Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

A követelmények, a lehetőségek szintjén

A beszámoló taggyűlések elé

A szocialista brigádok életé oen minden bizonnyal egy lijaoo minőségi változás kezdete a Központi Bizottság de- cemoer l-i uiese. 'iovaobié- pes. A mozgalom maga — régóta tudjUK — egy ember- íormaió teveicenyseg tartalmi kerete, 8—10—1», oiykor még toob dolgozo önkéntes társulása, megbatározott, írásban rögzített -cél elérésére. Röviden szólva ez a cél: szocialista módon élni és dolgozni. A munka és a cselekvés nyelvére lefordítva a „szocialista módon élni és dolgozni” elhatározás kiemelkedést, mondjuk így: felemelkedést jelent.

Az egyes ember a követelményeknek megfelelően növeli politikai, szakmai műveltségét elsősorban azért, hogy a kellő tudás birtokában alkotó módon példát mutatva vegyen részt a termelésben, a tudat- formálásban, továbbá, hogy tulajdonosi felelősséggel

egyenrangú partnerként legyen segítőtársa, vagy éppen bírálója a helyi politikai és^ gazdasági vezetésnek. Tolna megyében a mozgalom egy évtizedes múltra tekint visz- sza. Legelőször a hatvanas évek elején hallottunk róla Dalmandon.

Sok erénye mellett szinte pluszként éppen ez a mozgalom képes az embereket egymáshoz közelebb hozni, az igazi jó tulajdonságok és értékek felszínre hozásával a hamis értékek elutasításával, elítélésével. Az értelmes, a válogató szigor jut kifejezésre abban is, hogy napjainkban a szocialista brigádok többségében bizonyos ideig tartó tag- je1 olts ég után lehet bejuipi. Szinte azt mondanánk: próbát kell tenni. Bejutás után viszont ebben a közösségben megmaradni kizárólag akkor lehet, ha a munka, a tanulás, a helytállás nem szalmaláng csupán, hanem tartós és szilárd elhatározás.

A szocializmus emberépítés. Ä szocialista brigád éppen szigorúságával, emberformáló műhelynek tekinthető. A Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi. kerületének szállítóbrigádja is hitelesen bizonyítja ezt, hiszen olyan dolgozókban alakította ki a jó, a szép befogadására a készséget, akik néhány évvel ezelőtt még leginkább a munka temetésére Jártak.

Az üzemekben g vezetés hagy becsben tártig a szocialista brigádokat. Érthető, hiszen ezek mindegyike noliti- kai és gazdasági eró. első számú segítőtárs abban, amit lenn!, végezni kell., Ilyenformán nem véletlen, hogy a Központi Bizottság énnen azon az ülésén foglalkozott a szocialista munkaversenv. a mozgalom helyzetének értékelésével, amely ülés á jövő évi népgazdasági tervet, az üzem és a munkaszervezés korszerűsítését tárgyalta.

Joggal mondhatjuk: ahol magas szinten kibontakozott a mozgalom, ott a párttitkárnak, az igazgatónak helyettese a szocialista brigádtagok mindegyike. Két hete vasárnap az alsótengelici gazdaság egyik traktorosa motorra ült, határszemlét, önmeót tartott. Megnézte a vetések állapotát.. Nem egyedi eset az ilyen: Á> felelősség megnyilvánulásának számos epizódját örökítik meg a brigádnaplók, de legtöbbször szerénységtől, vagy éppen „a dolog természetes” alapon meg sem örökítik.

Ä Központi Bizottság a szocialista munkaverseny aspektusából elismeréssel szól a dolgozó emberek tömegeinek eddigi erőfeszítéseiről, lendületéről. „A szocialista munkaverseny eddig is jelentős mértékben járult hozzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élen jár az öntudatos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munkaversenybe' a műszaki értelmiségiek, a mezőga/zdasági állami üzemek, a; közlekedés., a kereskedelem dolgozói és a szövetkezetek tagjai is”.

A Központi Bizottság üléséről kiadott köziemén vt olvasva a továbbiakban pártunk hangsúlyozva; a munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom legyen, s határozott utalást találunk arra nézve is, hogy a megtisztelő „szocialista brigád” cím elnyerésének felfétéieílTá jövSbék SZt.Z gorítani kell.

