Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-10 / 291. szám
•y; ■ Ki volt Hazafi Veray János? Nem biztos, hegy a század- forduló Budapestjének egyik jel-, legzetes utcai alakja hallott valamit Wagner operájának hőséről, Hans Sachsrol, a derék nürnbergi versíró suszterről. Any- rtyi azonban bizonyos, hogy ajt egykori magyar királyi posia szolgálatában állott levélhordó vágya a költői halhatatlanság elérésére semmivel sem volt kisebb, mint a : norimbergi „költő” társáé. A száz év előtti Pestnek tipikus figurája volt Veray János, aki Hazafi Veray János néven vált ismertté a fővárosban, s mint magáról mondta: „a gyöngék pártfogója és a nemzet ébresztője" volt. Érdekes emlékét feljegyezte annak a kornak egyik kitűnő újságíró tanúja, a Porzó álnéven író Ágai Adolf: „Utazás Pestről Budapestre" című riportkönyvében, amely e század első éveiben jelent meg. Hazafi Veray János mindig mosolyogva, szaValva és dúdolva járt-kelt az emberek között, akik rendszerint közrefogták és dalt kértek tőle. Persze, hamar engedett a megtisztelő felszólításnak: ilyenkor mindenekelőtt megforgatta feje fölött a fokoskát, amely mindig vele volt, lekapta fejéről az ár- valányhaj bokrétával és nemzeti szalaggal sűrűn megtűzdelt kalapját. és rágyújtott a maga szerzetté dalra. Úgy ismerték, mint a „legszubjektívebb" poétát. Egy alkalommal az egyik pesti gőzmajom munkásai között akarta terjeszteni piros-fehér-zöld verses céduláit, de a „költészethez érzéketlen" kapus nem engedte be őt a malomba. Másnap szél- tében árulta a „megrovási kaland" rigmusait: „A Pannónia malomba / A portás goromba azomba, / Még azt mondta, hogy pofon vág / Pofon bízón a nyavalyát,/ Nem ilyen magyar poétát. / Az ebadtát!" Rendszerint a városligeti vurstli körül sétált, taps, derültség volt jutalma egy-egy versért. Egy más alkalommal is nagyon megharagudott ez az egyébként szelíd, kissé nagyon is bolondos ember. Midőn a .millenniumi Iparcsarnok megnyitásakor át akart haladni az embersokaságon az utca túlsó oldalára, a rendőr nem egészen tapintatosan találta őt, s vele még néhány érdeklődőt visszalökni. Hazafi Veray János erre olimpuszi haragra gyúlt és a rendőr elé hevenyészve döröqte oda: „Nem vaqyunk mi gyáva barmok, / Dűljön rád az Iparcsarnok!” Postás korában rendszerint mindenüvé verses mondókával köszöntött be, ilyennel: „Kezeit csókolom, hoztam levelet, / Nvilván a naavságos úrtól, / Leljen benne édes üzeneteket.” Nagyon szegénv ember volt: üres, elhagyott, hideg albérleti szobában halt meg. „Kö'tői hagyatéka" az utazó ládájában mindössze hét forint volt, néhány gyűrött- bokréta és egy halom verses kézirat. Adósok és ügyeskedők A Központi Gazdasági Döntőbizottság munkájának tapasztalatairól Az egyik vállalat a hatóságilag megállapítottnál nagyobb áron értékesítette néhány termékét, s négymillió forint jogtalan haszonra tett szert ilyen módon. Az Országos Anyag- és Árhivatal joggal közbelépett. Gazdasági bírság kiszabását indítványozva küldte át az ügyet a Központi Gazdasági Döntőbizottsághoz. A , KGD megállapította, hogy az említett vállalat jogtalan árbevételhez jutott, s a négymilliót tíz százalékkal megtoldva, 4,4 millió forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte a jogtalan haszonszerzőt. A fenti példa csupán egy a sok közül a Központi Gazdasági Döntőbizottság gyakorlatából, noha a gazdasági bírság kiszabása a ritkább esetek közé tartozik. 1971. első felében például mindössze három ilyen ügyet tárgyalt a KGD. Annál többször kell a vállalatok közötti vitákat eldöntenie. Szerződésszegés, jogellenes szerző, dési kikötések elfogadtatása, vagy a szerződés késedelmes VENDETTA BP.Laüier regényéből rajzolta Schubert Péter teljesítése miatt állapít meg kártérítést, 'illetve kötelezi valamelyik vállalatot a jogtalanul felvett összeg visszafizetésére, a szerződésben foglaltak megtérítésére. Bár a vállalatok egyenlő félként szerződnek, a KGD — és a felügyelete alá tartozó fővárosi és megyei gazdasági döntőbizottságok — elé sok olyan ügy kerül, melyben az egyik vállalat visszaél monopolhelyzetével, ragaszkodik például ahhoz, hogy több mint fél évvel korábban kézbe vehesse a megrendelést, de válaszolni csak egy-két nappal a szállítási idő előtt hajlandó. Sokszor hiányosak, pongyolán . fogalmazottak a szerződések, s utólag á döntőbizottsá- go.knák kell igazságot tenniök: melyik értelmezés helyes, az-e, ahogyan a szállító, vagy az, ahogyan a megrendelő gondolta a szerződés mondatait. A minőség tanúsítására vonatkozó kikötés például sok szerződésből hiányzik, bár ezt égy, 1968. decemberében megjelent kormánvrendelet előírja. S ha a döntőbizottság kötelezi a vállá'ftözót a hibák megszüntetésére — elsősorban az" épí- tőimrban — ez még évekig-is elhúzódik, a megrendelő, vagy a beruházó nem sok örömei talál benne... Adós — fizess! Ezt a légi mondást sem minden vállalat ismeri, vagy legalábbis úgy tesz némelyik, mintha nem ismerné. A fizetési késedelmek száma nagymértékben emelkedett: 1965-ben 4229 ilyen ügyet tárgyalt a Központi Gazdasági Döntőbizottság, 1970- beri 15 815-öt, most az év első felében pedig 8354-et. Két évvel ezelőtt bevezettek a gazdasági döntőbizottságok a fizetési meghagyás intézményét. 1970-ben havonta átlag 6500 esetben szólították fej a gazdasági döntőbizottságok a vállalatokat fizetési kötelezettségeik teljesítésére, s az igy érvényesített követeléseit ösz- szege havonta mintegy 800 millió forint volt. Ez év szeptemberében és októberében átlag 12 ezer esetben kellett fizetési meghagyást kibocsátani, havi 1.8 milliárd forint értékben. A KGD tapasztalata szerint az ilyen ügyeket súlyosbítja, hogy rendszerint továbbgyűrűznek, ugyanis, ha. a szállító cég nem kapja meg áruinak ellenértékét. ő sem tud fizetni hitelezőinek és így tovább, a vállalatok egész sorára kihat az adósság. A gazdasági reform viszonyai között minden vállalat minél nagyobb bevételre törekszik — s ez természetes. Az azonban már nem, hogy ezeket a bevételeket sokan a jogszabályok magkerülésével,‘ nemlé- • tező kiadásaik „megtérítésével” szeretnék előteremteni. Bár áz előző évinél kisebb számban, de az idén is voltak — és vannak — még olyan .viták, amelyek okát a hivatalos nyelv finoman a „túlzott mértékű ellenszolgáltatás kikötésére irányuló törekvésnek” nevezi. A száLUtók, vállalkozók többletmunkára hivatlwznak, „akadályoztatáái pótlékot” kötnek ki stb. Volt néhány olyan eset is, amikor a megrendelő a döntőbizottságokhoz fordult, de megállapították, hogy az áremelés jogosult. Viszont az év első felében 249 millió forintot képviselő 16 ügyben a döntő- bizottságok kereken 170 millió forint jogosulatlan . ár.-, illetve díjkikötést , állapítottak meg. s természetesen megtiltották ezeknek az összegeknek kifizetését, vagy ha az már megtörtént, visszafizettették. Régi vitapartnere egymásnak az ipar és a kereskedelem. Sok szó' esett már arról is, hogy a fogyasztók; s egyben az 'ország érdeke megkívánja: úgy vitázzanak, hogy minéj tööb és jobb termék kerüljön a gyártól a kereskedelmen ót a vásárlókhoz. A döntőbizottságok gyakorlatában most új jelenség tapasztalható: a kereskedő- lem — bár még elég gyéren —■ érvényesíti igényeit .az iparral szem-ben: ez év első felében. 193 ilyen ügyben fordult a döntőbizottságokhoz, 10 millió forint értékű közfogyasztási cikkei kapcsolatban. A gazda-’ sági döntőbizottságok az .igények nagyobb részét jogosnak találták: 150 ügyben. 7,1 millió forint értékben adtak helyt a kereskedelem panaszának. Az általános tapasztalat az, hogy javul a vállalatok közöt„ ti együttműködés, a vitás ügyek egy részét egymás közt intézik el. A gazdasági döntő- bizottságok részrehajlás ‘nélkül végzik munkájukat, képviselik elsősorban á közösségi érdekeket, megakadályozzák a túlkapásokat, az indokolatlan áremeléseket, a szerződésszegéseket, fizetési késedelmeket. Munkájukról a nyilvánosság alig szerez tudomást, de ez a munka nélkülözhetetlen. VÁRKONTIENDRE Dante emlékezetére Dante Halálának 650. évfordulója alkalmából ismert szovjet irodalmárok, művészettörténészek és történészek részvételével Moszkvában tudományos ülést tartottak, ahol összegezték a nagy olasz költő szellemi hagyatéka sokoldalú kutatásának eredményeit. A szovjet könyvbarátok táborában Dante költészete igen nagy népszerűségnek örvend. Az Isteni színjáték és más művei 29. kiadása 700 ezer példányban jelent meg. A Szovjet Tudományos Akadémia 1966. decemberében Dante-bizottságot alapított, amelynek élén Igor Belza irodalmár-művészettörténész áll. A bizottság összefogja a Dante-kutatásokat és népszerűsíti a költő műveit. A közelmúltban jelent meg Dante, műveinek kétkötetes akadémia kiadása. HIRDESSEN Tolna megyei Népújságban
