Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

Válasz az interpellációkra A madocsai szolgálati lakást a községi tanács utalhatja ki — Magyarkeszi „nagy sérelme“ félreértés A megyei tanács legutóbbi ülésén sok interpelláció hang­zott el, melyek egy részét ok­tóber 31-i számunkban közöl­tük. A problémák kivizsgálá­ssá megtörtént, hogy a jogos panaszok orvoslásra találtak. Részleteiben térünk vissza a gondokra és a döntésekre. Madocsán három szolgálati lakás áll üresen, melyeket ed­dig pedagógusok laktak. Miért nem lehet egyiket a községi védőnőnek • adni ? — tette fel a kérdést egyik interpelláló, t- Miért nem járul ehhez hozzá a járási hivatal művelődési osztálya? Idézet a válaszból: „Ha a Vitatott szolgálati lakások kü­lönállóan épültek — ilyen la­kástípus is van a községben tehát nem az iskola területén, telkén vannak, akkor e szol­gálati lakások felett kizárólag a községi tanács elnöke ren­delkezik. (Erre természetesen kormányrendelet is van.) Jog­szabály nem írja elő, hogy az ilyen lakások kiutalásánál a járási vagy a megyei művelő­dési szervek engedélyét kell kérni. Szakoson a Vörösmarty utcá. ban lévő izraelita egyházköz­ség épületének hasznosításával kapcsolatban kért tájékozta­tást egyik tanácstag, mert be­adványára a községi tanács nem adott választ. A megyei tanács pénzügyi és igazgatási osztálya foglalkozik a felve­tettekkel, s mivel több vitás kérdés szorul még tisztázásra, részletes tájékoztatást csak ké­sőbb tudnak adni. Egyelőre annyit, hogy „a lakóház és a hozzá tartozó ingatlanrészek ál­lami tulajdonba vételére jog­szabályi lehetőség nincs. Vi­szont a községi tanácsnak az eddigi állagfenntartással kap­csolatos, teljesen jogos köve­telésének — ha szükséges, per útján is — érvényt kell sze­rezni”. — Mikor kerül sor új ta­nácsház építésére Nagykónyi- ban? — hangzott az interpellá­ció. Válasz: „A IV. ötéves terv Időszakára vonatkozóan az új tanácsházak építésének lehető, sége már elbírálásra került és ezek között Nagykónyi nem szerepel. Javasoljuk, hogy amíg új tanácsháza építésére nem nyílik lehetőség, a községi ta­nács végezze ei a legszüksége­sebb fenntartási munkákat a régi épületen.” Nagyszokoly és Magyarkeszi tanácstagja interpellációjában a két község problémait ve­tette fel. Elmondta, hogy Nagy- szokolyban saját erőből ötven fős napközis óvodát építettek, de berendezni nem tudják. Eh­hez anyagi támogatásra lenne szüksége a községnek. Ezen­kívül tataroztatni kellene az iskolákat; a politechnikai mű­hely életveszélyes; néhány tanteremben még a felszabadu­lás előtt vett padokban tanul­nak a diákok; nincsenek az is­kolának szemléltetőeszközei. A pedagógus szolgálati lakások is igen elhanyagoltak. A megyei tanács művelődé­si osztálya a következők sze­rint intézkedik: „Az 1970 évi pénzmaradványból póthitel­ként negyvenezer forintot utal­tatok ki a nagyszokolyi tanács részére. Ebből az összegből biztosítani tudják az óvoda berendezési költségeit/’ A Nagyszokolyban szükséges felújításokkal kapcsolatban a következő derült ki. A járási hivatalok művelődési osztályai ebben az évben végeztek fel­mérést az ötéves felújítási tervvel kapcsolatban. A tamá­si járási művelődési osztály 1971. június 14-én kelt javas­latában két objektum (iskola tetőzete, szolgálati lakás) fel­újítását ütemezte 1973-ra, il­letve 1975-re. Javaslatát ezzel a mondattal zárta: „A felújí­tási terv a községi tanácsok ál_ tál beküldött igények alapján készült”. Mindezektől függetle­nül előjegyzésbe vettem a problémákat. — írja a megyei művelődési osztály. Az iskolai szemléltető, és taneszközökkel való ellátottságát pedig első­sorban az iskolai költségvetési előirányzatból kell javítania az intézmény vezetőségének! Magyarkesziben évek óta tartalékollak összeget a kul- túrház építésére. Végre eb­ben az esztendőben komoly társadalmi segítséggel átalakí­tottak egy épületet. De hasz­nálni ném tudják, ugyanis nincs pénzük a berendezésre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1971. évi pénz- maradvány terhére a köz- művelődési intézmények be­rendezésének fejlesztésére 200 ezer forintot biztosított. Ebből a magyarkeszi művelődési otthon berendezésének meg­vásárlásához húszezer forint­tal járul hozzá a megyei ta­nács. Énnek megállapítása már az interpelláció előtt megtörtént. Magyarkeszi „nagy sérelme” az volt, hogy a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás 47 500 forint támogatást ígért a községnek, dögkút építésé­hez. De mint a tanácstag el­mondta, a község nem kapta meg az Ígért összeget. Saj­nos, az' interpelláló nem tájékozódott helyesen, ugyan­is a Tolna megyei Ál­lategészségügyi Állomás Ma­gyarkeszi részére szabály­szerűen biztosította az Ígért összeget, amit a községi ta­nács még az interpelláció előtt meg is kapott. Bölcske megyei tanácstagja elmondta, hogy a ICPM ta­valy javította meg a Duna- földvár—Dunakömlőd közötti utat. de Bölcske belterületén áthaladó körülbelül íélkilomé- ternyi szakaszt kihagyta. A nagyon csúnya és balesetve­szélyes szakász megjavítása feltétlenül szükséges. A panaszt kivizsgálták, s közölték a tanácstaggal, hogy a bizonyos — terméskő bur­kolatú — útszakasz nemcsak' a közlekedést szolgálja, ha­nem a közút és a környező te­rület csapadékvíz-elvezetését is. Az utat azért nem borítot­ták aszfaltszőnyeggel, mert a lefolyó nagy mennyiségű víz­tömeg azt rövid idő alatt tönkretenné. Egyébként a ter­méskő burkolatú út nem bal­esetveszélyes. Nagymányok és Váralja képviseletében interpelláló ta­nácstag elmondta, hogy a két községben kétszázhúsz gyerek van, akiknek semmilyen spor­tolási lehetőségük nincs. A tornaterem felépítése minden­képpen szükséges, de az MTS megyei tanácsa és a megyei művelődési osztály közös ter­vében keret hiánya miatt N agymányokon nem terveztek tornaterem építését. Ameny- nyiben valamelyik községi ta­nács a részére biztosított ke­retről lemond, akkor átcsopor­tosítják a beruházást. A nagymányok! községi ta­nács személyi összetételével kapcsolatban a felszólaló el­mondta, hogy sajnos asszo­nyok és leányok végzik a nem nőknek való munkát, a boradó beszedését. A megyei tanács ez ügyben intézkedett, s a munkára férfidolgozókat vettek fel, a lányok és asszo­nyok pedig más jellegű, jó­részt adminisztrációs munkát végeznek. A legutóbbi ’ tanácsülésen elhangzott interpellációknak és válaszoknak csupán egy részét közöltük. Ezek nagy­részt a közvéleményt érdek­lő, illetve egy-egy kollektíva közösséget érintő problémája Hozzá kell tenni, hogy a gon­dok nagy részét a felszólalá­sokkor nagyon komolynak és sürgősen intézkedést követelő­nek érezhette mindenki. De mint kiderült, több gond, probléma csupán félreértésből, rossz tájékozottságból adódott. Ezeket nem lehetett orvosol­ni. Az interpellációk kivizs­gálások özönét zúdították egyes hivatalokra, intézmé­nyekre. Több napos munkát adtak a megyei tanács illeté­kes osztályainak. A másik hi­ba az, hogy a községeket fog­lalkoztató kérések, beruházá­sok kivitelezése, megvalósítá­sa nem mehet és nem is megy egyik napról a másikra. Hi­szen ezeket a dolgokat a ne­gyedik ötéves terv tárgyalá­sa során részleteiben meg­vitatták, s a végleges tervet — fejlesztések, beruházások stb. maga a tanácsülés, azaz me­gyénk választott tanácstagjai szavazták meg. Félreértés ne essék, mert nem arról van szó, hogy egyes interpellációk nem jogosak (ezek rendben el is intéződnek), hanem arról hogy azoknak megválasztását megyénk közeli és távlati ter­vébe való beillesztését is fel­tétlenül szem előtt kell tartani. Vagyis interpellálni csak az interpellálásra jogos és méltó ügyekben érdemes. V. HORVÁTH MÁRIA A falugyűlés A szocialista demokrácia egyre szélesebb körű, egyre gyorsabb és hatékonyabb ki­bontakoztatása egyike legtöbb­ször hangoztatott célkitűzése­inknek. Ez a törekvés hatja át a párt egész tevékenységét, állami és gazdasági életünket, társadalmunk szinte vala­mennyi megnyilvánulását, s válik ily módon mindinkább a tömegek alkotó aktivitásának egyik legfontosabb ösztönzőjé­vé. Új tanácstörvényünk is igyekszik jogszabályilag min­den lehetőséget