Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

őíjij gyakorló albérlő tus i zaemLékeztiei Barátom egy ív kockás papír felett görnyed és körmöl. — Mit írsz? — kérdem. — Az albérleteimet! — Mit? — Az albérleteimet. Épp a tizenkettedikben élek. — Részvétem. De rajtad kívül kit érdekel ez? — Remélem, hogy az utókort, mint kortörténeti adalék a XX. század ötvenes-hatvanas éveiből. De azon is gondolko­dom, hogy ne készitsek-e doktori disszertációt az albérleti életforma lélektani hatásáról. — Hogy érted ezt? Barátom megelevenedik, kiegyenesíti a hátát és úgy el­kezd ömleni belőle a szó, mint állítólag egykor Aranyszájú szent Jánosból. — Úgy, hogy mindenki téved, aki az albérletet, ágybér­letet egyszerű jogviszonynak véli, két egyenrangú fél üzleti megállapodása tárgyának. Egyenrangúságról szó sincs, bár ■most nem akarom fejtegetni, amit már mindenki megtett, egészen az unalomig. Az albérleti dijak szabályozhatatlansá- gát, ezt a legáthatolhatatlanabbul kusza dzsungelt, melyben se törvényekkel, se talajgyaluval nem sikerült akár csak valamennyire is járható utat vágni. Ugyanis nemcsak ez az érdekes, noha persze ez is az. Legalább ennyire érdekes, jel­lemző és fontos az albérlet gerinctörő hatása. Ha nem tud­nád. az albérlő az az ember, akinek szüntelenül alkalmaz­kodnia kell, és ezt nem minden szervezet viseli el. Ezenkívül az ember otthont igénylő élőlény, az albérlet pedig nem ott­hon. Más alakította ki, más vásárolta, helyezte el benne a bútorokat, a maga ízlése szerint, az ízlések pedig tudvalévő- leg különbözőek. Mint a pofonok. De nemcsak a tárgyi kör­nyezethez kell alkalmazkodnia, hanem az emberihez, vagy ha jobban tetszik, a személyihez is. Csendben lenni, amikor esetleg vidámabb a kedve, villanyt oltani, ha olvasni szeret­ne, és így tovább. Számtalan variáció van. Most éppen al­bérleteim tömör, tényszerű jellemzésénél tartok. Érdekel? Torony magtár az 1700-as évekből m. . < Évtizedek óta nem használják az 1700-as évek végén épült, négyszintes tiszadobi toronymagtárat, mely egyedül­álló ilyen jellegű műemlék az országban. Alapos kutatás után összegyűjtötték a magtárra vonatkozó adatokat és an­nak alapján a magtárat ipari műemlékké nyilvánították. Az érdekes építményt rövidesen helyreállítják. Romkertet alakítanak ki Pécsváradon — Érdekel. — Tessék! 1. A VALLÁSOS. Csizmadia özvegye a nagyközségben és szinte valamennyi lányos csa­lád házi varrónő je. Szép szoba, reggelivel havi ötszázért. Idő­pont: 1954. A szobában tizen­két szentkép, három kisebb gipsz angyalszobor és egy szent József. Utóbbi színezve. A WC-ajtó felett domborított Krisztus-kép, a legszüksége­sebb. papírokat tartalmazó vá­szonzacskón hímzett szöveg: „Óh, szent Imre, szívünk kér­lel, imádkozz a magyar nép­pel!”. Hajnali misehallgatás, esti litánia. Felháborodás, mert pénteken szalonnázok és va­sárnap elkerülöm a templomot. Fehérneműm és zoknim álla­potáról rövidesen a fél falu értesül. 2. A JÓTÉKONY. Időpont: 1957. A gépállomásról raciona­lizáltak, keresetem nincs. A főbérlő befogad üvegezett ve­randájára feleségestül, másfél éves kislányommal együtt. Lakbért nem fizetünk, felesé­gem szakácsné és szobalány egyben. Munkaideje hozzáve­tőlegesen napi tíz óra. Én a kert rigolírozását vállalom. A kert ezerszáz négyszögöles. A munkát nem végzem be. 3. A MAGASLATI. Budai bér­ház hatodik emelete. Szép, bú­torozatlan sarokszoba, havi hatszázötvenért. Kilátás a kör­nyező háztetőkre és az alat­tunk elterülő lakások ablakai­ba. Megismerem széles kör­nyék 1958. évi magánéletét. Az enyémet háziasszonyom, egy vegyészmérnök özvegye, mert a szobáink közti ajtó hiányzik, csak egy nagy szekrény háta választ el bennünket. A szek­rény és az ajtó szemöldökfája közti két tenyérnyi résben időnként feltűnik háziasszo­nyom vizslató szeme, amint éppen lefekvési előkészülete­IXépűjság 6 1971, november U. inket mustrálja. Megértem a néhai mérnök öngyilkosságát. 