Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
T r A NÉPÚJSÁG MCLLCKLCTC JA tolnai selyemgyarban A korabeli stílusú régi gyárépület mellett furcsa új építmény húzódik. Az első látásra feltűnik, hogy nincs ablaka. Ebben kapott helyet a legújabb feldolgozó ág, a szinte- tikusfonal-terjedelmesitő. A nyers viszkózaműszál viszonylag kemény és rugalmatlan. A ruházati cikkekhez azonban olyan alapanyag kell, amely elasztikus, szép az esése, követi a test formáját. Ezért a nyers fonalat rugalmassá, vagyis „terjedelmessé” kell tenni- Ügyes gépek segítségével a szálat nagyfrenkven- ciás árammal felmelegítik, majd hirtelen lehűtik. Ezáltal a fonal, nagyító alatt vizsgálva, szabálytalan spirálrugó képét mutatja, s nagyjából úgy is viselkedik. Alkalmassá vált zoknik, pulóverek stb. gyártására. A művelet igen környezetérzékeny. A géptermekben állandónak kell lenni a hőmérsékletnek. a levegő tisztaságának és páratartalmának, valamint a fény erejének. Ezért nincsenek ablakok. Helyettük erős fényforrások világítanak és a szellőzést egy hatalmas berendezés biztosítja. A levegő vízfüggönyszűrőn jut be a helyiségekbe, s gondoskodnak a szennyezett levegő folyamatos elszívásáról is. A zárt rendszerű termelés, mint kísérlet, bevált a termelés és a dolgozók szempontjából is. Ma már évi ,4—500 tonna elasztikus műszálat állítanak előNyilván kevesen tudnak róla, hogy üvegszálból is készíthető textília. Valóban, ellentmond egymásnak az üveg törékeny tulajdonsága, valamint a fonás és a szövés művelete. Pedig az üvegszövet előállítása csak technológiai kérdés, amint arról bárki is meggyőződhet. Bizonyára sokak előtt ismerős az „üvegszálas poliészter” kifejezés. Nos, az üveg hasonlóképpen viselkedik a műanyagokban, mint a betonban a vas. Megsokszorozza kedvező tulajdonságaikat. Rugalmasak, ütésállók, tartósak lesznek, ellenállnak a nagy terhelésnek is. Ezért hallhattunk tehát műanyag tetőszerkezetekről. alkatrészekről, építőipari elemekről. Üvegszálas a műanyagpáncél. és az űrutazók nagy igénybevételnek kitett ruhája is. De kitűnő az üvegszövet hang, elektromos áram és hőszigetelő tulajdonsága is. Sokat használ belőlük a kábel- és csővezetékgyártás, de az építőipar egyéb ágazatai is- Az üvegszövetrészleg a tolnai üzem szinte legfontosabb gyáregysége. Az évi termelés a négyzetméterek millióival mérhető. Nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken az egv-egy sok munkást foglalkoztató ipari központ polgári védelmi szempontból is a figyelem centrumában áll. Az átszervezés, jótékony hatása azonnal érződött — mondja Gémesi Ferenc törzspa- ranesnok. — Egységes rendszert teremtett, s ezáltal a korábbi gondok közül sok már a múlté. Régen a sokféle műszakbeosztás és a hagyományos egységépítés miatt nehéz volt áttekinteni és összefogni a szervezetet. Ma az üzem a művezetőkön, — mint parancsnokokon — keresztül az azonos időben és helyen dolgozó beosztottak gyorsan „mozgathatóvá” váltak- Ez pedig a tényleges felkészültség és alkalmazhatóság alapvető fokmérője. Előnyei minden bizonnyal mór a kiképzések megindulásakor is mutatkozni fognak. Az üzem pv. gárdája már eddig is többször bizonyságot tett összeforrottsógáról. eredményes munkájáról. Az elmúlt években ők tartottak egészségügyi bemutató gyakorlatot a járási vöröskereszt titkárok számára. Később polgári védelmi nap keretében a sportpályán rendezett egészségügyi és növényvédelmi bemutató sikerének is részesei voltak. A védelem megszervezésének teljességéhez az üzemi önvédelem is hozzátartozik. Alapja a védelmi terv. Ezt az utóbbi időben többször módosítani kellett a fejlődés és az üzemi építkezések miatt. A felkészülés gondosságát, a változó helyzethez való alkalmazkodást tükrözi például, hogy az üzem vízellátottsága adott esetben saját vízforrásból is megoldható, az üzemi fürdők jelenlegi formájukban is alkalmasak személyek és ruházat mentesítésére stb. Sőt, azt is vizsgálják, hogy milyen módon használhatnák fel a négyezer négyzetméter területű zárt üzemrészt — ha szükséges — a kiszóródás elleni védelem céljaira. Felállnak a M!Q-ek A rovarok, betegségek, gyomok ellen A növényvédelem szakemberei kétféle kártevőt ismernek. Egyik, amely hazánkban is honos, tehát gondoskodni kell állandó pusztításáról, a másik, amely csak külföldön lelhető fel. de potenciálisan számunkra, is állandó veszélyt jelent. Ez utóbbiak tovaterjedését, az országba való bejutását kell megakadályozni- (Szerencsére vannak olyan kártevők is, melyek bár más országokban nagy veszteségeket okoznak,szamunkra nem jelentenek veszélyt, mivel, hazánkban nem kedvezőek az élet- és szaporodási feltételeik. Ilyenek például a kaprabogár nevű raktári kártevő, mely Jugoszláviától délre honos, vagy a burgonyamoly, mely szintén a’ melegebb éghajlatot kedveli.) A Növényvédelmi Szolgálat feladata, hogy országos méretekben felvegye a harcot kultúrnövényeink ..belső és külső’’ ellenségei ellen. A hazai kártevők ellen a védelem komplex, azaz a mechanikai, fizikai, agrotechnikai, biológiai és kémiai módszereit alkalmazzák. A szolgálat kiemelkedően fontos feladata az új növényvédő szerek kipróbálása. A vegyszerek fel- használása terén tapasztalható fejlődést jól érzékeltetik a következő adatok: 1960-ban még csak 50 féle hatóságilag engedélyezett növényvédő szert kínáltak eladásra a kereskedelemben, 1969-ben ez a szám 190-re, 1970-ben 240-re emelkedett. Jelenleg mintegy 250 féle permetező és porozó szert tartanak nyilván. A kémiai anyagok felhasználásának növekedésével párhuzamosan jelentkezett a már közismert veszély: a származékok, a maradványok, a megengedettnél nagyobb mennyiségben épültek be a terményekbe, az élő szervezetekbe- A jelenség oka a hozzá nem értésben gyökerezett. Azóta jelentős előrelépés történt a szakember-ellátottság terén, s állandóan ellenőrzik a növény- védőszer-maradványok jelenlétének mértékét, és elsősorban a fogyasztásra szánt termékekben. Ennek az ellenőrző munkának is központi bázisa a Növényvédelmi Szolgálat. Tevékenységét jellemzi, hogy a világon elsőnek nálunk tiltották be az arzén- és a klórozott szénhidrogén tartalmú (DDT, HCH) növényvédő szereket, amelyek már veszélyeztették a bioszféra tisztasását. A világ legnagyobb helikoptere, a szovjet V—12, amely több, mint negyven tonna terhet képes felemelni 2500 méter magasra. Sebessége több, mint 200 kilométer óránként. A helikoptert négy, egyenként 6500 lóerős motor hajtja. A húzóerőt két, különböző irányban forgó, hatalmas légcsavar biztosítja. Személyzete hattagú. 250 féle vegyszer
