Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

f i Bulgáriai mozaik RÉZ-TELÉR ÉS GYÓGYFORRÁS A Szredna-Gora hegységben eredményesek voltak a kalko- pirit-kutatások. A fúrások so­rán többek között gazdag réz- telérre bukkantak. A bányászás a 7. ötéves tervidőszak elején indul meg A körülmények folytán az ol­csó külfejtéssel lehet az érc­hez hozzájutni. A bánya mel­lett ércmosótelepet rendeznek be. A rézlelőhely közelében 56 fokos vizű hévforrásra is buk­kantak, amelynek gyógyhatá- sa különösen reumatikus meg­betegedéseknél jelentkezik. A víz alig 34 méter mélységből tör fel, úgy hogy i®en gaz­daságosan lehet a fürdőt ki­építeni. MANGÁNÉRC-TELEP Dobrudzsában, Észak-Buí- gáriában, 300 méter mélység­ben húzódó mangánérc-lelő­helyre bukkantak, amelynek készletei becslések szerint több millió tonnára rúgnak. Ez annál is jelentősebb, mivel a mangán köztudomásúlag világszerte nagy ritkaság. A bányát a többi KGST-or- szággal karöltve tárják fel és építik ki. A lelőhely különö­sen alkalmas arra, hogy köré­je kohókat telepítsenek. MAGNÉZIUMOXID A TENGERVÍZBŐL Bulgáriában sok új tech­nológiát sikerült kidolgozni, amelyek segítségével különbö. ző sókat nyernek a tengervíz­ből. A Csalkantyev mérnök által vezetett kollektíva leg­utóbb például olyan eljárást dolgozott ki, melynek segítsé­gével kivonják a tengervíz magnéziumszulfát-tartalmát. Egy másik csoport másfaj­ta magnéziumalapú vegyüle- tet nyer a tengervízből, ame­lyik a cellulózé-, a papír- és kaucsukipar fontos nyersanya­ga. Ezeknek a sóknak a fel- használása közel 1 800 000 leva többlet-termelési értéket je­lent a bolgár népgazdaságnak. A legnagyobb eredmény, hogy sikerült magnéziumoxi- dot nyerni a tengervízből, amelvet tűzálló anyagok ké­szítésénél használnak fel. Az erre vonatkozó kísérletek azt mutatták, hogy a tengeri mag- néziumoxiddal készült tűz­álló anyagok minőségileg min­den eddigi hasonlót felülmúl­nak. A szabadalom iránt már­is érdeklődik a Szovjetunió, Japán és sok más ország. 19. Középen ott állt Bártik elv- társ, elegáns, világos szürke ruhában, kihajtott nyakú, fe­hér ingben, kezében a papír, az ünnepi mondókával, előtte három mikrofon. És ki virí­tott mellette színes népvise­letben, piros csizmáoskában, virágos ingvállban? Gitta, a manöken. Ezüsttálcát tartott kecsesen a kezében, rajta pa­rányi cipó, csipetnyi só. Bár ekkor már köztudott volt, hogy az űrhajó a fejük fölé emelke­dik majd, semmiképp sem le­hetséges, hogy Hax-nak át­nyújthassák ezt a jelképes ajándékot, azért Gitta nagyon jól mutatott Bártik elvtárs mellett. Tőlük jobbra, egy hosszú asztal mögött ült a profesz- szor úr, egy külpolitikai és egy sportkommentátor, a si­keres színpadi szerző, és még sokan mások, akik majd egy­szerre fognak beszélni a leg­különfélébb fontos témákról, hadd okuljon a világminden­ség. Mögöttük a villám-jele­netek szereplői, szavaló mű­vészek és pantominesek sora­koztak feL A baloldali terepszakasz a dalnak és a táncnak van fenn­tartva. Sebtében ácsolt kisebb- nagyobb pódiumok, rajtuk torzonborz zenészfiúk, hong­kongi pizsamától a líbiai bur­wwwwwwwwwwww nuszig a legváltozatosabb öl­tözékekben, mini-midi-maxi szoknyás, forrónadrágos és nagyestélyis énekesnők, szmo- kingos és apacsruhás éneke­sek, színpompás látvány. Hát még majd, amikor egyszerre kezdenek dalolni beatet dzsesszt, magyar népdalt, ci­gányéneket, Mozartot! A pó­diumok között lesz szalon­tánc, csárdás, csürdöngölő és sél*. ...a L nToCATO i KOfiMZ-HEGYfM Tizenegy óra ötvenhat perc. Csikorgó-surlódó zaj, nem erős, de a platón olyan nagy a csend, hogy messze elhallik. Az űrhajó három lába ru­gózik néhányat, fellöki a göm­böt a levegőbe, vagy három emeletnyi magasságba. Ott le­beg. Most már szorgalmasan dol­goznak a lenti felvevőkame­rák, az izgalomtól elfúló han­gon közvetítenek a riporterek. A gömb aljából előbb egy fényes rúd nyúlik ki. majd a rúd oldalából küllősizerűen egy sor hosszú, vékony pál­cika. Vízipálma, koronával le­felé. Az űrhajó fala halvány iz­zásba kezd, majd1 fokozódik a sugárzás, sárgás-piros szín­ben ég az egész gömb. — Most! — kiáltja a kézi hangerősítőbe Gaál . Feri, s már beszélnek az előadók, szavalnak a szavalok, felcsen­dülnek az első zenei taktusok, a táncosok is ropják már. Megejtő egyveleg. Az űrhajó adó-vevő anten­nájának közepén lévő apró, szinte észrevehetetlen homo­rú tükör lassan elfordul, meg­dől, sugárba fogja a kőkupa­cot a telek túlsó szögletében. Minthogy ez a tereprész nem esik bele a földi televíziós és filmkamerák látómezejébe, a felvételre kijelölt négyzetbe, itt alig néhány ember tartóz­kodik. A falusi öregasszonyok fe­kete ünneplőjében és méltó­ságteljesen özvegy Pauk An« talné áll a halom tetején. Mellette a lánya, Erzsiké, mi­ni-szoknyában, könnyű, virá­gos blúzban. Az izgalomtól ki­pirult arccal nézegeti a len­tebb álló, ágáló, éneklő, tán­coló sok híres személyt. Köz­ben lassú, ősi ütemben mozog jobbra-balra a felsőteste, a picit ringatja a karjában, fel ne sírjon, meg ne zavarja a világ produkcióját. Lábánál a fiatal bakkecske. Samu szem­léli figyelmesen a környékét,' mi kárt tehet majd éjszaka^ amikorra elkotródik ez a sok felesleges kétlábú, csend lesz' sötét lesz és beköszönt a bosz- szú órája. Kissé oldalt szeplős képű ka­masz, ifjabb Safranek Mátyás ül egy lapos szikladarabon, kezében „A tűz csiholói” című versgyűjtemény, szemébe ló­gó haja eltakarja homlokán a tapadó korongot. Mozgó száj­jal, de hangtalanul olvassa st költeményt: * Kezdetben teremté isten ' |f, a mennyet h® és a földet, ezután, mikor eljött ,V az ideje, bolygókat rakott az égre és megpihent a hetedik napon’ Milliárd évek óta az ember,’ ; kit saját képére és hasonlatosságára teremtett, percnyi pihenés nélkül, a maga felszabadult értelmével, félelmet nem ismerve, egy októberi éj derült egére más bolygókat rakott, hasonlatosakat azokhoz, melyek forogtak a világ teremtésétől fogva. Amen. Ez a kép röppent fel a Föld­ről, ezek a gondolatok száll­tak a magasba, hogy első hír­adásként mutassanak, jelez­zenek valamit a Kozmosznak, a Naptól számított harmadik bolygóról. És aztán visszahúzódott a gömb belsejébe az adó-vevö- szerkezet, az űrhajó megló­dult, szempillantás alatt el­tűnt a bárányfelhők mögött. VÉGE. ‘Salvatore Quasimodo köl­teményét Képes Géza fordí­totta magyarra. Mit mond a tudós Az ember alvás, és álombéli magatartásának lélektani vizs­gálatát tűzte céljául egy kis tudóscsoport a saarbrückeni saarvidéki egyetem lélektani intézetében. A saarbrückeni csoport megvizsgálja: a kör­nyezet befolyásai milyen ha­tással vannak az alvás és az álom intenzitására, milyen más tényezők befolyásolják az éjszakai nyugalom minőségét, s az alvónak felébredésekor milyen képzetei vannak erről. Kísérleti alanyokként többnyi­re diákok állnak rendelkezés­re. Az alváslaboratórium ké­nyelmes ágyakkal és elektroni­kus mérő. és regisztráló ké­szülékekkel rendelkezik az al­vás, áz agyi áramok, a szem­mozgás és az izomintenzitás különböző formáinak és szaka­szainak rögzítésére. A teszt­személyek az alvókabinban még optikai és akusztikai je­lekkel is szembekerülnek, s ezáltal a kutatók felvilágosí­tást remélnek kapni az alvási zavarok fajtájáról, terjedelmé­ről és okairól. Hogy a kutatá­si terv milyen széles körű, ki­tűnik abból is, hogy éjszakai műszakonként a tudósoknak annyi adatot és eredményt kell kiértékelniük, hogy ezek fél kilométer hosszú papírcsí­kot töltenek meg. (MTI). Népújság 4 1971. december 9. Mi zavarja álmunkat?

Next

/
Thumbnails
Contents