Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

r Tizennégy évvel ezelőtt így kezdődött Jegyzet A borítékba tett munkakönyvrői Levelet hozott a postás. Az asszonyka felbontot­ta, s szólni sem tudott a meglepetéstől. A borítékban találta a munkakönyvét és néhány hivatalos sort: .. .1969. november 17-én munkaviszonya megszűnt...” Munkaadója közel két esztendő után vette csak ész­re, hogy a fiókban egy fölösleges munkakönyv is van? Ez nem valószínű, hiszen a Társadalombiztosítási Igazgatóságon is csak 1969. november 17-ig volt be­jelentve a dolgozó, tehát járulékot azóta nem fizet­tek utána. Akkor hát hogy történhetett? Az asszonyka fiatalkorúként került a pincehelyi kórházba, még 1965-ben. Szerződéssel dolgozott, mint segédápolónő. Majd telefonközpontos lett. Később már nyolc órát dolgozott, szerződését pedig rendszeresen meghosszabbították. A fiatal nő közben férjhez ment, terhes lett, s 1969. november 17-én (pontosan azon a na­pon, amikor munkaviszonyát megszüntették) szült. Egyébként szerződése sem addig, hanem december Sí­ig szólt! Mivel több mint egy év folyamatos munkaviszo­nya volt, megjárt neki a gyermekgondozási segély. Miközben nyugodtan nevelte otthon kislányát, kapta meg az egyáltalán nem várt levelet. Nagy gondját el­panaszolta az egészségügyi szakszervezet megyebi­zottságán, s elkeseredésébe nem csoda, hogy bőven ve­gyült felháborodás is. Mert két esztendő után értesítik a dolgozót, hogy azóta már nem dolgozó? Az egészségügyi megyebizottság körülbelül égj hónapja tartott vizsgálatot a pincehelyi kórházban. Kiderült, hogy az asszonnyal utolsó szerződését nem is Íratták alá, sőt az igazgató is csak a vizsgálat előt­ti napon tette rá kézjegyét a fontos okmányra, az 1969. december 31-ig szóló munkaszerződésre. (Ami­kor erre a szabálytalanságra fény derült, azonnal megsemmisítették a iratot). De tulajdonképpen szinte lényegtelen is, hogy volt-e szerződése az asszonynak, vagy nem. Ugyanis még az 1968. június 30-ig érvényes szerződést sem újították meg időben, vagyis az asz- szony tizenegy napon át mindenféle munkaszerződés nélkül járt dolgozni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, ha valakit szerződésének lejárta után nem küldenek el munkahelyéről, illetve szerződés nélkül foglalkoztatják tovább, munkaviszonya folyamatossá válik. így az asszony 1968. június 30-án véglegesített munkaviszo­nyú dolgozója lett a kórháznak. Ezek után a vizsgálat természetesen azzal fejező­dött be, hogv kötelezték a kórházat, utólag jelentse be „fölösleges” dolgozóját az SZTK-ba. Mindezt azon­nal meg is ígérték, de megtenni még máig is elfelej­tették. Azt mondják, hibát elkövetni könnyebb, mint azt helyrehozni. De ebben az esetben talán nem lett vol­na olyan nehéz „szépíteni” a megtörténteken, hiszen egy emberről, annak jövőjéről és családjáról van szó. — vhm — Több emberséggel December 6-án összeül a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusa, melyen számot adnak az elő­ző kongresszus óta végzett munkáról és meghatározzák az új feladatokat. A KISZ megalakulása óta 14 esztendő telt el. Ma már bizonyára ke­vés fiatal ismeri hogyan ala­kultak meg megyénkben az ifjúsági szervezetek. „Jelentjük, hogy zászlót bon­tott, megkezdte szervezeteinek kiépítését a KISZ. A kom­munista fiatalok számára ke­resve, kutatva sem találhat­tunk volna alkalmasabb na­pot szövetségünk zászlajának kibontására, mint a mai. Ma ünnepeljük a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 38. évfordu­lóját. A Ma<ryar Tanácsköztár­saság kivívásáért és megtar­tásáért együtt harcoló idős és fiatal kommunisták szent ügyének, nagy tettének állí­tunk emléket, folytatjuk har­caikat. amikor a mai nanon elkezdjük a KISZ megalakí­tását.” — mondotta Komócsin Zoltán, a KISZ országos szer- vpfőS’zntt-sácrának vezetnie az F,rV°l színházban, tartott pla- knló ülésen 195V. március 21- én. A kommunisták vezetésé­vel megindult a szervező- rr""'ra. Tolna megyében elsőként Tamásiban a téglagyár fiatal­jai alakították meg a KISZ- szervezetet 1957. március 24- én. Szekszárdon, a Tolna me­gyei Építőipari Vállalatnál vi­tatták meg a párt határoza­tát és a KISZ szervezőbizott­ságának felhívását, melynek nyomán 120 fővel alapszerve­zetet alakítottak. Ebben az időszakban folyt még az EPOSZ-szervezetek létrehozása. Sok vita árán si­került a kommunista fiata­loknak szervezeteiket kialakí­tani. Győrén két' táborra sza­kadt a falu ifjúsága. így írt erről a Tolna megyei Népúj­ság 1957. április 27-i számá­ban: „Már jó ideje suttognak arról a györei fiatalok, hogy ketté szakadt a falu ifjúsága, ellentét van köztük. De a nyílt harc csak most robbant ki, amikor a pártszervezet a volt DISZ-helyiséget a KISZ-nek és nem az EPOSZ-nak adta oda”. A legtöbb helyen azon­ban békésen megfért egymás mellett a két szervezet. Né- metkéren a községben EPOSZ, a Ságvári Tsz-ben pedig 16 taggal KISZ-szervezet műkö­dött. Az együttműködés tet­tekben is realizálódott. 1957. június 26-án nyolc község 1800 fiatalját hívták meg a közö­sen rendezett találkozóra, melyen kultúr- és sportmű­sorral kedveskedtek a vendé­geknek. Abban az időben a gazdasá­gi élet helyreállítása hatalmas energiát követelt. Ebből a munkából a. megalakuló ifjú­sági szervezetek is kive+ték részüket. A bát«széki fűtőház pl^nc^p^vezete VIT-vjers*»nyt in­dított Eurelc során főbb bri­gád plpv.dt és 1057 első fél­évében 3^0 tonna szenet taka­rítottak meg. Augusztus 20-án, az alkot­mány ünnenén már 1?o TcrsZ- szervezet működött 3?Q0 fia­tal részvételével. Azonban nem ment minden simán a szervező munkában. A gyönki gimnazisták nagyon nehezen alakították meg szervezetüket. A fiatalokon érződött az ellen- forradalom visszahúzó hatása. Még az április 4-i ünnepélyen sem jelentek meg. Ugyanak­kor a dombóvári fűtőház KISZ-szervezete volt az első az országban, amely munka­versenyt indított az ifjúság körében. A gépek jobb kihasz­nálására, a gazdaságosabb szállításra, a menetidő csökken­tésére, a vagonfordulók gyor­sítására tettek vállalást. A versenyben országos első­helyezést értek el. Egy beszélgetés alkalmával KISZ-vezetők említették, hogy van Tolna megyében olyan alapszervezet, amely tagjainak jelentős részét Olaszországba vitte turistaútra. korábban pe­dig Lengyelországban és Jugo­szláviában jártak. A beszél­getők közül meg is jegyezték néhányan, hogy szívesen át­iratkoznának hozzájuk, hiszen bármennyire igyekeznek' a KISZ-szer Vezetek változatos programot biztosítani tagjaik­nak, külföldi utazások ritkán szerepelnek az akcióprogra­mokban. Mikor utánajártunk a dolognak, kiderült, hogy igaz a szóbeszéd. Szekszárdon, az Ybl Miklós utcában emelkedik a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat emeletes épülete. Az itt dolgozók közel 50 százaléka fiatal, tagja a KISZ-nek. Ró­luk folyt a beszélgetés az egyik ízlésesen berendezett irodában Paszler József igaz­gatóval és Oszter Miklóssal, a vállalati alapszervezet KISZ- titkárával. — Tál áh kezdjük egy kis „történeti áttekintéssel" — mondotta Oszter Miklós. — A vállalatnál 1963-ban alakult meg a KISZ-szervezet. Akkor kilencen voltunk. Ahogy az­tán emelkedett az itt dolgo­zók létszáma, egyre többen vettek részt az ifjúsági szö­vetség munkájában. Meg kell mondanom azt is. hogy elein­te baj volt az idősebbek gon­dolkodásmódjával. Nem jó szemmel nézték a fiatalok szervezkedését. Korlátozottak voltaik az anyagi lehetősége­ink is. Csak a beszedett tag­díj összegének felére számít­hattunk. Az 1967-es KISZ- kongresszus után szervezetileg és pénzügyi téren is meg­erősödtünk. Ezt elősegítették a vállalaton belüli átszervezések is. — Úgy tudom, most itt van a megye egyik leggazdagabb” alapszervezete. — A megyei KISZ-bizottság segítségével és a vállalati ve­zetés hozzájárulásával 1969-től több alkalommal vállaltunk tervezést társadalmi munkád ban. Mi készítettük el a dom­bon KISZ-tábor, a mázai szo­ciális otthon és a Szekszárdi Vasas sporttelepének terveit, — a szokásos díjazás 20—35 százalékáért. Ez utóbbival kapcsolatos munkákra egész nyári szabad időnket áldoztuk. — Mire használják fel a közösen megszerzett pénzt? — 1968 decemberében 18 KISZ-tagunk szilveszterezett Szeptember 8-án márGyön- kön tartották a megye legna­gyobb ifjúsági találkozóját. Ezen négyezer fiatal vett részt. 1957. szeptember 30-án a megyei szervezőbizottság ülé­sén megvitatták a szervezés­ben elért eredményeket és rögzítették a további felada­tokat. Megválasztották a me­gyei KISZ-bizottságot, mely­nek első titkára Siklósi Imre lett. Tolna megyében ezzel megszűnt ideiglenes jelleg­gel működni a Kommunista Lengyelországban, 1969 nya­rán és a következő évben Jugoszláviában jártunk, idén pedig harmincán utaztunk Olaszországba. Két év múlva szintén közös pénzen szeret­nénk ellátogatni Francia- országba. A tervezésért ka­pott összeg egy részét jutal­mazásra fordítjuk, mivel van­nak olyan részfeladatok, ame­lyeket csak az idősebb kollé­gák segítségével tudunk meg­oldani. Időnként a szakszer­vezetei is támogatjuk. Ebben az évben négyezer forintot ad­tunk át különböző rendezvé­nyek finanszírozására. — A társadalmi munkán kí­vül bizonyára más programot is biztosítanak a fiataloknak. — Nemrég alakítottunk ki egy klubot az épület kazán­házában. A berendezést mi készítettük el, az anyagi fede­zetet pedig a vállalat biztosí­totta. TIT-előadásokat tervez­tünk. de az ismeretterjesztő társulat ezeket sorra lemond­ta. Minden csütörtökön fcUib- naoot tartunk. Eddig főleg él­mén vbeszámol ókat, szakmai tájékoztatókat rendeztünk. Az akcióprogram előírásainak megfelelően a következő év­től javítani akarjuk az ezzel kapcsolatos szervezést. — Milyen a vállalatnál dol­gozó fiatalok politikai érdek­lődése, hangulata? — , A KISZ-vonalon végzett politikai oktatás sajnos nem egészen megfelelő. Ennek részben az előadók, részben pedig a központilag . kiadott nnvag az oka. Az a'acsonv színvbnalú sablopos előadások nem kötik le a fiatalok fi- gvelmét. A KISZ-okta+ás ed­digi formáia véleménvünk szerint idejétmúlt. Uj módsze­reket kívánunk bevezetni, de ezt megelőzi egv felmérés. Azt szeretnénk megtudni, hogy mi érdekli az if lóságot és majd ennek megfelelően állítjuk össze a programot. A városi KISZ-bizottság helvesli ezt a lépésünket, sőt már más vál­lalatok Ki.SZ-vezetői is érdek­lődtek nálunk. — Az eddigi beszélgetésiből kitűnt, hogy n fiatalok jónak tartják a vállalati vezetéssel fennálló kapcsolatot, a köztük kialakult viszonyt. Mi erről a .másik oldal” véleménve? Kérdésünkre Paszler József igazgató válaszolt. — Van egy problémáik, amely valamennyi dolgozón­kat, ezen belül a fiatalokat is érinti. Múlt év végéig volt ér­vényben az a kormányhatáro­zat, amely nem engedélyezte ,,A szakszervezetek meghatáro- zott esetekben rendszeres, és in­dokolt esetben rendkívüli segély­ben részesítik tagjaikat.” (Idé­zet a szakszervezetek alapsza­bályából.) Az üzemekben, hivatalokban, vállalatoknál sok szép és ember-r séges pétSával találkozhatunk, amelyeknek kezdeményezői a szak- szervezetek. Az esetenként nyúj­tott segély, adott esetben a beteg- látogatás. a munkahely dolgozói­nak együttérzését juttatja kifeje­zésre. Hogy a sok jó példa mel­lett mégis negatív esettel hozako­dunk elő. tesszük azért, hogy az ilyen eljárás, mint amit közre adunk, a meglévőnél is keve­sebb legyen. Az egyik szekszárdi vállalat dol­gozója — nevét kérésére hallgat­juk el — néhány hónapnál ezelőtt kórházba került. A műtét után 66 napot töltött ott. Betegsége máso­dik hónapjában a munkahely szak- szervezetétől segélyt kért. „Java­solom, de nein biztos, hogy a szakszervezeti bizottság támogatja kérését” — hangzott a bizalmi nem éppen biztató válasza. A harmadik hónapban többszöri érdeklődés a tervező vállalatoknál szabad szombat megtartását. Azóta nőm jelent meg új rendelke­zés. Méltánytalannak tartjuk, hogy az építőiparon belül minden ágazat élhet ezzel a lehetőséggel, csak mi nem. Az egy főre vetített terme­lékenységi mutatót tekintve országos viszonylatban a taná­csi vállalatok között az első helyen állunk. Eredményeink értékét növeli, hogy dolgozó­inknak közel 50 százaléka a KISZ-korosztályhoz tartozik. Természetesen ők még nem rendelkeznek olyan gyakorlat­tal, mint az idősebb kollégák, de mindig számíthatunk rájuk. Ugyanakkor meg kell említe­nem, hogy nagyobb plénum után 300 forint szakszervezeti se- fjélyt folyósitottalc részére, elvben. Éspedig azért csak elvben, mért a 300 -forintból levontak háromszor 17 forintot, tagsági díj címén. Az igaz. hogy a' szákszervezeti tag kötelessége, hogy ,,a dolgozó. . . rendszeresen fizesse a tagsági dí­jat", vnvanakkor a beteg dolgozó hátralékban volt. de talán másként is el lehetett volna intézni, mint ahogy ez esetben történt. A beteg dolgozó ugyanis egy pi­ci kis cetlit kapott az alábbi szö­veggel. Segélyösszege 300 forint. Levonás Háromszor 17 forint. Kifi­zetendő 249 forint, dátum cs alá­írás. Nem tudni, mi vezette a bizalmi eljárását. Naattvonalúság, érdekte­lenség, együttérzés hiánya, vagy talán a rosszindulat? Akár az egyik, akár a másik, módszere nem jó. Mennyivel másként fogad­ja a beteg — aki érthető okokból érzékenyebb, mint az egészséges ember —, ha a szakszervezeti bi­zalmi beteglátogatással egybekap­csolva rendezi a tagdíjat. Nem­csak emberségesebb, hanem szak- szervezeti bizalmihoz méltóbb el­járás lett volna.-? -é előtt nehezen nyilvánítanak véleményt. Ennek okát keres­sük, és igyekszünk rajta vál­toztatni. A Tervező Vállalat KISZ- szervezetének tevékenységével a városi KISZ végrehajtó bi­zottság is elégedett. Ezt ab­ban a levélben is kifejezésre juttatta, melyet Paszler Jó­zsefnek küldött: „...A beter­jesztett anyag és a kiegészíté­sek alapján a vb megállapí­totta, hogy az alapszervezet munkáját jól végezte. Ezúton mondunk köszönetét a vállalat gazdasági és párt­vezetésének, amiért elősegí­tették az alapszervezet ered­ményes munkáját.” — gy — Ifjúsági Szövetség. HAZAFI JÓZSEF Tervező KISZ-esek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents