Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
Csak akkor voit pénz ha termeltünk 1 A MEZŐGÉP Vállalat igazgatóját arra kértük, hogy soroljon fel néhány szakmunkást, akik a múlt évben hagyták ott a vállalatot. Hazafi János öntő szakmunkást is említette. Órabére a MEZÖGÉP- nél 12,90 Ft-ra „jött ki”, új munkahelyén, a Szakály Testvérek Építőipari Ktsz-nél 14 forint — A MEZÖGEP-nél szorgalmas, jó szakmunkásnak tartották. Miért jött el? —* A fizetés miatt egyrészt. A MEZÖGÉP-nél darabbér- ben dolgoztunk, itt pedig órabért kapunk. Itt biztos a 14 forintos órabér, vagyis a havi 2700—2800 forintos fizetés. Nincs mellébeszélés. A ME- ZŐGÉP-nél ha nem volt munka, vagy ha nem dolgoztunk, kevesebb volt a borítékban. Előfordult, hogy egyik hónapban 1500, a másik hónapban pedig 3000 forintra jött ki a keresetem. Csak akkor volt pénz, ha termeltünk. Itt ha tudnak adni munkát, ha nem, az órabérem megjár. Én szeretek dolgozni. Elvégzem a dolgom és engem a többi nem érdekel. Mindegy, hogy hol dolgozom. r ! — Meddig dolgozott a MEZOGEP-néi? 1 •— Több mint 10 évig. A szakmámban olyan régi dolgozó, mint én, nem volt senki. Lejárt a 10 évem és észre sem vették. Úgy látszik utólag vették észre, hogy ott dolgoztam a vállalatnál. Nem azért, hogy nagyon szerettem volna törzsgárdatag lenni, de egy kis megbecsülést láttam volna benne, ha az vagyok. — Hogy került az Építőipari Ktsz-hez? ■— Körbenéztem a környéken, hogy hol fizetnek többet. Tizennégy forintos órabért csak itt a ktsz-ben és a faddi tsz-ben ígértek. Szekszárdi vagyok, Faddra az utazás miatt nem mentem. — A hasonló felkészültségű szakmunkásoknak mennyi az órabére? — A MEZÖGÉP-nél a betanított segédmunkás is ugyanazt a bért kapta, mint a szakmunkás. Itt minden szakmunkás 14 forintot kar), a betanított munkások pedig a munkájuktól függően kapják az órabért. — Az órabére 14 forint. Ha valahol 15 forintot ígérnének, elmenne? 1 — Elmennék. ! — Abban a pillanatban? ' ■— Abban a pillanatban. Az ÉpítőiDari Ktsz-nél még Bóhli Antal műszaki vezetővel is beszélgettünk: — A környéken lévő vállalatoknál azt hallani, hogy a ktsz- ek a magasabb órabérrel elszippantják a jó szakmunkásokat, így van ez? — Nem így van. Akármelyik építőipari vállalatot nézzük. az egy főre eső átlagbér magasabb, mint a ktsz-nél. Inkább azt lehetne mondani, hogy nálunk differenciáltabb a bérezés, mint a vállalatoknál. A jobb szakmunkásokat jobban megfizetjük, mint a nem A szekszárdi Gemenc Szálló felvételt hirdet kézilány, KONYHALÄNY, TAKARÍTÓNŐ munkakörökre. Ingyenes étkezés, könnyű munka. Jelentkezés a Gemenc Szállóban. (113) Szeret — nem szeret ? Miből fizetnek többet? annyira kvalifikáltakat, A nagyobb vállalatoknál általában a munkások zöme betanított, s a szakmunkások és a betanított munkások azonos értékű munkát azonos bérért végeznek. Mi meg tudjuk azt csinálni, hogy alacsonyabb bérű segédmunkásokat foglalkoztatunk, viszont a jó szakmunkást jól megfizetjük. — A ktsz magasabb órabére tehát vonzóerő. Miből fizetnek, mibői tudnak „rálicitálni”? — Az biztos, hogy egy jó szakmunkás nekünk minden pénzt megér. Ennek ellenére nálunk is nagy a munkaerő- mozgás. A termelői létszám 1971. december 31-én 251 fő volt. A múlt évben kiléptek 159-en és 225 új dolgozót vettünk fel. Nagy a fluktuáció nálunk is a törzsgárda-létszá- munk egészen minimális. Az átlagbérszínvonalat nem lépjük túl. Vannak olyan vállalatok, ahol idén nem fizetnek egy forint nyereséget sem, mert év közben nagy volt a bérfelhasználásuk. Mi fizetünk nyereségrészesedést, sőt idén a nyereségünk növekedett. A lehetőségeinken belül maradtunk, úgyannyira, hogy jövőre bérszínvonalfejlesztésre is gondolhatunk. Egyébként a brigád tudta nélkül embereket nem veszünk fel. Az újonnan felvett dolgozó órabérét a brigádvezetővel közösen állapítjuk meg. Az hogy valakinek az előző munkahelyén mennyi volt az órabére, nem döntő szempont. — Hogyan gondoskodik a ktsz • szükséges munk£sléts/.Amról7 — Újsághirdetést adunk fel, de az a véleményem, hogy a komolyabb szakemberek erre nem reagálnak. Munkatársaktól, itt dolgozóktól hallanak a ktsz-ről, kereseti lehetőségekről, a szociális és munkakörülményekről. Ennek alapján döntenek. Arra még nem volt példa, hogy valamikor is munkásokat kellett volna toboroznunk. • — Ismerik-e az újonnan felvett dolgozók teljesítőképességét? — Ismerjük. Mivel főleg ismeretségük révén kerülnek ide az emberek, már előre tudjuk, lü>gy kivel állunk 6zemben. Az ajánlók kádereznek. Ebben megbízunk. Ha például egy régóta nálunk dolgozó brigádvezető ide akar hozni valakit, mindjárt megkérdezzük, hogy hány munkahelye volt, s hogy meddig dolgozott egy munkahelyen. Ha valaki több munkahelyen is dolgozott, már megfontoljuk, hogy felvegyük-e vagy sem. Aki egy éven belül háromszor változtatott munkahelyet, el sem küldjük a munkaügyre. — Tehát válogathatnak Is? ;— Nem panaszkodhatunk. Létszámproblémánk nincs. El. csábítani nem kell senkit, jönnek maguktól a jelentkezők. — Van-e híre a jó szakmunkásnak? — Okvetlenül van. Szek- szárd nem nagy hely. Szakmai körökben híre van egy-egy jó szakmunkásnak, vagy jó brigádnak. A jó szakmunkást, vagy a jó brigádot mindenütt igyekeznek megbecsülni. Persze a megbecsülés sem minden. A mozgatórugó: a pénz. az órabér. A szakmunkások nálunk jól meg vannak fizetve, mégis sokan elmennek tőlünk. A termelőszövetkezetek melléküzemágai, a Töválok igen magas órabért tudnak fizetni. A vállalatok a ktsz-ek órabéreinél is jóval magasabbat * — Azt hinné az ember, hogv a termelőszövetkezetek melléküzemágainál bezárul a kör. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A tsz-eknél magas órabérrel elhelyezkedő szakmunkások igen sokszor újra olykor alacsonyabb órabérrel — visszamennek a vállalatokhoz, ipari üzemekhez. Mert csakugyan a pénz minden? Érdemes Hazafi János öntő szakmunkás nyilatkozatából idézni eev mondatot: „Úgy látszik utólag vették észre, hoev a vállalatnál dolgoztam”. Persze azt sem ártott volna tudnia. ho«v az Émtőipari Ktsz-től 1971-ben 159-en váltak meg és hogy a múlt évben 225 új dolgozót vettek fel. D. VARGA MíüTA A címbe foglalt kérdés — vagy inkább töprengés — ebben az esetben nem az imádott kislány, vagy fiú szíve szándékának mikéntjére vonatkozik, hanem az egyáltalán nem imádott főnök érzelmeire. Találkoztam egy ismerősömmel, aki arról panaszkodott: úgy érzi nem szereti őt a főnöke. No és...! miért baj ez? Kérdeztem. Engem sohasem szeretett a főnököm, mégis megvagyok. Sőt nagyon jól vagyok. Elvégzem a munkámat pontosan, kifogástalanul és fütyülök a főnök szeretetére. Az a fontos, hogy a munkámmal meg legyen elégedve. Az kevés — borongott tovább ismerősöm — legalább is nálunk nem elég a jó munka. Ha a főnök nem szereti az embert, akkor nincs béremelés, nincs előléptetés, jutalom, külföldre küldés. Minek soroljam tovább, te is tudod, minden a főnöktől függ, akit a főnök a kegyeibe fogadott az, ha rosszul dolgozik, vagy erkölcstelenül él, akkor is „menő”, aki pedig ellenszenves a górénak, annak kilóghat a nyelve a munkától, akkor is mellőzik. Azt hiszem így általánosítva — ahogy panaszkodó ismerősöm megfogalmazta — sok a túlzás ebben a főnökről festett portréban. Ha viszont egyedi eseteknek tekintjük, amit elmondott, valószínű sok az igazság benne. A főnök „hatalma” — helyesebben jogköre — a beosztottak elbírálásánál kétségtelenül döntő, de azért nem korlátlan. Általában a vállalaton vagy hivatalon belül nem csak egy vezetője van a beosztottaknak. Vannak közbeeső vezetők és végül a „legfőbb főnök”. A végzett munka megítélése rendszerint több vezető véleményéből tevődik össze és a jutalmazások, kitüntetések is .általában a vezető kollektíva véleménye szerint történnek. A vezetőkön kívül az alkalmazottak emberi értékeit méri a szakszervezet, a pártszervezet. és talán mindennél hitelesebben méri a dolgozó kollektíva, amelyben munkájukat végzik. Természetesen mindez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a főnök kedvezzen „lib- linsjeinek” és háttérbe szorítLegtávolabb a vetítővászontól Kis, takaros mozi a dunakömlődi. . Czank József, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója szerint egyike a megye legjobb községi mozijainak. Az előtérben Venczel Vera, Kovács Kati, Tor- dai Teri színes fényképei díszítik a falborítást. Innen vezet utunk néhány lépcsőn, fel a gépházba. Ajtaja n,itva. Bent hőség. — Most még jó idő van — mondja Duba Károly gépész, a mozi vezetője nevetve, mikor gyöngyöző homlokunkra ph'ant. — Jöjjenek el nyáron néha 40 fok m?:eg van. Lekívánkozik akkor az emberről minden ruha. — 1953 májusa óta vagyok mozigépész. Szerettem mindig itt bámészkodni, és amikor a régi gépész elhagyta Kömlődöt, én lettem az utód. Persze, nem így nézett akkor ki a mozi. A nézők deszkákon ültek, én pedig egy hordozható Terta vetítővel dolgoztam. Több mint tíz évig. Miközben beszél, időnként a kisablakon keresztül a vászonra pillant. Folyik oz előadás. A nézők a „Dagmar királynő országa" című filmet figyelik. A zakatoló vetítőgépen hátul öt csavar. Ezek segítségével időnként utánaállítja a tükröket az ívfénynek, hogy világosabb legyen a kép. — A nagy mozikban ez automatikusan történik, de nincs gond sem a tükrökkel, sem az ívfényt szolgáltató elektródákkal. Remélem, egyszer még megérem, hogy itt is lesz olyan vetítőgép. A hordozható Terta után egy hasonló típusú, de modernebb gépet kaptam, majd 1967 óta vetítek ezzel. Bács megyében készítették, ez is Terta, csak ívlómpával kombinálták. öszvér. — Hány filmet vetített eddig? Keményíedeles füzetet vesz elő. — 1953 óta pontosan írom a filmek címeit, az előadások számát és a látogatottságot. 2372 filmet vetítettem a kezdés óta. Igaz, van közöttük repül Is. Ma pontosan a 6460. előadásnál tartok. Vége a kisfilmnek. Az orsókat kicseréli, a gépet, ahol a film halad, puha ronggyal megtörli, és máris kezdődik a főfilm. — Nincs itt mindig ekkora zaj, de ez teljesen új kópia. Néhány nappal ezelőtt még a laboratóriumban volt Budapesten. Az új kópia puhább, a perforáció nincs még annyira bejáratva, ezért ad csattogó hangot. — Premier-mozi a dunakömlődi? — Tizenkilenc éve nem volt egyetlen filmrongálásom sem, ezért bízták rám az új kópiákat. Tudja, ezekkel sokkal több a munka, jobban oda kell figyelni, nehogy karcolás, vagy valami más hiba essék. Hát így történt az, hogy itt, Dunaköm- lődön néha élőbb látja a filmet a közönség, mint Szekszárdon, vagy Budapesten. — Milyen filmeket szeretnek legjobban a kömlődiek? — A leqnaqyobb látogatottságunk a kalandfilmek. Én a vígjátékokat szeretem. — Kik a kedvenc színészei? — A magyarok közül Gábor Miklóst szeretem legjobban, a külföldiek között pedig Gerard Philippe és Jean Gabin játékát élvezem leginkább. — Mit csinál nappal? — Szabad időmben a gázcseretelepen dolgozom. — Elismerik a munkáját? — Minden évben kaptam eddig pénzjutalmat, három éve pedig „Kiváló dolgozó" kitüntetésben részesültem. — Gyakofi az üzemzavar? — Egyszer elromlott az erősítő, nagyon rosz- szul lehetett hallani a hangot. Nem szinkronizált, hanem feliratos film volt, ezért a közönség kérésére levettem a hangot, és a nézők néma előadást néztek végig. Volt már áramszünet is, de az a szokványos, hogy minden hétfőn—csütörtökön—szombaton és vasárnap este 7-kor elkezdődik az előadás, és rendben be is fejeződik. Nem szeretem a rendkívüli eseményeket. Szerencsére, az előbb említettek is jó néhány évvel ezelőtt történtek. RÓZSA GYÖRGY sa ellenszenves beosztottjait! Sajnos egyes vezetők a beosztásukból adódó ilyen értelmű lehetőségeket ki is használják. A vezető nemcsak úgy élhet vissza hatalmával, hogy kis- királykodik, vagy gorombás- kodik. hanem úgy is. hogy látszólag mindenkivel szemben kedves, barátságos, de egyébként szubjektiven, a személyes érdekeinek megfelelően, ítéli meg beosztottait. Nem a jó munkát végzőket részesíti előnyben a hanyagokkal, felelőtlenekkel szemben, hanem a hízelgőket, a talpnyalókat. a jószándékú bírálókkal, a jogos ellentmondókkal szemben. A szocialista társadalomban minden vezetői beosztás nagy felelősséggel jár. Nemcsak hozzáértést, politikai megbízhatóságot. hanem emberséget is kíván. Aki képtelen beosztottainak helyes megítélésére, aki nerp a tehetség, rátermettség, a végzett munka alapján lépteti elő vagy jutalmazza munkatársait, hanem a „szeret, nem szeret” elv alapján dönt emberek sorsa felett, az gyümölcsöző mag helyett maró mérget hint egészséges rendszerünk talajába, nem építi, hanem pusztítja társadalmunkat. Nem menthetjük azonban #el azokat, sem, aikik ahelyett, hogy harcolnának az itt-ott még előforduló, a közszellemet mérgező rossz vezetők ellen, inkább azt találgatják : „szeret...?” „nem szeret.,.?” Az ilyen emberek tápot adnak a szubjektivizmusnak. az öntömjénezésnek és lehetőséget teremtenek a hatalmi gaz burjánzásához. A szocialista társadalom vezetői és beosztottai között a jó vagy rossz viszony nem épülhet személyes szimpátiára. A vezető lehet részrehajló, szubjektív, de a közösség soha. És ha a „szeret” vagy „nem szeret” egyáltalán szóba jöhet vezetők és beosztottak között, akkor a meghatározó mindig -a kollektíva. Kétségtelenül rossz érzés, ha valaki tudja, hogy a főnöke nem szereti. Ebből valóban sok hátránya származhat. De még ennél is rosszabb érzés, ha egy főnök kénytelen tudomásul venni, hogy a beosztottjai nem szeretik. Az ilyesminek csak egy vége lehet, a főnök megy, a beosztottak maradnak. Éppen ezért — a mi közösségünkben — nem a beosztottaknak kell harcolniuk a' főnök szeretetéért, hanem a főnöknek kell küzdenie a beosztottak bizalmáért. SZABÓ PIROSKA A FŐSPED 4. sz. üzemegysége sürgősen felvesz teher gép kocsi - vezetőket Jelentkezés: Budapest. X., Gyömröi út 105. (9)
