Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
'fPolyíatSs az I. oMaírtJ?) Fontos intézkedésként kell értékelni azt, hogy' 1972-ben sor kerülhet a sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkentésére, a családi pótlék bizonyos körben történő emelésére. Ez az első lépés az ötéves tervünkben foglalt cél eléréséhez; a második: lépésre •a későbbi években kerülhet sor. Ami a beruházásokat illeti, megállapította: ezek jövő évi visszafogása ellenére a magyar népgazdaság egyetlen évben közel kétszer annyi beruházást teljesít, mint ameny- nyit az egész első «téves tervben — a gazdaságtörténetünkAzokon a immkateríSettíken, ahol még nem volt munkaidőcsökkentés, időről időre szóvá teszik a dolgozók, hogy miko* •kerülhet sor a 44 órás munkahét bevezetésére. Tudomásul véve, hogy az állami szervek most dolgoznak ennek programján. hangsúlyozni szeretném, hogy nem lenne helyes és reális 1972-ben széles körű intézkedésre számítani» ben híres felemelés után <— akartunk elvégezni. Nyers Rezső rámutatott arra hogy a gazdasági vezetés kevéssé foglalkozik a * korszerűtlen, a gazdaságtalan termelés csökkentésével és esetleg megszűnte téséveL Hang? sfflyuz&K nagyon szükséges, hogy a kormány magasabb mércét állítson a vállalatok elé. a veszteségesség visszaszorítását illetően. Nyers Rezső foglalkozott a nyugati világban zajló dollár- válsággal. Rés nyílott a Közös Piac és az Egyesült Államok gazdasági viszonyában, s talán a Közös Piac országai is rádöbbennek, hogy johb európai politikát kell folytaniok. Jó tudni, hogy hazánknak kárt ugyan okozhat a valutáris bizonytalanság, de meg nem ingathat 'bennünket, mint ahogy meg nem ingathatja szocialista országaink közösségét. A kedd délelőtti ülést dr. Beresztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg, s először Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének adta meg a szót. Keresni kell az olcsóbb építkezés útját Kállai Gyula: Külpolitikai tevékenységünk alapja pártunk és kormányunk marxista—leninista politikája Tisztelt országgyűlés! A törvénytervezet mind alapvonásaiban, mind részleteiben gondos munka eredménye. Helyesen tükrözi azt az időszerű törekvésünket, hogy megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét, a költségvetési tervezet egyidejűleg tágabb teret nyújt a kedvező gazdasági folyamatoknak és szűkíti a negatív tendenciák lehetőségét — kezdte beszédét Kállai Gyula. A jövő évi költségvetési tervezetben külügyi szerveink számára is biztosítjuk a szükséges anyagi fedezetet. Az elfogadásra ajánlott összeg meg-1 felelő alapot biztosít külpolitikai céljaink megvalósításához, aktív nemzetközi tevékenységünk folytatásához. A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak, külpolitikai tevékenységének glapja hazánk szocialista rendszere, valamint pártunk és kormányunk elvhű, marxista :—leninista politikája. Nagyra értékeljük és támogatjuk azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió a XXIV. kongresszusa határozatainak szellemében kifejt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés további fejlesztéséért, g:z antiimperialis- ta harc támogatásáért és a kongresszuson elfogadott nagyszabású békeprogram valóra váltásáért» Gyümölcsöző együttműködésre törekszünk a többi szocialista országgal is. Elmondhatjuk, hogy a kölcsönös erőfeszítések eredményeként. sokasodnak az állami és társadalmi élet számtalan területén bennünket összefűző szálak, erősödik együttműködésünk. Ettől a szándéktól vezettetve fejleszteni kívánjuk államközi kapcsolatainkat azokkal a szó. cialista országokkal is, amelyekkel alapvető kérdésekben nézeteltéréseink vannak. Készek vagyunk erre a Kínai Népköztársasággal is, mert meggyőződésünk, hogy gazda, sági, kereskedelmi, tudományos-műszaki kapcsolataink erősítése mindkét nép javát és a szocializmus közös ügyét szolgálná. A nemzetközi erőviszonyok alakulásában s főleg az imperializmus elleni harcban jelentős tényező az ún. harmadik világ térsége: az önálló ázsiai, afrikai, latin-amerikai országok léte és fejlődése. Latin-Amerikában a hatvanas években , élénkült meg a társadalmi * felemelkedésért, független fejlődésért vívott küzdelem. E felszabadít ási törekvésekre jelentős hatást gyakorolt az amerikai földrész első szocialista államának, Kubának a megjelenése és szocialista építőmunkája. Szemünk előtt folyik az a megpróbáltatásokkal terhes küzdelem, amelyet a chilei nép, Allende elnök népi egységkormánya folytat — viszonylag békés formák között — a nemzeti felemelkedésért, a nép boldogulásáért. A magyar külpolitika érthetően fontos törekvése, hogy a kölcsönös érdekek figyelem- bevétele alapján fokozatosan fejlessze kapcsolatait a tőkés államokkal. Az utóbbi Jdőben különösen Ausztriával, Finnországgal, Franciaországgal Olaszországgal'1 fejlődtek politikai, gazdasági-kereskedelmi, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolataink. A kölcsönös érdekek, a békés egymás mellett élés elvei alapján készek vagyunk kapcsolataink szélesítésére mindazokkal a tőkés országokkal — az Amerikai Egyesült Államokat is beleértve —, amelyek ugyanilyen alapon érdekeltek ebben. Reméljük, hogy egyre inkább megérnek' a feltételek államközi kapcsolataink továbbfejlesztésére a Némel Szövetségi Köztársasággal. A Varsói Szerződés december elején megtartott külügyminiszteri tanácskozása behatóan foglalkozott az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel. Megelégedéssel állapították meg. hogy az elmúlt időszakban Kelet- és Nyugat-Európa számos országa között javultak a kapcsolatok és valójában megérett a1 helyzet arra, hogy 1972-ben létrejöjjön az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó össz-európaí értekezlet. Tisztelt képviselőtársaim? A magyar népet mélységes aggodalommal tölti ej az a körülmény, hogy ellentétben az Európa térségében érzékelhető enyhülési folyamattal, a világ más tájain fegyveres konfliktusok és válsággócok mérgezik a nemzetközi légkört. Az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen negatív szerepe markánsan mutatkozik meg Indokínával kapcsolatban. Az egész világ tudja, bogy e térség népei katonailag, politikailag és erkölcsileg felülkerekedtek. A sokéves leplezetlen intervenciók és az erőszak egész fegyvertárának alkalmazása sem tette lehetővé, hogy az amerikai imperializmus elérje céljait. A Magyar Népköztársaság szilárdan támogatja a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának hétpontos javaslatát, amelyet a vietnami kérdés politikai rendezésére terjesztett efő. Különösen felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak az összes délvietnami erők összefogásával létrehozandó koalíciós kormány képes a dél-vietnami fegyveres harcokat megszüntetni és az igazságos békét megteremteni. Változatlanul támogatjuk Vietnam, Kambodzsa és Laosz harcban álló hős népeit. A Magyar Népköztársaság ét, a szocialista országok külpolitikája a politikai rendezés elősegítésére törekszik a közel- keleti válsággal kapcsolatban is. Kormányunk és népünk ag; godalommal figyeli a hindusz- táni szubkontinensen kialakult helyzetet. Kormányunk és népünk megnyugvással vette tudomásul Q tűzszünetet. Bízik abban, hogy siker fogja koronázni azokat a nemzetközi törekvéseket, ame. lyek