megteremteni ahhoz, hogy a lakosság több és erősebb szállal kapcsolód­hassák a tanácsok munkájá­hoz. A törvény e tekintetben tág­ra nyitja a kapukat, hiszen a tanácsok népképviseleti-önkor­mányzati jellegének rögzítésé­től kezdve, a nagyobb hatás­körökön és gazdasági lehető­ségeken át a falugyűlésekig — sokféle mód és forma kínál­kozik most már a szocialista demokrácia elmélyítésére ál­lami életünkben. A falugyűlés — ha megfelelően bonyolítják le — fontos eezköz lehet a falu közvéleményének megis­merésében, helyes irányba te­relésében, a tanács célkitűzé­seinek megismertetésében és a lakosság támogatásának meg­nyerésében. Mindez a tanácstörvényben Is megtalálható: a községi ta­nács a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett falugyűlés elé terjeszt­heti a község életében alapve­tő jelentőségű kérdéseket. A hely; tanácsok a nemrég el­készült szervezeti és működési szabályzatukban pedig már a legtöbb helyen azt js egészen pontosan meghatározták, hogy a falugyűléseken milyen kér­déseket kell megtárgyalni a község lakosságával és milyen módszerekkel. Az a vélemény alakult ki, hogy leghelyesebb, ha a helyi tanács a falugyűlé­sen tájékoztatja a lakosságot, kéri ki véleményét a tanács középtávú tervéről és költség- vetéséről, a község általános rendezési tervéről, a szolgálta­tások és a kommunális ellá­tás fejlesztéséről, a község esetleges névváltoztatásáról, a közös tanácsú községek ese­tében a társközségek helyze­téről, kívánságáról. A falugyűlés a helyi taná­csok és a népfrontbizottságok együttműködésének egyik leg­fontosabb színtere. A legtöbb helyen a tanácsok és a nép­frontbizottságok arra töreked*, tek, hogy a falugyűléseken minél többen vegyenek részt, így domborodjék „népgyülés” jellege, s 'hogy csakugyan a községet legjobban érdeklő kérdéseket tárgyalják meg. Arról is gondoskodnak, hogy a falugyűlésen kialakult véle­mény ne maradjon „pusztába kiáltott szó”. Az eddigi falugyűlések túl­nyomó többségén természete­sen a községpolitika, illetve á köeségfejleszrtiés különböző kérdései játszották a főszere­pet, még pontosabban az áp­rilisban megkezdődött új ta­nácsciklus helyi fejlesztési ter­veiről, feladatairól mondotta el a lakosság véleményét, 3 tette hozzá a tanács elképzel léseihez a saját javaslatait.’ Ezek a tömeges „beszélgeté­sek” általában hasznosak vol­tak, s nem egy helyen egye9 választókerületek, sőt — kö­zös tanácsú községek esetében — még székhelvközség éd társközségek közötti súrlódás sokat is rendezni tudták esi alkalommal, több ízben a szo­kásoktól eltérő módszereket — Dóidéul fórum-rendszerű kérdezéseket — alkalmaztak.’ A falugyűlések önáTló lebo-i nyolításában Riváltkénn VaS és Nóerdd megye felsőbb ta­nácsi és nénfrontszervei mu­tatnak jó példát: ezekben ai medvékben valóban a saját megfontolásuk alánján tűzik k! a községi tanácsok és néo- frontw-mttságok a falugyűlé­sek időpontját és napirendi ponMait. Nem kétséges a falugyűlés sek^ törvénybe iktatásával a tanácsok és a nén fron tbízott-' Rácok olyan űiabb lehetőség birtokéira futottak, amellyel; „ J"1 élnek, n a evm értékben p:*s-+hetik területükön a szo- rfo7-n+, demokratizmust SZÍ- lőrdttkntták és szélesíthetik mööm, munkái,,^ nénkénvise- let,-r,nkormányzati' k>n»o-e hams-osan határozottabb ar- -Culatot nyGT>^,c‘f. NÍÍMETH r-fVA ' Szélesvásznú mozi Szárazdon A nemrég megyénkben járt NDK-beli filmszákember-kül- döttség is elismeréssel nyilat­kozott a Tolna megyei Mozi- üzemi Vállalatnak arról a tö­rekvéséről, hogy a kis telepü­léseken igyekszik minden igényt kielégítő mozikat lét­rehozni. Ezek a létesítmények legjobb értelemben vett kul- fúrcentrumók, népművelési jelentőségük Vitathatatlan. A megyénkben modern kis mo­zik sorálja most a néhány száz lelket számláló Szárazd köz­ségbeli is belépett, ahol a kö­zelmúltban adták át a jelen­tős költség árán létesült, íz­léses külső' és belső kiképzé­sű mozit, amely szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas. Foto: G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents