Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
Pszichikai jelenségek a kitelepítések során A pánik ;A pszichikai jelenségek egyik leg- drasztikusabb formája a pánik, már a kitelepítés alkalmával jelentkezhet. A pánik kitörésének konkrét és köz- 'vetlen kivéltódása előre érezhető. vRfrnd szer int egy-két gyengébb idegzetű ember jelenetrendezésével, hisztérikus kirohanásaival, robbanásszerű kitörésével, kiabálással, jajveszékeléssel, menekülési reakcióval, futással stb. kezdődik. Ez a lakosság tömegeiben szétterjed, szuggesztív hatóerőként nagy erővel és ütemben uralkodóvá válik, pl. az előbb még szervezettnek tűnő és tervszerűen folytatott berakodás- felbomlik, az emberek ,.eszüket vesztik” és a kitelepítési és befogadási szakszolgálat munkájának szervezettsége felborul, a közösség, a ■lakosság tömege saját vesztébe rohanva, becsületét is elveszti, lemond mindenről és átadja magát a fejetlenségnek. A váratlanság és tájékozatlanság A kitelepítés elrendelése — o politikai és hadműveleti körülményektől függően — többféle módon történhet: pl. közvetlen a támadás veszélyének kialakulása alkalmával; a szom- - szédps országot, vagy más várost ért atomtámadás után; a közvetlen környezetben történő atomcsapások után; a felderítő szerveink jelzései alapján stb. A kitelepítés lélektani hatása természetesen ezen helyzetek függvénye ÍSn ' A kitelepítés elrendelése erős lelki megrázkódtatást idézhet elő. Az emberek tudják, hogy a kormány akkor rendeli el a kitelepítést, ha az országot közvetlen veszély fenyegeti. -Ez zavart, meglepetést idézhet elő, fejvesztettség, kapkodás lehet úrrá raituk. A kitelepítés elrendelése — lélektan? szempontból —, az életve- szélv jelzése minél váratlanabbul jelentkezik, annál nagyobb lesz a negatív hatása. Az életveszély érzésének ■» á velejáró hát ó ff étélemnek pediq rvnpy szerepe van a pánik kialakulá- sábáp. A váratlanság mindig megle- “"'pétést okoz, a meglepetés pediq megzavarja az ember tudatos tevékenységéi, , .kizökkenti a megszokott kerékvágásból" és - ösztönössé teszi cselekedeteit. A meglepetés Tehetőségét — a váratlan helyzetek bekövetkezését — a lehetőségekhez mérten ki kell rekesz- teni. A legrosszabb veszély a tudatlanság, ezért a tájékoztatásra nagy gondot kell fordítani. Nem szabad fél- •ni a borzasztó gondok elmondásától sem, mert aj. emberek sokkal jobban fognak félni, ha nein mondanak nekik semmit. ,,Pszichológusok állítiák, hogy a pánik egyik legfőbb okának a meglepetést, a váratlanságot lehet tekinteni."' Következésképpen az igazságot mindenekelőtt meg kell mondani és el kell fogadtatni a kitelepülő lakossággal. A várakozás, tétlenség Különösen a kitelepítés elrendelése és végrehajtása közötti időszakban előforduló várakozások okozhatják a válságos perceket. Ismeretes, hogy a tétlen várakozás elősegíti az idő szubjektív megítélését. Veszélyes időszakban pedig egész rövid várakozási .idő is hosszúnak tűnik. A gyülekezési, berakodási stb. helyeken eltöltött várakozási idő tehát hosszabbnak tűnik a veszélyérzet következtében kialakult türelmetlenség miatt. Ilyenkor fokozódhat a nyugtalanság és további feszültségek keletkezhetnek, s a legkülönbözőbb álhírek kaphatnak lábra. A váratlan atomcsapás hatása A kitelepítés végrehajtása előtt, vagy közben is előfordulhat, hogy váratlan atorhcsapás éri a várost. Amennyiben a kitelepítés közben éri, rendkívül nehéz helyzet alakulhat ki. Kitörhet a pánik, vagy a már kitelepült lakosság