Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-10 / 291. szám

4

A határozatok nyomában az Uj Tavaszban

A legfontosabb: hasznot hajtani a társadalomnak

— Az volna a jó, ha miniden egyes ember éjszakai nyugalma előtt öt percet azon tűnődne, hogy azon a napon munkájával mennyi hasznot hajtott a társadalomnak. S az még jobb volna, hogyha az, aki nem tett semmit, elszé- gyellné magát.

A fentieket Topor István, az Uj Tavasz Tsz elnöke már a beszélgetésünk derekán mondta. A párthatározatokról, azok végrehajtásáról kezdtük a beszélgetést.

— A politikai és a gazdasági követelmények betartása nem két külön utat jelent, nagyon is szorosan kapcsolódik a kettő egymáshoz. A mi hatezer holdunk a népgazdaság parányi része. A határozótoknak, azonban e parányi részben és részekben kell megvalósulniuk. Kell, még akkor is, ha azok megvalósítása. hirtelenében a kis kollektíva — jelen esetben a mi termelőszövetkezetünk — számára nem is a legelőnyösebb,

— Hrvzv érti ezt?

— Időnként tudomásul kell Venni, hogy a követelmények áldozatokat kívánnak. Példáid a szarvasmarha-, vaav a sertésoroTam véffreheltása. Ha me'odanozott a bemM^ás, még pkkor is megerőltetést, erőfeszítést leient. s nem a legkifizetődőbb. Volt. ak! nem Vette ezt a gondot a vállára,

fe bizony az is tnrakoni. hogy

ilyenek járnak jól... De a határozatokat. az elképzeléseket meg kell érteni és végre kell hajtani. S ha már így van. nem csupán tudomásul venni, hanem szíwel-lélekkel a lehetőségekhez mérten a legjobban csinálni.

— vát hozván láttak szív- Vel-lélekkel itt az Uj Tavaszban a szarvasmarba, és a ser- tésnro«vom vAfivoianit«c..ív07?

— Évente 5—600 hízómarhát értékesítünk. Ennek 85— 90 százaléka exportra njegy. A gümőkórmentes állomány egy része saját tenyésztésű. S mindez, régi elavult épületben, nagyobb állami beruházás nélkül. Majd ha, már az eredményeink igazolják, hogy jogosultak vágyunk, akkor meglesz az erkölcsi alapunk, hogy az államtól egy zárt telepet kérjünk. Jelenleg még régi korszerűtlen tisztátokban és hizlaldákban végezzük a sertéstermelést, tűrhető eredménnyel. Öt és fél, hatezres modern hizlalda-építkezésünk készültségi foka az év végére 65—70 százalék körül lesz. A jövő év augusztusában tervezzük a betelenítését.

Szóba jönnek a terméseredmények is, amelyek az utóbbi években szénen emelkedtek. s a talaiviszonvoimt figyelőmbe véve megfoiölöknek mondhatók. Meg arról is beszélünk. bowv amióta megalakult az. Uj Tavasz — a sárpilisi, alsónánai és várdombi tsz-ek egyesüléséből — a korábbi három gazdaság gép- parkjá kicserélődött. Közben a , téesz is mégfiatalodott. A szakembergárda 90 százaléka 30 éven aluli. A téesztagság átlagéletkora pedig 39 és fél év. /

Közben megérkezik a termelőszövetkezet csúcstitkára •Mármarosi László is. A nők megbecsülésére és az ifjúság támogatására terelődik a szó. Az Uj Tavasznak három KISZ-szervezetet és nyolc sportkört kell patronálnia. S • okvetlenül fontosnak tartják, hogy a fiatalok kezébe szakmát adjanak. Nincs is gondjuk a szakember-utánpótlás* saL

— Ez a területi megoszlás, bizony néha hátrányosan aprózza szét az. anyagi, az erkölcsi. de még a noütikai támogatást is — tűnődik el az elnök.

Áz asszonyok, meg a 1á- nvok... U°v mondlék a többségük nngvnn t”d dolgozni! Eev kisebb banyádé meg inkább csak követelődéit. Tavaly 90 naonat leszállították a lre*eioaő rmmkapannk arámét T«V. aki 1óí) mupkanannt

(ielfTnrit P”V é--ho-i n nőt t,-nZÜ1 a termel őazövetk-ero+ton. az mér iogosult a fizetett sza- badségra.

— Hogvan vannak a tagok a termelőszövetkezettel ?

— Manapság vidéken kialakulóban van egy új munkásréteg. Ha azt a helytállást tekintem, amit a traktorosok tanúsítanak, vagy a tsz-tagok többsége az őázi és a tavaszi munkák dandárjában, vagy az állatgohdozók egész évi ünnep és1 megállás nélküli munkáját figyelem, — azt kell mondanom, hogy közel sincs arányban a bérük a munkával. Ezt csak azért mondom, mert manapság divat olyan hamis képet festeni, mintha a termelőszövetkezetekben hatalmas mennyiségű pénz fordulna meg. Ez, olyan dicsekvés, amely helytelen következtetéseknek adhat tápot. Én inkább, ennek a kialakuló új munkásréteg helyzetének az elemzését tartanám fontosnak. A mezőgazdasági dolgozók azon része, akikről beszélek. sem politikailag, sem társadalmilag nem áll alatta a munkásosztálynak, s tudati fejlődése is egyre határozottabb kénét mutat.

Sokfelé elkanyarodik a beszéd fonala. Jól indult a politikai oktatás... Egetverően jó volt az ősz... Hogy a betakarítás mégis tovább tartott, annak a gépek gyakori hibásodása, no meg az alkatrészhiány volt az oka.. 1 Már , hetek óta akadozik a gázolaj-- ellátás... Hogy a tagok ötven százaléka a háztájit közös művelésbe adta, s így közel

Ilárom nyugdíjas igazgató a találkozón

A Simontornyai Bőrgyárban tegnap délután nyugdíjasok találkozóját rendezte a szakszervezet és a vállalat vezetősége. A bőrgyár kétszáznegyven nyugdíjasát meghívták a baráti találkozóra, de csak százötvenen jelentek meg. Az idős emberek egy része már beteges, nehezen mozdul ki lakásából, és még az ilyen szíves meghívásnak, baráti találkozónak sem tud eleget tenni. Akik részt vettek a nyugdíjasok találkozóján jól érezték magukat. A KISZ műkedvelői nívós műsorral szórakoztatták a gyár nyugdíjasait, jinom szendvicsek, jó sörök és borok szolgáltak a kedvderítéshez.

A bőrgyári nyugdíjasok találkozójának külön színt adott az, hogy a volt igazgatók, most nyugdíjasok, is elmentek az ünnepségre. Ott volt Ignácz János, Németh János és Gyű- ricza Lajos nyugalmazott igazgató is. A gyár nyugdíjasait Perger Imre szakszervezeti titkár, és Győri Károly igazgató köszöntötte. A hivatalos ünnepség után a nyugdíjasok és „standbeliek’’ a késő esti órákig együtt voltak. Beszélgettek a gyárról, az új sikerekről, a korszerűsített bőrgyárról, és arról, hogyan telnek a nyugdíjasok napjai, hogyan érzik magukat azok, akik évtizedekig tímárok, kikészítők, vezetők voltak. — Pj —

200 holddal nőtt a téesz megművelendő kukoricája, s emiatt is okvetlenül fontßs, hogy jövőre nagy teljesítményű betakarítógépeket1 vásároljanak.

— Itt van a tagok, valamennyi tag, erkölcsi bizonyítványa — rak az asztalra az elnök egy füzetet —. Valaki jön valamit kérni, előleget, vagy egyéb akármit, csak fellapozom a füzetet; ez mindent megmond, benne van, hogy egész éven át ki mennyit, hány napot dolgozott havonta. Ez a füzet beszél. Ebben benne van, ki mennyit ér a téesznek, s kinek mennyit ér a termelőszövetkezet. — A füzetben a betegen töltött napok számát is jelölik. Tudni lehet belőle, hogy ki a beteges, vagy az idős ember, akinek önhibáján kívül kevesebb a munkája. De kitűnik belőle az is. hogy ki az. aki csak tag, de nem a dolgozó kollektíva aktív részese.

— Három éve egyesült a szövetkezet. Most már stabilizálódott. így szóba sem ejtjük, hogy mi volt az egyesülés előtt. Idén is sikerült hoznunk az évet. Semmivel sem lesz rosszabb, mint tavaly volt, de sokkal jobb som. az idei eredménvünk. Közben méCT's feilőd+önk és nvnmondtunk. énítkozí'nk. géneket vásároltunk. Dolgozik.

MÉRY ÉVA

Nagy gazdasági íaríalék a tudományosan mega'apozott

üzemszervezés

Tanulságos, bemutatóval

egybekötött tapasztalatcserét tartottak tegnap Szekszárdon a megyei művelődési központban. A gazdasági élet különböző területén dolgozó vezetők, számviteli és reklámszakemberek részvételével, üzem., szervezési és reklámpropaganda-bemutatót tartott a

KISZOR.Gr az Ipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségével közösen. Az OKI3Z vállalataként működő Szövetkezeti Iparigazdasági és Szervező Iro-. da igázgatója, dr. Hajós György és vezető munkatársai az üzemszervezéssel, az ügyvitel gépesítésével, az ügyvitel szervezésével, valamint a reklám- propagandával összefüggő valamennyi kérdésre válaszoltak a jelenlévőknek. Az elmondottakat tablókon, különböző kiadványokon és filmekkel be is mutatták, s jegyben ismertették a vállalat képviselői, hogy milyen szolgáltatásoteat végeznek az ország egész területén.

Megtudtuk, hogy közel 2000 szövetkezeti és állami vállalattal van kapcsolatban a KI- SZORG. Megbízás alapján tudományosan megalapozott választ ad az üzemszervezéssel kapcsolatos minden kérdésre, sőt a vállalatnál alkalmazott üzemszervező mérnökök, .közgazdászok és nagy számviteli gyakorlattal Rendelkező szakemberek maguk is elvégeznek üzemszervezéssel összefüggő

feladatokat. A hasznos szolgál- tátás közül egyetlen példa: megyénkből a Tolpai Gép- és Műszeripari Szövetkezet komputerekkel kiszámíttatta, hogy az adott termelési összetétel, az érvényes közgazdasági szabályozók és az adott műszaki színvonal alapján milyen módszerekkel lehet leggazdaságosabban termelni.

Érthetően nagy érdeklődés kísérte az elhangzott referátumokat, a bemutatott filmeket. Nagyon találó volt az a megfogalmazás, amit többször is hallottunk: nálunk ma nagy gazdasági tartalék a tudományosan megalapozott üzem- szervezés. A gazdasági életbem piaci mechanizmusunkban ugyancsak fontos szerepe van a jó értelemben vett reklámnak és pronagandának.

A KISZORG és a KISZÖV által kezdeményezett bemutatót a résztvevők hasznosnak ítélték.

A házigazda tisztét .betöltő Gyerő András a KISZÖV elnöke a látottak és hallottak ösz- szefoglalójaként azt a reményét fejezte ki, hogy az üzem- szervezési bemutatóval egybekötött ankét közelebb vitt ahhoz a felismeréshez, hogy a gazdasági döntéseket megelőző tudományos elemző munka, a jó értelemben vett reklám és propagandamunka kamatostól visszatérül.

R. É.

A védekezési szintet tartani — Kétezer hold öntözése — Árvédelmi gát Bölcske—Madocsa között

A negyedik ötéves terv első évének végén már meg lehet állapítani, hogy a terv feladatait sikerrel valósítják . meg,

Tolna megyében az árvízvédelmi helyzet kielégítő, a vízügyi munkák a program szerint készülnek. Góts Kálmán. a Székesfehérvárt Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője is erről tudta tájékoztatni a napokban az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályát.

— Tolna megyét „árvízveszélyes” megyének is lehet nevezni. Hisz bennünket szinte menetrend szerint négy és tíz évenként árvíz sújt. Hol a jeges, hol a zöld ár, a kisebb vízfolyásokban meg nem is lehet periódusról beszélni.

— Ezt a vízöntési periódust jeles tudósok vizsgálják, s több vélemény alakult már ki. Számunkra annyiból érdekes, hogy tudtuk a Kapos menetrendjét, többé-kevésbé a Dunáét is — szinte az év bizonyos hetére megjelölve. A sok éves vízügyi munka eredményeként biztonságos gátrendszert építettünk a Tolna megyei vízfolyások mellé. Tulajdonképpen a több százmillió 'forint úgy, s akkor kamatozik,.

amikor egy-egy árvíz esetén nyugodtabbak vagyunk, tudjuk, hogy mit bírnak gátjaink és mekkora értéket védenek. A nagy dunai árvíz — az 1965- ös — nem okozott területünkön különösebb problémát.

— A negyedik ötéves terv első évének végén vagyunk, tehát húsz egynéhány év alatt annyi, s olyan értékű munkát végzett a vízügv, hogy védettnek mondhatjuk Tolna megyét.

— Lényegében. Mert a negyedik ötéves tervünk is egy eddig kissé hézagos szakaszra iránvul — Bölcske térségére gondolok.

— Igen, ott kellett a legtöbb provizórikus védekezést foganatosáéul a legutóbbi árvíz alkalmából.

— Bölcske—Madocsa között árvízvédelmi - gátat énítünk. Elsőrendű fő védvonallá építünk 21,2 kilométeres töltés- croiceszt. A munkálatok áthúzódnak majd a következő tervidőszakra. A Kapóson az

idén fejeztük be a mederszabályozást, a kaposszekcsői hídtól a pécsi igazgatóság folytatja a munkát.

— Szóval a Kapóst is kipipálhatjuk, mint veszélyes- szeszélyes csatornát, rendbetet- ték a medrét, jöhet az ár, szabadon lefuthat.

— Igen. Számítások szerint tízévenként lehet olyan vízre számítani, amely egy-két helyen átcsap a gáton.

— Javában folyik a munka a Sió-torkolati műnél. Ez az előző tervidőszakról jött át, úgy is mondhatjuk, adósság.

•— Nem adósság; mert terv szerint jövőre kell üzemképesnek lenni a kapunak. Az egész beruházás 330 millió -forintba kerül. De még 1973-ban, 74-ben is lesz munka a kapu körül. Például, ha elkészül a zsilip, akkor foghatunk csak hozzá a mostani meder feltöltéséhez, ott, ahol jelenleg a komp jár. Itt egy jelentős hosszúságú holt ág marad. Egy-két év kell mire a zsilip-kapu „beüzemel”, az is pénzbe kerül. A Sió alsó szakaszán ezzel be is fejezzük a munkát.

— A nyáron Tolnanémedi térségében dolgoztak a vízügyi gépek.

— Ott kezdtük a Siót mélyíteni, szélesíteni, partját, töltését rendezni. Ozorán túl dolgoznak már a gépek, haladunk Siófok felé. Ezen a szakaszon a program szerint folyik a munka, szép csatornát hagynak maguk mögött. Kár, hogy a nagyközönség nem látja egy- egy ilyen hosszan tartó és fáradságos munkának az eredményét.

— Annál inkább érzi.

— Ezt mi is tudjuk. De valahogy jobban tetszene embereinknek, ha nemcsak akkor esne róluk szó, amikor árvízkor a gátakon két-három napot. egyfolytában dolgoznak.

— Ez rajtunk, újságírókon Is múlik.

— Másokon is. nemcsak az

újságokon.

— Egyébként lesz „látványos munkája is” a szakaszmérnök ségnek.

— Ha az öntözőfürtre gondol. ..

— Igen, a mözsi öntözöfürtre

— Kétezer holdat "lehet

a

az

majd abból a rendszerből öntözni, amelyiket - a tervidőszakban építünk. Tolna, Mözs és részben Bogyiszló, de Szek- szárd _ részesül,az öntözőfürt áldásából. Ez valóban szép, mutatós, és nagyon hasznos létesítmény'lesz — ha a gazdaságok kihasználják a lehetőségeit.

— Akkor, ha a vizet lehet majd öntözésre használni.

— Természetesen, de ezt témát hagyjuk máskorra.-, 'ló. Beszéljünk akkor árvízvédelmi készültségről.

— A készenléti szolgálat felszerelése igen korszerű, gyorsan mozgó, hatékony, jól szervezett. Ott voltunk a Tiszánál, bizonyították embereink mit tudnak. A szolgálat mindig „ugrásra” kész.

— Mi abban bízunk, hogy nem kerül sor a felhasználásra a bizonyításra.

— De készen kell lenni.

— Végül is a tervidőszakba!* mennyit költünk Tolna megyében vízügyi feladatokra — ár- védekezésre, öntözésre, műtárgyak építésére. Mert nyilván valahol lehet összesíteni a fel használásra kerülő pénzt, anyagi erőt...

— Kilencszáz millió forint

fölött van az az összeg, amit e célra elkölthetünk. A vízügy} igazgatóság egyedül 450 millió forintot használ fel. a társulatok 277 milliót, a tanácsok 197 milliót...

— És ezt nyilván nehéz részt

létezni.

— A lépcső tetejéről kell elindulni. Például úgy, hogy a mi 450 milliónkból Í41 miiliót a mostani jónak mondható- gátrendszer fenntartására fordítunk. A tanácsi és társulati összeget meg így lehetne lebontani: a megye vízellátására 280 milliót költenek; csatornázásra 65 milliót, vízkárelhárításra 17 milliót. Aztán mindegyik tételt még lehet bontani, hol épül-bővül vízmű, hol fúrnak kutat...

— Nehezen érnénk a Végére«

Sok pénzt kapunk, de sok is a feladatunk. Az első év nem zárult rosszul. A következő négy sem lesz rosszabb.

— Köszönjük a beszélgetést,

PALKOVÁCS JENŐ