Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-14 / 294. szám
Bemutatjuk a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát ‘ Vállalkozásunk indoka: a pécsi. Pollack Mihály Műszaki Főiskola gyarapodó felsőoktatási intézményhálózatunk fiatal létesítménye, s minit ilyen, m^ltó a bemutatásra. Vállalkozásunk célja: segíteni azoknak a fiataloknak és régebben érettségizetteknek, akik műszaki érdeklődésűek és a pályaválasztás vagy az önképzés tovább folytatásának nem könnyű feladata előtt állnak. Visszapillantás A főiskolát népköztársaságunk Elnöki Tanácsának 1970. évi 24. számú tv. erejű rendeleté a budapesti Felsőfokú Építő és Építőanyag-ipari Gépészeti Technikum és a pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum összevonásával, ezek jogutódaként hozta létre. Miért? A válasz kézenfekvő, hiszen nak kevesen nem tudják azt, hogy a technikai tudományos forradalom Magyarország gazdasági, ipari fejlődését új követelmények elé állította. Tulajdonképpen ez a fejlődés tette azükségessé, hogy a volt felsőfokú technikumok helyett olyan felsőoktatási tanintézeteket hozzunk létre, amelyekben a megnövekedett követelményeknek megfelelő felkészültségű műszaki szakembereket képeznek. Pécs. miután felmérte területének iparfejlesztését, a Damjanich utca, a Bálcsi út, Boszorkány út és Jurisich utca által határolt területet ajánlotta föl az új felsőoktatási intézmény céljaira. A Pollack Mihály nevét viselő új, felsőoktatási intézmény előtörténetéhez természetesen hozzátartozik az is, hogy létrehozásának előkészületei még 1963- ban indultak el. A létesítmény kiviteli terveit az Általános Épület Tervező Vállalat készítette el, a főiskola jelenlegi tanárainak közreműködésével. A műhelyek, laboratóriumok technológiai programját például a volt budapesti Felsőfokú, Építő- és Építőanyag-ipari Technikum tanárai készítették. A felsőfokú szakemberképLiiea-est ^regszemcsén Mozgalmasak a decemberi esték Iregszemcsén, a községi művelődési házban. Az elmúlt szombaton például „Ki tud többet Iregszemcséről?” címmel jól sikerült vetélkedőt rendeztek a fiatalok részére, • ez újabb adatokat tárt fel a hétszáz esztendős község helytörténeti és néprajzi múltjából: Bőgős Gyuláné, művelődési ház igazgató közölte, hogy november végén megalakították a községtörténeti klubot is, s annak ifjú tagjai felkutatják falujuknak még ismeretlen értékeit, hagyományait, hogy megmentsék az utókor számára. Már a megye határán túl is híre ment az iregszemcsei öregek klubjának, ahol minden hétfőn este hetvenen— nyolcvanan összegyűlnek az Idősebbek. A kedélyes társas- esteken felhangzanak az ősi dalok, s több új balladát is felfedezett a művelődési ház igazgatója. Ismeretes, hogy altinak ideién Bartók Béla háromszáznál több népdalt gyűjtött ezen a környéken, s a klubtagok közül sokan „nótafák”. Az idei december 13-án — hétfőn — este is olyan Ltica- haoi szokásokat, jókívánságokat elevenítettek fel az öregek klub iában, amelyeket a mai fiatalok már nem ismernek i (—s») zésnek új, pécsi fellegvára mind monumentalitásával, mind pedig korszerűségével rászolgál a fellegvár elnevezésre. A fétesítmény falai között az elméleti előadótermekben, gyakorlati oktatótermekben 1080 nappali tagozatos hallgató készülhet föl hivatására. (Levelező tagozata még nincs a főiskolának.) A kétágyas szobákból álló kollégiumban 840 diák elhelyezése biztosítható. A menza ennél jóval több személy ellátására alkalmas. Hogy csak a legfontosabbakat említsük. Föntebb már jeleztük, hogy az intézmény célja olyan üzemmérnökök képzése, akik elsősorban a termelés közvetlen irányítását látják el, de a termelés során felmerülő műszaki, gázdasági és közösségi feladatok megoldását is képesek elvégezni. Az új főiskola oktatói és egész személyi törzsgárdáját ez évben — szá miszerint száz- kilencen — a hét összevont felsőfokú technikum dolgozói alkotják. Jövőre, 1972-ben további 58 oktató és 70 egyéb dolgozó alkalmazására kerül sor. A hallgatók1 összlétszáma 1971-ben 893. E létszámon belül a fiúk képviselik a többséget mivel a leánvhallgatók száma mindössze 169. A főiskola gépészeti karán tanul 703. építőipari karán 190 fő. Hogy új felsőoktatási intézményünk mennyire országos vonáskörzetű, azt igen jól dokumentálja a következő számadat: pécsi és Baranya megyei a haLlgatók közül 164 hallgató. S még valamit megjegyeznénk. ami nem érdektelen. Havi 140 252 forint összegű szociális juttatásban és ösztöndíjban hétszázharmin- can részesülnek a hallgatók közül, természetesen szociális körülményeiktől és tanulmányi előmenetelüktől függően meghatározott mértékben. A két 'karon a hallgatók 3 éves tanulás és sikeres államvizsga után a végzettség szakirányát- feltüntető üzemmérnöki oklevelet kapnak. Az 1972/73-as oktatási évben a gépészeti karra és az építészeti karra további ötszázan nyerhetnek fölvételt. A felvételi korhatár 35 év. Úgy véljük nem szükségtelen részletezni azt sem, hogy a két említett karon milyen szakok működnek. A gépészeti szakra jelentkezők a szilikát-vegyipári gépészeti szakon; épületsépásze- ti szakon és épületvillamosítási szakon nyerhetnek üzemmérnöki oklevelet. Az építészkar hallgatói pedig a magas- építési. a mélyépítési és műszaki tanári szakra kérhetik fölvételüket. A műszaki tanári szakon 4 év a tanulmányi idő. A felvételi vizsga tárgyai a matematika, fizika (írásbeli és szóbeli), az építészkaron a rajz is. A pályázók a Budapesti Műszaki Egyetem szervezésében a megyeszékhelyeken megtartott központi írásbeli vizsgán vesznek részt. Ismertetésünkben sajnos nem szólhatunk mindenről részletesen, de azt még megjegyeznénk, hogy az egyes karokon működő szakok mellett speciális ágazatok is működnek. Példaként említjük; hogy az épületvillamossági szakon két ágazat - között választhat a hallgató, -aszerint, hogy 'érdeklődése az épületvillamosítási ágazat, vagy a felvonós ágazatnak szól-e A főiskolán, a műszaki szakemberképzésen kívül tudományos kutatómunka is folyik Ezek között két téma hír különös jelentőséggel. Az egyik; a sűrűáramú pneumatikus szállítás. E kutatómunkát a peremartóni Ipari Robbanóanyaggyár is támogatja. Saját erőből végzi a főiskola a me- legvízű fűtőberendezésekben alkalmazott acéllemez radiátorok korróziós vizsgálatát. A fiatal felsőoktatási intézménynek ezen kívül igen élénk beír és külföldi tudományos kapcsolatai vannak máris. A bélés külföldi kapcsolatok megkötésénél a főiskola vezetői nem csak az oktatók tapasztalatcsere-lehetőségét tartották szem előtt, hanem azt is, hogy az itt képzett fiatalok már főiskolai éveik során meg tudják szerezni a bel- és külföldi partnerek műszaki fejlődésének tapasztalatait. A főiskola ma még mindössze egyéves múltra tekint-? hét vissza, de az úttörő év eddigi eredményei méltán keltik föl a pályaválasztók és magukat képezni akarók érdeklődését és rokonszenvüket. — óa — A földtörvény végrehajtásának tapasztalatai A termelőszövetkezeti és az egyéni földtulajdon kialakításával kapcsolatban az 1967. évi IV. törvény rendelkezik. 