Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

Kedvezi helyzet az ipari, problémák egyes mezőgazdasági beruházásoknál Interjú Hanoi Józseffel, a szekszárdi járási pártbizottság titkárával A Parlamentben októberben megtartott gazdasági aktíva- értekezleten sok szó esett a beruházásokról. Fock jenő, a kormány elnöke hangsúlyozot­tan szólt a beruházási fegye­lem szigorú betartásának fon­tosságáról. Beszélt arról, hogy csak a műszakilag és pénz­ügyileg egyaránt megalapozott beruházások kivitelezése kezd­hető meg, s felhívta a figyel­met a folyamatban lévő be­ruházások időarányos teljesí­tésére. — Milyen helyzet alakult ki a szekszárdi járásban? Ho­gyan állnak a beruházások? — Ipari és mezőgazdasági beruházásaink vannak — mondja Hanoi József, az MSZMP Szekszárdi Járási Bi­zottságának titkára. — Az ipa­ri beruházásoknál kedvezőbb a helyzet, a mezőgazdaságiak­nál problémákkal is találko­zunk. — Melyek a nagyobb ipari beruházásaik, s milyen azok készültségi foka, milyen prob­lémákat kell megoldaniuk az építkezéseknél ? — Két ipari központi be­ruházásunk van. A bátaszéki Cserép- és Téglagyár, amely 340 milliós beruházás, s amely­nek átadási határideje 1973 második fele. Központi be­ruházásról van szó, de azért a járás vezetői figyelemmel kí­sérjük az építkezés menetét, s hatáskörünkön belül a lehe­tő támogatást megadjuk. A múlt hónap végén kooperációs tanácskozást tartottunk a ki­vitelezővel és a beruházóval; Ekkor született az értékelés, hogy a cserépgyári építkezés időarányosan teljesítve van. Tudomásunk szerint, mivel ehhez az építkezéshez jelen­tős népgazdasági érdek fűző­dik 1972 januárjától körül­belül megháromszorozódik az ott dolgozó építő- és szerelő- munkások száma. Ez okoz Majd gondokat is. Az egyik ilyen gond, hogy nem volt megfelelő hely az építőanya­gok tárolására és fogadására. A bátaszéki vezetők ígéretet tettek, hogy állami területből biztosítanak helyet az anyag­tároláshoz. A megnövekedett munkáslétszám étkeztetése kö­rül is gondok lehetnének, de a MÁV és az áfész segítségé­vel az üzemi étkeztetést is sikerült megnyugtatóan biz­tosítani. Ezén a kooperációs értekezleten került szóba, hogy az üzem működtetésé­hez kvalifikált szakemberekre lesz szükség, s letelepítésükhöz további házhelyek kellenek. A községi tanács ennek biz­tosítását is vállalta. — A másik nagyobb beru­házásunk a végső határidőhöz közeledik. A Pamuttextilmű­vek tolnai gyárának rekonst­rukciójáról van szó. A 130 milliós beruházás, az 1970-es árvíz okozta károk helyre- állítása miatt húzódott el 1971. december 31-ig. Ez a végső határidő. A módosított tervet ismereteink szerint tartja a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Az üzem át­telepítése folyamatosan történt és történik, s ez nagyfokú üzemszervezési feladatokat rótt a vezetőgárdára, hogy a gyár­egység termelési tervét, ilyen körülmények között is teljesí­teni tudja. Tapasztalataink szerint ez sikerült, a gazda­sági vezetés., a párt- és a KISZ-szervezet, az üzem dol­gozóinak közös erőfeszítésével. — Milyen összegű beruhá­zást terveztek a mezőgazda­ságban? — Az áthúzódó beruházá­sokkal együtt 270 millió fo­rintnyit. Ebben az évben 113 milliónak kell megvalósul­nia. Úgy tűnik, ez 6 millióval növekszik az árváltozások mi­att. — Melyek a jelentősebb be­ruházások? — A szakosított szarvas­marhatelepek közül — össze­sen 1306 férőhellyel — a há­tai November 7., a bogyiszlói Dunagyöngye és a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet be­ruházása. A sertésprogram ke­retében pedig az őcsényi Kos­suth, a tengelici Petőfi és a várdombi Egyetértés Termelő- szövetkezet építkezése. — Milyen a beruházások készültségi fóka? — Ha az össaberuházási előirányzatot