Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-15 / 295. szám

I párt általános politikájának hatása a tömegkapcsolatokra Tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei pártbizottság épületé­nek kis tanácstermében ülést tartott a pártépítési munkabizott­ság. Az ülésen részt vett Horváth József, a Tolna megyei Pártbi­zottság titkára is. Az első napirend előadója Tóth József, a me- • gyei pártbizottság osztályvézetője volt. „A párt tömegkapcsolatai, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak politikai munkájának ta­pasztalatai" címmel tett szóbeli előterjesztést. (Az ülés ezen napi­rendjének részletével foglalkozunk az alábbiakban. Ezt követően „A fizikai dolgozók és a 18—21 éves fiatalok pártba való felvé­tele, a X. kongresszuson elfogadott Szervezeti Szobályzat érvénye­sülésének tapasztalata, a fiatal párttagokkal való foglalkozás tapasztalatai” címmel Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizott­ság első titkára, a munkabizottság tagja tett előterjesztést. A továbbiakban a munkabizottság jövő évi munkatervit beszélte még meg. — A párt és a tömegek kap­csolatát njemémkben is alapve. tőén — az egész országra jel­lemző, nyugodt, kiegyensúlyo­zott belpolitikai helyzet hatá­rozza meg — kezdte, a párt ál. talános politikájának a töme­gekre való határáról szólva Tóth József. — A\ párttagság, a dolgozók széles tömegei, a párt általános politikai, irányvona­lát, fő célkitűzéseit alapvetően ismerik, s azzal egyetértenek. Az utóbbi években, de főleg a X. kongresszusra való készü­lés időszakától számítva, egy­re fokozódó figyelem, érdek­lődés mutatkozik a párt és a kormány politikája, az orszá­gos és a megyei pártszervek munkája iránt. Tapasztalatunk, hogy helyesnek tartják a párt külpolitikai intézkedéseit. A belpolitikai kérdések, s külö­nösen a gazdaságpolitikai in. tézkedések megítélése jóval differenciáltabb. — Megyénk egyre nagyobb ütemű gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése pozitív hatást gyakorol a párt tömeg­kapcsolatának alakulására. A megyei pártértekezletet, a X. kongresszust előkészítő munka, az előre kiadott , irányelvek széles körű megvitatása. a kongresszus határozatainak feldolgozása, a szakszervezeti, tanácsi és országgyűlési válasz­tások, a középtávú és az éves tervek készítése, valamint a kollektív szerződések megkö­tése nagyszerű lehetőséget biz. tosítottak arra, hogy mind szé­lesebb körben váljék ismertté pártunk politikája, hogy a dol­gozók mind nagyobb számban mondjanak véleményt, vegye­nek részt a közéletben, a poli­tika alakításában és végre­hajtásában. A politikai, társa­dalmi, gazdasági szervek intéz­kedései növelték, erősítették a párt- és a szocialista demokrá­ciát, -mélyítették, közvetleneb­bé tették a párt és a tömegek kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatainak fenntartását, illetve továbbfejlesztését. Az általános politikai légkör jel­lemzője, hogy a dolgozók ak-* tívan tevékenykednek a X. kongresszus, a megyei pártér­tekezlet határozatainak minél jobb, következetesebb végre­hajtására. — A párt és a tömegek kap­csolatára általában a fejlő­dés, az erősödés jellemző. Ez a fejlődő, szélesedő, erősödő kapcsolat azonban a megyében sem mentes bizonyos ellent­mondásoktól. Bizonyos kérdé­sekben, meg nem értés, szub­jektív megítélés tapasztalható. A párt politikájának általános irányvonalát, az emberek több­sége ismeri. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy társadalmi osztályok, rétegek egyes csoportjai, tagjai a párt rájuk vonatkozó politikáját nem ismerik kellő pont sság- gal, részleteiben. A politika ilyen jellegű hiányos ismere­te, megkívánja, hogy egy-egy témát többször is magyarázni kell, több oldalról is bizonyí­tani szükséges. Ezen a terüle­ten alaposabb, meggyőzőbb munkára van szükség. — A politikai célkitűzések, a megvalósításokat tartalmazó konkrét határozatok, intézke­dések különböző módon hat­nak az egyes osztályokra, réte­gekre. Ennek következtében a reagálásuk is más és más. így például az alacsonyabb jöve­delmű családok a kisebb ár­emelkedésre is érzékenyen rea­gálnak. — Visszatérő probléma, hogy a célkitűzéseket, az alapvető politikai elgondolásokat egyet­értéssel fogadják, s azok vég­rehajtásának esetleges követ­kezetlenségéi. problémáit kifo­gásolják. Hogy csak néhány példát említsek, többször hal­lani manapság megjegyzése­ket, mely szerint lassú az életszínvonal-emelkedés. Vagy; nem megfelelő a differenciált bérezés. Vagy; miért maradnak el a járulékos beruházások. S mindennapos beszédtéma az árak, a bérek alakulása, a szol­gáltatások hiánya. Sok esetben olyan tendenciák érvényre ju­tását teszik szóvá, amelyek a párt politikájától is idegenek, sőt azzal ellentétesek. Mint például a protekcionizmus, az egoizmus, a harácsolás, a tisz­tességtelen haszonszerzés. az érdekek, az egyéni és a cso­portérdekek összeütközése, s különböző magatartásbeli problémák is. Egyre több em­bernek szúrnak szemet a kis­polgári életmód különböző megnyilvánulásai, az eseten­ként; túlzott reprezentációk, a helyenként fellelhető nyugat- imádat, a cinizmus, az eseten­kénti hatalommal való vissza, élés. Gyakran hangzik el, hogy kevés a felelősségre vo­nás, túl hosszú, szinte végnél- küli a bizalom és „utolsó lehe- tőség”-adás a felelőtlen embe­rekkel szemben. — Esetenként tapasztalható még meg nem értés, félreértés a munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatban. A paraszti osz­tály jellegének napjainkban történő megváltozását sokan figyelmen kívül hagyják, s eb­ből fakadhatnak félreértések. A munkások egy része sokall­ja a paraszti jövedelmet. A parasztság egy hányada elége­detlen helyzetével, különösen a kulturális, szociális juttatá­sok mennyiségével. Tapasztal­ható még, hogy az osztályszö- vetseget leszűkítik az osztá­lyok jövedelmi viszonyaira. S mindkét osztály tagjainak egy része a vezetői fizetéseket ki­fogásolja. A nehéz fizikai munkások nem tartják megfe­lelőnek bérezésüket. Munkások több alkalommal is elmondják, hogy a kispolgárok, az értel­miség nagyobb társadalmi nyilvánosságot élvez a televí­zióban, rádióban és más kom­munikációs fórumokon, mint a szocialista társadalom vezető osztályai. Észrevételezik. hogy a munkásgyerekek tanulása, továbbtanulása még nem telje­sen megoldott. Halmozódnak a problémák a kisfizetésű, nagy. családos, nyugdíjas munkások­nál. Körükben nagy a várako­zás a X. kongresszus azon ha­tározata iránt, amely szerint csökkenteni kell a családok jövedelme közti nagy különb­ségeket — Az értelmiség pozitív irá­nyú változásának lehetünk ta­núi. Ez többek között abban is megmutatkozik, hogy egyre nagyobb aktivitással vesznek részt a közéletben, a párt po­litikájának megvalósításában. A gazdasági reform hatására a műszaki értelmiség, a fizetés­rendezés hatására pedig a pe­dagógusoknál és az egészség- ügyi dolgozóknál nőtt a párt politikai befolyása. Az előterjesztést követő vi­tában több felszólaló hangsú­lyozta, hogy mind e problé­mák szóbahozása, felvetése egészséges talajról történik. Nem valamiféle szembenállás diktálja