Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
A MŰVÉSZI IPAR MÚZEUMA Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti palotája. „A világ valamennyi ipar- művészeti múzeuma egyazon programmal indult, — írja Radisics Jenő, a mi Iparművészeti Múzeumunk első tudós igazgatója — egybegyűjteni az iparművészet múltjának jellegzetes és kiváló emlékeit, ezek segítségével, mint tanítóanyaggal, mely eszmei tartalmánál fogva alkalmas irányításra, s rég elfeledett technikák felelevenítésére, fejleszteni korunk iparművészetét, fokozni versehyképességét, s a közönség ízlését nemesíteni.” Ez volt a programja a magyarországi iparművészeti múzeumnak, akkor, aipikor 1896. október végén megnyílt az Üllői úti palota, s már akkor is, amikor az 1872-es országgyűlés első ízben szavazott meg nagyobb összeget a gyűjtemény megalapítására. Külföldön —• Európa-szer- te — királyi gyűjtemények vetik meg az alapját a nagy múzeumoknak. Nálunk az uralkodók egykori gazdagságából, a mecénások gyűjtéséből — ami a török háborúk dúlása után megmaradt a 19. századra, az is Becsbe, külföldre került. A múlt században alapított köz- gyűjtemények alapjait íőurák, egyházi fejedelmek, lelkes műbarátok adományai vetették meg. Pulszky Károly, Ráth György és Radisics Jenő érdeme, hogy Iparművészeti Múzeumunkat a nagy európai múzeumokkal egyenrangúvá fejlesztették. Műgyűjtők adományoztál?; a múzeumnak féltett kincseiket. Bubics Zsig- mond 700 darabból álló holi- csi és tatai fajansz gyűjteményét, Egger Henrik ötvösmunkákat, Nemes Marcell antik római üvegeket, Glück Frigyes kulcs- és evőeszköz-gyűjteményt, Eerger Salamon kétezer délszláv hímzést, a múzeumhoz kerültek az EszterFelvesziink! Technológusi gyakorlattal rendelkező mérnököt és forgácsolásban jártas művezetőt SZOLGALAT! LAKÁST BIZTOSÍTUNK. Jelentkezés személyesen, vagy levélben az igazgatónál. Mezőgép Gyönk. (137) házy-kincsek, a győri .székes- egyházból a IS. századi alakos falkárpit. Majd száz éves iparművészeti gyűjteményünk előbb a Nemzeti Múzeum lépcsőházában, később a Sugár úti régi Műcsarnok (ma Népköztársaság útja.. 69—711) alagsorában tengődött. S csak 1893-ban kezdték el építeni Lechner Ódon és Pártos György tervei szerint az Iparművészeti Múzeumot és iskolát. Három évig készült az Üllői úti palota, s csak a millenniumi ünnepségek utolsó eseményeként 1896 október végén helyezték el a zárókövet. Amikon 1897-ben «a múzeumot a nágykozönség részéréís megnyitották, így írt a Vasárnapi Újság: „Lechner Ödön és Pártos György külsőleg is kifejezni kívánták az épület célját és a megszokott építési stíl helyett mást alkalmaztak. Magyarost .óhajtottak nyújtani. De magyaros építészeti stíl nincsen. Fölhasználták hát a keleti formákat, a kerek és csipkés boltíveket, ablaküvegeket, a -magyar díszítésnek régi emlékeit, amelyeket hímzések, festések őriztek meg”. Sok ellenzője akadt az építészek elképzelésének, különösen a homlokzatot borító Zsol- nay-féle pirogránit alkalmazását találták merésznek, szokatlannak. A zománcos fényben ragyogó virágos, tulipános cserepek végül mégis ott díszlettek a palotán — hirdetve, hogy a művészi ipar múzeuma számára elsősorban a hazai iparművészet termékeit kívánják felhasználni. A belső építészet folytatja a külső magyaros-keleties stílus elemeinek alkalmazását. Az ablakok, az ajtók, a lakatos munkák, mind ilyen minták után készültek. „Az épület belseje látványosság — folytatja a Vasárnapi Újság kritikusa — tágas termeivel, nagy világosságával, kedves és finom részleteivel. Az építész nem minél több termet akart építeni, hanem nagyobb területeket keresett, ahol a gyűjteményeket csoportosítani, minden oldalról megtekinteni lehet. Kitűnő megoldás a fedett udvar, mely voltaképpen egy nagy terem, alul köröskörül folyosókkal, ezek között karzattal. A múzeum Üllői úti homlokzata fölött uralkodó kupola az épület belsejében is kitűnően érvényesül, mint a világosság forrása is és mint látvány mert ,a földszintről egész három emeletnyi magasságban végig láthatni a kupola belsejében, föl egészen a virágos üvegfedélig. Csupa sárga majolika borítja az Üllői úti főbejáratból nyíló előcsarnokot, melynek egyik oldala az utcára is szabad, s az utcai közlekedéstől mindössze vasrács zárja el. Olyan, mint egy kápolna”. Az első évtizedek nagy sikerű kiállításai közül érdemes megemlíteni néhányat: brit iparművészeti, erdélyi es török szőnyegek, francia bútorok, három évszázad divatja, közelés középkelet újabbkori iparművészete, lett, svéd, francia iparművészeti bemutatók. A múzeum, legértékesebb tárgyait az első' évek leltára így sorolja fel: kőszegi patika a 18. századból, sümegi könyvtárterem; sólyi templom-karzat, toki, maksai mennyezet, ugyancsak 18. századi francia és magyar bútorok, nolicsi és habán fajansz, francia és német porcelánok, angol kőedények, keleti és erdélyi szőnyegek, gobelinek, reneszánsz textilek, régi magyar virághímzések, erdélyi és európai ötvöstárgyak, régi magyar könyvkötések, középkori elefántcsont-faragások, mézeskalács-formák. Jövőre, amikor a gyűjtemény alapításának 100. évfordulóját ünnepük — kiállításon mutatják be a múzeum legszebb, legértékesebb műkincseit KADAR MARTA Kocsis Albert és Szabó Csilla a novemberi hangverseny vendégei Az Országos Filharmónia és a Babits Mihály megyei művelődési központ hangverseny- sorozatának második bérleti estjére november 15- 'n, hétfőn este fél 8 órakor kerül sor a művelődési központban. Az est szereplői a Szekszár- don nagyon népszerű Kocsis Albert Liszt-díjas hegedűművész, a kölni kamarazenekar hangversenymestere, valamint az ugyancsak Liszt-díjas Szabó Csilla zongoraművésznő lesz. Műsorukon a romantikus kamarazene-irodalom három nagy, népszerű alkotása szerepel: Schumann a-moll, Brahms A-dúr szonátája, valamint César Franck szonátája. A hangversenyre még egyes bérletek és szólójegyek a zeneiskolában válthatók mindennap délután 5—6 óráig. Lengyel régésseh sikerei Ásatások Alexandriában Alexandriában működik a lengyel régészek legnagyobb kutatóállomása, ahol a varsói tudományegyetem kairói mediterrán régészeti állomásának szakemberei több mint 12 éve végeznek ásatásokat és rekonstrukciós munkákat. A rendelkezésükre bocsátott jókora terület, amely a Kom el Dik- ka nevet viseli, Alexandria középpontjában terül el. A lengyel kutatók különböző mélységben feltártak itt egy gyönyörű ókori amfiteátrumot, nagy római fürdőket, egy villanegyedet a bizánci időkből és arab temetőket. A leletek legszebb!ke a fehér márványból készült római amfiteátrum. Alexandria fénykorának újabb bizonyítéka, amely valószínűleg a III. században épült. A lengyel régészek irányításával folyó rekonstrukciós munkák már jelentősen előrehaladtak, annyira, hogy augusztusban sor került a színház félhivatalos megnyitására. A jelenlegi rekonstrukciós munka fő célja a színház, a fürdők és a lakónegyed egyetlen nagy egységgé történő összekapcsolása, amelyet a helyreállítás befejezése után szabadtéri múzeumként nyitnak meg. kíváncsi ember Simovits Kálmán több dologról is ismert Bölcskén. Kiváló esztergályos, szép fotókat készít és amatőr csillagász. Negyvenéves, most költöztek feleségével és ötéves kislányukkal az új házba. Még nem rendezkedtek be teljesen, csak az egyik szobában vannak a helyükön a bútorok. A másik az árulkodóbb. A sarokban négy hatalmas üvegkorong, egyik már kicsiszolva. Ezekből is távcső lesz. Mellettük szakkönyvek, az eszter- gályózás titkairól, lexikonok, természettudományos munkák, albumok. A másik sarokban egy kész távcső, tíz centi átmérőjű, a Hold és a Naprendszer bolygóinak megfigyelésére alkalmas. Nyolcvanszoros nagyítású. — Miért épp a csillagok érdeklik? — Nem a csillagok érdekelnek, pontosabban szólva, nemcsak a csillagok. Az a véleményem, hogy aki korunk technikáját meg akarja érteni, a természettudományok érdeklik, annak feltétlenül foglalkoznia kell a csillagászattal. A legfontosabb ebben az egész amatőrködésben az az érzés, láthatok olyasmit, amiről tudom, hogy van, sok mindent megtudok róla a könyvekből, de szabad szemmel nem látható. Kislánya ötéves, előkerülnek a színes fotók. A kislány a ház előtt, az állatkertben, és a kislány a héverőn szépen megtervezett színösszeállítású takaró előtt. Tájképek, csendéletek is akadnak. — Körülbelül tíz évvel ezelőtt vettem egy fényképezőgépet. Egy darabig csak kattintgattam, aztán kísérletezni kezdtem a kidolgozással. Sok időm és pénzem elment rá, de akkor még egyedül voltam, a magam zsebpénzét költöttem. Aztán könyveket szereztem és megtanultam belőlük minden megtanulhatót a fotózással kapcsolatban. — Abbahagyta? — Nem, bár mostanában nem jut rá időm, de a jövőben folytatni szeretném, összekapcsolva a csillagászattal a Föld és Ég-ben a Búvárban nagyon sok amatőr készítette csillagfotó látható. Magam is ilyeneket szeretnék majd csinálni, de ehhez egy nagyon pontos óraműves távcsőállványt kell készíteni, ami jó időbe telik még- Vannak elképzeléseim, de nem akarom az időt a kísérletezéssel húzni, majd szerzek egy könyvet, ahol ez le van írva. A fényképek között reprodukciók is voltak. A képeket Simovits Kálmán festette. — Hogyan került kapcsolatba a festészettel is? — Gyerekkoromban Szegeden naponta többször is elmentem egy műkereskedés kirakata előtt. Sehogy sem értettem, hogy a felrakott festékcsomókból vajon hogyan alakulhat ki egy felismerhető kép. Elkezdtem ezzel is kísérletezni. Jártam Székes- fehérváron egy képzőművész-stúdióba. Három tanárunk volt, mindhárom más felfogásban festett, másként tanított. Ez egy idő után megzavart, mert láttam, hogy a maga módján mindháromnak igaza van, nekem, úgy látszik, nem volt elég a tehetségem és hiányoztak a megfelelő ismereteim ahhoz, hogy meg tudjam határozni magamnak, hogyan, merre. Elmaradtam a szakkörből. Saját szórakozásomra festegetek. ha van időm. Van viszont sok képzőművészeti könyvem, albumom. Kiismerem magamat az irányzatok között. A Galériában és a Szépművészeti Múzeumban voltam vagy ötvenszer, dél- elöttökei és délutánokat töltöttem ott. — Mondja, maga boldog embernek vallja magát? — Nehezet kérdez. M 'g nem jártam a végére annak, mire vagyok képes. Meggyőződésem, hogy sok ember nem ismeri a sajátkezűleg elkészített munka örömét. Ezért szeretem a szakmámat is. Egy elkészült tárgy, legyen az távcső, munkadarab, vagy fotó, kielégíti az ember vágyait, kíváncsiságát, és segít abban, hegy tovább tudjon lépni„ ’ Ihárosi — ’