nézzük, megfe­lelő. A készenléti állapot no­vember 30-án 70,6 százalékos volt. Ha azonban az 1971. év­re előirányzott teljesítést nézzük, némi lemaradás ta­pasztalható; 61.9 százalékos. Ebből következik, hogy lema­radással kell számolnunk. — Megalapozottnak tartja a megkezdett beruházásokat? — A gaizdasági döntések Megalapozottságát értékelve, azt a következtetést, kell le­vonni, hogy a szekszárdi já­rásban is található olyan ter­melőszövetkezet, ahol nem számoltak kellő körültekintés­sel anyagi lehetőségeikkel. Ilyen jellegű probléma van például az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezetnél, ahol a pénzügyi fedezet hiánya mi­att ez év közepén abba kellett hagyni a sertéstelep építését-' Hásönló, jellegű, problémádéra zékelhetők» a tengelici, ’’Petőfi és a bogyiszlói.-Dunagyöngye Termelőszövetkezetnél' is. — Ezek és az ilyen jellegű problémák különösen érzé­kelhetővé teszik a gazdasági aktíván elhangzottakat; a gazdasági vezetőknek, de a járási szerveknek és vezető­iknek is nagyobb figyelmet kell tanúsítani a beruházási politika következetesebb meg­valósítására. Itt nemcsak anyagi kérdésekről van szó. Szemléletbeli problémákkal is találkozunk. Az erők nem megfelelő megítélése, egyes területeken túlvállalás ta­pasztalható, amelyekhez a termelőszövetkezeteknél hoz­zájárul a kivitelezői kapaci­tás szűk keresztmetszete és a tez-éoítőbri gádok hiányos technikai felszereltsége. — Egészében a gazdálko­dást, a beruházást pozitívan ítéljük meg, ugyanolyan nagy fontosságot tulajdonítunk az 1972-es év körültekintő meg­alapozásának, beindításának. Többet várunk a gazdaság­vezetőktől, az üzemek dol­gozóitól. Nagyobb figyelmet és erőfeszítéseket kell fordítani a helyi lehetőségek és tarta­lékok feltárására, a dolgozók véleményeinek, javaslatainak érvényre juttatására; az üzemi demokrácia fejlesztésére, a szervezettebb munkára, a szo­cialista munkaverseny kibon­takoztatására, a dolgozók er­kölcsi-. anvaffi megbecsülésé­re. Megítélésünk szerint a szekszárdi tárásban megvan minden feltétel»» és lehetősbe annak, ho»*v a X. kongresszus határozatait, .amesvpdik öt­éves terv VéÜntuiz^seit. a szek­szárdi járásban, köveik»»-»üté­sén és - eredményesen : végre­hajtsuk. Forradalmi és munkásmozgalmi dalok IF. megyei fesztiválja A KISZ Tolna megyei Bizottsá­ga, a megyei tanács vb műve­lődésügyi osztálya, a MÉSZÖV és a KISZOV rendezésében a Babits Mihály művelődési központban szombaton este került sor a for­radalmi és munkásmozgalmi da­lok IV. megyei fesztiváljára. Az ünnepi rendezvényt a KISZ Vili. kongresszusa tiszteletére tartot­ták. A fesztiválon a megye leg­jobb ifjúsági és felnőttkórusai adtak egymásnak találkozót és vetélkedtek a vándorserlegért. Kaczián János, a KISZ mb. tit­kára bevezetőjében méltatta a találkozó jelentőségét: „Hisszük és valliuk, hogy mindenki számá­ra szóló mondanivalója van azok­nak a jelentős történelmi ese­ményekhez és mindennapi éle­tükhöz kapcsolódó daloknak, amelyeket ápolni célunk és fel­adatunk. Szép megérteni és értőn énekelni hazaszeretetről, barát­ságról, békéről és szabadságról, forradalomról és korunk nagy vi- láqélményéről a szocializmusról. Lehet-e szebb feladata kórusa­inknak, mint hitet és erőt adni ezekhez a célokhoz.” Az ifjúsági kórusok közül el­sőnek a tamási gimnázium ének­kara lépett a dobogóra Kovács János vezetésével. A nem régóta működő fiatal együttes főleq széo szopránjával, hajlékony dinami­kájával vonta magára a figyel­met. A jövő kórustalálkozók ko­moly ígéretét látjuk bennük. Az iregszemcsei kamarakórus Bőgős Gyula vezetésével ezúttal kevésbé egyenletes színvonalon álló műsort mutatott be. Feltűnt a fiúk tiszta intonációja. Kitűnő képességeiket a