megfogalmazásukat, hanem elsősorban az aggoda­lom, s az a szándék és törek­vés, hogy a párt politikája he­lyileg is minél, töretlenebből, következetesebben, tisztábban és a lehető legpontosabban, jobban valósuljon meg. A he­lyi problémák, gondok feltárá. sa, megmutatása és a meg­oldás lehetőségeinek keresése minden egyes párttagnak nem­csak joga, de kötelessége is. Valamennvi párttag saját munkaterületén egyértelműen, kell, hogy képviselje a párt politikáját, annak terjesztője, magyarázója és agitátora kell, hogy legyen. Kihirdették az amatőr irodalmi pályázat eredményét A KISZ MB és más Tolna megyei társadalmi szervezetek által meghirdetett amatőr iro. dalmi pályázatra 80 pálya­munka érkezett be: versek, el­beszélések, műfordítások. A zsűri, melynek elnöke Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője, tagja pedig Arató Károly költő és Vajnai János megyei szakfelügyelő volt, aranyfokozatot nem adott ki. Ezüsfokozatot nyert Bali- papp Ferenc verseiért és Ma­yer Zsuzsanna műfordításai­ért. Bronzfokozatot kapott Szentesi Katalin, aki műfordí­tásokkal és Gutái István, aki elbeszélésekkel vett részt a pá­lyázaton. A zsűri dicsérő okle. véllel jutalmazta Cs. Németh Mihály és Gundi Miklós mun­káit. A díjakat Benizs Sándor, a KISZ MB titkára adta át teg­nap délelőtt a megyei művelő­dési központban. A nyertes pályamunkák a Tolnai Klubhíradó módszerta­ni folyóiratban jelennek meg. Az eredményhirdetést követő baráti beszélgetésen elhatároz­ták egy megyei irodalmi kör létrehozását. • • > Ülést tartott a dombóvári tanács A város kommunális létesítményeinek helyzete Igen nagy területet magába- fogialó témakört tárgyait teg­nap délelőtt Dombóvár yáros Tanácsa. A kommunális ellá­tásához tartozik az ivóvízellá­tás, a szennyvízelvezetés, a tisztasági fürdők, strandok, villamosenergia-ellátás, nyil­vános WC-k, közterület­tisztántartás, szemételszállítás, utak, járdák, hidak, csator­nák, ár- és belvízvédelmi gá­tak fenntartása, és rnég sorol­hatnánk. Előterjesztésében Csillag László, a műszaki osztály ve­zetője arról számolt be,, hogy a városban az utóbbi időben a legtöbb probléma az ivóvíz­ellátás területén adódott. A vízmű a hatvanas évek ele­jén készült, és ma már nem képes ellátni a várost. A ku­tak vízhozama messze alulma­radt a várakozástól, a geoló­giai szakvélemény meghatá­rozta mennyiségtől. Meghibá­sodás esetén a hálózatot nem lehet szakaszolni, kevés a lehelyezett tolózár és ezek­nek is csak kis részük van az aknákban elhelyezve. A hiá­nyosságok végleges megoldása az iDarteleoi vízmű átadása és a jelenlegi hálózat rekonstruk­ciója után várható. Az ipar­telepi vízmű átadását a kivi­telező 1972 végére vállalta. Addig is segíti a vízellátást a kaposszekcsői részen a közel­Tolna megyébe látogatott a KISZ-kongresszus több külföldi vendége Hétfőn este érkezett Szek- szárdra a KISZ VIII. kong­resszusán részt vett külföldi delegátusok 16 fős csoportja, hogy megismerje Tolna megye fiataljainak életét, munkáját, tájékozódjon a termelésben el­ért eredményeinkről. Útjukra elkísérte őket Borbély Gábor, a KISZ központi bizottságának titkára is. Varjas János, a KISZ megyed bizottságának első titkára a Gemenc szálló­ban fogadta a bolgár, ciprusi, görög, lengyel, norvég, nyugat­berlini, olasz, román, spanyol és vietnami vendégeket. Kedden délelőtt a megyei művelődési központban Szűcs Györgynek, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyet­tesének részvételével a KISZ megyei bizottságának vezetői megismertették a fiatalokat a megye gazdasági helyzetével, a