Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
Együttműködés az újvidéki Hungarológiai Intézettel A Magyar Tudományos Aka- eredményekről folyamatosan démia Pécsett működő Dunántúli Tudományos Intézete és az újvidéki Hungarológiai Intézet között megállapodás született közös kutatási program megindítására. Mindkét intézetnek ugyanis olyan konkrét tudományos feladatai is vannak, amelyeknek földrajzi, gazdasági, történelmi, nyelvészeti és kulturális vonatkozásai az országhatáron túlra terjednek. Többek között a magyar és a délszláv kapcsolatok 1348— 1919. közötti alakulását kutatják. A dokumentumok gyűjtése már meg is indult és az informálja egymást a két intézet. Továbbá kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak a földrajzi nevek kutatásában és Tgyűjtésében, valamint különböző természeti és gazdasági jelenségek vizsgálatában, Á Dunántúli Tudományos Intézet és az újvidéki Hungarológiai Intézet állandó szakmai kapcsolatot teremtett egymással. Részt vesznek a társ- intézmény által rendezett szakmai tanácskozásokon és tudományos ülésszakokon is. Felmerül közös, kétnyelvű kiadványok megjelentetésének gondolata is. (MTI) Pilátus A nürnbergi kongresszusi üléstermet — amelynek „az ezeréves Reich hatalmának és megingathatatlanságának szimbólumává kellett volna válnia” — választotta új televíziós filmje főszereplőjének, Pilátusnak rezidenciájául Andrzej Wajda. A film Mihail Bulgakov szovjet író „Mester és Margarita” című — Magyar- országon is jól ismert — regényének részletei alapján készül a nyugatnémet tv számára. „A film — mondja Wajda — távol lesz az úgynevezett realizmustól. Egyáltalán —, stílus szempontjából nem lesz egységes. A film valamennyi mozzanatában két szál fonódik össze; a történelmi múlt és a jelenidő szálai. Sajátságos j&ték ez mindazzal, amit például a keresztény ikonográfiáról tudunk; játék a tegnap és a ma között. A film néhány jelenete Frankfurtban. Ru- desheimben és Nürnbergen kerül forgatásra. Nürnbergben megtaláltam amit kerestem; a hazug, mindent eltipró hatalmaskodást, amely a hitleri Kongresshalle-ben testesült meg.” Pakisxtán s Egy tragédia gyökerei v. A KÉT SZÁRNY A második „politikai pokolgép” szerkezete még sokkal rafináltabb volt. A .Kasmír birtokáért vívott harc fizikailag megfogható jelenség volt, amely az évtizedek során látványos összecsapásokhoz vezetett. A második, már rejtett akna: Kelet-Pakisztán. Ez sokáig a felszín alatt rejtőzött. Pedig a jelenlegi válság gyökerei itt is a kettéosztás talajából táplálkoztak. Amikor India felosztása során az angolok létrehozták Ke- let-Pakisztánt, kettévágták India Bengál nevű tartományát. A kettéosztást úgy hajtották végre, hogy a legfontosabb nyersanyagot, a jutát termelő területeket a kelet-pakisztáni oldalon — a feldolgozó ipart pedig a határ indiai felén hagyták. Ennek kettős következménye volt. Az egyik az, hogy megbénították Kelet-Pakisztán fejlődését és gazdaságilag alárendelt helyzetbe hozták Nyugat-Pakisztánnal szemben. A második, — a jelenlegi események megértése szempontjából is fontos — következmény -pedig az volt, VENDETTA B.P.Lal!ier regényéből rajzolta- Schubert Péter WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW hogy a kelet-pakisztáni burzsoázia gazdaságilag érdekelt lett volna az Indiával való ésszerű együttműködésben. Hiszen ez tette volna számára lehetővé a jutatermő területek és az indiai oldalon lévő feldolgozó üzemek hatásos kihasználását. Bengál kettévágásának módszerével így az angolok kiélezték az ellentéteket az egységes pakisztáni állam felett uralkodó nyugat-pakisztáni burzsoázia — és a keleti országrész nemzeti tőkései között. Ezek az ellentétek az évtizedek során egyre mélyebbekké váltak. Két okból is. Az első ok az volt, hogy óriási különbségek választották el egymástól a két országrészt. Egy francia újságíró szavai szerint „Kelet-Pakisatánból Nyugat- Pakisztánba utazni olyan, mintha valaki Dániából Afrikába menne. A nyugati szárnyon homok, szárazság, öntözőcsatornák, kapcsolatok a Közép-Kelettel, és vad gyűlölet India ellen, Kasmír miatt. A keleti részen pedig víz és iszap, minden kapcsolat Dél- kelet-Ázsia felé mutat. Kasmír kétezer kilométerre van és a bengál iák fő törekvése a kiegyezés Indiával.” A különbségeket még áthidalhatat- lanabbá tette, hogy az ország nyugati részén az urdu, keleten a bengáli nyelv az uralkodó. A természetes ellentétek éleződésének másik oka a