Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-16 / 296. szám

A foghíjas ideológiai létra alkalmatlan A gyorsuló műszaki haladás korában Ülésezett a Szekszárdi Városi Tanács V. B. A Központi Bizottság de­cember 1-i ülésének állásfog­lalása egyértelmű és világos. Az -üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdeké­ben a területi és termelőhely] pártszervezetek fokozzák poli­tikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági ve­zetőkkel szemben. Ezzel . tu­lajdonképpen. a párt újból megerősíti a munkahelyi párt­szervezetek régóta érvényes felhatalmazását, s kinyilvánít­ja a kommunisták fokozottabb kollektív felelősségét. . Nem mellékes az időpont sem, az tehát, hogy a negyedik ötéves terv második évének lépjük át hamarosan a küszöbét és látnivaló, hogy a negyedik öt­éves terv teljesítésének fontos eszköze „a vállalati, üzem- és munkaszervezés színvonalának növelése”, A pártszervezetek támassza­nak -konkrét követélményekét a gazdasági vezetőkkel szem­ben. Ez a kívánalom, ez a kö­vetelmény nagyon időszerű, hi­szen az eddigi tapasztalatok éppen azt mutatják, hogy ami­kor emberekre szabva kellene beszélnünk az új követelmé­nyeknek megfelelően a tenni­valókról, akkor még mindig sok a szólam. ,,az általános szöveg”, egyáltalán a’ konkrét cselekvést helyettesítő mellé­beszélés. És ez nem egy mun­kahelyre, nem két munkahely­re, igen sok munkahelyre vo­natkozik. Üzemszervezés, . munkaszer­vezés. Mély és szerteágazó kérdések ezek, s leglöbbször. legjobban belülről lehet halla­ni hol csikorognak fülsértő hangon az egymásba kapcso­lódó üzemi fogaskerekek, s. legjobban belülről lehet észre­venni a célratörő, hasznos munka hiányát, a kapkodást, a fejetlenséget, a tervszerűt- lenséget, a tarthatatlan máról holnapra élést. Világos, hogy ehhez elsősorban annak az embernek van füle és szeme, aki saját, bőrén érzi a hibákat. a tehetetlenségből, a lustaság­ból, a kényelemszeretetből származó bajokat. ’ De mind­ennek hangot adni, bátran, következetesen, s elvszerűen, ez az, ami a párttagok joga és kötelessége a párton kívüli jobbító szándékú emberek so­kaságával együtt. Árnyaltabban fogalmazva, s a valósághoz, az élethez kö­zelebb hajolva tulajdonképpen azt mondhatjuk, sokak áltál érzékelt hibák várnak meg- • szüntetésre, illetőleg olykor nem is a hibákról van szó, ha­nem az elavult, a túlhaladott módszerek korszerűsítéséről. Ez a magyarázata annak, hogy a KB-üiás határozottan leszö­gezi : „A gyorsuló műszaki ha­ladás ■ korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és új szerve­zési módszerek alkalmazása válik szükségessé”. De vajon egy munkahelyi pártszervezet képes megítélni, hogy mikor, milyen elavult szervezési el­veket és szervezési módszere­ket kell jobbra, tökéletesebb­re felcserélni? Igen. Képes er­re, de csak akkor, ha a párt- határozatok mindegyikét kö­vetkezetesen végrehajtja, be­tartja' és alkalmazza. Ahhoz ugyanis, hogy .a munkahelyi pártszervezet konkrét követel­ményeket támasszon a gazda­sági vezetőkkel szemben, ah­hoz elsősorban konkrét köve­telményeket kell támasztania önmagával szemben, a X. kongresszus határozatában rög­zített elvek szerint. Nyilvánvaló, hogy ahol nem sikerült elérni, hogy a szoci­alizmus egészséges erői legye­nek a helyi közvéleményt for- . máló hangadók, ott ma még körülményes a legutóbbi KB- ülés elvárásainak megfelelni. Egymásba kapcsolódó fontos láncszemek ezek. hiszen ép­pen a X. kongresszus • húzta alá kellő nvomaték'kal á párt­tagok politikai és szakmai mű­veltsége növelésének fontossá­gát. A napi konkrét politikái munka során ilyenkor érez­hetjük, hogy a szocializmus magasabb szinten történő épí­téséhez a foghíjas ideológiai létra alkalmatlan. A jó múnkaszervézé^ nem­csak azt jelenti, hogy egy üzemben, általában munka­helyén mindenki csináljon va­lamit. A jó munkaszervezés ennél sokkal több. De yele szemben á legminimálisabb követelmény, hogy mindenki azt a munkát végezze kellő hozzáértéssel, ami áz üzem, az ott dolgozó kollektíva és ném utolsó sorban a népgazdaság érdeke. Egy ilyen ütőképes szervezet kialakítása nem megy máról holnapra, de ahol ennek erdőkében nem tesznek semmit, ott a bajok a gondok állandóan sokasodnak és^előro veti árnyékát a teljes csőd. Amikor a, Központi Bizott­ság össznépi érdekékét figye­lembe vévé nagy nyomaték­kai hangsúlyozza‘az üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak növelését, akkor tulajdon­képpen ezzel a vállalati bel­ső 'mechanizmus tökéletesítését szorgalmazza. Azt. amiről né­hány hónap óta Tolna megyé­ben is sokat beszélünk.. A korszerűsítés minden bizony­nyal dilemmákat vet fel: Új eddig ismeretlen kérdésekkel találja magát szemben a gaz­dasági vezetők többsége. Az egyik Tolna megyei üzem igazgatója elmondotta, hogy üzeme korszerűsítése emberi problémákat vet fel, minthogy az indokolt korszerűsítés mun­kaerő-felesleghez vezet. Ebből az egy, és nem egyetlenegy problémából viszont logikusan következik, hogy az üzemek­nek megyén belül is. jobb együttműködésre kell töreked­ni, s olykor szervezetten kel! megoldani a munkaerő terv­szerű átcsoportosítását, vagy azoknak a látszólagos nehéz­ségeknek a felszámolását, ame- . lyek menet közben jelentkez­nek a negyedik ötéves terv második évében. Sz. P. Tájékoztató a kereskedelmi ellenőrzésekről Tegnap délelőtt tartotta ez évi utolsó ülését Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottsága. A legfontosabb napi­rendi pont a kereskedelmi fel­ügyelő beszámolója volt az idei kereskedelmi ellenőrzé­sekről.-Svajda Gábor kereskedelmi felügyelő beszámolójában el­mondta, hogy eddig 143 ellen­őrzést hajtott végre, ebből 27 általános. 36 ár- és 80 piaci ellenőrzés volt. Az árakkal kapcsolatban különösebb prob­léma nem fordult elő váro­sunkban, viszont az általános ellenőrzés körébe tartozó mi­nőségvizsgálatok során több hiányosságra derült fény. A sajtféleség'ek nem voltak min­dig az előírt minőségűek, és a dobozolt sajtok esetében elő­fordult, hogy a megengedett egy helyett háromszor is meg­hosszabbította a gyártó a sza­vatossági időket. Üzletköri túl­lépést követett el a TOT MA­KER Vállalat zöldség-gyümölcs pavilonjánál, ahol a működé­si szabályzatban meghatáro­zott cikkeken kívül árultak lisztet, cukrot, zsírt, csokolá­déféléket és még féldecis pá­linkát is. Felszólítás után ezeket az árucikkeket kivon­ták a pavilonból. A hiányos áruszállítások jegyzőkönyvezéséhez tanácsi megbízottak igénvbevételét te­szi lehetővé az ide vonatkozó rendelkezés. Tizenhárom taná­csi megbízott működik a vá­rosban különböző vállalatok­nál, akik a hiányos áruszállí­tás miatt, va.yv minőségileg kifogásolt termékekről havon­ta mintegy 70—80 jegyző­könyvet vettek föl. A jegyző­könyvek felvétele minden esetben a valóságnak meg­felelően történik, amit az is bizonyít, hogy ez utóbbi hét év alatt a szállító cégek a jegyz^’-önweket minden eset­ben elfogadták. Az év végi beszámoló taggyűlésekről jelentjük Kollektív niuBikával krssíil a tartalmas beszámoló A Hőgyépzi ÁUámi Gazda­ság központja . pártalapszerve- zetének ■ vézetősége is 'készül az év végi beszámoló taggyű­lésre. A