1967 óta a megyei földhivatalok az új törvény szellemében végzik munkájukat. Tolna megyében ezidáig a termelőszövetkezetek használatában lévő 73 ezer kataszt- rális hold állami külterületi ingatlanból ötven termelőszövetkezet 41 ezer katasztrális hold terület tulajdonjogát szerezte meg. Az állami földek átvételére a termelőszövetkezetek gazdasági erejétől függően 1967 óta folyamatosan kerül sor. A termelőszövetkezetek földterületének növekedése azonban csak részben történik állami tartalékföldek megvásárlásából, jelentős földterülethez jutnak úgy is, hogy a tsz-tagok és földterülettel rendelkezők felajánlják földjüket, úgy is, hogy azoknak az örökösöknek, akik mentesítési jogukkal nem élnek, a termelőszövetkezet megvásárolja a földterületét. 1969-ben kezdődött meg a belterületek és a zártkertek rendezése. A földhivatal végzi a zártkertes községek ren-’ dezetlen belterületeinek térképfelújítását, vagy újrafel- mérését. Tolna megyében 627 ezer katasztrális holdon kell zártkertrendezést végezni, amit több éves program szerint 1980-ra fejeznek be. Föld- rendezés során Tolná megyében 42 községben alakítottak ki zártkertet Szekszárd város zártkertje nemcsak a megyében a legnagyobb, de országosan is a legnagyobbak közé tartozik. Eddig 34 községben és Szekszárdon fejeződött be a zártkertrendezés. Az állami tulajdonban lévő, de nagyüzemi művelésre alkalmatlan területek parcellázása és értékesítése a jelentkező igényeknek megfelelően történik. 1972-ben kilenc községben végez a földhivatal zártkerti rendezést. 1972. január 1-től a földhivatalokhoz kerül a telekkönyvi hatóság amely eddig a járásbíróságokhoz tartozott. Ezzel az összevonással valamennyi földügyet — telekkönyvi munkát, földnyilvántartás, földrendezés rib. —• egy helyen, a földhivatalokban bonyolítanak le. Gyorsmérlegen az egészségügyi ellátás fejlesztésének első éve A IV. ötéves terv első évében egy-egy orvoslakás és rendelő épült Tolnán, Faddon és Pakson. Nagykónyiban elkészült a tanácsadó és védőnői lakás. Nem kerül viszont sor ebben az évben a paksi 13 munkahelyes rendelőintézet december 31-re tervezett átadására, bár az építkezés készenléti foka 60 százalékos. A módosított átadási határidő 1972. június 30. Bízzunk benne, hogy a TOTÉV építői időben tudják átadni a létesítményt a MEDICOR művek szerelőinek. A gépi berendezések javarésze már megérkezett Paksra, ezek most raktárakban várják rendeltetésüknek megfelelő elhelyezésüket. Négy és fél, az esetleges akadályokra is számítva öt hónap múlva befejeződik Szekszárdon a 250 férőhelyes anyás csecsemőotthon éoítése. Az intézmény belépésével teljessé válik az állami gondozott gyermekek ellátásának megyei hálózata. A csecsemő- otthon építésének munkálatai a terveknek megfelelő ütemben haladnak. Ootimizmusunk, e létesítmény csúszás nélküli elkészülését illetően a legindokoltabb. Az anvás csecsemő, otthon átadásinak határideje 1972. április 30. Mint említettük, az egészségügyi hálózat fejlesztésének munkájában egyedül itt nincs elmaradás. Sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt a 200 személyes egészségügyi szakiskola építésével kapcsolatban, jóllehet ennek az intézménynek az előkészülete és kapunyitása biztosít majd alapot számunkra a közénkáderhiány megszüntetéséhez. A kórház mellett énülő intézmény énítési munkálatainak készenléti fóka alig valamivel több a 30 százaléknál. s bár a kivitelező a téliesített munkahelven el kívánja véeezni a téli hónapokban a hriső szerelési, szakioa- ri munkákat, nem sok annak a valószínűsége, hogy 1972. július 30-án valóban sor kerülhet az egészségügyi szakiskola átadására, majd 1972 szeptemberi benépesítésére. Az építőipar ismert kapacitáshiánya az egészségügyi beruházások fejlesztések tervezett ütemét sem hagyta érintetlenül. Noha a megyei kórház ágyellátottságát lényegesen javító 300 ágyas elmepavilon építése és a megyei rendelőintézet ..bővítése 1973-ban kezdődik, a már régóta folyó előkészítő munkálatok során számos fontos kérdés dőlt el. Ilyen kérdés volt, hogy hol épüljön a 144 ágyas intenzív elmepavilon, mivel a kórház régi elmeosztályának korszerűsítése erőnkön felül sokba került volna. Az is eldőlt, hogy milyen irányban bővüljön az 1959-ben épített megyei rendelőintézet, aminek bővítését - a megterhelően megnövekedett forgalom és a szociális helyiségek hiánya indokolja. A 144 ágyas intenzív elmepavilon a belgyógyászat 6 pavilonja mögötti részen épül föl, míg a további 156 ágyas fejlesztés Palánkot — a kórház elmeosztályának munka- terápiás részlegét — érinti, ahol szintén elkél a korszerűsítés. A rendelőintézet 6 milliós bővítésének, programja most készül,” s hüíit azt jeleztük, 1973-ban kezdődhet az építés munkája, aminek nyomán déli irányban hosszabbítják meg az épületet. A 120 férőhelyes — garzon- rendszerű — nővérlakások építésének tervei jövő év március 18-ra készülnek el. Egyéb, ként Gerjen, Nagymányok és Gyönk ez évben kezdett rendelő és orvoslakás építéséhez. Mindhárom létesítményt 1972. ben adják át rendeltetésének. A Tolna megvei Víz- és Csatornamű Vállalat GYŐR- ÉS OÉPfRŐT KERES AZONNALI BELÉPÉSSEL. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Szekszárd, Toldi u. 6. (167) Lámpással sem lehet lámpát találni Valamikor minden falusi boltban leheteti viharlámpát kapni. Mindenütt árusították, mert annyira keiendő volt. Az istállókban, pajtákban, ólak körül mindenütt ezt használták. A villany elterjedése azonban elavulttá tette ezeket a petróleum-üzemű világítóeszközöket, és fokozatosan a padlásra kerültek, onnan pedig — miután a rozsda kimarta őket — a szemétdombra. A viharlámpák azonban nem váltak feleslegessé teljes egészében. A villanyhálózatba be nem kapcsolt kültelki portákon ma is használják, s ez idő szerint ez a leqalkalmatosabb a lovas kocsik esti kivilágítására is. Még a korszerű nagyüzem sem nélkülözheti. Lovas kocsi nélkül nem tudnak létezni a mezőgazdasági üzemek, azok kivilágítása pedig kötelező, és e célra ma is a legelterjedtebb a hagyományos viharlámpa. De eppen itt a bökkenő. Amit használnak, az kopik is. Ez a viharlámpák sorsa is. Következésképpen ma is jelentkezne iránta vásárlási igény Persze, közel sem akkora, mint mondjuk két-három évtizeddel ezelőtt, de ahova kell, oda kell. Szigorú rendeletek írják elő — teljesen érthetően — a lovas kocsik esti kivilágítását. Igenám, de hol lehet kapni erre alkalmas lámpát? A szekszárdi Béri Balogh Adóm Tsz például már a fél Dunántúlt hejárta érte. Bekopogtattak kis falusi üzletekbe, városi áruházakba, de az eladók legfeljebb megmosolyogták őket: — Viharlámpát? Manapság? A villany korszakában? Száz szónak is egy a vége: lámpással sem találtak ez ideig lámpát. Hasonló panaszokkal már mások is fordultak szerkesztőségünkhöz. Néhány helyen mi is érdeklődtünk viharlámpa után, de eredménytelenül. Nincs, nem kapható. Ez persze nem mentesít a rendeletben előírt szankciók alól: ki- világítatlan lovas kocsival semmiképpen sem szabad közlekedni. Jó lenne, ha végre forgalomba kerülne ebből az ósdi. de nagyon is nélkülözhetetlen világítóeszközből. B. F.