távolság volt. Pakisztán keleti és nyugati része között a tengeri út hat napig tart, hiszen meg kell kerülni Indiát, Említésre méltó vasúti teherforgalom sohasem bontakozott ki, mivel a szerelvényeknek indiai területen kellett volna megtenniük kétezer kilométert. Negyed évszázadig az ország két részét csak „léghíd” kötötte össze egymással. A léghíd költségeit a pakisztáni állam szubvencionálta, s így egy repülőjegy csak 50 dollárba került. De ez az 50 dollár egyenlő volt az egy főre eső kelet-pakisztáni évi átlagjövedelemmel! (Nyugat-Pakisztán- ban az egy főre eső évi átlag 60 dollár.) Ily módon az immár több mint 100 millió lakosságú országban évenként mindkét irányban összesen mintegy százezer ember vette igénybe a légiforgalmat. Ezek is a dolgok jellegénél fogva katonák, üzletemberek, magasrangú köz- tisztviselők voltak. A „légihíd” tehát mit sem változtatott 'azon, hogy az ország két fele egymástól teljesen elszigetelten élt. Az elszigeteltség azonban nem gátolta a nyugat-pakisztáni kézben lévő kormányt abban, hgoy ki ne zsákmányolja a keleti tartományt! A jutát Kelet-Pakisztánból szállították külföldre és ez adta az összes pakisztáni exportjövedelem több mint felét. Az exportért kapott pénz kétharmad részét azonban a nyugati országrész szívta el. Ilyen körülmények között Kelet-Pakisztán népe kezdettől fogva egy távoli idegen hatalom érthetetlen nyelven beszélő képviselőinek tekintette a központi kormány embereit. A tartományban már 1949. táján kialakult egy függetlenséget, vagy legalábbis autonómiát követelő mozgalom. Ez a Mohamedán Liga 1940-es lahorei határozatára hivatkozott. (Ebben még „két Pakisztánéról, tehát a hajdani Brlt-India területén lévő mohamedán többségi tartományok területén létesítendő két független államról volt szó.) A két országrész közötti el-? lentétek az évtizedek során sokszor vezettek nyílt válsághoz. így például a központi kormány már 1950-ben két esztendeig tartó katonai köz- igazgatást volt kénytelen bevezetni a keleti tartományban. Az 1958-tól az 1969-eS „nagy robbanásig” tartó pakisztáni' katonai diktatúra időszakában az ellentéteket csak elfojtották — de nem szüntették meg. A pakisztáni állam két szárnya közötti pusztító konfliktus tehát nem az égből hullott, a robbanás inkább a „föld alól” érkezett. Egyike volt ez is azoknak az „eltemetett aknáknak”, amelyeknek az indiai birodalomtól búcsúzó angol politika helyezett el India és Pakisztán között. GÖMÖRI ENDRE (Vége) M. Rozovszkij: Építkezés Az épületet építették, építgették... De a felépítésig sehogysem tudtak eljutni. Először is: soha nem volt elég tégla. Ha szállítottak is, valaki mindig ellopta. A másik hiánycikknek az üveg bizonyult. Ha hoztak is üveget, mire beépíthették volna, kiderült, hogy már összetört. Ha az új szállítmány is megérkezett — mire be kellett volna építeni, az is eltűnt. Ahogyan mondták: „Megrepedezett.. A harmadik állandóan hiányzó építkezési anyag: a tetőállványzat volt. Alighogy összeállították a szarufákat, a következő éjjel jött egy alak, fekete álarcban, fölmászott a tetőre, és egy igazi körrámás parasztfűrésszel szép csendben szétfűrészelte, és elszállította a készülő tetőt. Később még vakmerőbbek lettek a szarkák: mindenre szemet vetettek, ami a kezük ügyébe került. Volt, aki a lépcsőket,. volt aki a fundamentumot vitte el. Mások meg egész falrészeket.., A csempékről ne is beszéljünk. Azok már eleve el sem jutottak az építkezésig. Eltűntek valahol útközben. Az építkezésen a munkások sohasem láttak még hasonlót sem. Vannak, akik már azt sem tudják, hogy milyen is az a csempe? Amikor azt hall? ják, hogy csempe, akkor némelyek azt gondolják, hogy ez egy újfajta sör, mások viszont, a kulturáltabbak, az olvasottabbak azt gondolják róla, hogy egészen új égitest, nem messze a Holdtól csak kissé hátrább, és ezért, a Hold megkerülése előtt, számunkra ez a Csempe szükségszerűen láthatatlan .,. Mikor aztán az épület végül mégiscsak elkészült megérkezett az átvevő bizottság. — Érdemes volt ennyit vámll — mondták. — Az épület tetszik nekünk. Építészeti szempontból is egészen korszerű. A belső szerelés sem hagy kívánni valót maga után. Azt ajánljuk, elsőként birtokolják ezt a minden kívánalmat kielégítő alkotást azok, akik addig építgették, míg végül is fel nem épült, És az új városi fegyház épületének kapui szélesre tárultak az építgető építők eiött, A Lityeratura Gazjetábói fordította: Sigér Imre
