Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Ruhák a szilveszteri programhoz Mindennapi gyógyszerünk A férfiaknak könnyebb. Sö­tét öltönyben, fehér inggel, nyakkendővel jólöltözöttek. akár házigazdák, akár vendé­gek. A női divat labirintusá­ban nehéz eligazodni. Olvasó­ink pontos tanácsokat várnak, de hiszen minden divatos: a kis szövetruha és a hosszú es­télyi; a szoknya is, a nadrág is; a kiskosztüm, a kompié, a szoknya-blúz összeállítás is. A sokéves tapasztalat azt mutatja, a szilveszterezésnek három különböző formája van: 1. vendéget várnak, fogadnak, 2. vendégségbe mennek, 3. vendéglőben — bálban ünne­pelnek. 1. A vendéglátó háziasszony ruhája legyen egyszerű: kis szövetruha, szoknya-blúz, pu­lóver-pantalló dekoratív kiegé­szítővel. övvel, bizsuval, mel­lénnyel. Kedves és házias, ha az éj­fél utáni bablevest, vagy virs­lit a ház asszonya kis kötény­ben tálalja. Ezek a kötény kék ben azonban ne éljen vissza helyzetével, azzal, hogy nem neki kell feltálalnia a bable­vest és főzni a feketekávét. Ne öltözze „túl” a háziasz- szcnyt. Viseljen egyszerű al­kalmi ruhát — esetleg többré­szest — amit a hőmérséklet és hangulat szerint változtat­hat. Ajánljuk a kiskosztümöt alkalmi blúzzal. Divatosak a nagymamakorabeli csipke ken­dők és jól illenek a divatos ruhákhoz — nem is csoda, hi­szen minden újra divatos, ami a nagymama idejében volt: a vádliig érő, gloknis aljú „kis” szövetruhák, a puffos ujjak, turbánok, soppos-frizurák. 3. Vendéglőben, bálban leg­inkább fiatal párok ünnepük a szilvesztert. Igaz, így talán többe kerül, de otthon nincs gondjuk semmire. Délután ki­pihenhetik magukat, jut idő fodrászra, kozmetikára, a toa­lett elkészítésére, öltözködésre. Erre az alkalomra ki-ki tet­szése szerint öltözhet. A sze­védik a ruhát és dekoratív dí­szek is lehetnek. Lerajzoltunk egyet, zöld textilanyagból készült, négylevelű lóhere rá­téttel díszítve. Ez nemcsak szilveszterkor, hanem egész évben viselhető. Az évszám 15 öltéssel hímezhető a kötény elejébe. Ennyit megér ez a kis figyelmesség. rény alkalmi szövetruha egy szép nyakékkel, kitűzővel dí­szítve éppen úgy megfelel, mint a hosszú estélyi öltözet. Természetesen a kisvendéglő Szilveszter-estjére más ruha illik, mint például a Hotel In- tencontinental nemzetközi bál­jára, mert a túlzott szerény­2. Akik vendégségbe men­nek, élvezik mindazt az előnyt, ami a vendégeknek ki­jár! A nő elmehet fodrászhoz, kozmetikushoz is. Öltczködésé­ség is, és a túlöltözöttség is kellemetlen közérzetet okoz. Tehát nyilvános helyen rende­zett mulatságban, bálban is mindig a helynek, alkalomnak megfelelően öltözzünk. A ruha ne gátolja, hanem segítse a kellemes szórakozást Népújság 6 Néhány rajzos tanács a szilveszteri öltözködéshez, s ki­ki az alkalomnak, s korának megfelelően válasszon. a) Hosszúnadrágos összeállí­1971. december 28. tások: 1. Fémszálas, vagy más ün­nepélyes anyagból készült egy. szerű fazonú ingblúz. A plisz- szírozott turbán a blúz anya­gából készült, nagyon divatos kiegészítő. 