KlSZ-szervezétek és az if­júság munkájával. A közvet­len hangú beszélgetésen több kérdés is elhangzott a falusi fiatalok életéről, a magyar if­júság és a vallás viszonyáról, az ifjúsági törvényről, vala­mint az ifjúsági klubokról. Ezt követően Káizer István mutat­ta be a megyei művelődési központ modern épületét, majd a delegátusok Bétára utaztak. Itt Fülöp László tsz-elnök, országgyűlési képviselő és B. Tóth Mihály, a termelőszövet­kezet párttitkára köszöntötte a vendégekét. Az augusztus 20- án átadott új művelődési ház­ban Fülöp László tartott tájé­koztatót a megye egyik leg­eredményesebben működő kö­zös gazdaságáról. Többek kö­zött elmondotta, hogy lénye­gében befejeződött az új 522 férőhelyes tehenészeti telep építése. Az eredményes gaz­dálkodás tette lehetővé, hogy rendkívül magas összeget, több mint kétmillió forintot fordít­hatnak kulturális célra, az egy tagra jutó évi jövedelem pedig 33 ezer forint. A 3500 hektáron gazdálkodó tsz 3,5 millió forinttal járult hozzá a művelődési ház létrehozásához és tagjainak 100 személyes ebédlőt is épített. A szövetke­zet fizikai dolgozóinak 50 szá­zaléka rendelkezik szakmun­kás-képesítéssel. A művelődési ház és a tsz- iroda modern épületkomplexu­mából a termelőszövetkezet 1966-ban épült baromfitelepé­re vezetett a fiatalok útja. Itt dr. Bangó László és Bognár Ti­bor ismertette a százezer férő­helyes korszerű baromfifarm működését. A vendégek fehér köpenyt öltöttek és belülről is megnéztek néhány épületet. Különösen a Vietnamból ér­kezett fiatalokat érdekélte az itt folyó modern baromfi- tenyésztés. A bátai közös gazdaság meg­tekintése után a KISZ európai és vietnami testvérszervezetei­nek képviselői visszautaztak Budapestre. jövőben átadásra kerülő víz­műtelep. A jövő év elejétől a vízellátási feladatok finaszíro- zása is teljes egészében a ta­nács hatáskörébe tartozik. Az új utcák hálózatát már a ta­nács építi. A város szennyvízhálózata két éve üzemel. A gondok ab­ból adódnak, hogy az első ütemben épült csatornák hosz- sza lassan megkétszereződik. A szennyvízmennyiség növe­kedését a tisztítótelep már nem tudja fogadni. A telep bővítését megkezdték, de a munkák befejezése csak 1972 májusában várható. A villamosenergia-ellátást illetően már kedvezőbb a hely­zet. A város területén jelent­kező igényeket az alállomás teljes egészében ki tudja elé­gíteni. A közterületek tisztán tartása a végrehajtó bizottság költségvetési üzemének fel­adata. A szolgáltatás minősége még nem elégíti ki a városi igényeket, viszont jelentős ja­vulás csak jobb anyagi körül­mények között képzelhető el. A köztisztaság géoesítésére csak szűk anyagi lehetőségek biztosíthatók. Január elsejétől az állami házak és intézmé- nyev szemételszállítása meg­oldódik, beszerezték az ehhez szükséges kukaedényeket és a hozzávaló gépkocsit. Az autóbusz-pályaudvar a városközpontban van és na­gyon kicsi. A pályaudvar be- fosadókéoessége növelésére a jelenlegi önkiszolgáló bolt he­lyén biztosít területet a tanács. Ez azonban csak átmeneti megoldás. Uj pályaudvart fog­nak építeni a vasútállomás környékén, de erre a negyedik ötéves terv folyamán nem ke­rülhet sor. » ' Határozatában a végrehajtó bizottság megállapította, hogy az anyagi lehetőségekhez és a műszaki feltételekhez mérten a költségvetési üzem ebben az évben ellátta feladatát. Ugyan­ez mondható el a város kom­munális feladatainak ellátásá­ban részvevő Szekszárdi' Víz- és Csatornamű, valamint a DÉDÁSZ helyi üzeme vezető­ségeiről. Népújság 3 1971. december 15.

Next

/
Thumbnails
Contents