Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
f r ? Oroszlán a kertben Együtt tölteni egy egész éjszakát alig néhány négyzetméternyi ketrecben egy hamarosan anyai örömök elé néző oroszlánnal, mindössze egyetlen Injekciós tűvel felfegyverkezve, olyan kockázat, amelyre álmunkban sem vál- Salkoznánk. A 40 éves Antonino Fiocchi, aki feleségével és 11 éves lányával Buccinigóban él, hihetetlen nyugalommal töltötte el az éjszakát a vajúdó oroszlánnal. Fiocchi gyermekkora óta vonzódik az állatokhoz, s különösen a vadállatokhoz. Arról álmodozott, hogy saját állatkertet nyit. Ha ez az álma nem is valósulhatott meg, villája kertjében sikerült kutyaotthont létesítenie, kezdetben négy spenzerkisasszonynak. Állatkertjének alapját három fekete nőstény snauzerral vetette meg. Kutyafarmjának jelenleg 30 tagja van, s egyre-másra nyeri velük a díjakat. Eljutott odáig is, hogy megvásároljon két papagájt, két mackót, három óriáskígyót. (ezeket továbbadta egy cirkusznak), két kajmánt és három oroszlánt. Ennek a valóságos Noé bárkájának fenntartása óriási problémát jelent, különösen ami az élelmezést illeti. A jelenleg kétéves mackók tejet, mézet, cukrot és rengeteg gyümölcsöt,, főként banánt igényelnek. A .kutyák megelégszenek kevés hússal, de rengeteg rizst és zöldséget esznek; a papagájok étrendjén száraz kenyér, napraforgómag, banán és alma szerepel, a kajmánok lóhússal táplálkoznak, és végül naponta 15 kiló hús a három oroszlán szükséglete. Hogyan tudja biztosítani Fiocchi ezt a rengeteg élelmet? Részben úgy, hogy eladja a kölyökállatokat, részben pedig ismerős hentesektől jutányos áron, esetleg ajándékba kap húst. Felesége 13 év óta él mellette, és egyáltalán nem csinál tragédiát abból, hogy férje megtölti a házat állatokkal; ,,Ez is olyan hobby, mint a többi — mondja, — egyébként a férjem nem iszik, nem dohányzik, nem üldögél a bárban; valami szórakozás neki is kell". A 11 éves Antonietta rendkívül büszke az édesapjára és komoly segítséget nyújt az állatok ellátásában. Apjához hasonlóan Ő is azt vallja, hogy a vadállat csak akkor támadja meg az embert, ha az éhség ösztönzi. Amikor az oroszlán mama vajúdni kezdett, Fiocchi helyet foglalt a ketrecben, azzal a szándékkal, hogy segít a szülésnél. Néhány órán át virrasztóit, majd elnyomta az álom. Egyszerre csak arra ébredt, hogy az oroszlán megnyalja az arcát. Néhány perccel később vi.lágrajött az első, sajnos halott kölyök. Nem sokkal ezután Fiocchi- nak szolgálatba kellett mennie. Amikor hazatért, látta, hogy az oroszlán két újabb kölyköt szült, ezeket azonban szétmarcajngolta. Elektronikus levélke Timirjázey, a kiváló nö- vényfiziológus már a század elején megjósolta, hogy eljön az az idő, amikor automatizálni lehet a növények víz- háztartását. És ez az idő most elérkezett. Az elektronikus levélkének nevezett adattovábbító segítségével időben és pontosan meg lehet állapítani mit igényel a növény. A tövény — az állatoktól eltérően — néma lény. vagyis nehezen érzékelhető, hogy miből, mekkora mennyiségre van szüksége. Az „elektronikus levélke” azonban megtanítja „beszélni” a növényt, vagyis elektronikus jelek formájában továbbítja a szükséges információt a számítógéphez. MESTERSÉGES KÖD Az ötletet a vitamindús növények termesztésének meghonosítása adta. E növények oltóvesszői szeszélyesek, csak akkor eresztenek gyökeret, ha a sejtekben megfelelő a nedvesség belső nyomása. Ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudjuk, a növényből csak nagyon lassan távozhat el a nedvesség. Ezt mesterséges köddel lehet elérni, mert így szabályozható a viszonylagos nedvességtartalom, s a leveleket, a szárat vékony vízlepel borítja. A csipkebogyó, a kakaó, a kávé, a rózsa, a ribizli, zöld, gyorsan növekvő vesszői ilyen körülmények között nagyon hamar gyökeret eresztenek. A világ sok országában dolgoznak a mesterséges köd előállításán, mert segítségével erőteljesebben növekszenek a cserjék, kevesebb területet igényelnek, könnyebbé válik az öntözés, a permetezés és a növényápolás, maguk a növények pedig jobban ellenállnak a betegségeknek. Még mindig megoldatlan ugyanakkor a másik probléma, hogy a túlságosan erős mesterséges köd ki ne lúgoz- za a növényekből az értékes ásványi sókat, de a mesterséges köd szabályozása bonyolult feladat. Erre a célra megpróbáltak felhasználni különféle nedvességmérőket, óraműveket, hőszabályozókat,.érzékeny egyensúlyozó műszereket, fotocellákat és így tovább, változó sikerrel. Az „elektronikus levélke” viszont csaknem egytizedére csökkenti* a vízfelhasználást. Ma a Szovjetunióban,. az Egyesült Álamokban és Angliában gyártanak ilyen műszereket. Az „elektronikus levélke” egy szigetelőből áll, amelyre két elektródát erősítenek. A’ vezető tulajdonságokkal nem rendelkező lemezt készíthetik textolitból, ebonitból, porcelánból, plexiből. Jól kihasználható a polietilén alapra rögzített platina-elektróda is, amelyeket szűrőpapírszalag köt össze. Az elektródák távolságának változtatásával úgy lehet szabályozni a vízadagolást, hogy az a gyökeret eresztő olfóvesszők sejtjei fiziológiai állapotának a legjobban megfeleljen. „BESZÉLNI” TANULNAK A NÖVÉNYEK Az elektronikus adattovábbítót eredményesen próbálták ki szabadban lévő talajon és különleges kamrákban is. Segítségével szinte állandó nedvességtartalmat sikerült elérni. Ezek után nem nehéz elképzelnünk, hogy előbb-utóbb megjelennek majd az olyan adattovábbítók, amelyek jelezik, ha a növény nitrogénhiánnyal küzd, ha hiányoznak különböző ásványi sók, és így tovább. Az agrokémia eszközeivel biztosítani lehet a növény fejlődésének legoptimálisabb feltételeit. Az a lényeg, hogyB mindig tudjuk: mire van szüksége a növénynek. Ehhez nyújtanak segítséget az „elektronikus levélkék”. Bemutatjuk a drezdai egészségügyi múzeumot Mint ahogyan a kék kardok a meisseni porcelánt jelentik, úgy jelképezi a stilizált szem a világszerte ismert Német Higiéniai Múzeumot. Sokféle formában hirdeti ez a szimbólum az NDK egészségügyi felvilágosítással foglalkozó központi intézetének tevékenységét. 1927. végén helyezték el a múzeum alapkövét, és 1930. május 16-án adták át az épületet rendeltetésének. A második világháború végén az intézet mintegy <10 százaléka elpusztult. A kiállítótermek. a tanszerkészítő műhelyek leégtek, kereken 90 ezer népszerű tudományos könyv lett a tűz martaléka. A háború utáni első kiállítás már 1946-ban elkészült. Eredményesen segítette az akkoriban gyakori járványos betegségek elleni harcot. Az elmúlt években a múzeum munkatársainak döntő érdeme volt az állandó kiállítások szervezése városon és falun. Az irányvonal világos. Az egészségügyi nevelés ma az NDK-ban nem egyedül az orvosnak, hanem mindenkinek az ügye. Már az óvodákban felvilágosító előadásokat tartanak a higiéniáról, a helyes táplálkozásról, a mozgásról, a környezet veszélyeiről stb. Később csaknem valamennyi tanulmányi szakon kibontakozik az egészségügyi nevelés. Megfelelő könyveket dolgoztak ki, többek között a Higiéniai Múzeum szakértőinek részvételével. Az állandó kiállítások most útmutatást adnak a 1: togató- nak arról is, hogv milyen a helyes sporttevékenység odahaza. Minden vasárnap orvosi előadásokat tartanak a drfezdai múzeumban. Ismert tudósok és orvosok tartanak előadásokat 'az egyes betegségek okai ról, keletkezükéről -ás leküzdésükről, a helyes él a' módról, az . aktív pihenésről, a • szabad idő f-’h—irr ' ' ' -ál és az élvezeti cikkek túizott használatának veszélyeiről. Egyedül az utóbbi években fél millió drezdai hallgatta meg ezeket az ’ előadásokat. Az állandó kiállítást több millió ember nézte meg, közöt- Mük a világ minden részéből érkezett külföldiek. A tapasztalatok gazdag kincsestárát más országok is felhasználják: Az Egyesült Arab Köztársaság, a Szíriái Arab Köztársaság, Burma és Ciprus pl. e tapasztalatok alapján építette ki több oktatási intézményét. Az NDK kiképezte ezen országok és más országok fiatal szakembereit, s szállította az egészségügyi felvilágosító munkához szükséges modelleket és szemléltetőeszközöket. A drezdai Higiéniai Múzeum a világ legnagyobb egészségügyi tanszergyártója lett. Azokat a tanszereket, amelyekre azelőtt cak az egyetemeknek, a szak ’kóláknak, a tudományos társaságoknak, vagy intézményeknek volt szükségük, ma, már az általános oktatásnál is használják. Az egész világon egyedül ennek az intézetnek a munkatársai készítik törhetetlen műanyagból a történelem előtti koponyák mását, amelyre az összehasonlító anatómiának nagy számban van szüksége. Néhány év óta belső „szerveket” is készítenek Drezdában. Az e'-port jelenleg mintegy 70 országra teljed ki. Ezek között van néhány ország — többek között Csehszlovákia —, amely egész tanszerszükségletét az NDK-ban szerzi be. Az intézet bővítette az NSZK-val, Kolumbiával és Venezuelával fennálló export-kapcsolatait. semsüLBBs ]%T r r • r AcpUjSag 4 1972 j má, 14.
