Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-19 / 299. szám
A tanácsok és a Hazafias Népfront együttműködéséről , Beszélgetés dr. Polgár Ferenccel a megyei Szövetkezeti kongresszus után — Elősző? is Kádár János elvtársnak: a X. kongresszuson elhangzott szavait idézem — •mondja dr. Polgár Ferenc. — „Nagy, és a tanácsok önállóságának növekedésével fokozódó politikai jelentősége van annak, hogy a népfront az országos kérdések mellett intenzíven foglalkozik a lakosságot közvetlenebbül érintő város- és községfejlesztés sokrétű problémáival js, s ezzel erősíti a helyi önkormányzati szervek nélkülözhetetlen tömegbázisát, azok demokratizmusát.” Tehát a tanácsok önállósodásával új megfogalmazást kapott a tanácsok jellege, ezzel párhuzamosan megduplázódott a népfront feladatköre, megnövekedőt« a felelőssége. így megnőtt a tanácsi tevékenység helyi társadalmi kontrolljának jelentősége is. De nőttek az elvárások a lakosság részéről a tanács iránt. Ezeknek az elvárásoknak a tanácsi szerviek csak úgy tudnak megfelelni, ha a helyi társadalmi szervek, tömegszervezetek és tömegmozgalmak saját kezdeményezéssel és aktív közreműködéssel segítik a tanács mun Icáját. — Mi a szerepe a Hazafias Népfrontnak a tanácsok tömegkapcsolatának kialakításában, erősítésében? — A tanács és a Hazafias Népfront együttműködése azon alapszik, hogy a népfront a társadalmi élet széles területén tevékenykedik, olyan tömegeket fog át, melyek a társadalom minden rétegét képviselik. Az új tanácstörvény a tanácstagok választókerületi munkájához nagyobb mozgási lehetőséget biztosít, mint régen. A Hazafias Népfront pedig felelősséget vállal azért, hogy a megválasztott tanácstag a választókerület lakossága felé teljesítse kötelességeit. A tanácstag választókerületi tevékenységének kettős célja van: az egyik, hogy közvetítse választói felé azokat a koncepciókat. terveket, melyek a tanácsot foglalkoztatják, a másik feladat, hogy a tanács — a tanácstagságon keresztül — megismerje a lakosság minden irányú véleményét, igényét. A Hazafias Népfront szervei a tanácstagok munkáját figyelemmel kísérik, segítik; a helyileg kialakult jó tapasztalatokat. módszereket, a népfront felkarolja, e}őmozdí'tja, hogy ezek a tapasztalatok es módszerek minél szélesebb körben elterjedjenek.' — Mit jelent ez a valóságban? — A tanácsok és a Hazafias Népfront együttműködésére, egymás munkájának kölcsönös támogatására ösztönöz a tanácstörvény 3. paragrafusa mely azt emeli ki. hogy a tanács a népfrontra támaszkodva, azzal együttműködve lássa el ’feladatát, amiből az következik, hogy a tanács a lakos-- ság részvételével oldja meg a feladatokat. Ami ennek a törvényi rendelkezésnek azt az oldalát illeti, hogy a tanács a népfrontra támaszkodva végezze munkáját, erre sok példát lehetne mondani. Tulajdonképpen a tanács és a népfront együttműködése több síkon jut kifejezésre, több síkon kamatozik. Egyrészt a népfrontnak alkotmányos feladatai Népújság 3 1971. december 19. vannak, nemcsak a választásoknál, hanem a tanácsok megalakításával kapcsolatban is. E feladatokat egyre jobban látja el a népfront. Az eddig megtartott választásokon még soha nem volt olyan szakszerű, és maradéktalan a népfront tevékenysége, mint az ezévi választások idején. — Miben különbözik a tanács és_ a Hazafias Népfront együttműködése a községekben és a városokban, miben a járási, illetve megyei szinten? — A népfrontszervek és a tanácsok együttműködésének területei, formái és módszerei sokfélék lehetnek. Az egymástól eltérő szintek, a községek, a járások, vagy a megye ugyancsak eltérő sajátosságokat mutatnak- az együttműködésben. A községi és a városi tanácsok az ottani népfrontbizottságok tevékenységére, együttműködésére a közvetlen gyakorlatias, az operatív munka jellemző, ezzel szemben a járási szintű együttműködésnek már figyelembe kell vennie a községekben folyó munkát. Ez utóbbinak a megyei népfrontbizottság és a megyei tanács együttműködésében még inkább érvényre kell jutni. A megyei népfront és a megyei tanács irányításával a községekben jelentős együttműködés alakult ki megyeszerte, a tanácsi és a népfrontszervek között, a honismereti és hely- történeti munkában. A számos együttműködési forma közül a legjelentősebbek mégis azok, amikor a tanács, illetve a népfront egyezteti munkaprogramját a másik szervvel; illetve igen eredményesek azok az együttműködési formák, ahol a két szerv a széles rétegeket érintő kérdéseket vitatja meg közösen. Ilyen volt például a választásokkal ösz- szefüggő feladatoknak a népfrontbizottság elé terjesztése, a megye negyedik ötéves tervének a népfrontbizottság ülésén való ismertetése, a nő tanácstagokkal megrendezett megyei tanácskozás stb. — Milyen tapasztalatai vannak Polgár elvtársnak a járási tanácsok átszervezése során kialakított járási hivatalok és a járási népfrontbizoltságok kapcsolatáról? Jelentett-e törést együttmüködésüKben az átszervezés? — Az együttműködésnek ezen a területén új követelmények vannak. Ezek abból erednek, hogy korábban a járási szintű népfront tevékenysége helyesen, főleg a járási tanácshoz és a végrehajtó bizottsághoz, tehát testületekhez és a járásban megválasztott tanácstagok tevékenységéhez kapcsolódott. Ezeket a járási testületeket most nem választottuk újra, így, á járási népfrontbizottságnak a tanácsi partnere a járási hivatal és, annak elnöke. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ez a változás nem jelentett törést a két szerv együttműködésében. Mégis miután 'nincsenek járási testületek, nem készülnek járási szintű-tervék' ez azzal jár, hogy a népfront tevékenységének fő volumenét a járás területén levő nagyközségek fej-, lesztésére és általában az egész járásban a lakosság közötti, munkára irányítja. így a járási népfrontbizottságok tevékenysége az eddigieknél is, nagyobb mértékben helyeződik át a helyi problémákra. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy kedvezően alakul a járási népfrontszervek és a járási hivatalok együttműködése; éles szemmel ismerik fel azokat a feladatokat, amelyek az együttműködésük alapját képezik. tanács vb-titkárával — Mi a legfontosabb feladat, hogy az eddigi jó együttműködést még tovább javitsák? — A megyei- népfrontelnökség és a megyei tanács végrehajtó bizottsága október 24-én megtartott együttes ülésén számba vettük a népfront és a tanács együttműködésének főbb területeit, megfogalmazásra kerültek az együttműködés főbb szabályai és egyetértés alakult k; abban, hogy az együttműködés formáját, szabályait a két szerv között megkötendő megállapodásban kell rögzíteni. Ez a megállapodás azt célozza, hogy az együttműködés az eddiginél is eredményesebb, tervszerűbb, átgondoltabb legyen. Az együttes ülésen megfogalmazott el- -vekből kiindulva beszéljük meg és tűzzük Iá az elkövetkező idők feladatait. A tanácsi szervek munkáját úgy kell alakítaná, hogy a fejlesztési tervek és koncepciók kidolgozásába — ezeknek a lakosság körében történő ismertetésébe — a népfront bekapcsolódhasson. — Kérem Polgár olvtárs, hogy ismertesse az együttműködési megállapodás lényegét. — Az eddigiekhez hasonlóan a két szerv továbbra is együtt rendezi meg a különböző tájékoztatókat, a honismereti és helytörténeti munkát, együtt szervezi, a, tanácstagok téli továbbképzéseit. A népfront nagy gondot fordít a falugyűlések szervezésére: segíti a tanácstagok munkáját; támogatja a megyei tanácstagok járási csoportjainak működését. Fontos együttműködési terület és az együttműködési megállapodás lényeges része az, hogy a tanács és a népfrontszervek miként foglalkoznak a jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű javaslatokkal, milyen intézkedéseket tesznek azok, hogy ezek a javaslatok minél előbb meg is valósuljanak. Minderről a lakosságot rendszeresen tájékoztatják, s azon vannak, hogy megyénk társadalmát bevonják a javaslatok megvalósításába. — vhm — Bízvást mondhatjuk sokszorosan közérdekűnek mindazt, ami a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának három napján történt. Nem pusztán azért állíthatjuk ezt, mert az áfészek egymillió 600 etzer tagot számlálnak, tehát a családtagokkal együtt a közvetlenül érintettek