Gervaise-Rossa: Tóncdal című művel bizonyítot­ták.; A szekszárdi Garay Gimnázium leánykara Gerse József vezényle­tével jól összeállított műsort mu­Együttműködés a Tolna megyei Tanács VB és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem közt A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem együttműködik a jö­vőben Tolna megye mezőgaz­dasági szakember-ellátottsága, nak és a szakemberek képzett­ségi színvonalának növelésé­ben. A mezőgazdaságban tapasz­talható ugrásszerű fejlődés, a korszerűen gépesített növény­termesztés és állattenyésztés megköveteli a magas szakkép­zettségű, tudományos ismere­tekkel. rendelkező, irányító szakembereket. A mezőgazda­ságba áramló „szellemi tőke” kedvezően visszahat a terme­lésre, amely a növekvő ter­méseredményekben, a mező- gazdasági dolgozók életkörül­ményeinek, életszínvonalának javulásában is kamatozik. Kü­lönösen a megye termelőszö­vetkezeteinek lenne nagy szük­ségük a magasabban kvalifi­kált szakemberekre. Mindezt felismerve, a Tolna megyei Tanács VB együttmű­ködésre lép a keszthelyi egye­temmel. A közös megállapo­dás szerint, az idei tapasztala­tok figyelembevételével, a me­gyei tanács vb és az egyetem felvételi előkészítő tanfolya­mok tart majd az agrár-felső­oktatásban tovább tanulni kívá­nó fiatalok részére. A felkészü­léshez az illetékes tanszékek tanárai is segítséget nyújta­nak. Az egyetem felvételi bi­zottságában helyet ikiap Tolna megye képviselője, s a közép­iskolák igazgatóit tájékoztat­ják majd az egyetemi oktatás­ról, annak lehetőségeiről. Az egyetem vállalja a megye me­zőgazdasági szakembereinek az évi rendszeres továbbképzését is a megyei tanács közreműkö­désével, és jól képzett elő­adókról gondoskodik a szak­mai rendezvényekre. Elhatározták azt is, hogy if­júsági klubot rendeznek be a keszthelyi egyetemen tanuló Tolna megyei diákoknak. A klubban minden évben olyan külön szakmai és kulturális programot állítanak össze, amely az egyetemen tanuló diákokat jobban megismerteti megyéjük mezőgazdaságával és kulturális életével, s ezzel is ráirányítják figyelmüket otta­ni elhelyezkedésük jövőbeli le­hetőségeire. Az egyetemi klub programjá­ban előadás szerepel a fiatal szakemberek részére biztosított állami kedvezményekről, to­vábbá Tolna megye kulturális életének fejlődéséről, jövőbeli lehetőségeiről, a fiatal falusi értelmiség kultúrpolitikai kér­déseiről; a mezőgazdasági tsz- ek munkaerőhelyzetéről, s azon belül az ifjúság helyzetéről. Az egyetemisták szakmai és kul­turális programon vehetnek részt a Tolna megyei gazdász- napon; Tolna megyei szakosí­tott szarvasmarha- és sertés­telepeket tanulmányoznak; húsfeldolgozót és szőlőrekonst­rukciót tekintenek meg a szek­szárdi borvidéken. Az egyetem a helyszíni ta­pasztalatcserékhez járműről (autóbuszról) gondoskodik, a megyei tanács vb pedig tízezer forintot ad a diákklub évi költ­ségeire. A megyei tanács pá­lyázatok meghirdetésével is elősegíti a keszthelyi egyete­men végző fiatal Tolna megyei szakemberek elhelyezkedését. (B. L.) tatott be. Kiegyensúlyozott, len­dületes, sokszínű előadás és tisz* ta intonáció jellemezte produk­cióikat. Sikerükhöz a kitűnő szó­listák is hozzájárultak. A felnőttkórusok műsorát a teveli művelődési otthon férfi­kara nyitotta meg Szauer János vezényletével. A jó hanganyagú, népies hangvételű együttes zon­gorakíséret nélkül is jó tartású produkciókat nyújtott. A szakályi „Kaposvölgye” nép­dalkórus az est különlegessége volt. Ragyogó tisztaság, szép szö­vegkiejtés párosult sajátos nép­dalstílusukkal. Kár, hogy karna­gyuk, Máthé Aladárné nélkül je­lentek meg a színpadon. A tamási művelődési központ vegyeskarában Király Lászlóné vezetésével kicsi, de lelkes gár­dát hallottunk. Jól