Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

* Ö Rejtvényünkben Babits Mihály karácsonyi témájú verséből idézünk néhány sort. Az ábra kitöltése után a számokkal jelzett betűket növekvő sorrend­be rakva egy Kosztolányi- idézetet kapnak kedves olvasóink, amely szintén e bensőséges családi ün* neppel kapcsolatos. Beküldendő mindkét idézet megfejtésé 1972. január 3-ig levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ, Szekszárd címre. « . A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtők kö­zött 10 db könyvet sorso­lunk ki. Az 1971. december 12-i rejtvény helyes megfejté­se: Békésy György — Szentgyörgyi Albert — Gábor Dénes — Bárány Róbert — Wigner Jenő — Hevesy, Könyvjutalmat nyertek: Balogh Jenőné Szekszárd, Dózsa u. 5. Juhász Ká­roly Paks, Síksor 11., Ka­marás Gáborné Dombó­vár, Bezerédj u. 40., Mé­ri Zsuzsa Mözs. A könyveket postán küldjük el. A szerkesztőség és a Szekszárdi Rejtvénykedve­lők Klubja minden ked­ves rejtvényfejtőnek kel­lemes karácsonyi ünnepe­ket és további eredményes rejtvéayfejtést kíván! LÁTS­ZIK FO<STAR I L£.Ü. 1 Ig2jg| NiTHOéér KARjklTí+y Fpj’GVfeG ikWNEK— T^lJ a Í2C> A Ufjzi- Mí ELetl 2 ése J V trlu' 6-se­ÖTj ictaDÍÖ _4— _____­J ie~R ^ TEiN&EK] -5=-------­▼ v e^y­jekF ______ Fe±lH­4--------­9 A Z IKt-_ ZET-l.téS rpAGAD ► v ▼ ▼ ¥ ­V v; * V w ____S9 V s _____ V P A*»t8.«AVt AZ IDÉZET 5.RÍSZE ► 55 FILM IS Van ilvstU 5 OÜS 1 ► 19 93 39 Sí ojű íGáN. és 5zé>J ► v ! t — V ♦ v KICGimW­Tc^ ► 102 A^SÖB-MWi?.­KA ­íe.fjjÉnc­1 TOL ► 1 . 6 fUTET TEVéS 6nJc>D _ szóiéi /ASÓTIJtt 2Ü> ip.KcHß­> Mi 37 59 w SZOVJET FOL 1 _______ 4 Z A. LA GyÖtfiy ► GY CÉRiuM-► is cJUATLAKcI hJtn laza HORDD pnnen! ¥ 79 V y 48 ELSÖTé - TÖL A2. éSSOLT > 14 > ____f«_ ¥ 33 B.EUE -- ■2-1 > ' 65 Ah 403 FRANDtA A ra Ny ­Rcnox- ^ TeTJ<?ER. > > SA hé H LA KÍS ► 96 «4 SS r&trrms ► 82 48 es V A3- LDc3— J&te- A Fl'ZtVÁSóI1 > ROÄ5UTH DÍ­JAS SIzNÍSV .VOLT fokVARűS oFeZACÍöK. 1 'var*­► ASZTALOS %Z 68 Saujum­> 71 A'' TCPéAi'ÖS ¥ 8 32 SPIRI­TUSZ W3MÍDÍA ► 61 AWTIALr-' ROHCÜS- TA ~ ► 14 27 41 40 véS - ANVyiMÍMT­F HeLVes vE- leTé-í i fwUfflAT __-i-___­W p-E-P ZftlMVi E. z poíiaVjak ► 56 09 407 A2ON0-ÍAK­> a* veßs^jy )wiezD£Xe 71 V R-ÉSZV&iy tALSas^S (Z02TATASA AS2TMci-, url_l rv -­XÖTÓSZé* ¥ —­A GíN.'ERAL-_ ► tol 10 iGjrV'áő. J.sÁ 0 t~ HAJOZAál HiyATAL­► f MATD-f VbRmE V& > ▼ ____1o5 6 £ MB óí-p iuLFT VE.«­► * AZ IDfcjZtT 1. ■ v > 29 ▼ V CSA^A­1 I ÖREG Ba!­CSlfC A - AZONOS |3en>ic. > llOvAtóüR ► ?EÖ-— _ OCc^StS) ► 6J HORNYOT _ ► 25 E-Cyesüte >£N vysjUfyAK NEM TV í> V^yOAJl* ► V T ____61 6ÍNJ -FAI; TA MUTATÓ ¥ 1 56 n 97 7 MBS; ~xrP­R£-SZU*NV tARSASKS ¥ \6 ötórai fTAU “ > ► LANTON­i/EGyjei£ > 57 >­ro • 54 49 91 w ős ­► 3 valia's _ Iuíahanő ► A t-ié-t-VEc irányuld EME U4Ä.- SIÓUSLVCDZ É.O.E ¥ [hiDitXsiU F&U^SZUL CPL.(?K.V£1) KXTSlNVtö VÖRÖS angolul > CSAVA(2C6 KdbíiAÍL. > ___3 / 96 ... TTSZTecX Ctrl — ADÓÍiA^pT ,rie.(SAD i > 87 NITRO­GÉN ­¥ SOT<5 _ VA* RÓ e SZICÖZ ► W ' T KÄAJfliR.-, ► 0 OLDAL-­► 50 78 y 60 feJlAíík RtZlFL IBJ ¥ (A w 11 © VAJIíAslL TÓeS2hÖZ <=Í2IKU> ? 16 51 30 TALAJPOR; GATÓ ES2­► ZAJjEL2&t£ M&ieN66 > _ 22 toS 80 PiLn- “ SlAHúkl­p. v rr AT L-E'M í»e-röt* I ‘ ,, ALSULVA1- tuos — ►4iT(U>6eN ,URA Li ► ► CUP-iüM. A'LLAT lak ¥ 77 A3 OKTALAfű, Sím LES“ ► 25 Xb y RADíG , a'ilomA­som _j _______ loNTci 1 TXfi Göaoß Se-nJ> ­> rtÜI<56A2I ES2*ÓÍ­v.uryMiA ► T ■ cusp 6-- ja'v- a ' ► 409- Ao AS 63 CéRiUM F Sí >•* lo6 96 R-éflA V 60 $Ll écynt Ft«­. VESA MoMOS _ ,G2AA'CtJS ► _ SELÜL »E-VONu/R rXu'uh­E.RTAK AL­JA. ► S 9h ,»' , V'IETNAMI. rAÉc*RNc*< ►- 71 ri^TKA L _____ ► V 3 5 y f ► lÓLyDe.««.- 1J5ITDA , t *7 V 69 Ai WTOPtéN is «lál'üH pfczaiv e- L&cvtí&oK IA1IM ás ► ▼ 31 88 81 Z.T, —t----------­l a h ó­rtklLStbűiTC ► . StCéXBTT ► ,.. HOÍLŐOUy. UMrJ > 58 V 46 T KUTYA “ VE2ETÍR" ► 74 *>u ▼ INDolATSilf _ o V > ?9.-JS& T HY Modern otthon és pásztorbot Ó, hogy elözönlötte otthono­mat a technika! Kéziratpapírom­ra villanyfény vetül; a meleget távfűtés szolgáltatja; a vendég elektromos csöngővel jelzi jöt­tét; kávéját villany házipresszó­val főzöm; a fürdőszobában mo­sógép áll; most hogy Írok, itt dön- gicsél körülöttem egy zsebrádió muzsikaszava. És megvallom egyik csodaszerkezet működését sem értem teljességgel. Azt ol­vastam ugyan valahol, hogy a tévé-vevőkészülék első fokozata szelektálja, majd fölerősíti az antenna által vett jeleket; hogy egy oszcillátor jeleit bekeverik a kapott jelhez; hogy működik e masinában demodulator, eltérítő generátor, meg a jó ég tudja, mi minden. Most, hogy számot szeretnék adni róluk, töredelem- mel bevallom, azt sem vagyok képes megmagyarázni, miként működik a legegyszerűbb elekt­romos kenyérpirító szerkezet, pe­dig naponta használom. Viszont, ha rápillantok a fa­lamra függesztett faragott pász­torbotra, annak nincs titka - előt­tem. Tudom, somfából faragta a Veszprém megyei juhászeríi- ber, akitől vettem. Szinte szemé­lyes ismerőseim a reája faragott tölgylevelek, madarak, mókusok őzek, szarvasok. Ismerem a pász­tornak azt a mozdulatát, aho­gyan fölemeli az ilyen alkalma­tosságot, ahogy reátámaszkodik még azt is, ahogyan az enge­detlen puli után hajítja. Ilyen okok magyaráznák, hogy a modern ember mindinkább vá­gyik arra, hogy népművészeti tárgyak is legyenek a környeze­tében? Talán ilyenek is. Manap­ság csaknem nyolcvan népmű­vészeti és háziipari szövetkezet összesen évi több, mint féímijli- árd forintot érő portékát hoz for­galomba... Ezek között van­nak ötvösmunkát cserepek, ko­vácsoltvas. tárgyak, kisbútorok kefetartók, mángorlófák, szőtte­sek, hímzések, szűcsremekek, sző­nyegek — jóformán minden, ami az embert otthonában körülve­szi. A hasonló tárgyaknak vala­ha a paraszti életben ez volt a rendeltetésük — Ortutay Gyula megfogalmazása szerint —, hogy a mindennapi élet szolgálatában álljanak, felmagasítsák szebbé tegyék a paraszti életet. A múlt században a paraszti háztartások legfontosabb eszkö­zei még a falusi mesterek keze alól kerültek ki. Emlékeznek az öregek, hogy teszem őzt Nád­udvar, Tiszafüred, Mezőtúr, Hód­mezővásárhely, Mohács, Mező- csát, Pápa vagy Csákvár faze­kasai milyen fontos szereplői voltak a hetipiacoknak és vájá­roknak. Hogy a díszítésnek mi­lyen változatossága volt megfi­gyelhető e darabokon: csíkozott, sakktáblaszerű kockázassa! ékí­tett, körökkel, körívekkel, szögek­kel, rozeták!:al, virágelemekkel ellátott cserepek kínálták önma­gukat a vásári közönségnek Hogy a faragó emberek az ivó- csanaktól a temetői fejfáig, a díszes kerítéskaputól a bölcsőig mindent elkészítettek... És mi­lyen messzi vidékről főikeresték a múlt század elején teszem azt Blázsik Pál csongrádi szűcsöt, akinek rajzkönyvében oly szép stilizált rózsák várták, hogy köd- mönre hímezzék őket. . Napjainkban a falu alig is­meri a népi iparművészeket. Leg­följebb a saját községében élő mesterről tud a parasztember jobbára róla is csak a rokonság okán, vagy mert sokszor keresik a híres fazekast, vagy a pingálc asszonyt a — városiak. Van e másodrangú táncdalénekes, aki ne volna országszerte ismertebb, mint a karcagi Kántor Sándor fazekas, a somogyjáai Vargo László fafaragó, vagy Vén Lajos- né, a jeles szakmári pingáló asszony!? A falu még nem telt be an­nak örömével, hogy a vidék em­bere számára is beszerezhető mindaz az ipafeikk, ami sokak -szemében nemrég még a váro- siasság jelképe volt. Ezért talá­lunk a falusi hajlékokban oly rengeteg világító rekemiét, da- mcszttal bevont díszpámát, ba- zári nippet, a falakon pedig unalomig ismert giccsfestményt (kék tavon révedező hattyút, ci­gánylányt hegedűvel, erdei tisz­táson tébláboló szarvasokat stb.), valamint a „mód és modern­ség" megannyi hamis jelét! Olyan emberek, akik gyerek­korukat még népi iparosok (mindegy, hogy művészi, vagy nem művészi) tárgyai között él­ték le, most az új lehetőségek­kel élve, új környezetet alakí­tottak ki maguk körül. Ezért vál­tak a néprajzi gyűjtők számára kincsesbányává a falusi padlá­sok. Ugyanis ocja száműzték a modernizált háztartásokból a múlt kellékeit: a festett ládákat, oda kerültek föl a rokkák, gu- zsalyok, olajmécsek, beretvatar- tók, faragott jármok, kaszafenő- kő-taríók, ostornyelek és juhász- kampók. Városon pedig? Talán a tech­nika szüntelen jelenléte váltja ki az emberekből a szomjat; talán mert sokan falun élt gyermek­éveik emlékeibe fogódznak; ta­lán mert a formák naiv szépsé­ge ragadja meg őket — mind többen gyűjtenek népművészeti tárgyakat. Van, aki csak egy mű­anyag bevonatú fotel merevsé­gét oldja föl egy-egy népi hím­zésű párna lágy színeivel. Más a kalocsai kötények tűzvarázsát használja föl arra, hogy egész falfelületet beragyogtasson egy ízléssel: a falra rögzített népi ruhadarabbal. Olcsó, mégis meg­ejtő bájú népi csereptányérok díszítik sok barátom konyháját Meglepő az a temészeiesség, mellyel a legmodernebb vonalú ipari készítmények és a népmű­vészet formahagyományát őrző darabok alkalmazkodnak egy­máshoz. Persze ennek a „titoknak" a megfejtéséhez sem kell, hogy tu­dós legyen az emberfia. A mo­dern ipari formatervezés csakúgy. mint a mai iparművészet, szün- telenül visszanyúl a népi hagyo­mányokhoz. Részint, mert évez­redek alkotói logikája alakított ki bizonyos formákat — ezt jóma­gam a cserepesek munkáin ta­pasztaltam legszembeötlőbben - részint, mert a világ minden tá­ján növekszik mindannak a be­cse, ami népi. Ez bizonyára nem független azoktól a politikai vál­tozásoktól sem, amelyek a nép helyzetére, a nép óhajaira, a nép szellemi kincseire irányítják a közfigyelmet. Nálunk már túl vagyunk o vlcezdeti lépéseken. Ki hinné! - hazánkban a bedolgozókkal együtt kereken negyvenezren fog­lalkoznak népművészeti tárgyak előállításával. .Van-e mammut- üzemünk, amelyikben ennyien dolgoznának? Nem tudok róla. Csak azt tudom, a nép művé­szete mind jobban átszinezi min­dennapjainkat. Még olyan he­lyekre is utat tör magának, ahol — városon legalább is — azelőtt nem volt helye. A gellérthegyi Búsuló juhász vendégiá bárját Vankóné Dudás Júlia galgamá- csai népművész falfestményei dí­szítik, sok híres étteremben népi cserépedényekben tálalnak. a vendégnek, a ruhatervezők mind több női ruhán alkalmaznak már népi fogantatású hímzést... •A város — és ezen nemcsák Bu­dapestet. értem, mert a Népmű­vészeti és Háziipari Vállalatnak 13 petti boltja mellett 58 vidé­ki üzlete is működik — már kere­si a népművészet alkotásait. Va­jon mikor tárja ki otthonait előttünk a falu, ahol ez a mű­vészet annak idején kivirágzott? BAJOR NAGY ERNŐ i

Next

/
Thumbnails
Contents