köré kiterjed az ország lakosságának felére, hanem azért is, mert a gazdálkodásbeii dilemmák végiggyűrűznek — a főként falusi — kereskedelem, vendéglátás, felvásárlás, de a szolgáltatások terepén is. S ekkor még nem szóltunk a lakásépítő szövetkezetekről, amelyek a mozgalom legifjabb hajtásaiként elsősorban a fiatalságra gyakorolnak hatást, az ő aktivitásukat nyerik meg. Ma 102 ilyen szövetkezet rhű- ködík az országban 7500 taggal, további 70 megalakulása van előkészületben, s rajtuk kívül tevékenykednek a lakás- fenntartó szövetkezetek, 3500 embert magukba ölelvén: Végül a fogyasztási szövetkaze- tek kebelében, dolgoznak a takarékszövetkezetek is, amelyeknek küldöttei most a többi között arról tanácskoztak: miként lehetne az eddiginél magasabb összegeket a termelők, építtetők rendelkezésére bocsátani, s hogyan lehetne egyszersmind a betétállományt is növelni e kölcsönök fedezeteként. Mindebből jól kitetszik, hogy . a szövetkezés talaján egybehangolt törekvések tanúi vagyunk. S a kongresszus fórumán is több ízben elhangzott: roppant fontos e szándékokat egybehangolni az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetekkel, hiszen úgyszólván egymásba fonódnak a tennivalók, akár ,a mezőgazdasági termékek értékesítéséről, akár a szolgáltatások nagyon is indokolt kiterjesztéséről van szó. (Van példa rá — említette a vita egyik résztvevője —, hogy, áfész viszi piacra nemcsak a háztájiban,'hanem a nagyüzemben megtermelt árut is.) Elgondolkoztató, sőt-meghökkentő adalékokkal is szolgált egynémely küldött, így például az, akinek szavait közdérültség kísérte, amikor egy nem túl célszerű megkülönböztetés következményeit ecsetelte. A rendelkezések értelmében ugyanis áfész nem jogosult arra. hogy gépkocsit vásároljon magánszemélytől. A tsz viszont megteheti ezt, S így mi történik? Az, hogy az áfész a tsz-től veszi meg az, autót; íme egy látványos kiskapu, amely egyszersmind megkérdőjelezi a szövetkezeti ágazatok egyenjogúságát közvetve el nem ismerő szabály értelmét. Ami viszont már nem az autót vásárlók, hanem egyszerűen csak az éttermek látogatóinak érdekébe vág, az a termelékenység fogalmának-sze- repének misztifikációja a kereskedelemben. Egyik megyei küldött vázolta az ebbéli gondokat az áfész-szekcióülésén. Nos, tudni kell. hogy az italbolti „termelékenység” százezer forint körül jár egy emberre vetítve, ám az éttermekben mindössze 15 ezer forint ez az összeg. Ráadásul ilyen alacsony termelékenység esetén akkora adó lép hatályba, hogy az áfész-eket elrettenti az éttermi hálózat bővítésétől — sokkalta jobb üzlet az italbolt... Akadtak bőven önkritikus hangok is éppen az áf ész-küldöttek részéről. Bevezető előadásában maga dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke utalt rá; a negyedik ötéves terv követelményei akkorák, hogy fölkészültség dolgában akad jócskán kívánnivaló a fogyasztási szövetkezetek vezetésében és tevékenységében. Mit várhatunk a kongresszus után? Látványos változásokra aligha kerül sor, jóllehet a következő esztendőkben dinamikus tervek megvalósítása feszíti mind a szövetkezetek gazdálkodását, mind tagjainak aktivitását. A főhatóságból érdekvédelmi intézménnyé átalakult SZÖVOSZ, valamint a megyei szövetségek irányítási módszereinek korszerűsödése előfeltétele a színvonal növekedésének. Akad e munkának gátja is. így tán a legfőbb, amire fölszólalásában Nyers Rezső utalt: elvetendő az az ábránd, hogy a fogyasztás színvonala jobb lehet, mint termelésünk színvonala. Ám éppen a kongresszuson kapott hangot az óhaj: a szövetkezők, amikor nagyobb szerepet vállalnak a kereskedelmi ellátásban, egyszersmind részt kérnek a termelési, szolgáltatási feladatokból is. KERESZTÉNYI NÁNDOR A Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézetben vizsgálják a VIDEOTON üj színes televíziós készülékét, a VIDECOEOR t. A VIDEOTON új gyártmánya a legmodernebb elveknek megfelelően egyaránt .alkalmas a Secam és Pál — színes adási rendszerek vételére. A Phillips képcsövei épített készülék világszínvonalon álló tér nék. (MTI foto — Csikós Gábor lelv. — KS).