4. AZ ÁTJÁRÓ. Másodmagam- mal egy átjárószobában Veszp­rémben. Havi háromszáz fo­rint és az a lehetőség, hogy a nap bármelyik órájában rám nyithatnak, egyrészt mert a fő­bérlő házaspár fajdkakas-sü- ket, másrészt mert állandóan ki-be jár hozzájuk a szom­szédság és rokonság. 5. A TÖMEGSZÁLLÁS, öten egy istállónyi nagy szobában. A családi ikerágyban a megyei lap két munkatársa, a táborin egy színházi kulisszatologató, a fotelágyban az asztmás MÁV- raktáros, az összecsukható kempingágyon én. Bér fejen­ként kétszázötven, zárható szekrény, vagy fiók senki ré­szére sincs. A kempingágy a harmadik héten leszakad. 6. A BORDÉLY. Udvari szoba egy földszintes házban, köz­vetlenül a tyúkólak mellett. Az egyik fal mögött szünte­lenül kotkodácsolás, a másik kettő egészen más neszeket szűr. A konyhában, szomszéd szobában és a mosókonyhában összesen hat, különböző korú nő. Eszményi életsors, ver­sengve takarítják a szobát, Mossák a fehérneműmet. Bér ötszáz, plusz villany és az a lovagi kötelesség, hogy ha a minden éjjel váltott műszak­ban érkező férfilátogatók közt nézeteltérés merül fel, átme­gyek békebírónak. Érdekes módon egyszer sem vernek meg. 7. CSIPKESZOBA. Szép szoba Szekszárdon, másodmagammal (1964-ben), személyenként há­romszázért. Mindenhol csipke. ágyon, asztalon, székek hátán, hamutartók alatt, falon és éj­jeliszekrény-lámpán. Puhafa­lécekből összerótt nagyméretű gyerekágy, egyedi darab. A második éjszakán leszakad, nincs szerencsém az ágyakkal. A háziak konyhájához üvegaj­tó vezet, jelképes függönnyel. Hajnal négytől este tizenegyig a konyhában élnek. 8. AZ ABLAKTALAN. Udvar, ra nyíló kamra, földes. Nyár van, az ajtó helyén tüllfüg- göny, ugyanis ablak nincs. Éj­szaka úgy érzem, hogy valaki van a szobában. Alul lebben a függöny, odavágom a fél cipőmet. Egy kifelé sündörgő kutya elejti a másik felet, amelyet épp ellopni készült. Veszni hagyom az előre kifi­zetett havi kétszázötven forin­tot. 9. A PENÉSZES. Földes szoba a jobbágykorból, a megyeszék­hely perifériáján. Négyszáz fo­rint, de legalább fűthetetlen. A falakon penészfoltok térké­pe. Dunyhát kapok, ami állan­dóan nyirkos. Valószínűleg a háziasszonyom esküvője óta nem száradt meg. Amikor megbetegszem és kijön a kör­zeti orvos, nyomatékosan fel­hívja a figyelmemet, hogy ke­ressek más lakást. 10. A KORREKT. Budapest egyik külső kerülete. Szépen bútorozott szoba, az albérleti szerződés minden pontját szi­gorúan betartó, a magánéletet tiszteletben tartó háziak. A szerződés: ötszáz forint bér, öt­ven forint villany, ugyanennyi a fürdőszoba-használat, eseten­ként öt forint a porszívózás és a konyhában mi cseréljük minden második kiürült gáz­palackot. Egy szó panaszra nincs okom. Amikor elköltözés előtt egy hónapra vidékre me­gyek, a házigazdám megpró­bálja elcsábítani a felesége­met. A konkrét árajánlatig nem jut el. 11. A MIKRO. Háromszor há­rom és fél méteres, hárman lakjuk, hatszázért. Kályhát be­állítani nem lehet, mert vagy a bútor gyullad meg, vagy fé­lő, hogy a gyerek hozzáér és összeég. Villanyradiátort ve­szünk, az első (és utolsó) más­fél havi villanyszámla hétszáz­ötven forint. 12. AZ ESZMÉNYI. Nagy szo­ba, kis konyha, saját bútor, sőt mozgási lehetőség. Hétszáz­ötven. A háziak kitűnő embe­rek, a legjobb viszony. Az ő házuk, szavam se lehet ellene, hogy hangosak. Nem rossz szándékból azok. Huszonhar- madik hónapja nincs éjszaka, amikor legalább négyszer fel ne ébrednénk. Vízcsap ötven méternyire az utcán. Állítólag vannak az országban fürdő­szobás lakások is* Az I. István király alapítot­ta pécsváradi apátság — a középkori Magyarország egyik legnagyobb épületkomplexuma — a feledés homályának négy­száz esztendeje után most feltárta eredeti arculatát a ré­gészek előtt. Az ezredforduló táján épület híres apátság a mohácsi vészt követően pusz­tult el, a török hódoltság ide­je alatt valóságos romhalmaz­zá vált. A romos épületek év­századokon át kőbányául szol­gáltak a környékbeli építke­zőknek. A pécsi Janus Pannonius Múzeum 1964-ben fogott hoz­zá a középkori apátság fel­tárásához. A munka forduló­pontjához ért. Mint az ásatá­sokat vezető régész, dr. Kiss Az idei népszámlálás Belgrá- dot az egymillió lakosú világ­városok közé sorolja. A fő­város fekvése ideális: a Száva az ország távoli részeivel, a Duna Európa távoli országai­val köti össze. A folyóparto­kat a város csak az utóbbi két évtizedben kezdte benépesíte­ni. t HAJÓZÁSI KÖZPONT A mai rendező-pályaudvar helyét és környékét kertek, mesterséges tavak és kikötők foglalják majd el. A hangsúly mindenesetre Belgrádnak azon a szerepén van, amelyet a folyók révén Európa és az or­szág kereskedelmi életében mint a folyami és tengeri ha­józás csomópontja betölthet. A jugoszláv—román vízierő- és hajózási együttműködés jö­vőre nemcsak II milliárd kilo­wattóra villamos energiát biz­tosít. hanem a Duna hajófor­galmát évenkénti 13 millió Attila elmondotta: a felszínre került falmaradványok alap­ján most már rekonstruálni lehet az ősi apátság képét. Az épületcsoportot 370 méter hosszúságú — tornyokkal és bástyákkal megerősített — vár­fal vette körül. Ezen belül emelkedett az U-alakú kolos­torépület és a román stílusú templom, valamint egyéb épü­letek. A falmaradványok alap­ján most előttünk áll a közép­kori apátság a maga teljessé­gében, amilyen az évezred első felében volt. Az ország egyik legnagyobb kiterjedésű, páratlan szépségű romkertjét alakítják ki a következő évek során Pécsváradon, a Zengő­csúcs déli lejtőjén. . tonnáról 50 millió tonnára növeli. A CSATORNÁK A Vaskapun át ötezertonnás óceánjárók is Belgrádig vihe­tik rakományukat, a Száva és a Duna mellékfolyóin keresz­tül pedig Jugoszlávia mind a hat köztársaságából és Európa távolabbi vidékeiről is érkez­hetnek hajók. Mihelyt a Du­na—Tisza csatorna elkészül, Jugoszláviában a vízi szállítás az eddiginél is nagyobb jelen­tőségű lesz. 1982-ben megnyitják a Raj­na—Majna—Duna csatornát. Ezzel Európa nagy részét és Belgrádot is átszelő hatalmas vízi út születik az Északi-, a Balti- és a Fekete-tenger kö­zött. Kilenc ország ipari köz­pontjait érinti majd és az egész kontinens kereskedelmi forgal­mának jelentős tényezője lesz. (BUDAPRESS—TANJUG) (Ford.: Réz Marianne) — Milyen megoldást tudnál az albérletek szabályozásá­ra? — Semmilyet. Vagy esetleg egyet mégis lZi — Éspedig? — Aki a jövőben lakásának valamelyik részét albérletbe kívánja adni, azt törvény kötelezze, hogy előbb maga is menjen el két évre albérlőnek. Teljes menetfel-~ nehéz fegyverzetben, harcszerű körülmények közö ORDÁÉ ÁT A VASKAPUN...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents