Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
Zalaiak az elsők I IS mechanizmus ielke a szekszárdi MEZŐGÉP cukorrépa-betakarító gépkezelőinek országos versenyében Az elmúlt évben — az ország cukoreilátása miatt — minden szinten előtétbe került a cukorrépa-termesztés. Főleg azért, mert a mezőgazdaság egyik legjobban munkaigényes növénye és éppen ezért igényel szinte parancsoló szükségszerűséget a gépesítés. Elsősorban a betakarítás gépesítése, — miután a cukorrépa kiszedése jóformán egybeesik a nagy őszi munkákkal és a gazdaságok egy részében a cukorrépa az őszi gabonák előveteménye. A szekszárdi MEZŐGÉP már korábban felismerte a lehetőségeket, a különböző hazai tervezőintézetekkel egvütt kifejlesztette a cukorrépabetakarító gépek egy típusát A kormányhatározat után viszonylag rövid idő alatt egyelőre kisebb szériát bocsátott a cukorrépa-termelő gazdaságok rendelkezésére. (Érdemes lenne külön szólni arról a gyorsaságról, ahogyan a Tolna megyei MEZŐGÉP ezt a gépet üzemi használatra tette alkalmassá.) A szekszárdi MEZŐGÉP dicséretére legyen mondva, hogy a korábban használt NDK-gyártmányú fejezőgéphez kifeilesztette és gyártotta a kiemelő- és tisztító-, rakodó, gépsort. A múlt év közepén — amikor ezek a gépek még tulaj-, donkénpen nem is voltak forgalomban — a Tolna megyei MEZŐGÉP országos versenyt hirdetett e gépek kezelői részére. Ennek a versenynek az eredményeit — alapos értékelés után, szinte minden gén teliesítményét figvelemmel ki, sérve — hirdették ki. Az ünnepélyes eredményhirdetésen — amelyet a verseny raneiát kiemelve a Gemenc Szállóban tartottak meg — megjelent a megvei pártbizottság képviseletében Bucsi Elek gazdaságpolitikai osztályvezető és Szentesi Gábor, az AGROTRÖSZT vezérigazgatóiának képviseletében, ott voltak az érdekelt munkások és a termelőszövetkezetek elnökei. tők, akik a Tolna megyei MEZŐGÉP gépsorával végezték a cukorrépa-betakarítást. Meghibásodás az egész szezonban alig volt. S jóformán sehol sem kellett felhasználni azokat a pótalkatrészeket, amelyeket a vállalat az új . gépekkel együtt a termelőüzemek rendelkezésére bocsátott. A gépi- kezelők szinte csak a jó tapasztalatokról tudtak beszélni. A Tolna megyei MEZŐGÉP cukorrépagépeire meghirdetett verseny eredménye: Az első helyezést (á CK—6- os és CR—6-os, tehát a felszedő- és rakodógépek versenyében) a zalakomá’di Árpád zér Tsz tagjai, Molnár János és Gazdag János érték el. (A termelőszövetkezet elnöke Nyíró Sándor.) A két gépkezelő díja egy-egy új típusú Marvin karóra volt. A második díjasok: a CK—6-osok kezelői között Sánta László, a tiszakécs- kei ,Béke Tsz tagja és Ötvös János, a nagyecsedi Béke Tsz tagja. Jutalmuk egy-egy VEF típusú szovjet .táskarádió. (A tsz-elnökök: Cseh István és Biró Gusztáv.) A harmadik díjat — amely ezer-ezer forint volt, szintén tiszakécskei és nagyecsedi gépkezelők kapták: Tóth Dezső és Virág Gábor. Zsigovits Ferenc a MEZŐGÉP Vállalat megyei igazgatója elmondotta, hogy tovább folytatják a cukorrépagép- gyártó programot, tehát a teljes gépsort gyártják, az eddig gyártott hatsoros kiemelő-, tisztító- és rakodógépek előtt a hatsoros francia gyártmányú Moreu fejezőgépet. így a Tolna megyei MEZŐGÉP a teljes cukorrépa-betafearító gépsor gyártására rendezkedik be. A jelen lévő termelőszövetkezeti elnökök elmondották, hogy a gazdaságokban nagyon jól bevált a Tolna megyei cukorrépagépsor és különösén sokat várnak a francia licenc alapján készülő géptől, amely teljessé teszi ezt a nagy teljesítményű gépsort. Az egész ünnepélyes aktusnak csak egyetlen szépséghibája volt, az, hogy a díjazottak között nem szerepelt Tolna megyei. .Most nem érdemes azt kutatni, hogy az ötven gépből miért jutott csak kettő Tolna megyébe. Talán a jövő évi hasonló eredményhirdetéskor Tolna megyeiek nevét is leír-, hatjuk. Szeretnénk, ha a szekszárdi MEZŐGÉP új, teljes cukorrépa-betakarító gépsora „próféta lehetne a saját hazájában”. BOGNÁR ISTVÁN A tudomány történetének is voltak- -fantomjai. Az ember mindig vágyott olyan bűvös megoldásokra, amelyek fáradság nélkül gondtalanná teszik az életét. A középkor alkimistája az aranycsinálás titkának föltalálásától várta a csodát. Nem kevésbé kedvelt célja volt a feltalálóknak az örökmozgó. Egy olyan mechanizmus', amely fáradság nélkül megold mindent.. Úgy tetszik, az örökmozgó fantomja még ma is kísért. Kényelemszeretetünk hajlamos azt várni az új megoldásoktól, hogy ujjunk mozdítása nélkül boldogítanak bennünket. így a gazdaság reformját, amit új gazdasági mechanizmusnak is nevezünk, sokan ilyen örökmozgó mechanizmusnak szeretnék látni. I Ha az üzemben simán mennek a dolgok, a vállalat vezetése nem jelez hibát, a művezető gépiesen beírja a létszámot, kiadja a munkát, formálisan eleget tesz feladatának. A raktáros norma szerint megrendeli a szükséges anyagokat, alkatrészeket. A munkás maga, ha egy kis hibával kapja a munkadarabot, vállat von, nem adja vissza, hanem elvégzi a maga műveletét. És így tovább, sorolhatnánk a példákat a gépies munkavégzésre. Bezzeg, ha szorítani kezd a cipó, ha kiderül, hogy a vállalati nyereség elmarad a tervezettől, ha reklamálnak a minőség miatt, ha a termelékenység romlik, akkor nemcsak be. Az építőipar ez évi feladatairól tárgyalt az Építők Szakszervezetének Központi Vezetősége Az Építő|c Dóz^a Çïyôrgy úti székhazában ■ csütóHököri ülést tartott' az Építők Szák- szervezetének Központi Vezetősége. A tanácskozásod megjelent Gál Lásiló, a -SZOT titkára. Az ülésen Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettesnek és Gyöngyösi Istvánnak, a szakszervezet főtitkárának szóbeli, továbbá Kiss Dezső közlekedesés postaügyi — Pesti Ernő könnyűipari — és dr. ' Lémért” Lajos mezőgazdasági' és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek írásos beszámolója Alapján értékelték az építő-, fa- és építőanyagipar múlt évi munkáját és részletesen tárgyaltak az idei feladatokról. Az építésügyi ágazat az idén mérsékeltebben, négy százalékkal • növeli termelését, s ezért a korábbinál is hatékonyabb. gazdaságosabb munkára kel! törékéam'és gőfidoskodni kell az átadási határidők ütemesebb teljesítéséről, a minőségi munka feltételeinek javításé ról. A korábbinál nagyobb feladatot jelent a beruházások hatékonyságának növelése, az erők koncentrálása, korszerű üzem- és munkaszervezési módszerekkel, a kooperáció jelentős javításával. (MTI) ’ À szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat igazgatója, Zsigovits Ferenc elmondotta az ünnepélyes aktuson : a különböző tervezőintézetekkel együttműködve milyen erőfeszítéseket tettek azért, hogy ha kis sorozatban is, de mielőbb a mezőgazdaság rendelkezésére bocsássák az új cukorrépabetakarító Pépeket. Szinte prototípus nélkül gyártottak le naivon rövid idő alatt egy 50 —50-es szériát. UfiV. bony azokat a gazdaságok időre megkapják. Még mielőtt a gazdaságok az AGROKER-től a gépeket megkapták volna, előtte már a vállalat oktatást szervezett a várható gépkezelők részére. Szeptemberben az ország öt különböző helyén — amelyen mintegy kétezren vettek részt — olyan bemutatókon vettek részt, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy gépeiket összehasonlítsák hasonló külföldi gépekkel is. Ezek a bemutatók csak megerősítették azt, hogy ezek a magyar gépek felveszik a versenyt a hasonló külföldiekkel. Ezt a megállapítást csak alátámasztották azok a gépkezelők, termelőszövetkezeti veze1972. január 1L Ötvenmillió tégla Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat 90 millió forintos beruházással felépült új téglagyára évente 50 millió téglát termel. (MTI foto — Matusz Károly íelv. — KS) szélünk a brigádokról, az emberekről, hanem hozzájuk is fordulunk. Nem lehetne ezt állandósítani? Úgy, hogy mindig elevenen tartsuk az emberek érdeklődését és érdekeltségét a vállalati gépezet működésében? Hogy ne maradjon kihasználatlanul az a gazdasági erőforrás* amivel rendelkezünk; hogy a legtöbb haáznot hajtsák a gépek, mindent kihozzunk az anyagokból, és ha már munkában vagyunk, ne hiába teljék az idő. De hogyan érjük ezt el? Mindenütt a folyamatos munka lehetőségével, a szorgalommal, az anyagok okos fel- használásával, a gondos, minőségi munkával és ezer ötlettel* ami ezeken javíthat. Persze, nincs az a vállalatvezető, aki minden emberének képességét ismerheti, javaslatát meghallgathatja, a feladatokat vele megbeszélheti. Erre kis közösségek alkalmasak. Olyan brigádok, amelyekben nemcsak egymás mellett dolgoznak az emberek, hanem közösen megvitatják helyzetüket, feladataikat, támogatják és serkentik egymást a találékonyságban, a gondosságban. Két szóval: szocialista brigádok. Idestova közel másfél millió ember vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, immár két évvel ezelőtt meghaladta a bűvös százezret a brigádok száma. Ha ezt a hatalmas szervezeti erőt állandóan elevenen tartiuk, az egész gazdasági mechanizmus olajozottabban, kiegyenlítettebben működhet! Mi kell ehhez? Ma mindenekelőtt az, hogy a „közbülső fogaskerekek”, azok az emberek, akik a vállalatvezetés és a brigádok között a munkát középszinten vagy közvetlenül irányítják, vegyék észre ezt a nagy erőforrást. Ne mechanikusan közvetítsék a feladatokat, hanem a brigádok érdekeltségére, alkoíó képességére támaszkodva, velük megbeszélve és javaslataikat megfontolva. Továbbá — villamossági szakkifejezéssel élve-— ne csak egyirányú vezetők legyenek, hanem kétirányúak, a brigádok közvetítői is a felsőbb vezetés felé. Jelentős mértékben múlik rajtuk az, hogy a százezret jóval meghaladó — és több mint egy és negyedmillió embert akkumuláló — brigádkollektívákat állandóan bekapcsolva elevenebb áramkör alakuljon ki a vállalatok s általában a gazdaság cseppet sem mechanikus mechanizmusában. NÉMETH FERENC Tanácskoztak a szekszárdi mezőgazdasági o o kiállítás szervezői Idei első ülésükön vettek részt az augusztusi mezőgazdasági kiállítás szervezői. 12 szakbizottság közel 60 tagjának Horváth József, a kiállítási főbizottság elnöke, valamint Somorjai Sándor, a kiállítási iroda igazgatója tartott tájékoztatást a szervezési és rendezési problémákról. A tanácskozáson részt vettek a .MÉM kiállítási iroda igazgatóhelyettesei és munkatársai, akik aktívan tevékenykednek a rendezésben, illetve a szak- bizottságok munkáiban. A résztvevők a tanácskozás végén megtekintették a kiállítás plakát- és szórólapterveit. A plakátot Cseh Gábor tervezte.