Kelet-Pakisztán népének a választásokon kinyilvánított akaratát, törvényes jogait és érdekeit tiszteletben tartják. _ Külpolitikánk a jövőben iá legfőbb feladatának teikintl, hogy erősítse a szocialista országok egységét, fejlessze együttműködését a világ összes haladó erőivel és következese, sen harcoljon az imperializmus ellen. A Magyar Népköztársaság kormányának nemzetközi tevékenysége eredményes,^ jó; szolgálja népünk alapvető érdekeit. A külügyi célok megvalósításához megfelelő anyagi alapot biztosít a benyújtott állami költségvetés, amelyet az országgyűlésnek elfogadásra ajánlok. Keserű Jánosné felszólalása Bevezetőben arról szólt, hogy a fogyasztóknak á magyar könnyűipar termékeiről kedvezőek a tapasztalataik, jogosan bosszankodnak azonban a vásárlók, ha csak hosszas keresgélés után, vagy egyáltalán nem kapják meg a keresett könnyűipari terméket, vagy esetleg használat közben derül ki, hogy baj van a minőségével. A könnyűipari ágazat előtt álló feladatokról szólva rámutatott arra. hogy a termelés dinamikusabb fejlesztése, alakosság több és korszerűbb áruval való ellátása, valamint az export növelése érdekében hosszabb távon végrehajtható rekonstrukcióba kezdtek. A negyedik ötéves program szerint a szorosan vett könnyűipari ágazatban 24 milliárd forint összegű beruházást valósítanak meg. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a dolgozók személyi jövedelme legyen szoros összefüggésben munkájuk hatékonyságával, s a vállalat jövedelmével. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelmek növekedése 1972-ben is alapvetően a vállalati nyereség és hatékonyság alakulásától függ. Emellett a könnyűiparban tapasztalható rendkfvSB munkakörülmények — például a három műszak, a zaj- és a hőártalom a textiliparban stb. — miatt a kormány már 1971- ben is hetvenmillió forint bérpreferencia felhasználását engedélyezte, s a jövő esztendőre is nagyjából ilyen összeget biztosít. Elsősorban a fonók és a szövők, a nyomda- és papíripari szakmunkások, S ezen belül is az alapvető gépi folyamatokon dolgozók bérének emelésére fogják aa államtól kapott lehetőségeket felhasználni — mondotta be* fejezésüL j Dr. Csikós-Nagy Béla felszólalása Bevezetőben, az árak idei alakulását elemezve rámutatott: — A fogyasztói árszínvonal 1971-ben mintegy 2 százalékkal emelkedik. A fogyasztás 50 százaléka közszükségletekre és közszolgáltatásokra irányul. Ezeknek ára rögzített, vagy maximált. Ebben a körben 1971-ben csak a lakbér emelkedett, de a lakbérkülönbözetet a költségvetés lakbérpótlékként folyósítja a dolgozóknak és ez a bérkiegészítés a következő négy-öt évben a bér- emelkedés arányában fokozatosan szűnik meg. Abban a körben, ahol az árak szabadabban változhatnak, néhány termék ára csökkent, mint például a harisnyafélék, a műbő rcsizmák. Az áremelkedések három területre koncentrálódnak. Ezek: a zöldség és gyümölcs, az építkezés és néhány szolgáltatás, végül egyes divatcikkek. A továbbiakban rámutatott; Az 1972. évi árpolitikai intézkedések döntően, termelés- politikai meggondolásokon alapulnak. Az 1968. évi gazdasági reform nyomán a termelési struktúra kedvező átalakulása meggyorsult műszaki fejlődési folyamat során megy végbe. Ugyanakkor néhány termelési ág lemaradása veszélyezteti a termelőerők tervszerű fejlesztésének általános menetét. A hatósági árintézkedések nyomán a fogyasztói árszínvonal 1972-ben 1 százalékkal emelkedik. Az árszínvonal további 0,3 százalékkal azért emelkedik, mert a lakbérkülönbözet felét az 1972. évi árstatisztikában számoljuk el, hiszen az új lakbéreket július 1-én vezettük be. A piaci mechanizmus hatásaként az eddigieknek megfelelően 1,5— 1,7 százalékos árszintemelke. dés következik be. E három tényező együttesen magyarázza, hogy 1972-ben a fogyasztói árszínvonal legfeljebb 3 százalékos emelkedését tervezzük. Az 1972. évi árpolitikai intézkedések megfelelően illeszkednek árpolitikánk általános elveihez, amelyek a gazdasági hatékonyság és az árstabilitás egyeztetésén alapulnak, E kél követelménynek az árhatósági és vállalati árképzés megosztott hatáskörében törekszünk eleget tenni. A továbbiakban felhívta 0 figyelmet néhány olyan fogyasztási cikkre, amely ma már lényegesen olcsóbban kapható. 1957-ben 1 kg sertészsíf ára 30,— Ft volt. ma 20,— FtJ a vaj 25 százalékkal lett oi? esőbb. Számottevően csökken* a déligyümölcs ára. 1 kg I. osa» tályú pörkölt kávéért 1957-be« 400,— Ft-ot kellett fizetni, mg ennek az ára 200,— Ft alatü van. A bors ára 800— forintról 260,— Ft-ra csökkent. Á női nylonharisnya árát 104,—* Ft-ról csökkentettük fokozato san 28,— Ft-ra. A szövött féo? fi nyloningért 300— Ft he« lyett 171,— Ft-ot kell Ezetnír A fésűsgyapjú kötőfonal ára-4» felére csökkent. # Lényegesen olcsóbban vásüs Tolható a hűtőszekrény, a tűzhely. a porszívógép, a fényké» pezőgép. A hordozható és kis» méretű rádiónál 25 százalékos} az óránál 29 százalékos áw szdntesökfkenés ment végbei Olcsóbb a tűzifa, a szappan, £» mosószer. Befejezésül <Jr. Csíkős-Nnf*5 Béla a következőket bangsük? Syozta: . — A nemzetköz! versenyképes bég javításával, a fogyaszt»® elvárások és a termelésben vaj ió helytállás jobb östszefeapeso, lásával kell a jövőben a FVJ ötéves tervben lefektetett cáS íjaink maradéktalan, meg valósításán munkálkodnunk. A további vitában felszólal! Mokri Pál Komárom, Kováé» Istvánná Pest, Simaházi Sán? dór Borsod, Herezeg Károly Fejér, dr. Pusztai Lászlóné He» vés és dr. Guba Sándor So» mogy megyei képviselő. Miután több képviselő nerrí jelentkezett hozzászólásra, aa elnöklő Apró Antal lezárta 3) jövő évi költségvetési törvény-» javaslat feletti vitát, megadta! a szót Faluvégi Lajosnak, áld válaszolt a vitában, elhangzót# javaslatokra» ; Faluvégi Lajos válasza Á pénzügyminiszter őrömmel nyugtázta, hogy egyetértés nyilvánult meg a jövő évi terv és költségvetés fő vonalával. Mint a vitában kifejezésre jutott: a fő vonalak helyesek, a folyamatos fejlődést, az egyensúly javítását, a gazdaságban meglevő kedvező tendenciák kibontakozását szolgálják. Az 1 972-re vonatkozó tervek, gazdasági elképzelések jellemzője, hogy töretlenül folytatjuk életszínvonal-politikánkat, haladunk a negyedik ötéves tervben meg-; jelölt úton. A vita másik fontos tanulságaként értékelte Falu végi Lajos, hogy a kormányzat számára bátorítást és ösztönzést adott nemcsak a feladatok kijelöléséhez, hanem a gondok őszinte feltárásához. Zárszava végén a pénzügy» miniszter hangsúlyozta; a jövő évi állami költségvetés olyan programot tartalmaz, olyan célokat tár elénk, amelyek megvalósításáért érdeme9 lelkesedni, tevékenyen dolgozni/nemcsak ma, hanem holnap és holnapután is. Gondosan kidolgozott terv és reális költségvetés alapján látunk munkához. A kormány nevében azt kívánom, hogy közös munkánknak a jövő évben is sok sikere, szép eredményei legyenek. Befejezésül kérte az ország- gyűlést, hogy a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot változtatás nélkül fogadják el. Az elnöklő Apró Antal ezután szavazást rendelt el. Aa országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1972. évi költség? vetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk követ» keztek, majd Apró Antal zárszavával véget ért az ország- gyűlés ülésszaka, ,4