2. Ha a háziasszony fekete nadrágot, fekete, vagy lurexes pulóvert visel, öltözékének öt­lete« dísze lehet az arany, vagy ezüst szalagból horgolt, vagy font, pomponos, megkötés öv. 3. A romantikus stílusú fe­hér batiszt blúzhoz olyan bő­szárú nadrág ülik. amely hosz- szú szoknya hatását kelti. A blúz ujját hatalmas hímzett (lyukhímzéses) virág díszíti. Csak fiataloknak ajánljuk báli öltözéknek. b) Alkalmi kötényruha két változatban: 1. A házi mulatságra vékony selyemblúzzal, 2. bálba blúz nélkül. Ilyen­kor többsoros nyakék takarja a mély kivágást. c) Hosszú báli ruhák: (Midi hosszúsággal is készülhetnek) 1. Többszínű fonalból kötött alkalmi ruha és stóla. (Kötés­mintája megtalálható a „Kö­tés-horgolás 1970.” c. könyv­ben.) 2. Sötét színű (barna, gra- fitszürke) estélyi kosztüm, élénk színű megkötős övvel és ugyanabból az anyagból készült kivágott blúzzal. Sokfélekép­pen viselhető. SOLTÉSZ NAGY ANNA Van gyógyszer, amelyből évente alig néhány kilónvi kell. Elkészíti az ipar, bár erő­sen ráfizet. Majdnem mindent elkészít. Miközben nyolcvan országba exportál, a hazai szükséglet 98—97 százalékát is fedezi. Ami nem kis dolog. A múlt esztendőben ugyanis ha­zánk minden lakosára 422 fo­rint értékű gyógyszerfogyasz­tás jutott. AZ ELSŐ BETEGSÉG Mi lehetett, az első baj, mely gyógyírt követelt? Talán a nátha? De hiszen erre még ma sincsen tökéletes védőszer. A fogfájás? Mit kínálhattak ellene a bari angpatikában ? Tény, hogy amióta ember az ember, azóta beteg is. Fájdal­mai vannak, szenved. Gyógyu­lást, gyógyszert keres. Föl­használt szinte mindent. Kép­telen és hasznos dolgokat, Hippok'ratész, ki időszámítá­sunk előtt 460—377 között élt, már 236 féle gyógyszert írt össze. Hazánkban Méliusz Ju­hász Péter 1578-ban kinyom­tatott Herbáriumában sereg­nyi füvet, gyökeret, anyagot sorol, mint bajűzőt. Magyar- ország első patikusát Gekmi- nus mesternek hívták, egy 1345. december 2-án kelt ok­mány szól róla. Paracelsus azt állítja, hogy „a legnagyobb méreg a leghatalmasabb gyógy­szar is egyúttal”. Ami persze nem egészen igaz, de arra már figyelmeztet hogy gyógy­szerek esetében döntő az ada­golás. Eredetüket tekintve vannak növényi és állati eredetű, va­lamint szintetikus úton elő­állított szerves vaey szervet­len gyógyszerek. Fölhasználá­suk kétféle módon lehetséges: külsőleg, belsőleg. Szerepüket az határozza meg. hogy mi az ún. támadáspontjuk, azaz mit vesznek célba. Ez csoportosít­ja az altatókat, fájdalomcsilla­pítókat, görcsoldókat, vitami­nokat. antibiotikumokat, oltó­anyagokat, hogy csak néhányat említsünk a lehetséges sok kö­zül. Arak bécsböl Leírtuk: a gyógyszer egy­idős a betegségekkel. Ám jócs­kán időbe telt. míg a varázs­lók, pogány papok, fűvesasszo- nyoy féltve őrzött titkaiból tu­domány lett. Kezdetben maguk a doktorok patikuskodtak, majd helyükbe a medicamen- tumok magisterei, azaz a gyógyszerek mesterei léptek, hogy azután a drogistákkal — akik a drogot, azaz a gyógy­növények megszárított, ható­anyagot tartalmazó részeit árusították — közösködjenek. Akkoriban, gyógyszereit első­Értesítjük kedves vendégeinket, hogy 1971. december 31-én 19 órai kezdettel vidám zenés SZILVESZTERT RENDEZÜNK A ifié CrSávdá Fellépnek: Miklóssy Dezső, Kovács Jutka, a Rádió és Tele­vízió magyarnóta-énekesei. Zenét a Sió Csárda népszerű tamburazenekara szolgáltatja. Ételkülönlegességek, hideg-meleg ételek. Állami gazdasági fajborok. Asztalfoglalás: az üzletvezetőnél. (Telefon: 12—989.) Belépődíj: 10,— Ft. MINDENKIT SZEG VÁRUNK. (264) sorban „találta” az ember, az­az rálelt arra, hogy egyik meg másik holmi mire használható. Ma hataimas kutatói gárda munkája nyomán születik egy - egy gyógyszer. Az első, mes­terségesen •’őállított alkaloid, a morfin volt — Sertürner német gyógyszerész nevéhez fűződik —, a múlt század első felében. Tehát alig másfél száz esztendeje. Ma évente 15 milliárd dollár értékű gyógy­szert termelnek a világon egy év alatt. Napjainkban, Andaxinck, Tetránok hegye között bo­lyongva, talán hihetetlennek tűnik, de tény: 1745-ben je­lent meg hazánkban az első hivatalos gyógyszerkönyv. Igaz, Bécsben állították össze, s még az árakat is onnét diktálták. Csupán az 1878. évi Sjky. tör­vénycikk elfogadása 'ufón — amely a többi között kimond­ta, hogy a „gyógyszertár, mint állami közegészségügyi intéz­mény, az állam felügyelete alatt áll” — teremtődtek még a magyar gyógyszerészet szi­lárd alapjai. 1907-ben jött lét­re az első gyógyszergyár — a rhai Kőbányai Gyógvszeráru- gyár — Richter Gedeon alapi-' tolta. BOR, RECEPTRE Igen, a Pharmacopoea Hun* garica, azaz a Magyar Gyógy­szerkönyv, amely meghatároz­za a gyógyszerek szabvány Sze­rinti minőségét, a galenuszi gyógyszerek elkészítésének módját, a szokásos és leg­nagyobb adagokat stb. bort is számon tart gyógyszerként, bár a Vinum album után aligha kapkodnak a borisszák. S mi minden szerepel még a recep­teken, meg azokon kívül, hi­szen nem minden gyógyszer­hez kell vény. 1960-ban 1,3 milliárd forintot tett ki a ha­zai gyógyszerfogyasztás, 1965- ben már 2,8, 1970-ben 4,3 mil­liárd forint értékű gyógyszert, fogyasztottak el betegek és álbetegek... Ami egy lakosra számítva, az évek hasonló sor­rendjében: 181, 277, 422 forint. Győzi-e az ipar? Tíz év alatt a hazai gyógyszeripar ötszörö­sére növelte a Streptomicin termelését, a penicillin-félék előállítása 13,4 milliárd egy­ségről 59,4 milliárdra emelke­dett, a Bn cryst mennyisége pedig'az 1960. évi kilenc kilo­grammról 1970-re 508 kg-ra tornázta fel magát, hogy talá­lomra említsünk néhány pél­dát. Győzi tehát az ipar, sőt, olyannyira, hogy évente 900— 950 millió devizaforint érték­ben szállít külföldre kiszerelt — azaz csomagolt — gyógy­szert, s emellett jelentős meny- nyiségben alapanyagokat, vita­minodat. nyers morfint stb. E termelési-értékesítési duettnek köszönhetően hazánk a gyógy­szertermelés egy lakosra jutó mennyisége alapján az ötödik helyet foglalja el a világrang­listán, ami meg az egy főre jutó exportot illeti, ott csupán Svájc áll előttünk. Pedig ide­haza, az egy lakosra jutó, tíz dollár értékű gyógyszerfogyasz­tás fedezetének megtermelése sem kis feladat, hiszen ez a szint lényegében azonos Hol­landia, Olaszország, Nagy- Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság lakosságának gyógyszerfogyasztásával. KORFA ÉS ÖT SZÁZALÉK Mit hoz a holnap? Tárgyila­gos számítások szólnak erről. Az 1970-es esztendőt száznak véve, 1985-ig a belföldi gyógy­szerellátás, 242 százalékra emelkedik, az export azonban ennél is gyorsabban bővül, s megháromszorozódik. A né­pességen belül — amint az a korfa tanulmányozásából ki­derül — növekszik az idősebb, tehát több gyógyszert fogyasz­tó korosztályok aránya, s ezért a tervek évi 4—5 százalékos emelkedéssel számolnak; ezen belül bővül az értékesebb — költségesebben előállítható — gyógyszere’ f;V használása... MÉSZÁROS OTTÖ

Next

/
Thumbnails
Contents