Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
A társadalmi összefogás szép példája Klub az alagsorban Amikor az igazgató ez év tavaszán idekerült a megye legnagyobb általános iskolájába, sok mindenről érdeklődött. Többek között arról is, hogy milyen helyiséggel rendelkeznek a szakkörök és az úttörő- csapat. Semmilyennel — hangzott a válasz. A pedagógusok örültek, ha tantermet tudtak biztosítani a majd 700 gyereknek. A délutáni úttörő-, szakköri és egyéb foglalkozásodat pedig kénytelenek voltak 'ott tartani, ahol délelőtt a jó, ; vagy rossz tanulók kapták az ötösöket, egyeseket, tanultak, feleltek — egyszóval az osztálytermekben. Aki nem rendelkezik különösebb pedagógiai ismeretekkel, az is tudja, hogy lélektani szempontból ez mit jelent. Az épület alagsorában volt néhány helyiség: szertár, lom- . tár — de inkább az utóbbi elnevezés fed; a valóságot. A szellőzés nélküli fülledt, poros folyosókon, kis kamrákban a központi fűtés otromba csövei alatt megindult a munka. Először selejtezték, kihordlák a sok kacatot. Elkezdődött a tervezés, szervezés, szaladgálás a pénz, anyag munkások után. Bakó László szekszárdi fiatalember személyében olyan embert talált az iskola igazgatója, akinek nemcsak elképzelései, .tervei vannak, hanem azokat meg is tudja valósítani. Amikor elkészültek az előzetes számítások, kiderült, hogy olyan nagy összegről van szó, amit az iskola saját erejéből nem tud előteremteni. A megyei KISZ-bizottság, a városi tanács és a városi KlSZ-bizptt- ság azonban biztosította .. a pénz egy részét. A KlSZ-szer- vezetek akkor készültek az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusára. Hozzájuk és a vállalatok, üzemek vezetőihez fordultak : társadalmi munkával segítenék a klub létrehozását. Nem kellett kétszer szólni. A kongresszus tiszteletére megszülettek a felajánlások és megkezdődött a munka. A legtöbb vállalat nemcsak a ráháruló szakipari munkát végezte el, hanem a szükséges anyag nagy részét is biztosította. A Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyáregysége például sok ezer forint értékű burkolóanyagot, a MEZŐGÉP Vállalat vasat adott. Sokat segítettele az Állami Építőipari Vállalat, a Gépjavító, a Vasipari Vállalat, a Bőrdíszmű és a Festő Ktsz fiataljai is. Scherer Sándor iskolaigazgató és Bakó László sokszor hajnalig dolgozott, irányította a munkát. Két nappal ezelőtt vagy egy tucat ember ült össze a csaknem teljesen kész klubban: pedagógusok. vállalati és ifjúsági vezetők, a szülői munkaközösség tagjai. Az igazgató megköszönte a segítséget, a közel 2200 társadalmi munkaórát, amit körülbelül a félmillió forint értékű klub létrehozására fordítottak — bár egy ilyen létesítmény értékét nehéz pénzben kifejezni. A beszélgetés során sok érdekes vélemény, hozzászólás hangzott el. Közülük idézünk néhányat. SCHERER SÁNDOR: ", — Elsősorban az úttörőéletet, a kulturális és a szakköri munkát szeretnénk fellendíteni. A barkácsműhelyben (ami ezután készül el) tanulóink vas-, kerámia- és faipari ismereteket szerezhetnek majd. A klubban tevékenykedik áz irodalmi és a világjáró szakkör. Zárt klubfoglalkozásokat is rendezünk. Ezekre tagsági igazolvánnyal és tagsági díj befizetése ellenében lehet belépni. A részletes programot most dolgozzuk ki. Szívesen látjuk azokat, akik közreműködtek a létrehozásban, meghívjuk a tanárokat, szülőket és a város többi általános iskoláját is. Velük közös rendezvényeket szervezünk. KERESZTES JÁNOS, a városi KISZ-bizottság titkára: — A városban rosszul állunk ifjúsági klubokkal, ezért az első pillanattól kezdve tetszett az ötlet. Azt hiszem ezzel a klubbal sikerült megvalósítani azt az elvet, hogy az iskola második otthona legyen a gyerekeknek. Ami a jövőt illeti, úgy gondolom a többi általános iskolában is van olyan lomtár, mint itt volt és a városban van még jó néhány segítőkész vállalat. KAPPEL KÁROLY, a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi üzemének párttitkára: — Kezdettől bíztam a klub létrehozásában annál is inkább, mert jól ismerem az iskola igazgatóját. Azt a lelkesedést emelném ki, ami KISZ-eseink részéről megnyilvánult. Fiataljaink az iskola két úttörőraját patronálják. Üzemlátogatást szervezünk a gyerekeknek, mert azt szeretnénk, ha a mi utánpótlásunk egy része azok közül kerülne ki, akik itt tanulnak. A beszélgetés nem tart sokáig. A tanárok órára sietnek, a vállalati, üzemi vezetők pedig vissza a munkahelyükre. Az új klubban kettesben maradunk Bakó Lászlóval, ezzel a halk szavú fiatalemberrel. Szemügyre. vesszük az új létesít. ményt. A bejárati folyosón vitrinekben, meg csak úgy szabadon régi könyvek, munkaeszközök, az iskola szereplését dicsérő serlegek, oklevelek sorakoznak. Ezeket a tanulók gyűjtötték össze a most születő iskolamúzeum számára. — A tulajdonképpeni klub- helyiség kialakításánál kettős feladatot tartottunk szem előtt, — mondja Bakó László. — Egy. részt tegye lehetővé a kisebb csoportok foglalkozását, másrészt legyen alkalmas dia- és keskenyfilmes vetítésre is. Ezért alkalmaztunk nyitható, vas térelválasztókat. A rossz méretarányok miatt világosra festettük a falat, ezzel — legalábbis optikailag — tágult a helyiség. Az egyik oldalon fa- utánzatú műanyag borítást alkalmaztunk. Ugyancsak itt helyeztük el a három kőlizé- nát és a falra szerelt, rézdomborításokba foglalt hosszanti világítótesteket. A klubot mintegy 30 ezer forint értékű berendezés —kényelmes bútorok, tévé, lemezjátszó, játékok teszik otthonossá. Bár hivatalosan még át sem adták, a tanulók máris megszerették, magukénak érzik. Scherer Sándor elmondotta, hogy más iskolákból is érdeklődnek és ők szívesen adnak tanácsot, útmutatást, hogy másoknak ne kelljen végigjárniuk azokat a zsákutcákat, amelyeket az „úttörők” nem tudtak elkerülni. Minden kezdet nehéz. A folytatás, a következő klubok létrehozása már valószínűleg könnyebb lesz, de ehhez olyan szép társadalmi összefogás szükséges mint amilyen a .szekszárdi Babits Mihály általános iskola és a város üzemei, vállalatai kö- : zott kialakult. GYURICZA MIHÁLY Miről ír az Ifjú Bolond és a Kerisía KISZ-aktivistákat tüntettek ki Az Ifjú Botond a Bonyhádi Cipőgyár KlSZ-bizottságának lapja. Legutóbbi számában többek között Till Erzsébet tudósítását olvashatják a cipőgyári fiatalok jól sikerült találkozójáról, melynek „öreg” és fiatal KISZ-esek voltak a résztvevői. Réti Zsuzsanna az üzem párttitkárát, Tréber Tibort kérdezte meg, mi a véleménye a gyárban dolgozó fiatalokról. Az interjúból kiderül, hogy az üzem munkásainak több mint fele KlSZ-korosztá- lyú, de ezeknek még 50 százaléka sem tagja az ifjúsági szövetségnek. Pedig az ifjúsági mozgalomban szerzett politikai jártasság előbb-utóbb elismerést kap. Meghatározott beosztású helyekre, ahova eddig több éves gyakorlat és tapasztalat után kerülhetett be valaki, most KISZ-korosztályú fía- talt állítottak — mondotta a beszélgetés során Tréber Tibor. A lapban két elbeszélés is megjelent Vanya György és Aszmusz Ilona tollából. A „Kerista” a szekszárdi Be- zerédj v István. Kereskedelmi Szákközépiskola KlSZ-szerve- zetének havonként megjelenő diáklapja. A 12 oldalas számban Ruszák Mária a vertikális szervezeti felépítésű KISZ- szervezetekrői írt cikket. Bukli Anna az osztálydekorációs versennyel kapcsolatban végzett érdekes közvélemény-kutatást. Doszkocs János „Merre járnak, mit csinálnak?” címmel az elmúlt évben érettségizett tanulók elhelyezkedéséről számolt be. A tavaly végzettek zöme megtalálta számítását. Elhelyezkedésük a vártnál jobban sikerült, ugyanakkor a továbbtanulók aránya nem kielégítő, — vonja le a következtetést a cikk írója. A szekszárdi járás tíz KISZ- aktivistájáriák tegnap délelőtt Zsédely István a járási KISZ- bizottság titkára nyújtotta át a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét. Rövid beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt esztendő programokban bővelkedett, az alapszervezé- teknek sok feladatot kellett megoldaniok. A végrehajtó bizottság értékelése szerint a KI3Z-szervezetek és különösen a most kitüntetett aktivisták jó munkát végeztek. Ezt követően Zsédely István átadta a KISZ KB dicsérő oklevelét Hollósi Lászlóné úttörővezetőnek, Tamási Erzsébetnek, Péter Klárának, Borda Erzsébetnek, Marki Józsefnek, Szakállas Gyulának, Potyondi Lászlónak és Antus Antalnak, Ülést tartott a KISZ Szekszárdi Járási Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtti ülésén a KISZ Szekszárdi Járási Végrehajtó Bizoítsága megvitatta a január 17—18—19-én megtartandó vezetőképzés tematikáját, az 1973-es év akcióprogramját és az első félévi járási bizottsági és végrehajtó bizottsági üléstervet. Határozatot hoztak a járási vb mellett működő munkabizottságok megalakítására. Az iskolai bizottság a járás középiskoláinak együttműködését koordinálja, a szervezési bizottság az alapszervezetek munkájával foglalkozik, a termelési bizottság pedig a fiatalok termelést, segítő tevékenységét szervezi. Elhatározták a járási Ifjú Gárda-parancsnokság létrehozását is. Furcsa világok A fantasztikus irodalom kedvelőinek Szinusz, a beszélő kutya — A. holnap elrablói „A képzelet kalandjai is csak arra valók, hogy az ember jobban értse önmagát”: olvashatjuk a Kossuth Könyvkiadó decemberi tájékoztatójában, ahol „Rejtelmes világok” címmel számol be a cikkíró a kiadó sci-íi sorozatáról. A fiatal, és a felnőtt olvasók egyaránt ismerik, á..Kozmosz»«-, sorozatot, amely évekkel ez-, előtt a fantasztikus irodalom magyar „klasszikusának” Karinthy Frigyesnek „Delejes halál” című novelláskötetével indult. A science-fiction, a tudományos fantasztikus irodalom világszerte nagy népszerűségnek örvend. Választják ezt a formát olyan írók, akiket más műveik már népszerűvé tettek, mint például Robert Merle, aki Állati elmék címmel írt sci-fit a delfinek „felszabadításáról”. írnak fantasztikus regényt tudósok, mint'Fred Hoyle, az amerikai csillagász és egy magyar kollégája Kulin György, vagy a lengyel biológus-orvos Stanislaw Lemm. Ifjúsági kirakatversenyt rendezett a KISZ Tolna megyei Bizottsága, a MÉSZÖV elnökségié és a dunaföldvári ÁFÉSZ Geislcr Eta KISZ-alapszervezete az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusának tiszteletére. Felhívásukra 15 nevezés érkezett be. A versenyt értékelték és az eredményhirdetésre Dunaföldváron az ÁFÉSZ Geisler Eta KlSZ-alapszerv.ezeté- nek ünnepélyes taggyűlésén kerül sor január 14-én. Képünkön a bonyhádi ÁFÉSZ áruházának kirakata, melyet Dóczi László rendezett. A fantasztikus műveket két alapvető csoportra oszthatjuk. Az egyik lényege a szárnyaló fantázia, a tudományos kutatások, felfedezések „megelőzése”, a jövő életének, technikájának megjósolása. Valószínűleg a másik csoport tarthat igényt a inaradandóságra, kö- yaüliik kerülnek ki a valóságos irodalmi értéket képviselő művek is. Az ebbe á csoportba 'tartozó éltxészélések. 'regények valójában mindig a jelenről szálnak, a fantasztikum eszközeivel, az adott valóságról beszélnek komoran, vagy éppen szatirikusán, de mindig a jelen társadalmából kiindulva. A Kossuth Könyvkiadó sorozatának megjelent művei ez utóbbi kategóriába tartoznak. Azzal a szándékkal ismertetjük őket, hogy az általános iskola utolsó éves és a középiskolák diákjai esetleg találhatnak köztük olvasnivalót. Beljájev két regénye „Az utolsó Atlantiszi” és a „Levegőkereskedő” a szovjet „Jules Verne” legjobb müveire emlékeztet, humort és lírát vegyít a kalandos történethez. Bernhardt Kellermann világhírű könyve „Az alagút”, a .technikát felhasználó megtörhetetlen és végül győzedelmes ember dicséretét zengi az érdekfeszítő cselekmény keretében. Olaf Stapeldon. akit a science fiction Vergiliusának mondanak, fantasztikus történetet írt Szinuszról az emberi értelemmel felruházott juhászkutyáról, üldöztetésről és halálról, megmutatva az angol társadalom furcsaságait. Pohl és Kornblut a két amerikai tudományos-fantasztikus író meglepő könyve a „Venus üzlet”, egyszerre kalandos és szatirikus mű, a jövő Amerikájának torz. de reálisnak tűnő képe. Komatsu Sakyo regénye a „Holnap elrablói” a japán fantasztikus irodalomról hoz űj hírt. A történetben egy félelmetes tudományú és mégis bölcs „idegen” érkezik a Földre, hogy megismerje az embert és világát. Áz „idegent” és 'tudományát különböző érdekcsoportok akarják hatalmukba kerítem.