vezetőségi ülésen már a „félkész”- állapotban lévő bészámólót vitatják riieg. Ezt a beszámolót Baricz László, a párttitkár készítette el; Természetesen előzőleg megbeszéltem, a- tartalmát a reszortfelelősökkel. Ezeknek az előzetes megbeszéléseknek a? alapján készült ez a félkész állapotú beszámoló — mond­ja Baricz László. A vezetőségi ülésen felol­vasta a fogalmazványt s a ve­zetőség tagjai megvitatták, mi­vel kellene kibővítefliük vagy mit ' változtatniuk azon. Eb­ben a vitábán sokat beszéltek a pártmegbízatósokról. A jö­vő ' feladatául ’ tűzték ki, hogy azokat egyenletesebben kell elosztani, S végrehajtásukat gyakrabban kell ' ellenőrizni. Régi problémája az alaoszer­vezetnek, hogy taggyűlései­ken csak olyan ötven-hatvan százalékos a tagság megjele- ' nési aránya. A 33 tagú alap- szervezet gyűléseiről hiányoz­nák az idős nyugdíjasok, akik korukra' Való tekintettel fel­mentést ' kaptak.. Hiányoznak , ,■ aZqk gépkocsivezetői;, akik ‘ dolgoznak; s akiknek munká­jától több ember teljesítmé­nye is függ. S elmondották, hogy sok esetben hiányoznak összejöveteleikről a gazdaság vezetői, mivel hivatalos tár­gyalásaikat nem hagyhatják ott. Az utóbbiak távoliétét bi­zony sokallják is. Elhatároz- ; ták, hogy az eredményesebb pártépítési munka érdekében a jövőben szorosabban mű­ködnek együtt a társadalmi szervekkel. Azt is elhatároz­ta a vezetőség, hogv a jövő év folyamán a vezetőségi tago- gon kívül egy-egy párttagot is meghívnak a vezetőségi ülé­sekre, hogy minden ezves párttag legalább egy alkalom­mal tapasztalja, hogv ilyen alkalomkor milyen munka fo­lyik. A vita közben a párttitkár szorgalmasan jegyzetel. — Van még valami elvtár­sak?. .. A javaslataitok szerint átdolgozom a beszámolót. Le- gépeit-tem, s valamennyien megkapjátok írásban is. Kér- lek mindannyiotokat, hogy gondosan tanulmányozza tok­át, s észrevételeiteket okvet­lenül juttassátok el hozzám hogy a taggyűlés elé így a sokszorosan megfontolt beszá­molóval léphessünk. Az év végi beszámoló tag­gyűlések sikere nagy mérték­ben attól függ, hogy a veze­tőség mennyire veszi komo­lyan feladatát, s milyen körül­tekintéssel készíti el beszá­molóját az év során végzett munkájáról. Ez az alaposság kollektív munkát igényel. Ilyenkor télen úgy tűnik, hogy hirtelen megvénült a Duna. Nyári vidám kéksége helyett sötétszürkén „ballag" délnek. A paksi révnél vára­kozók is mintha megváltoztak volna. Nincs bennük a nyári izgalom, hogy „milyen lesz a strandolás". Alig szólnak. Ap ró topogással védekeznek a hideg ellen, s várják, hogy in­duljon a komp — végezzenek munkájukkal. Ilyenkor kevesen igyekez­nek átkelni: Paksiak egyálta­lán nem. Inkább azokból áll a várakozó csoport, akik reggel valami ügyes-bajos dolog miatt átjöttek, s most mennek ha­za. Két asszony biciklire tá­maszkodva várja a déli tizen­kettőt. Géderlakról jötték — Géderlakra mennek. — Ezen á' jelén olcsóbban lehet vásárolni. így elég gyak­ran jövünk Most egy rekamiéi vénánk. Ötszáz forinttal ol­csóbban, mintha Kaiocsin vá­sároltuk volna... — mondja egyikük. — Kinőtte■ a lány a kiságyat. Nagyon kellett. Csak hazahoz, zák karácsonyig — szól a nagymama. ■ — Jönnek a hajósok — mondja valaki. Egyszeriben megváltozik, a kép. Készülőd­nek a várakozók. A két_ fuva­ros felül a téglával megrakott kocsikra, mások felszedik cső­A révnél magjaikat a földről, lépnek né. hányat, hogy a beszálláskor elsők legyenek. .. Már mindenki a . kompon van. Az egyik hajós felszedi a vasmacskák.at, a másik a komp oldalához erősíti a kis­hajót. Még néhány másodper­cig várunk, mert amott egy férfi szalad... Lassan indul a komp a túl­oldal felé. Megkeveri az amúgy is sötét színű vizet. Mindenki a másik part felé fordul. s r.é. zik a virító agyagot. A vízál­lás alacsony. Múlt héten alig lehetett kikötni, a hajó alját súrolta az iszap. Madács Miklós, a kishajó kormányánál ül. Lassan meg­húzza az irányváltót. Neki már alig kell figyelnie az utat. Pontosan tudja, hogy az állan­dóan változó víz melyik hul­láma vezet a túloldalra. — Tősgyökeres paksi va­gyok. Már gyerekkoromban is hajós szerettem volna lenni. Legényfejjel lejártunk ide a partra sóderozni. Azért vál­laltuk a munkát, hogy víz mellett legyünk... — mondja. Figyelem a műszerfalat. A sebesség 13 kilométer órán­ként. A 750 méteres utat né­hány perc alatt tesszük meg. A komp ügyesen rácsúszik a partra. Előbb a gyalogosok szállnak, ki. Majd a kocsik kö­vetkeznek. Két ló nem bírja felhúzni az ötven mázsás ter­het a csúszós, meredek oldal­ra. Hárommal húzatják. Felül a kocsis. Ostorával nagyot su­hint az ideges lovak közé. Aki még nem látott ilyen mutat­ványt, úgy érzi, azonnal visz- szacsúszik a kocsi. De nem. Két habzó szájú lovat kifog­nak, s vezetik vissza a másik kocsi elé. „Gyí!” S máris in­dul a második forduló. — Nem engedik megcsinál­ni a parti utat. Azt mondják nem érdemes költeni rá, meri hamarosan leegyeúesílik a be. szögellést. Lassan fordul a kishajó. ve­le együtt a komp. Vissza Paks. ra. — Sajnos, csak két kiskom- punk van — mondja Madács Miklós ■ — pedig elkelne egy nagy. Nyáron nem férnek fsl az emberek. Van, mikor - ötöt, vagy hatot is kell fordulnunk egymás után. A paksi révnél négyen dol­goznak. Közülük háromnak van hajóvezeíöi vizsgája. Na­ponta 13—14 óra a munkaide­jük. Minden negyedik nap szabad. A hajósok nyáron nem mehetnek szabadságra. Nem engedi őket a munkájuk. Hogy várják-e a Duna jegét? Azt mondják, nem nagyon. „Jó a szabadság, de még jobban hi­ányzik a víz." — vhm — CsaTúáros Daios, az Állami Kereslted^1 mi Felügyelőség me- ffvei vezetője kiegészítő tájé­koztatójában elmondta, hogy a felügyelőség által végzett el­lenőrzése': és vizsgálatok so­rán az előző évhez viszonyít­va növekedett a szabálysérté­sek száma, valamint a ki­szabott bírságok együttes ösz- szege. Ez a növekedés azon­ban nem jelenti egyértelműen azt, hogy a kereskedelmi mun­ka színvonala romlott, inkább az ellenőrzések az eddigieknél hatékonyabbakká lettek. A' felügyelőség munkájában nagy a jelentősége a társadalmi el­lenőrzésnek. Ezen nemcsak a társadalmi ellenőri házlózatot kell érteni, ami egyébként a városban huszonkét főből áll. A végrehajtó bizottság tag­jai hozzászólásaikban felhív­ták a felügyelők figyelmét; hassanak oda, hogy az olcsóbb és a leszállított árucikkek az árleszállítást követően ne tűn­jenek el a boltokból. A kis­keresetűek és nagycsaládosok is találhassanak az üzletekben pénztárcájuknak megfelelő árucikkeket. A továbbiakban a végrehaj­tó bizottság az egészségügy közép és távlati fejlesztési terveiről tárgyalt, kiegészítve a szeptemberi ülésen e téma­körben már elhangzottakat. Dr. Sümegi István városi főorvos fölhívta a figyelmet egy már régebben megalakult munkacsoportra. A csoport fel­adata az iskolai felvilágosítás. A munkabizottság, talán kel­lő tájékoztatás hiányában, ke­vesebb munkát végez, mint amennyire erejéből telne. Fő­ként a középiskolák tanárai fordulhatnának hozzájuk. Egészségügyi és felvilágosító előadásokat szívesen tartaná­nak az iskolákban. Befejezésül a vb egyéb be­jelentéseket tárgyalt. Népújság 1971. december 16.

Next

/
Thumbnails
Contents