Indokolt, időszerű ez a szigorúság? .Teljes bizonyossággal mondhatjuk,' hogy igen. Adamik Zoltán, a MÉZŐGÉP Vállalat kommunista mérnöke, a kísérleti műhely vezetője ezzel kapcsolatban a következőket mondta; „Szerintem főleg a feltételeket célszerű finomítani. de méginkább azon kell fáradozni, hogy az értékelés ne leaven következetlen és elnéző. Nálunk nemrég dől goztuk ki a szocialista brigád cím elnyerésének úi. hozzáte- hetem, áttekinthetőbb, világom sabb és szigorúbb feltételeit. Most ügy érezzük, hogy valóban helvesen cselekedtünk.

Más Tolna megyei tapasztalatok is jelzik, hogy a mozgalom „ellaposodását” megelőzendő, nagyobb odafigyeléssel kell törődni a tartalommal. Éopen azért, mert az eddig kivívott rang és tekintélv kötelez, másrészről helyenként, elsősorban a termelőszövetkezetekben szívesen tesznek engedményt mennyiségi megFeldolgozták az ostffyasszonyfai fogolytábor történetét

Laky Rezső celldömölki népművelési felügyelő — szemtanúk elbeszélései és írásos dokumentáció alapján — feldolgozta az ostffyasszonyfai fogolytábor és temető történetét, amely most jelent meg a Vas megyei népművelési tanácsadó kiadványaként. A szerző többek között ismerteti, hogy az ostffyasszonyfai tábor szőgyéni Marich Ferencné grófnő,

Népújság

1971. december 9.

aranykulcsós királyi kamarás birtokán, a Földvár dűlőben épült 1915-bén, több mint 251 katasztrális hqldon, nyolcmillió koronás költséggel. A táborhoz tartozott még —* az élelmezési anyagok megtermelésére — 526 katasztrális hold szántóterület. A táborban 1919. március 21-ig, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának napjáig — amely meghozta a szabadságot a hadifoglyoknak —, 160 400 ember tartózkodott, • illetve vonult át. Közülük sokan vesztették életüket; 10 813. magyar, olasz, román, orosz, szerb, litván hadi, fogoly nyugszik az Ostffyasz-. szonyfára vezető úttól 300 méterre lévő, hatezer négyszögöl területű fogolytemetőben.

gondolásokból. Olykor előfor dúl, hogy némelyik brigád csak papíron létezik. Szerepel a jelentésekben, holott a valóságban nem más, mint egy valójában kifogástalan munkabrigád. Csakhogy egy munkabrigád még nem szocialista brigád. Maga a mozgalom sem engedheti meg, hogy látszateredmények csorbítsák valóságos értékét A Központi Bizottság egyfelől szigorítást ajánl, másfelől még nagyobb társadalmi megbecsülést és belső önállóságot tart szükségesnek. Kimondja: „A Központi Bizottság szükségesnek tartia, hogy a munkaversenyben élen járó kollektívák és dolgozók eredményeikkel arányosan részesüljenek állami kitüntetésben, vállalati erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a nép- gazdasági és vállalati tervek te! iesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a munkaverseny értékelését, a kitüntetésekre. jutalmazásokra vonatkozó javaslatok megvitatását a versenyben részt vevő dolgozók bevonásával demokratikus keretek között kell lebonvoh'tani. s lehetővé kell tennü hoev a kollektívák az pinvert ■’"tóimat sniőt hatás^öT-fit-hon differenciáltan osszák fel”.

— Sz. P —

„A pártvezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ahol a párttagság értékeli a pártvezetőség, a pártszervezet éves tevékenységét.” — mondja ki a párt X. kongresszusán kiadott Szervezeti Szabályzat. Ennek szellemében kezdődött meg ország- és megyeszerte a beszámoló taggyűlések megtartásának előkészítése. Napjainkban a pártvezetőségek tanácskoznak, megvitatják, hogy milyen beszámolóval lépjenek a tagság elé, s megkezdődött a taggyűlések sora is.

Az évenkénti beszámoló taggyűlések célja, hogy elősegítsék a politikai célkitűzések következetes végrehajtását, a párton belüli demokrácia szélesítését, a pártellenőrzés erősítését, az alapszervezeti munka fejlesztését. Akkor érik el céljukat, ha újabb lendületet adnak a X. kongresszus határozatainak végrehajtásához, a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítéséhez. Mindehhez pedig az szükséges, hogy már a vezetőség beszámolója, s dz azt követő vita is, a párthatározatok végrehajtásának helyi tapasztalatait, problémáit, eredményeit elemezze. A beszámolók akkor érik el a kívánt Hatást, akkor válthatnak ki vitát, akkor vonhatják maguk után a párttagok aktivitását, ha gondos politikai mérlegelés után, tárgyilagosan, önkritikusan és kritikusan foglalkoznak magának a vezetőségnek, és a párttagságnak a munkájával is.

A nagyobb létszámú pártszervezetekben az alapszervezeti beszámolókat előzzék meg pártcsoport-megbeszélések. Ezeken értékeljék a párttagok munkáját, magatartását, a pártmegbízatások teljesítését. Ezeknek a beszélgetéseknek a tapasztalatai hasznosíthatók az év végi vezetőségi beszámolók összeállításánál. A kisebb létszámú alapszervezetekben a vezetőség beszámolója értékelje a pártmegbízatások végrehajtását.

Az évenkénti beszámoló taggyűlések nagyobb lehetőséget teremtenek a párttagság számára, hogy közvetlenül részt vegyen alapszervezetének életében, irányításában, a pártvezetőség munkájának értékelésében. A decemberben, s zömében januárban megtartandó beszámoló taggyűlés minderre csak lehetőség. A tagság aktivitásán múlik, mennyiben válik valósággá. Őszinte, nyílt, elvtársi és segítőkész hozzászólásokra, véleménynyilvánításra van szükség. Ez nemcsak joga, de kötelessége is minden párttagnak.

Az a fórum, amelyen a vezetőség és a tagság így közösen értékeli az elmúlt év munkáját, a gondos, alapos elemzés után jelölje meg az 1972-es év legfontosabb feladatait, amelynek végrehajtásáért az alapszervezetnek dolgoznia kell.

Tanáeakoxtak megyénk népfrontvexetői

A népfrontmozgalom fontos politikai bázis

Tegnap fejeződött be megyénk . községi és városi nép- fron.tvezetoin.ek háromnapos tanácskozása, amit Szekszár- don a Babits Mihály művelődési központ kamaratermében rendeztek- A programon 150 népfrontaktíva vett részt, akik az előadások, és a délutáni órákba nyúló viták után közös programokon vettek részt.

A háromnapos munkaprogram tulajdonképpen az 1968 áprilisában megtartott IV. (kongresszus óta eltelt idő munkájának elemzése és a népfront V. kongresszusára való készülés jegyében zajlott le. Ezért tudósításunkat is a második nap egyik előadásának ismertetésével kezdjük, melyet Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára tartott Beszédének első részében az 1972 tavaszán megtartandó — hazánk politikai életében nagy jelentőségű — Hazafias Népfront-mozgalom V. kongresszusának előkészületeiről szólott. Beszélt a népfront- bizottságok közéleti tevékenységéről, -a szocialista demokrácia további kiszélesítésének szükségességéről. Elmondta „ha végigtekintünk a megyei népfrontmozgalom területein, azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt négy esztendő alatt fejlődtek, tekintélyük nőtt. fontos politikai bázisok lettek”. 1968-ban a bizottságok újraválasztásakor 4359 népfrontbizottsági tagot választott a megye lakossága, de sajnos ez a szám ma már húsz százalékkal kevesebb. aminek az oka, elsősoriban a. tagok lakhelyváltoztatása, illetve kiöregedése- A csökkenést kisebb számban ugyan, de előidézte a közömbösség és a szándékos kimaradás is. Viszont ; ez ' utóbbi csökkenés egyben minőségi javulást is eredményezett a mozgalomban.

Megyénk népfronttitkára a továbbiakban a bizottságok és elnökségek munkáját elemezte, s hangsúlyozta, hogy mindkét testületi . értekezleten rendszeresen foglalkoztak alkotmány- jogi feladatokkal, a tanács és a népfront kapcsolatával, községfejlesztési kérdésekkel, művelődéspolitikai problémákkal, a béke és barátsági munkával, á nők és az ifjúság problémájával, gazdasági és társadalmi életünk sok más egyéb felvetéseivel. Megállapította, hogy a népfrontbizottságok munkája tartalmában és minőségében javult. Ezt követően a megyei, illetve járási, majd a városi és a községi népfrontbizottságok, illetve azok vezetőinek — akik közül legtöbben társadalmi munkások — munkájáról beszélt.

