Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
** TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÚLjr NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 301. szám ARA: SO FILLER Szerda, 1971. december 22. Az országgyűlés elfogadta az 1972. évi költségvetést Kedden délelőtt tíz órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonezi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Focis Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán. Németh Károly, Nyers Rezső, az Nyers Rezső: Szorosabb a MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az országgyűlés hétfői ülésén szólalt fel Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az alábbiakban ismertetjük Nyers Rezső elvtárs beszédét. Mai számunkból A VÁLLALATI TERVEZÉS TAPASZTALATAI 4. old. POLGÁRI VÉDELEM (Melléklet) 5—8 old. PARASZTBÁRÓKTÖL — A GAZDAG BÁTAIG 9. old. SPORT 10. old. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG IX. old. kapcsolat a jövedelmek és a teljesítmények emelkedése között Az állami költségvetés a j8s vőriék a. programja és a jelennek a tükre, felismerjük benne gazdasági, szociális, kulturális életünk jellemző tényeit és a közeli jövőnket —mondotta Nyers Rezső. — A nemzetgazdaságnak ebben a tükrében. most is a dinamikus fejlődés képét láthatjuk. S ha nehéz problémákkal is szembetalálkozunk, sőt gyengeség gekkel, hibákkal, akkor azokért nem a tükör- a feielős. .Mi, kommunisták, a gazdasági elszámoláskor és a tervezéskor elsősorban azt kérjük számon önmagunktól, meg a kormányzattól, hogy haladunk-e a magyar és a nemzetközi munkásosztály fő célja, a szocializmus megvalósítása felé? Erre nyugodt lélekkel felelhetjük: a Választott irány jó, az 1971. évi gazdasági munka összegezése mutatja: a fő cél felé haladunk. Dolgozó népünk eredményeire határainkon túl is felfigyelnek. Népgazdaságunk szilárd alapokon és dinamikusan fejlődik. Számottevően gyarapodik az ország nemzeti vagyona, jelentősen fejlődnek a termelőerők, tovább szilárdulnak a szocialista termelési viszonyok. A munkásosztály, a dolgozó tömegek érdeke jut érvényre mindenben az, hogy évről évre haladjunk, előre anyagiakban, kultúrában, emberi bb életlés közösségi- viszonyokban. Ehhez kell a rendszeresen bővülő gazdasági alap. A KB titkára rátért a gazdasági , élet részproblémáira, amelyek száma nagy és egyelőre nem csökken a kívánt mértékben; majd szólt az ..egyensúl.vi problémáról”. Megállapította, hogy ez nem részprobléma, ennek . általános fontossága van. Fejlesztésre -.(beruházásra, készletnövelésre) és fogyasztásra, más szóval belföldi felhasználásra együttesen e két évben többét fordítottunk, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A tisztázás érdekében fel kell tennünk a kérdést, hogy élhetünk-e úgy, ahogy élünk, i ermelünk-e annyit, amennyi a mai életszínvonalhoz kell? Erre igenlő lehet a válaszunk. Mi vezetett .akkor az egyensúlyi problémához? A tények mutatják, hogy a felhalmozás, azon belül pedig a beruházások terven felüli növekedése a jneghatározóok.. . . Fel kell tennünk .azt a kérdést is, hogy miért ismétlődik cgy-egy évtizedben kétszer is a felhalmozás.túlfutásá.nak a Veszélye? Azért, mert a termelés hatékonysága és a társadalom összjövedelme nő ugyan, de nem eléggé ahhoz, hogy úgy gyorsítsuk műszaki fejlődésünket,' ahogy a .társadalmi igény jelentkezik, s ahogyan szeretnénk. A fejlődési igény és a hatékonyság javulása közötti ellentmondás vezet -az időnkénti feszültséghez. Pártunk Központi Bizottsága. helyzetünket elemezve, arra' a következtetésre jutott, hogy a mostani ' egyensúlyi hiányt nem lehet egyszerűen központi, vagy helyi hibákra, de csupán hazai okokra sem visszavezetni. Van ennek pozitív oka is, .ami szocialista alapállásunkból következik. Mégpedig az, hogy 1970-ben, az árvíz, a belvíz és az aszály miatti népgadasági jelentős jövedelemkiesés ellenére, a védekezés és a gyors helyreállítás nagy többletterheinek ellenére az életszínvonal-emelés folytatása és a fejlesztés folyamatossága érdekében hoztunk gazdaságpolitikai döntéseket. Vannak, akik erről már meg is feledkeztek, pedig a következmények még hatnak. Van azonban egy másik ok is, ami már hiba. A központi tervezés é? a végrehajtás' későn 'érzékeltette a felhalmozás túlfutásának veszélyét, a tárcák egy része lebecsülte a veszélyt, nehezen jön létre n közös összefogás is az egyensúly megteremtése érdekében. A minisztériumok és a foankszer- vek nem figyeltek Jjel annak veszélyére* hogy jó néhány vállalat, szövetkezet túlköltekezik, túllépi fejlesztési alapját. Végül van egy harmadik, rajtunk kívülálló ok is, az, jhogy ;a tőkés világpiac ez időbeli számunkra kedvezőtlenül változott. Megoldhatjuk-e a népgazdaság mai egyensúlyi problémáját? Erre minden eszközünk adott és helyzetünk is lehetővé- teszi; Az 1972, évi terv és az állami költségvetés fontos lépést jelent ebbe az irányba. A terv és a költségvetés a gazdaságpolitikára épül A terv' és a költségvetés alapvetően négy kérdés megválaszolására. négy gazdaságpolitikai döntésre épül. A kormány olyan gazdaság- politikához kér jóváhagyást, amely a fejlődés folytatása mellett kívánja megoldani az egyensúly javítását. A Tervhivatalnak a nemzeti jövedelem növekményéből már évről évre le kell csípni 1—2 százalékot, mindaddig, amíg az egyensúly .helyre nem áll. Ez az elv máris mutatkozik abban, hogy a jövő évi terv a nemzeti' jövedelem 5—6 százalékos ., növekedéséből 3—4 százaléknyit tervez felhasználni. , Az egyensúly érdekében elegendő-e megállítani a felhalmozás. növekedését, vagy mérsékelni kell a fogyasztás növekedését is? A kormányelőterjesztés azt a döntést választja, hogy a lakossági fogyasztás ezután is a termelés növekedésével összhangban, emelkedjen. A külkereskedelem hatékonyságában és döntően az export hatékonyságában kell látnunk fejlődésünk egyik kulcskérdését. Nem szabad fékezni az olyan importot, amely a több, korszerűbb és jobb minőségű exportot szolgálja, a azt az importot sem, amely az életszínvonal fenntartásához nélkülözhetetlen.. Ami a negyedik kérdést illeti, a KB titkára, megállapította: van tennivalónk mind a bevétel növelésében, mind a kiadások ésszerűsítésében. Még így is csak az évi bevételi és kiadási növekmény hozzávetőleges egyensúlyátbiztosithat juk, a költségvetési hiány megszüntetése a jövő feladata marad. Ebben döntő szerepe kell legyen a népgazdaság nettó jövedelmezőségének. ennek alapja pedig a vállalati jövedelem. Semmiféle hatósági árintézkedést nem teszünk az elért életszínvonal rovására Nyers Rezső ezután az élet- színvonalat érintő intézkedésekkel foglalkozott. A jövő évbén minden .ágazatban és szakmában a tavalyihoz hasonlóan emelkednek a bérek. A vállalati önerőn felül az állam bérpreferenciák útján további 500 millió forintot jutFock Jenő, Losonezi Pál és dr. Ajtai Miklós az országgyűlésen. ■ tfŰTI fotó —. Vigovszki Ferenc felv. — KSJ tat, ebből az eddiginek megfelelően átlagbér-kiegészítést kapnak az építőiparban, a közlekedésben, a lakossági szolgáltatásban dolgozók. Ezenkívül bérpreferenciát kapnak az öntők, a sütőipari dolgozók, a nyomdászok, a fonók, szövők. E területen komoly munkaerőgondok vannak. Nem lenne helyes persze preferenciák révén a rosszul gazdálkodó vállalatok jövedelmét emelni, ott a biztosított bérrel -kell megelégedni, ezzel is ösztönözve a hatékonyság növelését. A fogyasztási cikkek termelési tervei, valamint a fogyasztási cikkek importja biztosítja a megfelelő árukészleteket a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékos emelkedéséhez. Mindezek révén . a tömegfogyasztás terén a mai, nemzetközileg is jó színvonalat fenntartjuk és megerősítjük, [gaz, hogy jó néhány iparcikk áruválasztékában nem kelhetünk versenyre Párizzsal vagy Beccsel, de ez ma még nem is célunk. A pénzügyminiszter említette árintézkedésekről szólva hangoztatta: ezeket az intézkedéseket támogatjuk; nemcsak azokat, amelyek kedvezőek, azokat is, amelyek a gazdálkodás érdekében elkerülhetetlenek, amelyek elnapolása a tömegek távlati jólétét sem szol- gáhiá. (Folytatás a 2. oldalon^