összeváloga­tott műsoruk bővelkedett szép megoldásokban. A hőgyészi Vox Pads szövet­kezeti vegyeskar dr. Partos Já­nos vezetésével jelent meg. A jó adottságú, szép hanganyagú kó­rus, különösen Dobray: Néger spirituálé feldolgozásának szép, pasztellszínű előadásával tűnt ki, A bonyhádi Erkel Ferenc szö­vetkezeti vegyeskar Fetzer Ferenc karnaggyal az élükön sajátos, madrigál stílusú hangvételükkel keltett figyelmet. Bár férfikaruk nincs egy szinten a női szóla­mokkal, muzikális megoldásaik nagy tetszést keltettek. A szekszárdi pedagóguskórus nagy fejlődésről adott számot, Gerse József karnagyuk irányítá­sával. Átgondolt műsorválasztás, alapos felkészülés, kidolgozott, szépen megformált előadás ta­lálkozott produkcióikban Kovács József gyönyörű szólójával és Thész László kitűnő kíséretével. A műsor utolsó számaként a szekszárdi szövetkezeti madrigál­kórust hallottuk dr. Partos János vezényletével. A vándorserleget védő együttes ezúttal kissé bi­zonytalanabb formát mutatott. Most is elismerés illeti azonban a kiegyenlített hangzáskultúráju­kat csakúgy, mint a dinamikus, feszültséggel teljes és sohasem unalmas előadásukat. A műsor végén Lovas Henrik a megyei művelődésügyi osztály vezetője, a zsűri elnöke ismer­tette a zsűri döntését és átnyúj­totta a vóndorserleget az ifjúsági kategóriában a Garay Gimná­zium leánykarának, a felnőtt- kategóriában pedig a szekszár­di pedagóguskórusnak, illetve karnagyának, Gerse Józsefnek. A zsűri különdíját pedig a szakályi „Kaposvölgye” népdalkórusnak. Megköszönte a részt vevő kóru­soknak a nagyszerű, lelkes fel­készülést és ajándékokat, okleve­leket nyújtott át a kórusok kar­nagyainak. Balázs Árpád SZOT- és Erkel-díjas zeneszerző, a zsűri tagja megható szavakkal kö­szöntötte Kovács Jánost a tamási gimnázium kórusának vezetőjét és kérte, hogy tovább is segítse a megye kóruskultúráját. Húr. Könyvkereskedelmi reform A kiadók vállalják könyveikért a kockázatot — Javuló könyvtárellátás A könyv terjesztés új — ja­nuár 1-től korszerűsített for­mában működő — szervezeté­ben a kiadók és a könyvki­adással nem hivatásszerűen foglalkozó egyéb intézmények a könyveket bizományba adják át az újonnan megalakuló könyvértékesítő vállalatnak. A kiadványok tulajdonosa to­vábbra is a kiadó marad, az átadott készletekkel ő rendel­kezik. Ezeket a készleteket a vállalat egy évig díjtalanul, az egy év lejárta után pedig ön­költségi áron raktározza. Megjelentetett könyveikkel kapcsolatban valamennyi koc­kázat a kiadókat terheli. Amennyiben a kiskereskedelmi vállalatoktól beérkező úgyne­vezett fix rendeléseknél na­gyobb példányszámban kíván­ják egy-egy kiadványukat megjelentetni, erre a joguk megvan. A könyvértákesííő vállalat raktáron tartja a fix rendelést meghaladó készlete­ket és a kiskereskedelem mín- d?n további rendelését azokból elégíti ki. A kiskereskedelem­nek eladott könyvek fogyasz­tói ára után ötszázalékos bi­zományosi d'j illeti meg a készletező vállalatot. A ki­adókkal a vállalat havonta számol el. a készletekről pedig negyedévenként pontos tájé­koztatást ad nekik. Ez a szer­vezési és kapcsolati forma egy­szer, s mindenkorra véget vét azoknak a panaszoknak, hogy bizonyos könyvek kiadását, illetve példányszámának meg­állapítását a könyvterjesztás hiányosságai és egyoldalú ke­reskedelmi szemlélete kedve­zőtlenül befolyásolja. A könyvértékesítő vállalat kizárólagos feladata lesz a könyvtárak szervezett könyv­ellátása A könyvterjesztő vál­lalat feladatkörébe tartozik majd, hogy a kiskereskedel­met állandóan informálja az újdonságokról és így a könyv­tárak információját is hiány- talanabbul tudja ellátni, mint az eddigi rendszer. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents