Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

1 Fehér Lajos megérkezett Tanzániába Alelcszej Koszigin sajtóértekezlete Dániában : Dar Es Salaam (MTI) De- fcember 5-én este megérkezett Tanzániába Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, aki Bárd Miklós nagykövettel képviseli hazánkat az ország függetlenségének 10. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségeken. Egyidejűleg oda­érkezett a két ország közötti együttműködésről folytatandó tárgyalások céljából dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és Szöul (MTI). Pák Csöng Hí dél-koreai elnök hétfőn rend­kívüli állapotot hirdetett ki az országban. A köztársasági elnök azzal indokolta meg döntését, hogy úgymond „gyors változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben”. Pák Csöng Hi a Kínai Népköztársaság közel­múltban történt ENSZ-felvéte- lét, továbbá „az Észak-Korea felől fenyegető veszélyt” jelöl­élelmezésügyi miniszter első helyettese, Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyetteset és Ko­vács György, a VITUKI he­lyettes igazgatója. A kormányi küldöttség fogadására a Dar Es Salaam-i repülőtéren meg­jelent Rashidi M. Kawawa, a Tanzániai Egyesült' Köztársa­ság második elnökhelyettese és Wilbert Chagula energia­gazdálkodási miniszter. te meg legfőbb okként a rend­kívüli állapot bevezetésére. Aggódóan nyilatkozott azokról a kapcsolatokról, amelyek az utóbbi időben — Kína ENSZ- f elvétel ét követően — Peking és Tokió között kiálakultak, nem titkolta attól való félel­mét sem, hogy az Egyesült ÁL lamok esetleg csökkenti, vagy kivonja az ENSZ-lobogó alatt Dél-Koreában állomásozó csa­patait. Aalborg (MTD Koszi gin szovjet miniszterelnök hivata­los dániai látogatása vasárnap délelőtt sajtóértekezlettel és a közös közlemény kiadásával ért véget. Az aalborgi Hvide Hús Ho­tel nagytermében a szovjet kormányfő Krag dán minisz­terelnök és Andersen külügy­miniszter társaságában több mint egy órán át válaszolt a tudósítók kérdéseire. Koszigin bevezetőben meleg szavakkal emlékezett meg a szívélyes dániai fogadtatásról. A tudósítók kérdéseire Ko­szigin kifejtette, hogy a szov­jet kormány véleménye sze­rint jelenleg-már megérett a helyzet az európai biztonsági konferencia megtartására. Vé­leményéhez Krag is csatlako­zott. A szovjet miniszterelnök már a szombat esti díszvacso­rán, majd a dán tv-nek adott nyilatkozatában is kifej ezte I súlyos aggodalmát az indiai— pakisztáni válság éleződése ■ miatt. A sajtóértekezleten új- ! bői hangoztatta, hogy a prob­léma gyökere Pakisztánban van és ott kell a megoldást is keresni. A megoldás pedig csak politikai eszközökkel kép­zelhető el: a pakisztáni kor­mánynak helyre kell állítania a demokratikus jogokat a ke­leti országrészben és megegye­zésre kell jutniok Kelet- Pakisztán választott vezetőivel a kibontakozásról. A Szovjet­unió a vérontás azonnali be­szüntetése mellett száll síkra, de kétli, hogy bármilyen kül­ső nyomás alkalmazása elő­segíthetné a válság megoldá­sát. Vasárnap este a norvég kor. mány meghívására hivatalos látogatásra kíséretével Oslóba érkezett Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. A szovjet kormányfőt az oslói repülőtéren T. Bratteli norvég miniszterelnök és fe­lesége, valamint A. Cappelen külügyminiszter fogadta. Koszigin szovjet miniszteri elnök vasárnap este fehér asztalnál találkozott először hosszabban, és beszélgetett el a norvég kormány vezetőivel, akik röviddel Oslóba érkezése után díszvacsorát adtak tiszte­letére Akershus ősi várában. A banketten elhangzott po-i hárköszöntők korrekt és ked­vező alaphangú nyitányt adtak a hétfőn kezdődött tárgyalá­soknak, mivel mindkét kor­mányfő síkraszállt az európai enyhülés folyamatának erősí­téséért, a népek közötti jó­szomszédi kapcsolatokért és a tartós biztonság és együttmű­ködés megteremtéséért. Brat­teli és Koszigin kifejezte to­vábbá a két kormány készsé­gét a kétoldalú kapcsolatok bővítésére, a kölcsönös biza­lom és együttműködés elmé­lyítésére. Legújabb jelentések az indiai—pakisztáni háborúról Megkezdte munkáját a LE1P kongresszusa Rendkívüli állapot Dél-Koreában (Folytatás az 1. oldalról.) képviselője ezúttal is — épp­úgy mint előző éjjel az ame­rikai határozati javaslat esetében — együtt sza­vazott az USA-val, míg a BT két másik állandó tagja, Fran­ciaország és Nagy-Britannia, tartózkodott a szavazástól. Jakov Malik, a Szovjetunió képviselője, aki több alkalom­mal volt kénytelen határozot­tan rendreutasítani a tárgytól állandóan elkalandozó kínai képviselőt szovjetellenes rágal­mai miatt, végül megjegyezte: ez imperialistáknak és. a mili­taristáknak kitűnő szórakozást nyújt Huang Hua mutatványa. Az imperialistáknak immár nem kell fárasztaniok magu­kat szovjetellenes rágalmajc- kal — megbízható szóvivőre találtak a KNK képviselőjé­ben. Uj-delhi források szerint a kelet-pakisztáni felszabadí­tó' erők elvágtáka Daciába, Kelet-Pakisztán fővárosába vezető összes vasútvonalakat és közutakat. Ezzel egyidejű­leg az indiai csapatok a Kélét- Pakisztónnal szomszédos hatá­ron a front öt szakaszán nyo­mulnak előre. Az indiai had­sereg légitámadásait kiterjesz­tette a pakisztáni nagy váro­sok célpontjaira is. A pakisztáni hatóságok meg­kezdték a kormányszervek ki­telepítését Karachiból, Nyugat- Pakisztán fővárosából. Péntek óta mintegy 200 000 embert telepítettek ki e térségből. Indiai tengerészeti egysé­gek vasárnapra virradó éjjel több ízben támadták Karachi és Chittagong kikötőberende­zéseit. A pakisztáni haditen­gerészet karachi főhadiszállá­sán — az indiai szóvivő sze­rint — „pánik és teljes káosz uralkodik”. A pakisztáni rádió -- Pá­rizsban lehallgatott adása — szerint pakisztáni csapatok hétfőn reggel mintegy 150 ki­lométernyire behatoltak India területére, s állítólag elfog­lalták. Mandiala .. észak-indiai várost. A rádió hozzáfűzte még, hogy a pakisztáni had­sereg „hídfőt” létesített a vá­ros folyóján. Az indiai hadsereg vasárnap este a Kasmir déli részében lévő Chamb térségében le­zajlott heves páncéloscsata során megsemmisített ?3 pa­kisztáni tankot —, közölték hétfőn délután indiai forrás­ból. Az indiai légelhárító üte­gek ezenkívu1 lelőtték azok­nak a pakisztáni sugárhajtá­sú bombázóknak az egyikét, amelyek vasárnap éjjel több hullámban támadtak hét in­diai 'repülőteret. Az indiai rádió az indiai hadsereg kelet-pakisztáni győ­zelmes előrenyomulásáról ad hírt. A rádió szerint az indiai alakulatok hétfőn a kelet­pakisztáni Feni, Sylhet és Co- milla térségében nagy terüle­teket vontak ellenőrzésük alá. Ezzel szemben a pakisztáni rádió cáfolta az indiai, előre—' nyomulásról szóló híreket és azt állította, hogy a pakisztáni központi kormány csapatéi si­kereket értek el a nyugati szektorban, s ' hétfőn reggel lelőttek egy indiai repülőgépet. Napalmmal bombázta egy pakisztáni repülőgép India te­rületét — közölték új-delhi hivatalos forrásból. A támadó pakisztáni gép a J ammu folyótól ■ 45,. kilométer­rel keletre Kasmir indiai tér­ségére szórta le bombaterhét. A Hindusztán félszigeten ki­alakult eseményekkel kapcso­latban a TASZSZ nyilatkoza­tot adott ki. ; Közlemények érkeztek a Hindusztán félszigeten kiala­kult helyzet súlyos kiéleződé­séről. A pakisztáni légierő de­cember 3-án bombázta és tűz alá vette India északnyugati részének számos városát. Az indiai—pakisztáni határon fegyveres összetűzések zajla­nak le. Jól ismert tény, hogy a pakisztáni—indiai' viszonyban az utóbbi időben bekövetke­zett feszültség legfőbb oka az a helyzet, amely Kelet-Pa- kisztánban alakult lü a pa­kisztáni kormánynak a kelet­pakisztáni lakossággal szem­ben elkövetett cselekedetei következtében. Kelet-Pakisztánban az utób­bi években tömegmozgalom bontakozott ki az autonó­miáért, az elemi polgári jogo­kért és a szabadságért. A tör­vényhozói szervek 1970. de­cemberében történt megvá­lasztásakor a Müdzsibur Rahman vezette Awami Liga megkapta a kelet-pakisztáni lakosság egyhangú támogatá­sát. A. választások után tár­gyalások kezdődtek a pakisz­táni elnök és az Awami Liga. vezetői- között egy olyan jö­vendő állarhberendezésről, amely előirányozná Kelet -Pa­kisztán autonómiáját. A pakisztáni kormány azonban — amely szemmel láthatólag nem akart eljutni a meresvezésig — 1971. már­cius 25-én váratlanul megsza­kította a tárgyalásokat. Mudzsibur Rahmant és az Awami Liga más vezetőit bör­tönbe vetették. Azonnal meg­kezdődött a kegyetlen meg­torlás a lakosság ellen, ezre­ket gyükoltak meg, sok millió kelet-pakisztáni polgár, hogy mentse az életét, kénytelen volt a szomszédos Indiába me­nekülni A szovjet kormány elítélve a megtorlások és az üldözések politikáját, mint a politikai kérdések megoldásának mód­szerét, felhívta a pakisztáni kormány figyelmét a kelet­pakisztáni helyzet politikai rendezésének szükségességére. A szovjet kormány, amikor ilyen megfontolásokkal a pa­kisztáni kormányhoz fordult, a humanizmus elveitől vezé­relve cselekedett, szolgálatot kívánt tenni a pakisztáni nén- nek az ország előtt felvető­dött bonyolult problémák de­mokratikus úton való meg­oldásában. Minthogy a pakisztáni kor­mány nem foganatosított in­tézkedéseket a kelet-pakisztá­ni politikai rendezés érdeké­ben és tovább fokozta a hábo­rús előkészületeket india el­len, a szovjet vezetők Jahja Khan elnök tudomására hoz­ták. hogy Pakisztán India el­leni fegyveres támadása bár­milyen ürüggyel kövessék is azt el. a legerélyesebb elíté­lésre fog találni a Szovjet­unióban. A Szovjetunió nem marad­hat közömbös a végbemenő eseményekkel szemben, figye­lembe véve azt a körülményt is, hogy azok a Szovjetunió határainak közvetlen közelé­ben zajlanak le, következés­képpen érintik a Szovjetunió biztonságának érdekeit is. A Szovjetunió a Hindusztán- félszigetet fenyegető katonai veszély láttán — amellyel szemben nem maradhat kö­zömbös egyetlen békeszerető ország sem — állást foglal a vérontás haladéktalan meg­szüntetése mellett és amellett, hogy politikailag rendezzék Kelet-Pakisztánban a helyzetet, a kelet-pakisztáni nép törvé­nyes jogainak és érdekeinek tiszteletben tartása alapján. A szovjet kormány ugyan­akkor úgy véli, hogy minden ország kormányának tartóz­kodnia kell az olyan lépések­től. amelyek ilven vagy olyan módon azt jelenthetik. hoav belesodródnak a konfliktusba, vagy előidézik a helyzet to­vábbi súlyosbodását a Hin- dusztón félszigeten. (MTI). (Folytatás az 1. oldalról) heti a tényt, hogy aránytalan­ságok és feszültségek tovább­ra is jelentkeznek — állapí­totta meg a Központi Bizott­ság. A párt és állam nemzetközi tevékenységéről a Központi Bizottság megállapítja, hogy az elmúlt három évben to­vább fe-lődött Lengyelország és a Szovjetunió, valamint Lengyelország és a többi szo­cialista állam eovüttműkö- dése, amelv az utóbbi évek­ben megújított kétoldalú ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélvnvűitási szer­ződésekre, valamint a foko­zatosan mélyülő ko™* poli­tikai és gazdasági érdekekre tárpc—i-odlk. , A. Központ; 'Riiott.ság beszá- molói.a m°il?tt a kongresszusi vita álapjául szolgáló doku­mentumok között szerepel a KB „Lengyelország további szocialista feiiocztéséről” című irányelv-tervezete. A LEMP KB kongresszusi A Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában továbbra is minden készen áll az NSZK kormányával kötendő tranzit­forgalmi egyezmény parafálá- sára, s dr. Günter Kohrt ál­lamtitkár kész Ulrich Müller szenátusi igazgatóval együtt parafáin! az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus egyezményét is. Kohrt arra is kész, hogy a demokratikus Berlinben fogadja Müll őrt a parafálás körülményeiről való tárgyalásra, vagy e módoza­tokkal kapcsolatos megbeszé­lésre, de — amint ezt az NDK fővárosának mértékadó politi­kai körei hétfőn hangoztatták — arról szó sem lehet, hogy az NDK engedjen a nyugat­berlini szenátus és személy szerint Klaus Schütz kormány­zó polgármester követelései­nek, és lényeges változásokat eszközöljön azon a megállapo­dáson. amelyet Müller már egyszer elfogadott és a maga részéről is lezártnak tekintett. Amint ez a Die Welt című Springer-lap hétfői számának nyugat-berlini kiadásából ki­derül, a szenátus négy újabb követeléssel állott elő; irányelv-tervezete — amelyről az elmúlt 3 hónapban országos vita folyt — „Az ország tár­sadalmi-gazdaság; helyzete” cí­mű első részében az V. párt- kongresszus óta eltelt három év jelentős eredményeivel, va­lamint azokkal az ellentmon­dásokkal foglalkozik, amelyek az 1970. decemberi tragikus eseményekhez vezettek. Az irányelvek értékelik azt az utat, amelyet Lengyelország a népi hatalom 27 éve alatt megtett. Az irányelvek utolsó része „A párt vezető szerepe növe­léséért” címet viseli. Aláhúzza a LEMP felelősségét az ország és a nép sorsáért. A pórtmun- ka gyakorlatában alkalmazni kell a következő elvet: több Vitát a döntések meghozatala előtt és több fegyelmet a dön­tések végrehajtásában — feje­ződik be a több mint 30 ezer szavas dokumentum. A kongresszus vitaindító referátumát Edward Gierek, a Központi Bizottság első titká­ra tartotta. 1. Nem akar beleegyezni az NDK kormányának abba a ja­vaslatába, hogy a nyugat-ber­lini lakosok egy évben 30 na­pot, azaz egy teljes hónapot tölthessenek az NDK terüle­tén, beleértve annak fővárosát is. 2. A második követelés: „az eljárások egyszerűsítése” azaz a szenátus el akarja törölni a vízumkényszert. 3. A nyugat-berlini szená­tus ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugat-berlini lakosok saját személygépkocsijaikat is hasz­nálhassák az átkelésnél. Ae NDK kormánya a betegek és testi fogyatékosságúak részére ezt engedélyezi is, mások ré­szére azonban nem. 4. Schütz ragaszkodik ah­hoz, hogy a Kohl—Bahr egyez­ményt se parafálíák addig, amíg nem kerül sor a Kehrt— Müller megállapodás parafá- lására. Ez az újabb összekap­csolás ellentmond a négyolda­lú egyezménynek, amely ki­mondja, hogy Nyugat Berlin nem az NSZK része. NDK—nyugat-berlini tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents