Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
Válasz az interpellációkra A madocsai szolgálati lakást a községi tanács utalhatja ki — Magyarkeszi „nagy sérelme“ félreértés A megyei tanács legutóbbi ülésén sok interpelláció hangzott el, melyek egy részét október 31-i számunkban közöltük. A problémák kivizsgálássá megtörtént, hogy a jogos panaszok orvoslásra találtak. Részleteiben térünk vissza a gondokra és a döntésekre. Madocsán három szolgálati lakás áll üresen, melyeket eddig pedagógusok laktak. Miért nem lehet egyiket a községi védőnőnek • adni ? — tette fel a kérdést egyik interpelláló, t- Miért nem járul ehhez hozzá a járási hivatal művelődési osztálya? Idézet a válaszból: „Ha a Vitatott szolgálati lakások különállóan épültek — ilyen lakástípus is van a községben tehát nem az iskola területén, telkén vannak, akkor e szolgálati lakások felett kizárólag a községi tanács elnöke rendelkezik. (Erre természetesen kormányrendelet is van.) Jogszabály nem írja elő, hogy az ilyen lakások kiutalásánál a járási vagy a megyei művelődési szervek engedélyét kell kérni. Szakoson a Vörösmarty utcá. ban lévő izraelita egyházközség épületének hasznosításával kapcsolatban kért tájékoztatást egyik tanácstag, mert beadványára a községi tanács nem adott választ. A megyei tanács pénzügyi és igazgatási osztálya foglalkozik a felvetettekkel, s mivel több vitás kérdés szorul még tisztázásra, részletes tájékoztatást csak később tudnak adni. Egyelőre annyit, hogy „a lakóház és a hozzá tartozó ingatlanrészek állami tulajdonba vételére jogszabályi lehetőség nincs. Viszont a községi tanácsnak az eddigi állagfenntartással kapcsolatos, teljesen jogos követelésének — ha szükséges, per útján is — érvényt kell szerezni”. — Mikor kerül sor új tanácsház építésére Nagykónyi- ban? — hangzott az interpelláció. Válasz: „A IV. ötéves terv Időszakára vonatkozóan az új tanácsházak építésének lehető, sége már elbírálásra került és ezek között Nagykónyi nem szerepel. Javasoljuk, hogy amíg új tanácsháza építésére nem nyílik lehetőség, a községi tanács végezze ei a legszükségesebb fenntartási munkákat a régi épületen.” Nagyszokoly és Magyarkeszi tanácstagja interpellációjában a két község problémait vetette fel. Elmondta, hogy Nagy- szokolyban saját erőből ötven fős napközis óvodát építettek, de berendezni nem tudják. Ehhez anyagi támogatásra lenne szüksége a községnek. Ezenkívül tataroztatni kellene az iskolákat; a politechnikai műhely életveszélyes; néhány tanteremben még a felszabadulás előtt vett padokban tanulnak a diákok; nincsenek az iskolának szemléltetőeszközei. A pedagógus szolgálati lakások is igen elhanyagoltak. A megyei tanács művelődési osztálya a következők szerint intézkedik: „Az 1970 évi pénzmaradványból póthitelként negyvenezer forintot utaltatok ki a nagyszokolyi tanács részére. Ebből az összegből biztosítani tudják az óvoda berendezési költségeit/’ A Nagyszokolyban szükséges felújításokkal kapcsolatban a következő derült ki. A járási hivatalok művelődési osztályai ebben az évben végeztek felmérést az ötéves felújítási tervvel kapcsolatban. A tamási járási művelődési osztály 1971. június 14-én kelt javaslatában két objektum (iskola tetőzete, szolgálati lakás) felújítását ütemezte 1973-ra, illetve 1975-re. Javaslatát ezzel a mondattal zárta: „A felújítási terv a községi tanácsok ál_ tál beküldött igények alapján készült”. Mindezektől függetlenül előjegyzésbe vettem a problémákat. — írja a megyei művelődési osztály. Az iskolai szemléltető, és taneszközökkel való ellátottságát pedig elsősorban az iskolai költségvetési előirányzatból kell javítania az intézmény vezetőségének! Magyarkesziben évek óta tartalékollak összeget a kul- túrház építésére. Végre ebben az esztendőben komoly társadalmi segítséggel átalakítottak egy épületet. De használni ném tudják, ugyanis nincs pénzük a berendezésre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1971. évi pénz- maradvány terhére a köz- művelődési intézmények berendezésének fejlesztésére 200 ezer forintot biztosított. Ebből a magyarkeszi művelődési otthon berendezésének megvásárlásához húszezer forinttal járul hozzá a megyei tanács. Énnek megállapítása már az interpelláció előtt megtörtént. Magyarkeszi „nagy sérelme” az volt, hogy a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás 47 500 forint támogatást ígért a községnek, dögkút építéséhez. De mint a tanácstag elmondta, a község nem kapta meg az Ígért összeget. Sajnos, az' interpelláló nem tájékozódott helyesen, ugyanis a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás Magyarkeszi részére szabályszerűen biztosította az Ígért összeget, amit a községi tanács még az interpelláció előtt meg is kapott. Bölcske megyei tanácstagja elmondta, hogy a ICPM tavaly javította meg a Duna- földvár—Dunakömlőd közötti utat. de Bölcske belterületén áthaladó körülbelül íélkilomé- ternyi szakaszt kihagyta. A nagyon csúnya és balesetveszélyes szakász megjavítása feltétlenül szükséges. A panaszt kivizsgálták, s közölték a tanácstaggal, hogy a bizonyos — terméskő burkolatú — útszakasz nemcsak' a közlekedést szolgálja, hanem a közút és a környező terület csapadékvíz-elvezetését is. Az utat azért nem borították aszfaltszőnyeggel, mert a lefolyó nagy mennyiségű víztömeg azt rövid idő alatt tönkretenné. Egyébként a terméskő burkolatú út nem balesetveszélyes. Nagymányok és Váralja képviseletében interpelláló tanácstag elmondta, hogy a két községben kétszázhúsz gyerek van, akiknek semmilyen sportolási lehetőségük nincs. A tornaterem felépítése mindenképpen szükséges, de az MTS megyei tanácsa és a megyei művelődési osztály közös tervében keret hiánya miatt N agymányokon nem terveztek tornaterem építését. Ameny- nyiben valamelyik községi tanács a részére biztosított keretről lemond, akkor átcsoportosítják a beruházást. A nagymányok! községi tanács személyi összetételével kapcsolatban a felszólaló elmondta, hogy sajnos asszonyok és leányok végzik a nem nőknek való munkát, a boradó beszedését. A megyei tanács ez ügyben intézkedett, s a munkára férfidolgozókat vettek fel, a lányok és asszonyok pedig más jellegű, jórészt adminisztrációs munkát végeznek. A legutóbbi ’ tanácsülésen elhangzott interpellációknak és válaszoknak csupán egy részét közöltük. Ezek nagyrészt a közvéleményt érdeklő, illetve egy-egy kollektíva közösséget érintő problémája Hozzá kell tenni, hogy a gondok nagy részét a felszólalásokkor nagyon komolynak és sürgősen intézkedést követelőnek érezhette mindenki. De mint kiderült, több gond, probléma csupán félreértésből, rossz tájékozottságból adódott. Ezeket nem lehetett orvosolni. Az interpellációk kivizsgálások özönét zúdították egyes hivatalokra, intézményekre. Több napos munkát adtak a megyei tanács illetékes osztályainak. A másik hiba az, hogy a községeket foglalkoztató kérések, beruházások kivitelezése, megvalósítása nem mehet és nem is megy egyik napról a másikra. Hiszen ezeket a dolgokat a negyedik ötéves terv tárgyalása során részleteiben megvitatták, s a végleges tervet — fejlesztések, beruházások stb. maga a tanácsülés, azaz megyénk választott tanácstagjai szavazták meg. Félreértés ne essék, mert nem arról van szó, hogy egyes interpellációk nem jogosak (ezek rendben el is intéződnek), hanem arról hogy azoknak megválasztását megyénk közeli és távlati tervébe való beillesztését is feltétlenül szem előtt kell tartani. Vagyis interpellálni csak az interpellálásra jogos és méltó ügyekben érdemes. V. HORVÁTH MÁRIA A falugyűlés A szocialista demokrácia egyre szélesebb körű, egyre gyorsabb és hatékonyabb kibontakoztatása egyike legtöbbször hangoztatott célkitűzéseinknek. Ez a törekvés hatja át a párt egész tevékenységét, állami és gazdasági életünket, társadalmunk szinte valamennyi megnyilvánulását, s válik ily módon mindinkább a tömegek alkotó aktivitásának egyik legfontosabb ösztönzőjévé. Új tanácstörvényünk is igyekszik jogszabályilag minden lehetőséget megteremteni ahhoz, hogy a lakosság több és erősebb szállal kapcsolódhassák a tanácsok munkájához. A törvény e tekintetben tágra nyitja a kapukat, hiszen a tanácsok népképviseleti-önkormányzati jellegének rögzítésétől kezdve, a nagyobb hatáskörökön és gazdasági lehetőségeken át a falugyűlésekig — sokféle mód és forma kínálkozik most már a szocialista demokrácia elmélyítésére állami életünkben. A falugyűlés — ha megfelelően bonyolítják le — fontos eezköz lehet a falu közvéleményének megismerésében, helyes irányba terelésében, a tanács célkitűzéseinek megismertetésében és a lakosság támogatásának megnyerésében. Mindez a tanácstörvényben Is megtalálható: a községi tanács a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A hely; tanácsok a nemrég elkészült szervezeti és működési szabályzatukban pedig már a legtöbb helyen azt js egészen pontosan meghatározták, hogy a falugyűléseken milyen kérdéseket kell megtárgyalni a község lakosságával és milyen módszerekkel. Az a vélemény alakult ki, hogy leghelyesebb, ha a helyi tanács a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot, kéri ki véleményét a tanács középtávú tervéről és költség- vetéséről, a község általános rendezési tervéről, a szolgáltatások és a kommunális ellátás fejlesztéséről, a község esetleges névváltoztatásáról, a közös tanácsú községek esetében a társközségek helyzetéről, kívánságáról. A falugyűlés a helyi tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésének egyik legfontosabb színtere. A legtöbb helyen a tanácsok és a népfrontbizottságok arra töreked*, tek, hogy a falugyűléseken minél többen vegyenek részt, így domborodjék „népgyülés” jellege, s 'hogy csakugyan a községet legjobban érdeklő kérdéseket tárgyalják meg. Arról is gondoskodnak, hogy a falugyűlésen kialakult vélemény ne maradjon „pusztába kiáltott szó”. Az eddigi falugyűlések túlnyomó többségén természetesen a községpolitika, illetve á köeségfejleszrtiés különböző kérdései játszották a főszerepet, még pontosabban az áprilisban megkezdődött új tanácsciklus helyi fejlesztési terveiről, feladatairól mondotta el a lakosság véleményét, 3 tette hozzá a tanács elképzel léseihez a saját javaslatait.’ Ezek a tömeges „beszélgetések” általában hasznosak voltak, s nem egy helyen egye9 választókerületek, sőt — közös tanácsú községek esetében — még székhelvközség éd társközségek közötti súrlódás sokat is rendezni tudták esi alkalommal, több ízben a szokásoktól eltérő módszereket — Dóidéul fórum-rendszerű kérdezéseket — alkalmaztak.’ A falugyűlések önáTló lebo-i nyolításában Riváltkénn VaS és Nóerdd megye felsőbb tanácsi és nénfrontszervei mutatnak jó példát: ezekben ai medvékben valóban a saját megfontolásuk alánján tűzik k! a községi tanácsok és néo- frontw-mttságok a falugyűlések időpontját és napirendi ponMait. Nem kétséges a falugyűlés sek^ törvénybe iktatásával a tanácsok és a nén fron tbízott-' Rácok olyan űiabb lehetőség birtokéira futottak, amellyel; „ J"1 élnek, n a evm értékben p:*s-+hetik területükön a szo- rfo7-n+, demokratizmust SZÍ- lőrdttkntták és szélesíthetik mööm, munkái,,^ nénkénvise- let,-r,nkormányzati' k>n»o-e hams-osan határozottabb ar- -Culatot nyGT>^,c‘f. NÍÍMETH r-fVA ' Szélesvásznú mozi Szárazdon A nemrég megyénkben járt NDK-beli filmszákember-kül- döttség is elismeréssel nyilatkozott a Tolna megyei Mozi- üzemi Vállalatnak arról a törekvéséről, hogy a kis településeken igyekszik minden igényt kielégítő mozikat létrehozni. Ezek a létesítmények legjobb értelemben vett kul- fúrcentrumók, népművelési jelentőségük Vitathatatlan. A megyénkben modern kis mozik sorálja most a néhány száz lelket számláló Szárazd községbeli is belépett, ahol a közelmúltban adták át a jelentős költség árán létesült, ízléses külső' és belső kiképzésű mozit, amely szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas. Foto: G. K.
