferencné a szekszárdi malom lisztkiszere- lő brigádjának vezetője.

Az irodában egy fiatal- asszony azt mondta, hogy tudomása szerint főnöki hozzájárulás nélkül nem lehet ezekről az asszonyokról írni. Ettől a kijelentéstől még rejtélyesebbnek éreztem az amúgy is furcsán hangzó foglalkozást,

— lisztkiszerelők. A hölgy rosszul tudta, ugyanis a malom vezetője így nyilatkozott:

— Nagyon jó, dolgos asz- szonyok. Csak mindenütt ilyenek lennének, nem lenne baj. Nincs fluktuáció, vagy ha van, az elenyésző. Ebből következik. hogy jó, összeszokott a kollektíva.

Kilenc nő, asszonyok és lányok.

— Érdekes, — szólal meg Guld Ferencné, és közben kezével adogatja a kilós liszteszacskókat, — hogy kilencen

vagyunk és itt a négy asz- szonynak összesen kilenc gyereke van.

— Sokszor beszélünk erről,

— jegyzi meg Schmidt Mária.

— Nem sokáig lesz így, — mondja Balogh Ferencné és mosolyog közben — mert Mária, te is márciusban mész férjhez.

Az asszonyok jót nevetnek ezen.

— Hát annak az a rendje, hogy mielőbb gyerek legyen.

Marika elpirosodik, zavarában a kendőjét igazgatja. A brigád létszáma lényegében évek óta változatlan. Két tasz- szony, a brigád vezető és Szegedi Istvánné, már tizenegy év óta itt dolgozik;.

— Mi aztán nem veszekszünk. — jelenti ki határozottan Varga Katalin, aki Sió- agárdiéi jár be.

A brigádban hárman szekszárdiak, a többiek Mözsről, Szedresről, Sióagárdnői utaznak naponta.

— Bizony fárasztó a mindennapi utazás így Pencz Jáaosné.

— Sok pénzbe kerül.

— Sok idő elmegy vele haszontalanul.

— Jó. hogy állandóan délelőtt dolgozunk, így mégiscsak könnyebb, mintha későn kellene hazautazni.

A brigádnak nem tagja ugyan. csak velük dolgozik Kiss Pál. ő hordja (ki a zacskós liszttel megtelt zsákokat a raiktárha. Éppen egy rakománnyal indul kifelé.

— Mind a kilenc egyszerre beszél. Én nem értem meg... — jegyzi meg, de az egyik lány máris közbeszól:

— Mi megértjük, ez a lényeg.

Nevetnek.

— Csak ez a por ne lenne.

— mondja a brigádvezető.

— Nagyon nehéz így dolgozni. Elszívóberendezés kellene.

A többiek rábólintanak.

— Bizony, az kellene a legjobban.

— A fizetés?

— Nem sok.

— Tizenegy évem van, ezernyolcszáz körül keresek — mondja Buzásné. — a többieké, ha jó a hónap, ezernégy. ezeröt.

— Azért minden fizetésnél elmegyünk vásárolni, — újságolja Balogh Ferencné. —

Négy en-öten megyünk, egyszerre.

A brigád rövid'időre abbahagyja a munkát. A por lassan elül, s az asztalon lévő kéznyomokat V lassan • belepi. Félig telt, üres, meg teli zacskók sorakoznak. Guld Ferencné ott áll az adagológép mellett. A munkafolyamat nála kezdődik, ó tartja a gép alá a liszteszacskót s a belekerülő lisztet továbbadja a két asz- szonynak, akik mérlegen ellenőrzik a súlyt, onnan a két csomagolóhoz kerül, majd a két nő kezén, akik a zacskókat a malom emblémájával leragasztják, átmegy a másik két nőhöz, akik a teli zacskókat zsákokba rakják, hogy aztán Pali bácsi továbbvihes- se a raktár felé.

— A kétkilósból többet tudnak csomagolni egy nap. Megvan a 120—130 mázsa is, de az egykilósból csak a hatvan, hatvanöt mázsa sikerül. — mondja Grénus Jánosné.

— Persze, ez attól is függ, hogy milyen a liszt minősége. Ha jó, akkor könnyebb a munka, pontosabban adagolja a gép. nem kell annyit vesződni az utánméréssel.

A kilenc nő egyetért a brigádvezető szavaival, hogy:

— Itt veszekedés nincs. Ha valamelyik énekel, a többi is értékel vele. Ha a másik szomorú. akikor próbáljuk vigasztalni. Jól megvagyunk miegymással. Nagyon jóL

Lábukon egyforma, fehér, magas szárú cipő.

— Tizennyolc hőnapra kapunk két kendőt, két köpenyt, és két évre egy pár cipőt

— Ez is könnyítés.

— Mindegvikünk szakszervezeti tag. Ha valamelyikünk megbetegszik, közös pénzből csomagot viszünk neki.

— Hétszeres szocialista brigád a mienk.

A brigád vezető hozzáteszi:

— Meg lesz az nyolcadszorra is. Itt még fegyelmi nem volt el nem küldtek senkit, igazolatlanul sem hiányoztunk.

Koleszár József főmolnár így vélekedik:

— Nem nehéz munka ez. Csak csinálni kell,

A nők lei n ti k.

— Dehogynem nehéz. Mire hazaérünk egy nehezebb nap után, nagyon fáradtak vagyunk. És csak aztán jön aa otthoni munka...

— A napi száz-százhúsz mázsa mindegyikünk kezén átmegy. Igaz, egy-két kilónként de épp elég az is.

Schmidt Mária a zsákolásra panaszkodik.

— Igaz. nem emelünk többet húsz kilónál, d© az egy nőnek éppen elég.

— Nemrég tudtuk meg, hogy a tavalyi második féléves tervet több mint negye* dével túlteljesítettük.

Ennek mindannyian örülnek.

A hangok összekeverednek.

Pali bácsi visszajött, liszttel lepett sapkája alól figyeli az asszonyokat. Néha ők is ránéznek, tekintetük találkozik.

— összeszoktunk. — mondja Pali bácsi. — Dolgos, becsületes nők.

Újra megindul a munka. Az adagológép felől lisztpor kavarog, egyre jobban betöltve a teret. Gyorsak, összeszokottak a mozdulatok.

VARGA JÓZSEF

Az év első hőnapja általában a nagy, összefoglaló értékelések időszaka. Ilyenkor szokásos, és érdemes visszapillantani, tanulságokat levonni, hogy sikeresebben lehessen előre lépni. A Bahits Mihály nevét viselő megyei művelődési központ szintén elvégezte ezt az értékelést, melynek adatait kisebb tanulmányban bocsátotta közre. Az alábbiakban ebből idézünk, annál is inkább, mert az 1971-as év a jövőben aligHasznos kezdeményezés született az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karán: az egyetem felvételi tájékoztató füzetet jelentetett meg a jelentkező kö_ zépiskolások számára. A tájékoztatóban részletesen ismertetik a karon folyó oktatás követelményeit. az egyes szakokat, a képesítést, az elhelyezkedés lehetőségeit —, hogy az érdeklődők még a felvételi kérelmek kitöltése előtt részletes információk birtokában döntsenek végleges elhatározáA KISZ fontos feladata az ifjúság munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítását kezdeményezni. E célból vizsgálta meg a KISZ bonyhádi bizottsága a járás területén élő szakmunkástanulók helyzetét. À végrehajtó bizottság ülésén felmerült a problémák között a Járási Építőipari Ktsz kőművesta- nulóinak öltözőhiánya. Egyetlen helyiségben öltöznek a három évfolyam tanulói a szakmunkásokkal, és itt tartották a belezető foglalkozást is. A tisztálkodási lehetőség sem volt megfelelő. A végrehajtó bizottság levéllel fordult a ktsz vezetőjéhez, melyben kérte a körülmények megváltoztatását. Az eredmény nem maradt el. A téli vakációról visz- szatérő tanulókat külön öltöző fogadta, melynek felszereltsége már elfogadható.

hanem „bázis időszakként” fog szerepelni, lévén ez az intézmény működésének első teljes naptári esztendeje.

A számok imponálóak. Egy év leforgása alatt a 2431 rendezvény iránt 255 262-en érdeklődtek vagyis Szekszárd lakosságát több mint tízszeresen felülmúló látogató tömeg. Legnagyobb létszámot, 98 870 embert, a harminc kiállítás vonzott. A negyvenöt színházi előadáson nem egészen harminc.Sukról. A diákok és a szülők, valamint a tanárok hasznos kézikönyve taglalja a következő — 1972—73-as — -tanévben meginduló új szakok: a geoló. gus és a geofizikus szak információit.

Januárban a természettudományi kar oktatói 40 iskolát személyesen keresnek fel, s magukkal viszik a tájékoztatókat. Ezzel egyidőben az ország összes gimnáziumának és szakközépiskolájának postán elküldik a hasznos füzetet.: (MTI).

A hasonló kezdeményezések megtétele céljából az 504 szá_ mú Szakmunkásképző Iskola KISZ-csúcsvezetősége 3 tagú ifjúságvédelmi csoportot hozott létre, melynek feladata, havi két alkalommal ellátogatni egy-egy üzembe, ktszbe, ahol elbeszélgetnek a KISZ-tagokr kai, a vállalat vezetőivel.

Az ott folyó tanulóképzéd ifjúságvédelmi problémáiról tájékoztatják az iskola KISZ- csúcsvezetőségét, a községi KISZ-bizottságot. Bízunk benne, az öntevékenység fejlesztésére, a szakmunkástanulók informálódására, és véleményének tolmácsolására ennek a lehetőségnek a megteremték se eredményesnek bizonyuk

Krizsán István

KISZ Bonyhád Községi ’ Bizottságának titkára

ezren vettek részt, a 230 kftí lönböző tanfolyami foglalkozáson viszonylag kevesen, hiszen a 8275 hallgató esetenkénti harmincötös átlagos létszámot jelent

A szép épületben több alka« lommal került sor nagyobb* ünnepi megmozdulásokra. Ilyen volt a választási nagygyűlés^ vagy az úttörőmozgalom ünnepségsorozata. A kiállítások közül nem egy határainkon túlról származott, így az észt fotókiállítás, vagy a zombori fotósok szereplése. Az intézmény életének fontos része a klubok működése. Négyszáz klubrendezvényt több mint tizenkét és fél ezren kerestek fel. Ennek ellenére a klubélet nem volt egyértelműen jónak minősíthető, amit a beszámoló elsősorban a várostörténeti klubbal, a néprajzi és régészeti szakkörrel kapcsolatban állapít meg. Hasonlóképpen jelentkez. tek a problémák az üzemi népművelésbe való bekapcsolódás területén is. Kiemelkedően jól szerepeltek viszont a fotósok és a néptáncosok, akiknek eredményes működéséről több frissen szerzett díj is tanúskodik. Ugyanígy a Fiatal Utazók Klubja.

A megyei művelődési központ egy éve

2431 rendezvény — Több mint negyedmillió látogató

Felvételi tájékoztató középiskolásoknak

A művelődési központnak a kulturált szórakoztatás és ismeretterjesztés mellett módszertani szerepe is van. Ennek kapcsán országos figyelmet keltő szerepet vállalt, mint kísérleti központ, a felnőttoktatás területén. Tizenhét osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamon 393 személy tett eredményes Vizsgát, jelenleg pedig negyvenhárom ilyen tanfolyamon 446-an vesznek részt. Elkészültek a tanfolyamokhoz szükséges jegyzetek, melyek írói közt, több elismert megyebeli szakember, gyakorló pedagógus szerepelt*

A művelődési központ vezetőinek fontos célkitűzése volt* hogy intézményük hatósugara minden társadalmi rétegre kiterjedjen. Szekszárd vonatkozásában ezt nem érezzük olyan egyértelműen bizonyítottnak* amint az a jelentésben foglaltan olvasható. Néhány — elismerésre méltó — ózsáki, vagy szőlőhegyi ismeretterjesztő előadás még nem egyértékű azzal* mintha Csatár, vagy a Felsőváros elsősorban mezőgazdasági érdeklődésű polgárai is rendszeres látogatói lennének magának a művelődési központnak. Ennek elérése még valószínűleg hosszú évek munkája lesz. Országosan is kiemelkedő eredménnyel zárult viszont a művelődési Központ színházlátogatási statisztikája* 98 százalékos férőhely-kihasználás mellett, a száz lakosra jutó színházlátogatók száma a hason’ó országos adat töbfy mint két és félszerese. O. I, 4

Gázüzem Szegeden

1971 februárban kezdte meg a termelést a szegedi olajmezőn a kétszáznyclcvan* milliós beruházással felépült gázüzem.

, j (MTI foto - Tóth Béla felv. — KS).