Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
1 NEM VOLT HftSZONTILIN Mindannyiunk érdeke Megyei tanácskozás az élelmiszergazdasági és kereskedelmi szabványokról „A szabványok helye és jelentősége Tolna megye élelmiszergazdaságában és kereskedelmében” címmel megyei tanácskozást rendezett tegnap a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint kereskedelmi osztálya, a két megyei tsz-szövetség, a MÉSZÖV, s a Magyar Szabványügyi Hivatal. Az elnöki tisztet ellátó Horváth Józsefnek, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettesének bevezetője után, Kanizsay Jenő, a Magyar Szabványügyi Hivatal mezőgazdasági és élelmiszeripari osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Elismeréssel méltatta Tolna megyének a III. ötéves terv időszakában elért eredményeit, s megemlékezett a magyar szabványosítás 50. jubileumáról is. Részletesen tájékoztatta a jelenlévő élelmiszergazdasági és kereskedelmi vezetőket, szakembereket a szabványok fogalmáról, szerepéről. — Ez egy olyan lehetőség, amelynek ismeretében, annak megfelelő kiaknázásával a gazdaságok tovább növelhetik jövedelmezőségüket, csak egy kis plusz gondosság, körültekintés, szellemi és anyagi befektetés kell hozzá, s máris többszörösen visszatérül mindaz amit e célért tettünk — mondotta egyebek közt, s így folytatta: — A mezőgazdasági üzemeknek az az elsőrendű feladatuk. hogy a lakosság élelmiszer-szükségletét és az ipar nyersanyag-szükségletét megtermeljék. Ebből következik, hogy a vonatkozó nyersanyagszabványok ismerete nagyon lényeges, hisz tetemes az a kár is, amely e szabványok előírásainak be nem tartásával a mezőgazdasági üzemeket érthetik, A termék- és a nyersanyagszabványok előírásainak betartása nemcsak kötelezettségeket, hanem előnyöket is jelentenek. A búzánál például tízforintos acélossági felár jár azon gazdaságoknak, amelyek 80 százalékos acélosság feletti termést adnak át. Erről sok gazdaság nem tudott, s emiatt nem vizsgáltatta termését. így jelentős összegtől elesett. A mezőhéki Táncsics Tsz-t említette példaként, ez a gazdaság 514 000 forint felárat kapott, mivel élt a lehetőséggel. — Ma már nem felesleges, hanem egyenesen kötelesség a szabványokról, azok betartása alkalmazásából származó előnyökről és lehetőségekről beszélni az élelmiszer- és fagazdaság területén is. A termékek minősége lényegesen befolyásolja azok árát. S nem mindegy az, hogy mint fogyasztók, az illető termékért azt az árat fizetjük ki, ami annak minősége szerint jogos, vagy esetleg az illető termékre vonatkozó szabvány ismeretének hiányában túlfizetjük azt. Mindez befolyásolja a lakosság életszínvonalának alakulását is. Ezért tulajdonít kormányzatunk mind nagyobb jelentőséget a szabványokban előírt minőségnek, s alkalmaz szigorú megtorlást azokkal szemben, akik nem tartják be — hangoztatta. — Sokat várunk a közeljövőben is a minőségellenőrző intézetektől, de maguktól a tanácsi szervektől is, hiszen egy-egy megyében a megyei tanács illetékes osztályai, a kereskedelmi felügyelőség, s még sok más szerv, igen sokat tehet azért, hogy a szabványokat betartsák, s a bennük foglalt előírásokat mind- annyiunk érdekében érvényesítsék — mondotta. Szólt ar- «ái is, hogy hazánk 15 éve részt vesz a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet munkájában, a fűszerpaprika témavezetője, s ez lehetőséget ad arra: érdekeinknek érvényt szerezzünk nemzetközi fórumokon is. A felkért hozzászólók sorában Kolozs István, a Kapos- Koppányvölgyi Tsz-ek Területi Szövetségének' titkára, a szabványoknak a tsz-ekben való alkalmazásáról és jelentőségéről Tárnok Lajos, a Tolna megyei Állaitforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója: A szabványok, mint a minőség törvényei a vágóállatok átvételénél címmel; Nika Károly, a TOLNAKER igazgatója: A szabványok érvényesülése a zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlásában címen, Zombai Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztálya munkatervének megfelelően a napokban vizsgálta a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság tevékenységét. Huszonegyezer-hetvenhárom hektáron gazdálkodik a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság. A négy kerületben — Bikácson, Hőgyészen, Pincehelyen és Páriban — lényegében három művelődési ág Van: erdőgazdálkodás, mező- gazdálkodás és vadgazdálkodás. A kerületet kiszolgálja a műszaki erdészet. Ez az üzemegység gondoskodik a termelő erdészetek gépeinek zavartalan üzemeltetéséről, javításáról, elvégzi a szükséges karbantartásokat, és közreműködik az építő jellegű beruházások kivitelezésében. A harmadik ötéves terv során a gazdaság lényeges változáson ment át. Az erdő- és vadgazdálkodás egyesült, a munka szervezettebbé, össze- hangoltabbá vált, ez világosan mérhető a gazdasági eredményekben. A tervidőszakban fokozták a gépek alkalmazását mind a kitermelés, mind az erdőművelés területén. Több mint ezer hektár új erdőt telepítettek, csaknem félmillió köbméter fát értékesítettek, ugyanakkor a munkások, műszakiak átlagbére négy- illetve hétezer forinttal emelkedett éves átlagban. Amíg az egy dolgozóra jutó termelési érték 1966-ban 41971 forint volt, addig 1970-ben mégha-: ladta a 65 ezer forintot. A negyedik ötéves terv során elsősorban a munkafolyamatok további gépesítését kívánják elérni. Az anyagmozgatás gépesítése különösen jelentős. Míg a harmadik ötéves tervidőszakban az anyagmozgatás tíz százalékát tette ki a gépi munka, a mostani tervidőszak végére az arány 65 százalék lesz a gépi anyag- mozgatás javára. A negyedik ötéves terv első éve sok gondot okozott. A szárazság miatt a csemetekertekben nem fejlődött úgy az állomány, mint azt terveztek. A vadgazdálkodásban viszont — a két termelési ág egyesítése után — jelentős eredményeket értek el. Csak 1970-ben 7 aranyérmes, 14 ezüstérmes és 12 bronzérmes szarvas- bikát lőttek a gyulaji erdőkben. Természetesen a trófeák jelentős bevételt adtak. Róbert, a MÉSZÖV osztály- vezetője pedig a szabványoknak az élelmiszer-kereskedelemben való szerepéről mondták el tapasztalataikat, észrevételeiket. Kanizsay Jenő válaszában arra hívta fel, egyebek közt a figyelmet, hogy a nemzetközi színvonal elérése egyre nagyobb követelményeket támaszt a termékekkel szemben, s alkalmazkodni kell az igényekhez. A szabványok korszerűsítése, újak alkotása állandó folyamat. Nagyon fontos, hogy a termelők, azok a tsz-tagok is, akik szedik, osztályozzák a termést, jól ismerjék a szabványokat. A megyebeli észrevételeket a Magyar Szabványügyi Hivatal hasznosítja munkájában. A tanácskozás Horváth József zárszavával ért véget. (B. L.) A megyei pártbizottság osztályának értékelése szerint az erdészet munkája a tervidőszakban pozitívan értékelhető, és negyedik ötéves terve is kielégíti a gazdasággal szemben támasztott követelményeket. Az erdőgazdaság tevékenysége sokirányú. A szakmailag jól képzett vezetők jól együttműködnek a munkásokkal. A hatékony gazdálkodásra való törekyés megfigyelhető, ugyanakkor az erdészetnél súlyos gond is jelentkezik, amely lényegében országos gond. Ugyanis nem megoldott az erdészeti szakmunkásképzés. A dolgozók részére tartandó tanfolyamok, előadások nem pótolhatják a szervezett oktatást, a szakmunkásképzést. A gazdaságban is egv- re több gépet, korszerű technikát alkalmaznak. Ezek kiszolgálásához már nem elégséges az a szakmai tudás, amely- lvel az emberek többsége rendelkezik. A révi erdőművelés szerszáma a fejsze, ásó, kana volt. Most traktorok, csemeteművelő gépek, tuskószedők. talajlazítók, famegmunkáló gének állnak a gazdaság rendelkezésére is. Hiába ismertetik meg egv-egv gép kezelését. a munkások technikai műveltségét kell növelni. És elsősorban a fiatalok körében. Az erdészeti szakmunkás-képzést énnen ezért sürgősen napirendre kell tűzni — mondotta értékelésében Peredi Dániel, a gazdaságpolitikai osztály vezetőjének helyettese. A negyedik ötéves terv során szükséges a vezetés politikai és szakmai színvonalának további növelése — állapították meg az erdészet munkáját értékelő tanácskozáson. Folyamatosan tökéletesíteni kell a vállalat belső mechanizmusát. alkalmassá kell tenni a legkorszerűbb eljárások alkalmazására, bevezetésére. Feladatként jelölték meg a munkások szociális ellátásának további növelését. A munkakörülmények javítása és a helves bérpolitika énnen ű<w napirendi kérdés a tervidőszak során; mint a belső tartalékok kihasználása. Népújság 3 , M2V november U>. . Se fölösleges, se haszontalan nem volt az a közérdekű vita, ami ezelőtt körülbelül öt évvel kezdődött. Budapesti orvosok 1966-ban javasolták először az egészségügyi könyv bevezetését. Az Egészségügyi Minisztérium akkor hozzájárult ahhoz, hogy a javaslattevők saját területükön megvalósítsák az egészségügyi könyv rendszeresítését, várva a kísérlet tapasztalatairól szóló jelentéseket Ám, bármi lelkesen hirdették a gondolat elindítói a legfontosabb egészségügyi adatokat tartalmazó személyi könyvecske létjogát, még 1969-ben sem került sor a kísérlet beindítására. Körübelül ekkor kapott a magyar sajtóban segítőtársat az egészségügyi könyvecskék rendszeresítését követelő orvosok csoportja. Olvasóink talán emlékeznek arra, hogy 1969 tavaszán napilapok és hetilapok hasábjain, a rádióban és a televízióban mennyit lehetett olvasni, hallani az egészségügyi könyvek bevezetésének fontosságáról. „Nyűhe- tetlen vitatéma” címmel mi maA gazdaság által készített jelentésben kevés szó esett a helyi párt- és tömegszervezetek murvájáról, tevékenységük hatásáról. A társadalmi szervekkel szükséges a szoros kapcsolat fenntartása, mert végeredményben a dolgozók nevelése éppen e szervek egyik legfontosabb teendője. A gyulaji erdészet munkáját értékelő tanácskozáson részt vettek a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vezetői is. Kritikusan, de elismerően szóltak a gyulajiak munkáiéról. Hasznos tanácsokat adtak, ugyanakkor a Baján székelő erdészet vezetői azt is elmondták, hogy a gyu- laiiak jelentéséből, a gazda- ságnolitikai osztály értékeléséből sokat tudnak hasznosítani. Leafőként a dolgozókkal történő foglalkozás, ellátás. az üzemi demokrácia növelésének tapasztalataiból. — Pj Amikor a megyeszékhelyen megnyílt a Panoráma Filmszínház, sokan érdeklődéssel kérdezték, hogy mi lesz a régi — 1973-ban nyitásának 60 éves évfordulóját jubiláló — Garay Mozi sorsa. Ideiglenesen beköltözött a régi mozihelyiségbe a cipőbolt, de a Korzó Aruház megnyitása után ismét — de csak néhány napig — üresen állt. Azután elkezdődött az építkezés, melyet a sióagárdi tsz építőbrigádja végez. Az átalakítás első szakaszában a földszinti részt alakították át: külön géptermet alakítottak ki, öt szerelőasztallal, ahol majd a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat tmk-részlege fogja javítani, átalakítani a megye mozigépeit és különböző berendezési tárgyait. A földszinten fürdőt, zuhanyozót, öltözőt építettek a tmk dolgozóinak. Az emeleti részen is elkészültek az irodák átalakításával, s végre megoldották a központi irattárat, hiszen régen nagy gondot jelentett az, hogy több helyen kellett tartania a különböző iratokat. A körülbelül kétmillió forintos beruházás második szakasza decemberben kezdődik meg, s 1972. július végére lesz k'sz. Az emeleti részen az erkély meghosszabbításával száz gunk is letettük akkoriban a garast, és nem sokkal e jegyzet megjelenése után adtuk közre az Egészségügyi Minisztérium válaszát, ami arról szólt, hogy hasznos lenne az egészségügyi könyvek rendszeresítése, de még nem időszerű, mert nagy adminisztrációs megterhelést jelentene. 1971. november 1. óta a gyógyszertárakban országszelte kapható az összehajtogatva személyazonossági igazolvány nagyságú egészségügyi lap, amit megvásárolhat bárki, s aminek kitöltését körzeti, vagy üzemi orvosától kérheti bárki. E hírt számosán fogadtuk kitörő örömmel, hiszen az a tény, hogy immár időszerű lehet egy sok éven át sürgetett intézkedés, tartalmazza egészségügyünk ilyen vonatkozású fejlődését is. Azt, hogy ami aránytalanul nagy plusz munkát jelentett volng 1969-ben, azt most már vállalni tudja az egészségügyi szolgálat. De bizonyítja azt is, hogy nem hiábavaló dolog időnként közérdekű vitákba bonyolódnunk, még akkor sem, ha az eszmecserék tárgyában nem azonnal történik intézkedés. Egyelőre csak egymillió példányban készültek el az egészségügyi betétlapok, amelyek a személyazonossági igazolvány „mellékleteként” a tulajdonosok legfontosabb tájékoztató jellegű eaészségügyi adatait tartalmazzák. Nem nehéz megjósolni, hogy rövidesen kevés lesz az egymilliós példányszám és az igények parancsára többet kell forgalomba hozni, lévén, hogy kevés ember ellensége önmagának. Nagyon sokan tudják, mit jelent egy-egy sürgős, esetleg életmentő orvosi beavatkozásnál, há a ki nem kérdezhető beteg, vagy sérült alapvető adatai — pl. milyen oltásokban részesült; milyen betegségeken esett át, milyen gyógyszereket szed, milyen vércsoportba tartozik — rendelkezésre állnak. Kiknek van elengedhetetlenül nagy szükségük arra, hogy ellássák magukat egészségügyi lappal? Meggyőződésünk szerint, mindenkinek, de elsősorban a gépkocsivezetőknek, kismamáknak, véradóknak, a foglalkozásukból eredően sokat utazó embereknek. Mint mór említettük, adott esetekben az életmentés sikerét szolgálják az egészségügyi lapok adatai.- óa — férőhelyes művészmozit alakítanak ki, ami a filmművészeti nevelést szolgálja, s otthont ad a már működő ifjúsági filmbaráti körnek is. A Moziüzemi Vállalat dolgozói ezt a helyiséget alkalmanként kultúrteremnek is használják, A művészmoziban az első rendezvény az 1972 augusztusában tartandó néprajzi filmszemle lesz, itt tartják majd a szemle zsűrijének a vetítéseket. A moziban 35—16 és 8 milliméteres filmeket is lehet vetíteni. Czank József, a moziüzemi vállalat igazgatója a művészmozi programtervéről is beszámolt. Elmondta, hogy a moziban mindennap lesz vetítés, hetente egy-két nap ismeret- terjesztő kisfilmeket, a többi napon pedig a lakosság bizonyos réteget érdeklő művészfilmeket vetítenek. A régi mozi helyiségében propagandanyag-raktárt alakítanak ki, ezenkívül itt helyezik el a házi nyomdaberendezést, ahol röplapokat és más propagandaanyagokat fognak nyomtatni. A tervek között szerepel egy mozikönyvtár létesítése és egy Tolna megyei úgynevezett mozimúzeum kialakítása, ahol régi tablókat, vetítőgép-alkatrészeket nézhetnek meg majd az érdeklődők. — h — Az erdészet munkája a tervidőszakban pozitívan értékelhető Művészmozi lesz Szekszárdon
