Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-14 / 294. szám
Szovjet—bolgár földgázvezeték Pakisztán: Nem adom meg magam. Most elmegyek es te nyugton ma radsz. Elnézést, nem tehetek mást' ' , ^ A bolgár nehézgépipari minisztérium mellett működő szaktanács jóváhagyta a Szovjetunió és Bulgária között létesítendő földgáztávvezeték terveit, amelyet a kijevi GIPRO- GAS tervező intézet munkatársai dolgoztak ki. A gázvezeték összhossza több mint 5000 kilométer lesz; a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságból indul ki. A román határig szovjet szakemberek építik, a Románián keresztül húzódó szakasz munkálatait román szakemberek végzik. A gázvezeték bolgár részének építése két lépcsőben történik. Az Észak-Bulgári.án át húzódó első rész építését 1974-ben fejezik be ez a vezeték eeymilliárd köbméter földgázt szállít majd a bolgár iparnak és energiagazdálkodásnak, 1675-ben már 3 milliárdot; ez a mennyiség — a tervek szerint — később a háromszorosára emelkedik. Az építkezés méreteire jellemző, hogy egyedül Románia és Bugária területén 130 000 tonna, különböző átmérőjű cső. vet fektetnek le; az építés ideje alatt Bulgáriában 1,5 millió köbméter földet mozgatnak meg, főként a hegyekben; a vezeték 300 helyen szel át utakat, vasútvonalakat, folyókat és csatornákat. A gázvezeték nagy jelentőségű a bolgár népgazdaság számára. A földgáz széles körű felhasználása a vegyiparban és a kohászatban hozzájárul a termelés önköltségének csökkentéséhez és a gyártmányok minőségének javításához. „Forró napok“ a hidegben Néhány elszánt ember egykét napra még felállítja (lehorgonyozza) lakókocsiját a Keleti-tenger partján lévő számtalan táborhelyen — olya. nők is akadnak, akik itt töltik egész szabadságukat. de az üdülési szezon, amely az idén minden látogatottsági rekordot felülmúlt, visszavonhatatlanul elmúlt. Az országon belüli szabadságolok majdnem 40 százalékának útja ide vezetett, mindenekelőtt a 72 fürdő- és üdülőhelyre, amelyet jaz idén nyáron 1,6 millió üdülő és 8 millió víkendezö keresett fel ,.forró napok’'-at teremtve a táborokban, Az 58 parti körzetben feláilított kempingekbe közel 500 000-en vertek sátrat. A táborok befogadóképessége egyébként 69 000-ről csaknem 100 000-re emelkedett. Harminchárom táborban sátormozi van, amelynek 11 000 filmelőadását több mint 1,2 millió nyaraló nézte végig. (Ford.: Cornides Ilona.) Egy tragédia gyökerei m. AZ ELSŐ VÉRÖZÖN Mielőtt még megtörtént volna a nagy szakítás, a kongresszus és a Mohamedán Liga vezetői 1945-ben még egy utolsó kísérletet tettek az egységes állam megszervezésére. A két szervezet között elvi megállapodás jött létre, amely szerint — egyenlőségi alapon — ideiglenes nemzeti kormányt alakítanak. A kormányban 40—40 százalékban részesedett volna a kongresszus és a liga, 20 százalékban pedig a többi politikai csoport képviselői. A mesterségesen szított val- lásközcsségi gyűlöletre és a két nagy szervezet korábbi elidegenedésére gondolva — ez a megállapodás igen jelentős volt. Mintha a nagy szakadás küszöbén fellobbant volna Gandhiban és Dzsinnahban a felelősségérzet. Úgy tűnt, van még lehetőség olyan indiai állam létrehozására, amelyben 'feltehetően föderatív vagy más alapon) biztosítják a hindu és mohamedán területek együttélését. Ezt az utolsó lehetőséget is Londonban taposták el. A gyarmatügyi minisztérium taDETTA BP.Lallier regényéből rajzolta- Schubert Péter FT Latod mire vezet a hülyeskedesedV. pasztáit intrikusai mindössze egy apró változtatást eszközöltek a tervezeten, amelyet a két párt a tábornokból lett alkirály, lord W a well elé terjesztett. A megegyezésben szereplő kongresszus—liga paritást Londonban „hindu—mohamedán paritás” kifejezéssel helyettesítették. Ez szétlőtte az egész megegyezést. A kongresszusban például számos mohamedán politikus is tevékenykedett. Ezek elől elzárták az új kormányba való belépés lehetőségét — ha csak ott nem hagyják a kongreszsust és nem csatlakoznak a ligához. A Londonban végrehajtott változások természetes következménye az volt, hogy a liga és a kongresszus küldöttei összevesztek azon hogyan adjanak a maguk számára kedvező értelmezést a Ion ionban megvátloztatott szövegnek... Ezek után már nem volt kiút. 1946-tól kezdve, maguk az angolok sürgették a'független- 6ég gyors létrehozását. A Cripps munkáspárti miniszter, majd a Mountbatten indiai alkirály hevével fémjelzett tervek azonban mind a kettéosztás alapján állottak. Az angolok felismerték, hogy a függetlenség megadása a nemzeti mozgalmak nagy háború utáni fellendülése közepette amúgy is elkerülhetetlen. Korábbi manővereik sikere pedig azt ígérte számukra, hogy könnyebben tudják megtartani a brit gazdasági és politikai pozíciókat hajdani indiai gyarmatuk területén, ha ott két, egymással ellenséges államalakulat jön létre. Iyen előzmények után született meg 1947. augusztus lóén a hajdani brit gyarmat területén India és Pakisztán. A pakisztáni állam nyugati része Pandzsáb nyugati feléből, a hajdani Északnyugati Határtartományból, Szind tartományból és Beludzsisztánból állott. Az ettől több mint kétezer kilométernyire iévő rész magva a felosztott Bengál tartomány keleti fele, valamint Asszam tartomány egy kerülete volt. Az új pakisztáni állam már a felosztás pillanatában a földkerekség legnagyobb mohamedán országa volt: 70 millió lakossal. Persze az összes résztvevők ' tudták, hogy a szakadás óriási* feszültségeket hoz létrái szén az angolok által kezde'-y- ményezett és a történőim! harffo cok során kifejlesztett vallás-«'*1 közösségi megoszlás azt jelentette, hogy megannyi gyűlölet-® góc születik. A „tiszta ’ moha--, • medán, illetőleg hiriflu ter-üle-^ tek ritkák voltak. Hindu#; hisS'- mohamedánok egymás métáit* éltek, kevert tartományokban#'1 városokban, falvakban. A ket«f- téosztás tehát gyötrelmes operációt jelentett, amelyet á városok és falvak ezreiben kellett végrehajtani. A kettéosztás első eredménye ily.m'ödon egy szinte mindent elára?£íjá? vérfürdő volt, amelynek ein le- ke mindmáig mérgezi,! nd% -és*' Pakisztán viszonyát! ' A vérengzés a kettéosztott :- Pandzsáb területén robbant ki» A Pakisztánhoz csatolt .rászéh; mohamedán tömegek taegtsö-i hanták a sikh vallási közösség templomait, és a hívők*« százait pusztították el. A ha<# tár keleti részén,.indiai tertilEÍp tan nem késett a bosszú. ponta szörnyű mészárlások'kö»)- vették egymást. Közben '^ rne.-V’i nekültek áradata özönlött keőf resztül mindkét irányban »af határon. A hivatalos jelenté-* sek arról beszéltek, hogy csaló az új ország nyugati részéb ötvenmillió ember meneküld át a határokon mindkét irány-' ba és kétszázezren vesztették: életüket. A valóság ennéW is keserűbb: a valóságban tízmillió ember lépte át a hátú* rókát, a halálos áldozatok «ráma pedig elérte az egymilliót. Az „oszd meg és urälkojli'’ negyven éve folytatott' máh*-». véréi véres gyümölcsöt éfíetú tek. India és Pakiikrtáh egymás iránti gyűlöletben s;|jj(- letett. S a felosztás-' i jellegi?.' mindkét oldalon- évtizeld'ekSé»- szóló „táplálékot”* adott a vaf- lási fanatizmusnak, ,, lw. GfjMÖRI EVDRíT' (Következik: Pokolgép Kasmírban) Vendéglő a „mesebarlang“-ban t Kálinkra a neve annak a kis félszigetnek, amelyik a Feketetenger bulgáriai szakaszán ékként nyúlik a tengerbe. A régi görögök, akik ezt a partszakaszt gyarmatosították, nevezték el a félszigetet Kaliakrának, vagyis „Szép Fok”-nak. Valóban szép! Két kilométer hosszan borítják sötétvörös sziklák, amelyek 70 méter magasságból majdnem függőleges falakkal nyomulnak a tengerbe és állják a hullámok meg nem szűnő rohamait. A félsziget változatos történelmének emlékét őrzik a régi várromok, viharvert sáncaikkal, (éréseikkel és a „tengermély" kutakkal. Az évezredek során a tenger kivójta a sziklákat és csodálatos barlangvilágot alkotott. Az egyik ilyen barlangban rendezték be a „Kaliakra" vendéglőt. Az ember belép a hatalmas sziklacsarnokba és máris mesevilágba érkezett, ahol szépen megfér egymás mellett a múlt és a jelen. Hatalmas sziklafalak, melyeken vékony permetben szivárog lefelé a víz — és a tövében modern légkondicionáló berendezés. Ősi sziklarajzok és modern mesterek festményei. Durva, tölgyfából ácsolt asztalok, amilyeneket ma is látni a bulgáriai kolostorok fogadóiban. Nem hiányoznak a kerek, alacsony „szóira”, vagy „paralia" nevű asztalok sem, amelyek kö* rül alacsony zsámoiyok vagy’pdf- nák várják a vendégeket. Magú-1 kát az asztalokat népi hímzésű- térítők borítják. A sziklafalak' ali.- ját fehér mészlemezek takarják; rajtuk régi kardok,.pajzsok, sisa-., kok és más fegyverek; a falak- mentén végig súlyos fapadok futnak („minderlázi" a nevük) hírgs tarka bolgár gyapjútakarókkgL , ,■ Nem kell feltétlenül a barlangban, vagy annak előcsarnoké bőn helyet foglalni. Itt a szép. terasz is, ahonnan csodás kilátás nyílik, a tengerre. Fürgén siet. a vendéghez a pincér — színpompás nemzeti viseletben .és kínálja. ,a vendéget. Talán egy kis szij.va- vagy szőlőpálinkával, vagy.,rp%9' inkább jégbe hűtött masztikqval és sopszka-salátával (apróra metélt paradicsom és uborka,, „re-, szelt juhsajttal) kellene az ebédet kezdeni. Néhány specialitás a vendéglő étlapjáról: téglán sült hal, természetesen téglán tálaivá. Hogy milyen halat ohajt'Jp vendég, azt maga választja ki.. Van itt makréla, tonhal, tintahal és ezernyi más. Tudvalévő, hogy „a hal úszni szeret", ajánlatos . tehát egy üveg fehér bort ren'-. delni hozzá. Abból is gazdag á. választék. , És hogy jobban essék az étét, a népi zenekar húzza-énekli a talpalávalót.
