Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

MAGAZIN « MAG MAGAZIN MAGAZIN * MAGAZIN MAGAZIN Jégiskola a forró Taskeníben Tízezerszer kell megkeverni M . f­Jégkorongotok a Jubilejnij sportpalota jegén. Igor Hvan, a gyermek műkorcsolyázó iskola edzője az első lépéseket tanítja » jövendő bajnokainak. fcFatoj V, Csernov — APN—KS) Műkorcsolyázó Iskola nyílt meg a közelmúltban Taskent- ben, a napfényes Üzbegisztán fővárosában, 120 fiú és lány kezdte meg a gyakorlatozást a Jubilejnij sportpalota jégpályáján. A gyerekeket az ország más vá­rosaiból ideérkezett nagy gya­korlattal rendelkező edzők ok­tatják. A közeljövőben mint­egy 400 ifjú műkorcsolyázó ta­nul majd a taskenti jégen. A sportpalota jégpályáján a leg­több időt a legifjabb nemze­déknek biztosították. Kibernetika Üzbegisztánban Huszonhét hatalmas gép­gyártóüzem, kohó. és vegyi- kombinát termelését irányítják kibernetikai berendezések az Üzbég Köztársaságban. A kö­zeljövőben a nemzeti ipar egész sor ágazatára terjesztik ki az automata irányítási rendszert. Szerephez jut a kibernetika a mezőgazdaságban, például az öntözőberendezések működte­tésében is. Az elektronika eredményei­nek felhasználása elősegíti a céltudatosabb tervezést, a ter­melékenység növekedését. Nagy a jelentősége abban is, hogy. képzett szakembereket szabadít fel, akiknek tudását más te­rületen hasznosíthatják. Ők képezik majd az Üzbég Köz­társaságban a kilencedik öt­éves tervben létesítendő 17 új üzem nélkülözhetetlen szak­ember-bázisát. A műkorcsolyázó iskola ta­nulóin kívül itt gyakorolnak a helyi Szparfak egyesület jég- korongozói, a gyermek jég- korongozó iskola növendékei, időnként pedig művészegyütte­sek is fellépnek. Taskent sok száz lakójának nyílik most majd lehetősége, hogy hódol­hasson a téli sportnak. A sport­palota impozáns épülete épír tészeti szempontból .is érdekes Alakja szétnyíló gyapotter­mésre emlékeztet, melynek kö­zepe éppen a jégpálya. A pa­lota nézőtere ötezer férőhelyes. A szakemberek kitűnő véle­ménnyel vannak a jégfelülef minőségéről, a terem akuszti­kájáról, megvilágításáról, a légkondicionálásról. Az amerikai kórházak kró­nikus „vérhiányban”, szenved­nek. A hiányt fokozza a fer­tőzés veszélye: az átömlesztett vér esetleg a fertőző máj beteg­ség vírusát tartalmazhatja. Hogy egycsapásra mindkét problémát meg lehessen olda­ni, a kutatók mesterséges vér létrehozásán fáradoznak, amely olcsó, veszélytelen és nagy mennyiségben. hozzáférhető lenne. A legmegfelelőbb szintetikus vérhelyettesítőnek a fluor­szénhidrogénből és sok' atomú alkoholból nyert áttetsző folya-' dék tűnik. Folyékony állapot­ban- a fluorszénhidrogénék olyan szerepet t tqlteoek; J?e,: A sztyeppe füveinek illatá­val átitatott hatalmas rétet dombvonulatok övezik. Ott, ahol' látszik'a néhány jurta és a csikóikkal körülvett kancák legelnek, a’ dombok különös halmokká formálódnak: mintha óriásgyerekek ját­szanának, piramisokat épít­ve a hatalmas kövekből. A vidék neve „Harcsulut”. vagyis Fekete Kő. VÁGTATÓ LOVAS D. Namszraj, a „Szirhe- Bator útja” mezőgazdasági egyesülés elnökhelyettese kí­sért el minket a nomád szál­láshelyre. Namszraj, a mongol dolgozó paraszt, egész életét itt töltötte, egyike volt a he­lyi gazdaság megalapítóinak. A 'könyörtelen nap és a sztyeppe szele mély 'barázdákat szántott az arcán, de nem tudta ki­oltani tekintetének élénkségét, nem tudta elűzni a mosolyt az ajkáról. Sugárzik belőle a bölcsesség és a nyugodt mél­tóság. — Kérdezz nyugodtan, gyermekem. — Lassan ejti a szavakat, miközben közele­dünk a jurták felé. 'Mikor oda­érünk, éppen folyik a fejes — a nomád táborozóhely minden lakója el van foglalva. — Kér­dezz, és én mesélek neked dol­gainkról... — Láttad? Az igazgatóság­tól nem messze, a dombon egy magas obeliszfc emelkedik.' a • Vágtató Lovas féldombormű- vével. Ez a „Szuhe-Bator út­ja” szövetkezet emblémája. Amikor Í9o6 márciusában 22 állattenyésztő család megala­kította Ulánbátor alatt ezt a gazdaságot, csak félezer jó­szágunk és hét és fél hektár megművelt földterületünk volt A mezőgazdasági egyesülés ma 40 000 hektár területen gaz­dálkodik; tagjainak száma kö­rülbelül 4000. Hatvanezres az állatállományunk, a gazdaság évi jövedelme 3.5 millió tug­rik, A SZTYEPPÉRŐL AZ EGYETEMRE Namszraj számokat idéz, az államnak történő szállítások­ról beszél; a gazdaság évente több mint egymillió liter te­jet, 300—100 ezer. tonna húst, 80 tónna gyapjút, ezer tonna zöldségfélét ad le. Több mint A Kaíiakra-foknál, a Feke­te-tenger bulgáriai partszaka­sza legészakibb csücskén haj­dan nagy forgalmat bonyolító kikötő és megerősített vár ál­lott. Romjait most tárják fel a régészek. A paleopatalógusok mint a vörös vérsejtek, ame­lyek az oxigént a tüdőtől a szervezet szöveteihez viszik, a széndioxidot pedig — a szöve­tekből a tüdőhöz szállítják. A sokatomú alkoholok fluorszén­hidrogénnel kevert nagymére­tű molekulái a vérplazma fe­hérjéinek bizonyos" tulajdonsá­gával rendelkeznek; „vonzzák” a vizet, és így folyékony kö­zeget biztosítanak a fluorszén- hídrogének szállítására és a véredényék feltöltésére. A fluorszénhidrogénből és. sokatomú alkoholból előájlítptt keverék segítségével - lehetővé válik a különböző szervek- át-' ültetés előtti ' konzerválása is. 40 közép- és felsőfokú képesí­téssel rendelkező Szakember dolgozik náluk; vannak egész­ségügyi és állatorvosi állomá­sok állandóan bővül a gépkocsi- park. Az itt dolgozók közül sokat csecsemőkorul? óta is­mer. Haszhava például ezen a vidéken született és itt is nőtt fel. Iskolában tanult és segí­tett szüleinek a jószágok le­geltetésében. Aztán Ulánbátor­ba utazott, felvették az egye­temre. Tanulmányai befejezté­vel visszatért a szülőföldre. A 32 éves Haszhava a gazda­ság főállatorvosa. Begza, a fiatal traktorvezető nyolcosztályos elemit és tech­nikumot végzett. — Meggyőző­déssel állíthatom — folytatja az öreg Namszraj —, hogy a fiatalok vonzódása a tudáshoz, a mongol paraszt számára ko­rábban elérhetetlen foglalkozá­sok elsajátítására, a mai Mon­gólia jellemző vonása. Namszraj egyik lánya az arahangajszki ajmak-ban ta­nít, ,a másik orvos, a harma­dik mozdonyvezető, az ország északnyugati részén fekvő Szuhe-Bator Mongólia déli ha­táraival összekötő vasútvona­lon. A legkisebbik lány ötödik osztályos, gépkocsivezető sze­retne lenni, A PARASZTI ÉLET MEGVÁLTOZÁSA A népi hatalom évei alatt gyökeresen megváltozott a mongol parasztok élete is. A gazdaság központjában modern 'lakóházak épülnek. ■ -' • Tágas klub, könyvtár, mozi; nyolcosztályos iskola, óvoda és bölcsőde minden igényt kielé­gítenek. Nemrégen pékséget építettek makarónikészítő rész­leggel, asztalosműhélyt rendez­tek be. ,Az én gyermekeim el­képzelhetetlennek tartják az életet mindezek nélkül, de az én nemzedékem még másra emlékszik...” — mondja él­gondolkozva Namszraj. 50 000 LITER KANCATEJ Befejeződött a fejés. A fér­fiak segítenek az asszonyoknak — ők hordják be a tejes­kannákat a nagyjurtáiba. Zs. Lovszandamb és felesége — fejőnő a gazdaságban — ki­mérten jönnek felénk. Menet közben . még megtörlik kezű­— a hajdanvolt betegségekkel foglalkozó tudósok — gondos vizsgálat alá vették a felszín­re került csontvázakat, hogy megállapítsák, mekkora volt az átlagos életkor a XIV. szá­zadban és milyen betegségek­ben szenvedtek az akkori bol­gárok. A 200 feltárt csontváz egy részén fizikai, kémiai, mik­roszkópos, rádióizitópos és röntgenológiai vizsgálatokat végeztek. Megállapították, hogy a hajdani bolgárokat nagyjá­ból ugyanazok a csontbetegsé­gek kínozták, mint a maiakat: a csonttúberkulózis, a csonttö­rés, a csontok deformálódása. Az is kiderült, hogy ezeket a nyavalyákat már aklcor igye­keztek gyógyítani, aminek kü­lönböző hiperplasztikai elvál­tozások lettek, a következmé­nyei. _ , .... -T • ' . A XIVszázadban Bulgária lakosai .átlag .30-^40 épvei ha-, maróbb haltak-meg, mint ma­napság;: az. átlagos . étéikor ma- több, íjimt 70 ed, ‘‘ (APN—KS) Mesterséges vér Hajdani nyavalyák két, szívélyesen tessékelned miniket jurtájukba. Először a vendégnek kijáró elmaradha­tatlan kancatejjel kínálnak, majd csak ezután kezdődik a beszélgetés. — Itt, Harcsúluton — mond­ják — körülbelül 200 kanca és ugyanennyi növendékállat van Az idei, jubileumi évben 47 000 liter tej leadását ter­veztük, azonban elhatároztuk a terv túlteljesítését — 50 000 li­terre. :■ y KEVERÉS A TOPOLYAFAHORDÓBAN — Minden fejőnőre 20—25 kanca jut. Naponta nyolc al­kalommal fejünk. Mindennap nagy tejszálUtmányokat kül­dünk a városba. Meg akarja ■nézni, hogyan készül a kanca­tej? — kérdezi váratlanul majd könnyedén felkel aí alacsony pad ócskáról és abba a jurtába vezet minket, ahová a férfiak összehordták a fris­sen fejt tejjel teli kannákat. Kétszázötven és százlitereS hordók állnak itt. Rendszerint tölgyből vagy topolyafából ké­szülnek. Természetesen a kancatej tárolására a leg­megfelelőbb a tehénbőr tömlek de a bőr iránti nagy kereslet miatt jelenleg nehéz beszerez­ni. Odamegyünk a legnagyobb hordóhoz, amely szíiiültig van töltve az illatos itallal; Lovszan* dpmba hosszú fabottal meg­keveri a kancatejet. — Először 115—120 liter sa* vanyú tejet öntenek a hordó* bta, majd' friss tejet öntenek hozzá — mondja. — És aztán kezdődik a legfontosabb fo­lyamat: a keverés. Ezt mint­egy 10 000-szer kell elvégezni. Ha rosszul csinálják, kiválik a víz. A siker első jele, hogy a felszínen buborékok kezdenek sisteregni. így még egy napig tartják a hordóidban —• é® máris lehet szállítani, * Nagyon sok csodál nivaíd akad még ebben az országban Ilyen például a gyerekek rész­vétele a hagyományos népi iini népség keretében megrende­zett 30 kilométeres lovagló- versenyen. Több száz lovas, 5—12 éves fiatal, mutatta be tudását. —i Lovszandamb uno­kája harmincadikként végzett, ami egyáltalán nem rossz eredmény. (BUDAPRESS— MQNCAME) Nyolcvan nap kerékpáron Jordan Dragnev ez év máJ jus 5-én hosszú kerékpártúrára indult, összesen hétezer kilo­métert kerekezett Jugoszlávián, Magyarországon, Csehszlová. kia, az NDK, Lengyelország és Románia területén keresztül és nemrég tért vissza hazájá­ba. Nyolcvan nap alatt 25® városon és sok száz falun bi­ciklizett keresztül bolgár gyárt­mányú „Balkan” kerékpárján, egyetlen komoly defekt nélkül. Hazaérkezve elmondotta; hogy mindenütt nagyon ked­vesen és nagy érdeklődéssel fogadták, különösen Budapes­tén, Prágában, Wroclavvbanj Berlinben és Bukarestben. Hogy volt-e valami haszna en­nek a hatalmas túrának? Drag* nevnek az a véleménye, hogy a sport megedzj az embert és segítségével rövid idő alatt megismerkedhet más népek szokásaival, életével és ered­ményeivel; nagyon boldog, hogy a szocialista országok oly sok. eredményét, láthatta; Legközelebb még hosszabb útra indul Draghey, de. ezúttal egy sporttársával. Mégiscsak Vidámabb az út, ha az ember, nem egyedül karikázik.*; u

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents