Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
r é Emlék-pályaudvar Leningrád mellett Víz alatti házak Az a vasúti pályaudvar, melynek építését nemrég kezdték meg a Leningrádtól 43 kilométerre fekvő „Ladoga- tó” állomáson, „Az élet útja” megemlékezési komplexum részévé fog válni. Ezt a nevet viselte a második világháború éveiben az egyetlen út, mely az ostromzár alá vett Lenin - grádot összekötötte’-az országgal. Télen ezen az állomáson rakodták át a tó jegén teherautókon, nyáron pedig a hajókon érkező szállítmányokat a Leningrád felé tartó vasúti A Finn-öböl partján megnyílt a leningrádi egyetem új komplexuma. Az egyetem 15 fakultását és 10 tudományos intézetét az új épületekbe telepítik át. A fizikai fakultás most már .nagy tudományos kutatóközponttal, 47 laboratóriummal, új oktatási eszközökkel íelszeA szakértők számításai szerint a Szovjetunió vadászterületei húszmillió négyzetkilo- méterre tehetők. Ezeken a területeken nyolcvan prémes állatfaj, 22 patás-vad faj, és 165 vadmadár faj tanyázik. A vadvédelmi területekre csupán az utóbbi években 42 állatfajt telepítettek. A szovjet köztársaságokban 70 nagy állami és 130 szövetkezeti vadgazdaság van, továbbá 7 ezer olyan vadgazdaság alakult, amelyeket a vadásztársaságokra bíztak. A prémkitermeléaben a Szovjetunió a világ egyik vezető helyét foglalja el. A vaA szovjet mezőgazdaság egyik gyorsan fejlődő ága a rizstermesztés. 1965-ben 216 ezer' hektáron termesztették ezt a kultúrát, tavaly már körülbelül 350 ezer hektárról gyűjtötték be a termést. Ez idő alatt 580 ezerről 1,2 millió tonnára növekedett a rizstermelés. A pártkongresszus határozata szerint 1975-re 2 millió tonnára kell emelni a rizstermelést, hogy teljes egészében kielégítsék a belföldi piac igévagonokba. A szállítmányok rendszeres megérkezését biztosító • tengerészek, gépkocsivezetők és vasutasok hősiességét ismerteti a pályaudvar-múzeumban berendezett kiállítás. A tótól Leningfádig vezető legendás út. minden kilométerénél mosf emlékoszlop áll. Az egyik emlékoszlopot a Finn pályaudvar peronján helyezték el, ide futott be a szovjet hátországból az ostromlott városnak élelmiszert szállító első vonat. relt korszerű előadótermekkel rendelkezik. A városnegyednek is beillő új létesítmény területén diákszállót, a tudósoknak pedig kényelmes lakóházakat építettek. Hamarosan elkészül a 25 000 férőhelyes stadion is. Az új egyetemi városrész 850 hektáron terül el. uaszOK csupán a íeguiuum ui esztendőben 124 millió.. rubel értékű prémet zsákmányoltak. A szovjet vadász- és halász- trásaságok több, mint két és félmillió tagot számlálnak. A vadgazdálkodás fejlesztésének, valamint a vadak és madarak akklimatizálásának területén több. mint 50 tudományos intézmény és laboratórium működik. A Szovjetunióban nagy ppldányszámban jelennek meg vadászattal foglalkozó könyvek. A '„Vadászai: és vadgazdálkodás’’ című fojyó'rat 700 ezer példányban kerül az olvasókhoz. nyeit. E feladat megoldását segíti elő az öntözés fejlesztése. I Az előző tervidőszakban kezdtek rizst termeszteni Dél- U'krajnában, a * Krímben, a Volga deltavidékén, a Don mentén és Dél-Kazahsztánban. A központ azonban továbbra is a Kubánv marad, ahol öt év múlva 600 ezer tonna rizst aratnak, vagyis a jelenlegi mennyiségnek csaknem kétszeresét. maiak- szovjet diplomává! Több mint hatezer afrikai egyetemista tanul a Szovjet- jnió felsőfokú oktatási intéz- nényeiben. Sokan közülük idén kapják meg mérnöki, ag- ronómusi, építészi és orvosi diplomájukat. Köztük a szu- dáni Abel Bagi is, aki a moszkvai építészeti főiskolát végezte el. Bagi lakónegyedet tervezett szülővárosa számára, s azt hazatérése után szeretné megvalósítani. A fiatal afrikaiak a szovjet ifjúsággal egyenlő feltételek mellett tanulnak a Szovjetunióban. Nem fizetnek az oktatásért, kollégiumért, orvosi ellátásért. Ösztöndíjat kapnak. Több mint 10 000 afrikai, valamint ázsiai és latíg-ame- rikai ifjú és lány szerzett diplomát szovjet főiskolákon. Ha- 'ájukba visszatérve az iparban és a mezőgazdaságban dolgoznak, tanítják a fiatalságot, tudományos kutatást folytatnak. Laboratóriumi úton eiőáiiított zafír A zafír a gyémánt után a legértékesebb drágahő. Nemrég Bagdarasz szovjet tudósnak sikerült mesterséges úton zafírt előállítania. A zafír értéke többszörösen meghaladja a smaragd, vagy rubin értékét. A mesterséges úton előállított zafírnak csak egy részét használják fel az ékszerészek, a többi ipari célokra megy. Mint ismeretes, szovjet tudósoknak már korábban sikerült mesterséges úton rubint, gyémántot és más drágaköveket A másik nagy rizstermesztő vidék — Kazahsztán, amely 1970-ben 264 ezer tonnát adott. Most a köztársaság fővárosától, Alma-Atától 80 km-nyire, a Balhas-tó menti félsivatagos lapályon teremtik meg az új rizsíermesztő központot, s ezért az ILa-folyónál létrehozzák a Szovjetunió legnagyobb, öntözést szolgáló kap- csagaji víztárolóját. 1975-ben Kazahsztán 440 ezer tónna rizst ad majd. A „Polip” elnevezésű szovjet pneumatikus víz alatti házat elsősorban a tengerpart menti vizekben végzett tudományos munkálatoknál lehet kitűnően hasznosítani. Ez a Fekete-tengeren néhány év óta tartó kísérletek során is bebizonyosodott. A „Polip” korszerűsített változatát 35 méter mélységben, összesen 130 napon át vetették alá próbának. A „Polip” lakói — egy-négy ember — geológiai, hidroké- miai, orvosfiziológiai vizsgálatokat végeztek. A búvárok meggyőződtek, hogy a „puha”, felfújható konstrukció biztonságos és kényelmes. A „Polip” az első európai A Szovjetunió távol-keleti részén fekvő Komszo- molszkna-Amuré városban megrendezték a hagyományos ősz-ünnepet. A város terein színjátszó együttesek, ének- és zenekarok szórakoztatták az egybegyűlteket. Színpompás orosz nemzeti viseletbe öltözött lányok, karjukon gyümölccsel teli kosarakkal Az Ukrán Tudományos Akadémia Geokémiai és Ásványfizikai Intézete munkatársainak most sikerült először gyémántot és titánt tartalmazó ásványok és betonhomok jelenlétét , kimutatni az Azovi- tenger fenekén. Speciális úszó dokkról 49 kutatófúrást végeztek, különleges csövekkel több száz mintát véve a sekélyebb tengerrészek fenekéről. Mély vízben a mintavételt búvárok végezték.. A tengerfenék rajzolatát geológiai lokátorral határozták meg. Valamennyi mintát változatos fizi kai-kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Geoké- mikusok 41, a tengerbe ömlő folyó vizét vizsgálták meg, köztük olyan jelentős víziuta- feét, mint a Don és a Kubány. Különösen az Azovi-tenger ősrégi levegőminta Az Antarktisz ősi levegője, amelyet a Föld 25 000—30 000 évvel ezelőtt „lélegzett be”, légbuborékok formájában maradt meg, amelyek képződésük idején kerültek a jég alsó rétegeibe. A titdósok szerint ez a jég azóta nem változott. A szovjet kutatók 500 méter mélységből vettek próbákat a „Vosztok” állomást övező jégtakaró fúrásakor, és ezeket a próbákat Leningrádba szállították. Mikroszkóp alatt a buborékok higanyszerűen csillogó, egyforma gömböcskéknek tűnnek. Az északi sarkvidék mélyén fekvő jég rétegeiből vett minták lehetővé teszik, hogy fogalmat alkossunk róla: milyen is volt bolygónk atmoszférája a távoli múltban. pneumatikus víz alatti ház 1966-ban készült, s az utóbbi időben tökéletesítették. Legutóbbi változata egy vízcsepp formájú tágas sátor. A víz alatti ház rugalmas anyagból készül* falaiba világítóabla- hokSk szereitek. A padlózat és az ágyak is felfújhatóak. A partról kompresszor juttatja a levegőt a víz alatti laboratóriumba, amelyet vastag kábelek rögzítenek a mederhez. Amint a „Polip” egyik tervezője kijelentette, a szovjet expedíciók 1972-ben már több pneumatikus víz alatti házat fognak használni. i ünnepe személyesítették meg az őszt, amely az idén gazdag zöldség- és gyümölcstermést adott. A. távol-keleti városban ezekben a napokban több mint száz esküvőt tartottak. A fiatal párok most azonban orosz trojkák helyett virágokkal díszített autókon mentek az anyakönyvvezetőhöz. északi része bizonyult „termékenynek”. Titán tartalmú ásványokat, — ilmenitet és ru- tilt találtak itt. A kisebb sztyeppéi folyó, a Berda deltájának homokja szintén gazdagnak bizonyult ásványokban — a minták nagy százalékban tartalmaznak apatitot, gránátkövet és kromitot. A se^ kélyebb tengerrészek és a fürdőhelyek fenekén cirkóniumot és elszórtan apró gyémántokat találtak. A tudások feltételezik, hogy az Azovi-tenger fenéktalajának geológiai szerkezete megegyezik a környező, hasonló jellegű, ásványi kincsekben gazdag vidék talajának felépítésével, és mintegy azok folytatásaként szolgál. Mindez tehát újabb ásványlelőhelyek, köztük vasérckészletek feltárását ígéri. Műtrágya a Kaszpi-tengerből A Kaszpi-tenger vize évente másfél millió tonna moszatot vet ki a partra. A partot több kilométer hosszúságban elborító mó- szat — mint kiderült — nagy mennyiségű nitrogént és nyomelemet tartalmaz. A Mangislak-félszigeten most azzal kísérleteznek, hogy e moszatot trágyázásra has?, nálják fel. Ha a kísérlet eredménnyel végződik, akkor a Kaszpi-tenger egy. maga több műtrágyagyártó üzem termelését pótolja. Népújság 10 1971. november 7. Üj rizslelep a Balhas-to meméu. . ___ A tudomány új fellegvára a Finn-Öböl partján _ előállítaniuk. A szovjet rizstermesztés jövője Az ősz Drágakövek a tengerfenéken 1 H Szovjetunió vadászterületei