Végezetül a Hazafias Népfront mellett működő nőbizottságok feladatairól Csajbók Kálmán kiemelte, hogy a gyakorlatban még nem sikerült mindenütt kialakítani és a felelősséget felébreszteni a népfromtbizottságokban, mégpedig olyan értelemben, hogy a községi nópfrontbizottságok mellett működő nőbizottságok munkájáért ,ők a felelősek.

Nyéki József a Hazafias Népfront országos titkárságának főmunkaitársa a népfrontbizottságok nemzetközi agitá- ciós tevékenységéről tartott előadást. Részletesen szólott az agitáció céljáról, feladatairól, módszeréről, s hangsúlyozta, hogy ez a munka a Hazafias Népfront fő területét jelenti. Részletesen beszélt a 'barátsági és a szolidaritási munkáról, Európa biztonságáról és az ezzel kapcsolatos munkamódszerekről.

Szűcs Györgyné, a megyei népf rontbi zo ttság munkatársa a _ lakóterületi nőbizottságok előtt álló feladatokról tartott előadást. Tóth József a megyei pártbizottság osztályvezetője „A párt ifjúságpolitikája és az ifjúsági törvény” címmel adott tájékoztatót- Beszélt a Központi Bizottság 1970. február 18—

19-i állásfoglalása és az ifjúsági törvény összefüggéséről, majd kifejtette, hogy mit tehetnek a Hazafias Népfront szervei, vezetői az ifjúságpolitikai kérdések megvalósításában a törvény végrehajtásában. Ismertette a megyei pártbizottságnak az előzőekkel kapcsolatban hozott határozatát: a Hazafias Népfrontban az eddigieknél sokkál több arra érdemes fiatal munkájára van szükség; a népfronitbizottságok által szervezett programok, akciók előkészítésébe. és lebonyolításába: is nagyobb

számban kell bevonni a fiatalokat, s igen hasznosak a KISZ-bizottságokkal közösen

szervezett, a fiatalokat foglak kozfcató akciók. A Hazafias Népfrontnak megkülöníbözte. tett segítséget kell nyújtani a fiatal tanácstagok munkájához^ s a KISZ-en kívüli fiatalokai is vonják be munkájukba, neveljék őket a szocializmus akt- lüv építőivé.

— Segítsék az ifjúsági törvény minél szélesebb körű megismertetését, s a törvényben foglaltak mielőbbi megvalósulását — fejezte bs előadását Tóth József.

Tegnap K. Papp József, aá MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, ország- gyűlési képviselő előadását hallgatták meg Tolna megye népf ront vezetői. K. Papp József miután rövid tájékoztatót adott a nemzetközi helyzetről. igen mélyrehatóan elemezte belpolitikánkat. A beszámolóban központi helyei kapott hazánk gazdaságpolitikájának több fontos kérdései Szólott a X- pártkongresszusról, mely az elkövetkezendő idő legfontosabb feladatát a negyedik ötéves terv teljesítésében határozta meg. ismertette a központi fejlesztési programok feladatait, beszélt iparunk és mezőgazdaságunk helyzetéről, a munkaerő-vándorlásról — mely 1971-ben 19 százalékkal csökkent — a népjólétről, az életszínvonal emeléséről, a bér- és kereseti arányok további rendezéséről, a munka szerinti elosztás feltétlen szükségességéről, a lakás- építési programról és hangsúlyozta:

— A párt és a kormány szisztematikus intézkedésekkel tesz _ eleget népgazdaságunk terveinek megvalósítására, melyhez hazánk és szűkebb hazánk, Tolna megye minden lakosa hozzájárulhat, elsősorban azzal, hogy törekszik a kongresszusi határozat végrehajtására.

K. Papp József előadását élénk vita, »számos hozzászólás és kérdés követte.

A községi népfrontvezetők háromnapos tanácskozásának utolsó napirendjeként dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára szólott a népfrontbizottságok és a tanácsok kapcsolat tárói» — vhm —