további menete és a mentési munkálatok megkezdése esetleg azonos időben' történik. Ez a helyzet rendkívüli vfszonvokot teremthet a rendfenntartó erők számára. Nemcsak az útvonalak szabaddá tétele tekintetében — a pánik kialakulásának körülményei között —, hanem az esetleges rádióaktív szennyezettség és kiszóródás miatt is. A rendfenntartásnak ezprt ki kell terjednie a mentesítő állomások és az elsősegélynyújtó-helvek rendjének biztosítására. Számolni lehet ugyanis azzal, hogy a lakosság vélt, vagy valódi suaárszennyezettség következtében megrohanja az említett intézményeket és lehetetlenné teszi ezek ^munkáját. A pánik következtében így nagyobb kárt tesznek egymásban, mint a valóságos kár. Előfordulhat, hogy a váratlan csapás valamelyik szomszéd, vagy távolabbi várost éri, a rendfenntartás szempontjából azonban ugyanolyan nehézséget jelent a lakosság menekülésének © fékentertáso* © pánik kialakitörése kutásának megakadályozásai mint az előző esetben. A közvetlen és meglepetésszerű veszély magában hordozza a tömegek felajzását és minden pillanatban számítani lehet a pánik kirobbanására. mérésé és az emocionális élmények megnyilvánulásának spontán lefolytatására. E két tényező kialakítása a lakosság, a szakszolgálat és a rendfenntartó erők erkölcsi-politikai és pszichikai felkészítésének keretében történik. A tervekben szereplő feladatok ugyanis értéktelen papirtömeggé válnak, ha nem találkoznak a lakosság egységes gondolkodású tömegeinek támogatásával, azok segítségével, akik rendelkeznek megfelelő erkölcsi, politikai szilárdsággal, ismerik azokat a pszichikai törvényszerűségeket, amelyek ilyen esetben gátat vethetnek a józan észnek, akik szilárdan bíznak a szocialista rend magasabbrendűségében és a legnehezebb közülmények kÖzepettO is képesek fegyelmezetten viselkedni. A kitelepítési szakszolgálat, rend- fenntartó erők vezetőinek és minden beosztottjának ezért — együttműködve a párt-, állami és tömegszervezetek- kel —- már békében meg kell teremteni a lakosság körében azt a bázist, amelynek segítségével a kitelepítési feladatokat végre tudják hajtani. 11 lakosság felkészítése Ilyenkor a 'rendfenntartási tervek gyors módosítására is sor kerülhet. Ennek eljuttatása a különböző szervekhez és határozott, gyors végrehajtása szintén fontos és megoldásra váró feladat. A bizonytalanság és tétlenség ilyen helyzetben rendkívüli veszélyeket hord magában, az atomcsapás veszélyétől függetlenül Is. A szakszolgálat és a rendfenntartó erők beosztottadnak tehát tudni kell, hogy a különböző és váratlanul bekövetkező helyzetváltozások alkalmával mit tegyenek. Nem elegendő, ha csak a pillanatnyi helyzet feladataira koncentrálnak. A különböző lehetséges helyzetek számbavétele, elgondolása sok ember életének megmentését segítheti elő és ezáltal alapját képezi a kitelepítési—befogadási szakszolgálat és a rendfenntartó erők beosztottai feladatának. Dezorganlzálás Háborúban a pánikkeltésben és annak kiszélesítésében számolhatunk az ellenséges propaganda és hírszerző szervek (ilyen irányú kiképzésben is részesülnek) igen aktív tevékenységével. Dezorganizálásúk célja a szinte elkerülhetetlenül jelentkező félelemnek, borzalommá, általános zűrzavarrá, pánikká történő változtatása, hogy ily módon szervezetlenné tegyék a kitelepítési és befogadási szakszolgálat és rendfenntartó erők tevékenységét, csökkentsék erőfeszítéseik hatékonyságát. Az imperialista államok és hadseregei nagy jelentőséget tulajdonítanak a lélektani kérdéseknek és fel is használják azokat minden vonatkozásban a szocialista tábor ellen. Mi sem mp- radhatunk tétlenek, sőt többet is tehetünk, mert az igazság es az erkölcsi erő a mi oldalunkon van. A pánik kialakulásának sematikus ábrázolása A pánik kialakulása, alkotó elemeinek egymásra hatása két összetevőből áll: Az első: a mozgásnak a területi elhelyezkedésre való befolyását tünteti fel. A második: a félelemnek dezorga- nizáió hatását mutatja. A kapcsolt rendszerek működése és egymásra hatása ismert mádon megy vég be. A kapcsolt rendszerekben átfutó jelzés és visszahatás (reakció) nagyságának megfelelően a rendszer, vagy hullámzóvá válik, amikor új egyensúlyállapot felé törekszik, vagy egy robbanó állapotba kerül. Ez alatt nemcsak az értendő, hogy ugyanaz a veszély a pánikhoz, de úgygnúgy a veszéllyel szembeni hatásos szembenálláshoz is vezethet, hanem az, hogy az említett csoportnak alternatív módon kedvező, vagy kedvezőtlen magatartásbeli (viselkedésbeli) megnyilvánulásai is lehetnek. Hozzá kell tenni, hogy a jelenséget bizonyos mértékben (a stess módosu- lása)A a veszély közeledése, vagy távolodása az áldozatok sorsa, magára- haqyás, vagy kitelepítés, mentés, ebből eredően a létszám meqfogyatko- zása, a különböző csoportok találkozása egymásra hatása, egyesülése, vagy szembeszegülése, és mindenek fölött a katasztrófa elleni küzdelem hatásossága bonyolítja. A védekezés módjpl A háború a lakosság tömegeinél, a szakszolgálat és a rendfenntartó erőknél egyaránt felerősíti az érzelmi folyamatok alapvető kateaóriáját: vagyis mind az ember biológiai lényéből fakadó, mind az adott helyzetből (éhség, fizikai kimerültség, veszély^ ^ a családért való aqgódás, az időiárás- viszontagságai) közvetlenül fellépő érzelmeket (emóciókat), mind pedig o társadalmi érzéseket. Épp ezért az embereknek az adott helyzethez való viszonya, következésképpen a kitelepítés feltételei között tanúsított magatartása, az érzésviláqból adódó két alapvető kérdéscsoporttal függ össze: 1. Mennyire tud az adott egyén a közvetlen helyzet hatására keletkezett alacsonyabb rendű érzelmein uralkodni, hogyan tudja azokat tudatos igyekezettel elfojtani, illetve gyengíteni hatásaikat, a helyzet átgondolt és megfontolt megítélésénél mennyire ura cselekedeteinek minden körülményei! között. 2. Milyen és mennyire mély társadalmi érzelmeket fejlesztett ki benne o társadalom a nehézségek éli«» A lakosság sorsa — egy kirobbantott háború esetén — messzemenően attól függ, hogy az egyes személyek, a mindenkit fenyegető veszély esetén, milyen magatartást tanúsítanak. Amennyiben a lakosság nagy része a kitelepítés során fegyelmezetlenül viselkedik, pánikba esik és menekü- lésszerűen igyekszik elhagyni lakóhelyét, hogy a vélt biztonságát elérje, ezáltal' nemcsak az előre nem látott veszélyeknek teszi ki magát, hanem a felvonulási útvonalak megszállásával a fegyveres erők működését is veszélyezteti, Ezáltal a közigazgatás rend- fenntartó erőit és a kitelepe- dési és befogadási szakszolgálatokat azon erőfeszítéseiben, hogy a lakosságot a háború legrosszabb kihatásaitól megóvják, megoldatlan feladatok elé állítják. Ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a lakosság polgári védelmi felkészítésére, ami nemcsak a lakosság szakszerű védekezését teszi lehetővé a tömegpusztító fegyverekkel vívott harc viszonyai között, de az erkölcsi-politikai potenciál szempontjából is jelentős, mert a megfelelő felkészítés, a «éiekezés lehetőségeinek ismerete csökkentheti a pánik veszélyét. A veszélyérzés fokozódásához különösen hozzájárul a védte- lenség érzése. Ezért a polgári védelmi, valamint a párt-, állami. és társadalmi szerveknek az a feladatuk, hogy a védettség érzését táplálják a lakosság körében az előzetes tájékoztatás. a polgári védelmi kiképzés, a megbízható jelzés útján. A kitelepülő lakosság, ha az alábbi kérdésekben tájékozott, a rendfenntartást nagyban elősegíti. Ezért ismerni kell: — a riasztás jelzéseit; — a gyülekezés, a berakodás helyét (különböző helyzetekben: munkaidőben, ha a gyermekek iskolában vannak, ha a család különböző tagjai másmás helyen tartózkodnak, ha a család tagjai otthon vannak stb.); — a kitelepítés reá és családjára vonatkozó adatait (melyik útvonalon és milyen módon kell kitelepülnie); — milyen magatartást tanúsítson a kitelepítés alatt (a gyülekezőhelyen, a berakodási helyeken, a különböző útvonalakon, a befogadási helyen, az átmenőállomásokon, a kirakodási helyen, a kitelepítési és rendfenntartó szervek beosztottaival szemben, torlódás, rémhírek esetén, környezete nyugtalansága során a pánik kitörésekor stb.); — milyen személyi csomagot kell magával vinnie (ez szállításra készen becsomagolva legyen.); — az elhagyott lakását, -értékeit kik és hogyan fogják őrizni; — a menetvonalon az elzár- kózási lehetőségeket, a mentesítő és az elsősegély nyújtási hel£ej&& A fentieken kívül még szükséges. hogy a lakosság ismerje a védekezés és mentesítés egyszerű, saját maga által megoldható módszereit. Ezért a kitelepítés alapos, körültekintő megtervezése és megszervezése után ennek a személyekre való lebontása, megismertetése a lakosság tömegeivel, a legfontosabb feladatok egyike. Mindezek alapos megértése nagyban hozzájárul a kitelepítés során a rendfenntartás sikeres biztosításához. A lélektani felkészítés fontos része a rendkívüli helyzet előzetes átgondolása, illetve átgondoltatása is. A feladatok előzetes átgondolása, a kitelepítés lélektani problémáinak sorozatát oldhatja meg. Az embereknek át kell gondolniuk és számítaniuk kell arra, hogy a megszokott környezetet, a kemény munkával, sok fáradsággal megteremtett otthont el kell hagyniuk és helyette bizonytalanságba kell menekül niök, esetleg a családtól időlegesen külön kell élniük, új életformát kell kialakítaniuk, nélkülözéssel, hideggel. éhséggel, betegséggel és más előre nem látott nehézségekkel kell szembe néz- niök. Mindezek előzetes átgondolása nélkül, olyan nagy erővel zúdulhatnak a polgári lakosságra a kitelepítéssel kapcsolatos hatások, érzelmek, hogy — a lélektan által jól ismert — agresszivitás áldozataivá is válhatnak. Ilyen lehet pl. a direkt agresszió, amelynek megnyilvánulásánál a kitelepítést elrendelő felé fordíthatják indulataikat. Vagy az indirekt agresszió, amelynél bárkiben, aki a közelben van, kárt okozhatnak, de ön- gyilkosságba is menekülhetnek, ami az önmaguk ellen irányuló agresszió megnyilvánulása, A veszélyhelyzetben ugyanis a két tényező, az ösztön és a •tudat nagy harcot vív egymással. E harc kimenetele tehát nem független1 a tömegek előéletétől. a szerzett kiképzési és befogadási szakszolgálat és a rendfenntartó erők aktív- munkájától sem. Egy megfelelő előképzettséggel és tájékoztatással rendelkező és a kitelepítés! és befogadási szakszolgálat által folyamatosan irányított tömeg képes uralkodni ösztön vágyainak káros megnyilvánulásain. megfelelő ellenállást tanúsít vele szemben és nem engedi a rendbontást eluralkodni környezetében. Az ilyen tömegben az életösztön nem puszta menekülésben, a veszély elleni küzdelem feladásában nyilvánul meg, hanem a kitelepedési feladatok fegyelmezett, gyors végrehajtásában. A nukleáris fegyverek hatásadatai ismertek, bizonyos mértékig előre lehet látni alkalmazásuk várható anyagi következményeit. A nukleáris csapások lélektani, erkölcsi, politikai következményeit azonban aligha lehet előre még csak megközelítő pontossággal is felmérni és megítélni. Rendkívül nehéz pontos választ adni arra. hogy a köz- igazgatási szerveknek szinte egy csapásra történő kiesése, az alapvető közszolgáltatások hirtelen megszűnése stb. vi- saooyai között isfoeé biztosítani a szervezett társadalmi tevékenységet, a lakosság és hadsereg ellátását, a termelés folytatását. „A védelmi potenciál alapvetően társadalmi jellegéül él fogva sok szubjektív elemet tartalmaz. Ilyen pl. a társadalom politikai arculata, erkölcsi-politikai színvonala, az emberek várható magatartása, háborús erőfeszítéseinek intenzitása ...” Ezek színvonalát egzakt mennyiségi mutatókkal százszázalékos biztonsággal mérni ma még nem lehet. Kellő gyorsaságú, tartalmú és intenzitású tájékoztatásnak azonban nagyon fontos szerepe van a kitelepítés, az atomcsapás és az azt megelőző időszakokban . A tájékoztatást két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik: ^ békeidőszak tájékoztatása (a polgári védelmi kiképzés és propaganda), a másik: a működési időszak rendszeres tájékoztatása. Mindezekre alaposan elő kell készülni, meg kell ismerni a tájékoztatás pszichikai törvény- szerűségeit, mert egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan élünk a szavakkal és azok tartalmával a béke és a háború körülményei között. A polgári védelmi kiképzésen és a rendszeres tájékoztatáson keresztül meg kell tanítani a lakosságot mindarra, amivel a kitelepítés során és az atompusztítás következtében számolhat. Az ilyen ismeretek birtokában el tudjuk kerülni a váratlanságot, az ismeretlentől való félelmet, amelyek megrázkódtatást válthatnak iki és pánikot okozhatnak. Meg kell ismertetni alakosságot azokkal a pszichikai jelenségekkel, amelyek észrevétlenül a hatalmukba keríthetik őket és azokkal a módszerekkel amelyek segítségével kivonhatják magukat, vagy csökkenthetik a romboló hatásokat. A háború előrevetett veszed lye által kiváltódott következmények, nehézségek közepette, a kitelepítést, a termelés folytatását'stb. azonban végre kell hajtani. Ez megköveteli a lakosság erkölcsi, politikai és pszichikai felkészültségét, kiképzettségét és fegyelmezett- , ségét. Ennek hiányában nem képes elviselni a várható veszélyérzetet és annak következményeit. Mindez parancsolőan megköveteli, hogy fokozottabb mértékben ápoljuk az emberekben a társadalmi szolidaritás érzelmeit. Különös szerepük van ebben a különféle társadalmi és tömegszervezeteknek, amelyek a közös cél és munka alapján kifejlesztik az összefogást, összekötik, tömörítik az emberek szétszórt csoportjait. A szűk kollektívát beépítik az egész ház, a tömb, a város, a nemzet a szocialista tábor közösségébe. Ez nagyon jelentős, mert a jó közösség képes a veszély, a bizonytalanság közepette is helyt állni, az egyén önbizalmát fenntartani. A közösségi összefogás tehát harci tényező, mely támogat, bíztat, biztonságot ad, erősíti az egyén és a közösség erkölcsi szilárdságát. Következő mellékletünkbe» folytatjute,
