Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

Ágyából...! mozdonyra

Minél inkább megközelíti a Vasúti közlekedés gyorsasága az óránkénti 2—300 km-es sebességet,' annál nagyobb veszélyeknek vannak kitéve a vonatvezetők. Árról van ugyanis szó, hogy ilyen sebesség mellett a száguldó vonat felé dobott kő, vagy az ellenvonat ablakából kidobatt üveg tüzérségi lövedékhez hasonló ütőerőre tesz szert.

Az angliai Triplex cég az expressz-szerelvények vezetőinek védelme érdekében igen magas ütésállóságú homlok- üvegzetet hozott létre.

Ez egy körülbelül 19 mm vastagságú háromrétegű konstrukció'. A külső rétegek nagy szilárdságú üvegből készültek, a köztük lévő teret pedig áttetsző műanyaggal töltötték ki, mely- egy sajátos fajta amorti- EátQr szerepét tölti be.

Emellett a szerkezet a mozdonyok panoráma-üvegezése iránt támasztott összes alapvető követelményt kielégíti: kiválóan átlátni rajta, felülete melegíthető a jég, esőcseppek és a köd eltávolítására (e célból az üvegbe hajszálvékony, áttetsző aranyfóliát „szereltek be”), ellenáll mind a külső, mind a belső oldalról jövő esetleges töréseknek, védi a vezetőket a Naptól.

Az angol • cég széles körű próbáknak vetette alá az új üvegezést. a többi között pneumatikus . ágyúból is: lövéseket adtak le rá. A „lövedékek”

maximálisan egy kilogramm • súlyú, szilánkos szélű tégla- darabok voltak, amelyeknek sebessége elérte a 200—350 km/órát.

A kísérletek bebizonyították, hogy az ilyen és hasonló „lövedékek” ütései megrepesztik a belső és külső réteget, de nem képesek azt áttörni. A vezető — a repedések nyomán keletkezett sűrű „pókháló” ellenére — mérsékeltebb sebességgel — tovább haladt

A haszonnövények ellenállását a betegségekkel szemben a vadfajtákhoz való visszanyúlás- sal lehet fokozni — állapította meg E. E. Lepik amerikai professzor. Legjobb példa erre a burgonya, amely ma a világ lakosságának felénél az élelmezés alapját képezi. A burgonya őshazája Közép- és Dél- Amerika magasföldjei, míg a leggyakoribb burgonyabetegségek keletkezési központja Mexikó és Észak-Guatemala. A kultúrnövénynek így nem volt alkalma, hogy a betegséget okozó gombával szemben kifejlessze ellenállását, és könnyű prédává válik. Közép- Mexikóban azonban olyan vad-- burgonyát találtak, amelynek alkalma volt „találkozni” a kórokozó gombákkal és az idők során megfelelő rezisztenciát fejleszt ki. Ezek a Vadnövények a burgonya további termesztése során rezisz- tens géneik következtében különös jelentőségre tettek szert. Fontosak lehetnek a génSzemétből

üzemanyag

A szemét eltávolítására fordított kiadásokat 2—2,5-szere- sére lehet csökkenteni. Ez a véleménye az Union Electric of Saint Louis (USA) cég szakembereinek, akik az előzetesen feldolgozott szemét villanyerőművek üzemanyagaként történő felhasználásának lehetőségét kutatják. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy olyan elegyet alkalmazva, amely tíz résznyi szénből és mindössze egy résznyi hulladékból áll, lehetőség nyílik még egy olyan nagyváros .zeméthulladékának elégetésére is, mint Saint Louis.

központok a kultúrnövények rezisztenciájának általában, különösképpen pedig a rozs rozsdarezisztenciájának kifejlesztésénél. Lepik professzor szerint „az ismert termesztett pozsdarezisztens rozsfajtáknak eredetét követni lehet a Közép- Keleten vadon növő rozsfajták •génközpontjaiig”. Kétségtelen, hogy a mai kultúrfajták legfontosabb rozsdarezisztens génjeinek „szállítója” egy, a Kaukázuson túli vidékről származó rozsfajta.

A tudós felhívja a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a géncentrumból származó növények által elterjesztett paraziták veszélyt jelenthetnek más növények számára. Ezért a géncentrumból származó növényeket csak fokozatosan, különleges karanténállomások beiktatásával szabad termeszteni. Ezek a növények csak beható megfigyelés után kerül- hétnek a génbankba vagy 6

termesztőkhöz.

A TÜSSZENTÉS RET TÉL

A tüsszentésről az orvostudomány általában nem is sokat tud. Ezt bizonyítja egy 17 éves fiatal lány, az amerikai June Clark példája. June vesebeteg- ségie után egy Miami-i kórházban . lábadozott Egyszercsak váratlanul elkezdett tüsszögni. Az orvosok eleinte azt hitték, hogy June allergiás arra a fes. tékre, amellyel a kórházat akkoriba^ kifestették. De teltek- múltak a napokba festék megszáradt és June tovább tüsszö- gött. Nem is keveset: naponta átlagosan ezerszer!

’Este országos érdeklődést keltett. Újságok- írtak róla, a kórházba százával érkeztek a levelek. Egy buddhista szerzetes azt tanácsolta Junenak, hogy egyik orrlyukába szippantson fel egy kis vizet és a másikon fújja ki. Egy ismeretlen nő kenőcsöt küldött neki azzal az utasítással, hogy ezzel a kenőccsel kenje be orrát és homlokát. De sem ezek a tanácsok, sem a kórházban adott pirulák, injekciók nem segítettek. June tovább tüsz- szögött.

Végül egy ismert pszichológus azt javasolta; próbálják ki azt az eljárást, amelyet egér- kísérieteinél alkalmazott. June alkarján elektródokat helyeztek ' el. Tüsszentéskor a lány meglehetősen erős áramütést érzett. Ez végül is segített. 155 napos kálváriája után June megkönnyebbült. A tüsszögés megszűnt.

Körülbelül minden tizedik ember allergiában szenved, amely többnyire éppen tüsszö- gésben nyilvánul meg. Az allergiát a legkülönbözőbb okok válthatják ki. Egy honolului banktisztviselő szinte megállás nélkül tüsszögni kezdett, amikor pénztárossá lépett elő. Hamarosan kiderítették, hogy a bankjegyekre allergiás.

A tüsszögés nem egyszer családi tragédiák okozója. Néhány hónappal ezelőtt Mexico Cityben különös válópert folytattak.' A házaspár 12 évig tel. jes egyetértésben élt. Sohasem veszekedtek, sőt a bíróságon kijelentették, hogy nagyon szeretik egymást, most pedig, amikor éppen folyik a válóperük még sokkal . jobban szeretik egymást, mint bármikor azelőtt. Amikor a meglepett bíró megkérdezte, tulajdonképpen miért is akarnak elválni, bemutatták azt az orvosi jelentést, amely megállapította, hogy allergiások egymásra; valahányszor házaséletet élnek, a feleség 'fájdalmas kiütéseket kap, a férj pedig — tüsszen- tési rohamot. El kellett válniuk.

A házaspár szerencsére gyermektelen volt. — Megállapítást nyert ugyanis, hogy a beteges tüsszentési rohamok öröklődők. Az egyik ismert michigani orvos jegyzeteket készített egy családról, ahol már a negyedik nemzedék szenved túlzott tüsszögésben. Még a háromhetes újszülött is, a negyedik nemzedék képviselője úgy fintorog tüsszentés után, mintha már várná a következőt.

A tüsszögés a legjobb mód arra, hogy a tüsszögő a környezetében lévő személyeket megfertőzze. Angol tudósok

megállapították, hogy az ember minden egyes tüsszentéssel százezer kórokozót vet ki szer. vezetőből: ez a baktériumhad több mint egy percig él még a szoba levegőjében. A legfejlettebb, legegészségesebb baktériumok (ezekből tüsszentéskor a szervezet mintegy négyezret távolít el magából), körülbelül fél óráig maradnak meg a levegőben. Ha pedig eltávoznak az ablakon, akkor megfelelő légköri viszonyok mellett még a tüsszentés helyétől 170 km-re is megfertőzhetnek egy fertőzésre hajlamos személyt.

Mi az oka annak, hogy ha hosszabb ideig nézünk bele a Napba, utána tüsszentünk? A napfény könnyezást okoz, ez pedig ingerli az orr nyálkahártyáját. A nyálkahártya ingerlése minden esetben túszszedéssel végződik. Az okát nem tudjuk.

A tüsszentés évezredek óta izgatja az emberek fantáziáját. Már a bibliában is találhatunk olyan passzusokat, melyek a tüsszö-ffést összekapcsolják a halálból való feltámadással. Még régebbi civilizációk azt tartották, hogy tüsz- szentéskor a lélek egy percre elhagyja a testet. E rövid idő alatt a testbe beköltözhet a rossz szellem, és pusztítást vihet benne véghez, sőt meg is ölheti. Azaz mér az ókoriak is tudták, hoev tüsszentéskor a szív egy pillanatra kihagy.

A tüsszentési roham néha a legkülönösebb helyzetekbe sodorja a tüsszögőt. Egyszer egy delegáció utazott Japánba

Anyagmozgatás — golyókon

. A gumihevederés szállító- szalagok és a költséges görgősorok előnyeit egyesíti a képen látható egyszerű és olcsó „szállítópálya”, melyen, kevés erővel is továbbítani lehet súlyos ládákat, csomagokat, és sokféle alaktartó áruféleséget. A konstrukció rendkívül egyj szerű: „fészkében” könnyen el-' forduló acélgolyókat helyeznek el a fémből való alap- lemezben. Ha a teherfelvonó padozatát . ilyen golyókkal „tűzdelik tele”, könnyen megy a ki-' és berakodás, A teherszállító repülőgép rakterületá-:

nek e módon való „kibélelése’* is nagyban megkönnyítheti az árumozgatást. A vasúti tehervagonok padlójára fektetett golyós rendszerű „szállítólapok” használatával egy ott bér is könnyen boldogul a rakodásnál. Az utóbbi időben- igen gyorsan terjedő konténeres szállításnál is jó hasznát veszik majd e hasznos megoldásnak. Csupán egyre kell ügyelni: .n.p szennyeződjék a golyós ■ anyagmozgató pálya,. ne szoruljanak meg a golyók a fészkükben.'

Porszívó, televízió, oépkocsi — tartós fogyasztási cikkek ..prognózisa"'

A szakembereket foglalkoztatja: hogyan alakul' a következő 15 esztendő folyamán a különböző cikkek fogyasztáY E I

Európából. A delegációnak volt egy csinos nőtagja is. Utazás . közben az asszony megfázott, benáthásodott, és már az első hivatalos megbeszéléskor tüsz- szögni kezdett. Tüsszögéskor természetesen elnézést kért a jelenlévőktől.

Rendkívül ■ elcsodálikozo-tt, amikor észrevette, hogy tüsz- szögése a japán vendéglátók hangulatában különös változást vitt véghez: a száraz kereskedelmi tárgyalás átalakult egy rendkívül szabados fecsegéssé — a szerelem művészetéről Ebben a légkörben a japán partnerek teljesen egyértelmű ajánlatokat tettek az -asszonynak, pontosan megnevezve a „szolgálatai” fejében fizetendő összeget is.

Ez már sok volt az asszonynak. Felkelt székéről és kiment. Alkalomadtán megkérdezte azt a japán hivatalnokot, aki a protokoll ügyeket intézte: mit is jelentett mindez? A hivatalnok minden kertelés nélkül elmondta, hogy ha egy japán nő tüsszent, akkor azonnal felkel a helyéről és távozik. Japánban ugyanis azt tartják, ha egy asszony állandóan tüsszög, akkor az arról árulkodik, hogy a szerelem tit_ kainak „felkent papnője”. És ha tüsszögés közben nem hagy- ha ott a társaságot, akkor ezzel adja a jelen levő férfibe tudtára: reridelkezésükre áll — természetesen megfelelő díjazás fejében.

sának növekedése, szerkezete.' A reális „prognózis” megállapítását elősegíti a múlt objektív elemzése. Eszerint Magyarországon az elmúlt 12 évben — 1958—1970 között — a lakosság egy főre jutó fogyasztása — összehasonlítható árakon számolva — évenként átlagosan 4,6 százalékkal növekedett. Ezen az időszakon belül azonban a növekedés korántsem volt égyenletes: az egyes években jelentékeny ingadozások adódtak. Jellemző, hogy a növekedés üteme az Utolsó 3 évben —- 1967—1970. között — felgyorsult, s évi átlagban elérte az 5,3 százalékot.

Érdekesen alakul a tartós fogyasztási cikkek „prognózisa”. A kutatók azt vizsgálják: 100 háztartás közül jelenleg hányban található hűtőszekrény, porszívó, mosógép, rádió, televízió, személygépkocsi, motorkerékpár — s azt is szemügyre veszik: ugyanezekből mennyi lesz 1985-ben.

Száz háztartásból manapság 81 a, rádióelőfizetők száma, 15 esztendő 'múlva várhatóan „telítődik” a piac: a kutatók szerint akkor már 98—100 rádiótulajdonosra számíthatunk. Ügyanilyen alapon vizsgálják a televízió-előfizetőket: a mai számarány 55, a várható: 90— 92. Ugyancsak v 55 mosógép könnyíti meg minden 100 háztartás közül a háziasszonyok munkáját — 1985-ben már

csak 10—15' háztartásban mosnak kézzel száz közül. Alapvető tartós fogyasztási- cikk a hűtőszekrény is: 100 háztartás közül ma 33-ban jelent nagy segítséget, 15 év múlva 88—90-ben, A porszívók száma sem sokkal kevesebb: jelenleg 32 — s várhatóan 70— 75 lesz 1985-ben.

Izgalmas kérdés a személy- gépkocsi száma: napjainkban minden száz háztartást alapul véve, _ átlagosan 7 található — másfél évtized múlva 38—- 40. „Megugrik” a motorkerékpárok mennyisége is: 19-ről — 24—27-re.

Genbank