Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
H barátság antennái A bolgár újságok nemrégiben adtak hírt arról, hogy a Duna bal partján megkezdték a Szovjetunió—Bulgária elektromos távvezeték 118 méter magas tartóoszlopainak lerakását. Ugyanilyen tartóoszlopokat helyeznek el a folyó jobb partján is. A munkálatokról Ivan Radulov, az Energiagazdálkodás Beruházási Iro. dójának mérnök-vezetője elmondotta, hogy az elektromos távvezeték méretei hatalmasak és éppen ilyen nagy a gazdasági jelentősége is. Hossza 450 kilométer, a rajta keresztül haladó áram feszültsége 400 000 volt. Egyetlen kilométer hosszúságú vezeték megépítéséhez 130 tonna súlyú anyag szükséges. A vezeték teljes felszereléséhez 60 000 tonna anyagot használnak fel. Nehezíti a munkákat — mondja Radulov igazgató —, hogy az anyagokat folyókon, mocsarakon, hegyeken át kell szállítani azokra a szakaszokra, amelyek távol esnek a közúti és vasúti forgalomtól. négymilliárd KILOWATTÓRA — A vezeték óriási gazdasági jelentőségét kellően képviseli ez az egyetlen adat, hogy évente mintegy 4 milliárd kilowattóra elektromos energia halad majd át rajta. Ez annyi, tnint Bulgária legnagyobb hőerőműveinek, a v,Várnának” és a „Maricának” termelése. A távvezeték üzembe helyezésével lényegében újabb hatalmas erőművet létesítünk, amelynek már nincs szüksége több száz tonnányi szén felszínre hozatalára és szállítására. A vezeték Bulgária energiarendszerét összekapcsolja a szovjet energia- rendszerrel; az új vezeték réNyári szemeszter 1971. nyarán a Szabad Német Ifjúsági Szövetség 25 000 diáktagja vett részt 3—6 hétig az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés területén folyó munkálatokban. A hallei Martin-Luther Egyetem diákjai például elhatározták, hogy a Halle-Neustadtban végzett brigádmunkán kívül - részt vesznek az utcák, a hidak építésénél folyó munkákban és a mélyépítési munkálatokban is. Sok diákcsoport ész- szerűsítési és anyagtakarékossági rendszabályokat dolgozott ki. A munlía után kulturális és sportrendezvények, tudományos előadások, az egyetemi tanárokkal és a kongresszusi küldöttekkel folytatott beszélgetések és viták gazdagították a diákbrigádok szabad idejét. Ezen a „nyári szemeszteren” eleinte sokaknak szokatlan volt a munka. A Drezdai Mérnökképző Főiskola 200 diákja a Scheftenberg-i barnaszén-kombinátban dolgozott, és a szokatlan bányamdnka alaposan próbára tette nemcsak fizikai, hanem lelkierejüket is.' Néhány nap múlva azonban már hasznosítani tudták magukat és a szenescsilléknél éppúgy megtalálhatók voltak, mint a sínépítő munkáknál, a szállítószalagoknál és a brikettgyárbari. sze a KGST-onszágok közös energiarendszerének. A nemzeti energiaforrások összekapcsolásával jelentősen javíthatók az egyes országok energiagazdálkodásának mutatói. KIINDULÓPONT ÉS VÉGÁLLOMÁS Az új vezeték kiindulópontja a moldavai Kucsurgane, ahol nagy kapacitású elektromos művet létesítettek. A Szovjetunió területén 220 kilométer, Romániában 150 kilométer és Bulgáriában 80 kilométer hosszúságban húzódik a vezeték, amelynek végállomása a bolgár Szurovo falu. A szovjet rész tervezési munkálatait és építését szovjet szakemberek végezték, ez a leghosszabb szakasz már el. készült, felállították az oszlopokat és felszerelték a 11 kábelsort. Az energetikai szakemberek a „barátság antennái”- nak nevezték el ezeket a maA Sziléziai Orvostudományi Akadémia általános kémiai intézetének kutatócsoportja dr. T. Wilczok profesz- szor irányításával szenzációs eredményeket ért el a tengeri moszatok, más néven az algák tenyésztésében. A speciálisan megválasztott ásványi sók adagolásával és a környezeti hőmérséklet megfelelő szabályozásával a kutatóknak sikerült olyan moszatfajtákat kitenyétsztenrök, amelvek fehérjetartalma 80 százalékig, zsírtartalma 60 százalékig, szénhidráttartalma pedig 50 százalékig terjedt, — a kísérletező kívánságának megfelelően. Kiderült, hogy az ember az algák vitamintartalmát is tetszés szerint szabályozhatja. A Varsóban élő L. Gradstein asszony már a háború előtt gyűjteni kezdte a csókokat ábrázoló képeslapokat. Ma már hatalmas kollekciója van: híres festmények reprodukcióin anyák csókolják gyermekeiket, a kisgyerekek egymást. Több százra rúg a giccses, vásári képeslapok száma, amelyek ma már szintén érdekes kordokumentumok, s meg kell hagyni: megvan a maguk patinás bája. A nem mindennapi kollekció tulajdonosa gyűjti a küTakaró — alumíniumból Érdekes újdonságot kezdett gyártani a csehszlovák textilipar. Poliéter hártyával bevont üveggyapotból készült takarók egyik oldalára leheletfinom rétegben alumíniumot vittek fel. Ha a takarót alumíniumos oldalával lefelé terítjük le, akkor melegít, mivel a fémbevonat a hő 90 százalékát visszatartja. Ha azonban a fémes oldal kerül felülre, akkor a takaró alatt még hőségben is kellemes az alvás, mivel visszaveri a hő- sugarakat. Az alumíniumos takaró mindössze 55 grammot nyom és egy cigarettatárcánál nem nagyobb tokban elhelyezhető. B. K. gas oszlopokat. Az egész távvezeték maga is a „Barátság” hevet. kapta, ELŐRETOLT HATÁRIDŐ A romániai szakasz építésével egy időben teljes erővel folynak a munkálatok Bulgáriában is. Az itteni szakasz tervezését és építését bolgár szakemberek végzik és a megállapodás értelmében Bulgária szállítja a szükséges anyagokat is. A nehezen járható tereprészeken most a bulldózerek és a traktorok utakat építenek. A balparti munkákkal egyidőben a Duna jobb partján is erősödnek az előkészületi munkálatok és így megvan annak a lehetősége, hogy az 1972. október 30. határidőnél jóval hamarább helyezzük üzembe a Barátság-vezetéket. (BUDAPRD3S— SOFIAPRESS) Az ennyire magas zsiradékvagy fehérjetartalmú növények óriási tömegben történő tenyésztése fantasztikus távlatokat nyit az emberiség élelemellátása és az éhezés elleni harc terén. A fogyasztásra alkalmas moszatok igen nagy jelentőségűek az űrhajózás szempontjából is: a moszat^enyésztés ugyanis a kozmikus feltételek között is lehetővé teszi az élelmiszertartalékok gyors reprodukálását. Még megoldandó kérdés a? algák sejthámrétegének elpusztítása, hogy a sejttarta- lom „emészthető” legyen a szervezet számára. A sziléziai kutatók szoviet. csehszlovák és más tüdősökkel közösen dolgoznak e probléma megoldásán. lönböző kívánságokat tartalmazó levelezőlapokat is (már több ezer van belőlük); amelyeket fajtájuk szerint osztályoz: lehetnek népiesek, vallásosak, reklámjellegűek, művésziek, mulatságosak, csúnyák eredetiek. . . Birtokában van az UNESCO által kiadott képeslapok gazdag gyűjteménye is. Kubai tudósok rendkívül érdekes kísérletet folytatnak a „manjuari” nevű _halfajta mesterséges megtermékenyítésével, — ezt a ritka ichthyolo- giai halfajtát a kipusztulás veszélye fenyegeti. Valamikor az amerikai kontinens egész területén. elterjedt volt, ma azonban már csak Kuba tavaiban és sekélyebb vizeiben él. AZ ŐSSZÖRNY KORTÄRSA A kubai Állami Haltudomá- nyi Intézet parkjában, a Havanna közelében lévő Loma de Tierra-ban lévő haltenyészeti mesterséges tóban folytak a kísérletek, amelyek igen nagy sikerrel zárultaik. A manjuari (Lepidosteus stractosteus) mint „élő kövület” szerepel a tudomány világában. A lepidosteus családhoz tartozik: nagy testű, csontos hal, kettős lélegzési rendszerrel. őse először a földtörténet harmadkorában jelent meg. Az egyetlen halfajta, amely kortársa volt az Ichthyosaurus nevű szörnyetegnek. Ma moszat lesz vacsorára... Csókkollekció WieÍiczka,a hánvászmíilt sok évszázados emléke A Krakkó környéki Wielicz- ka sóbányáját méltán nevezik a lengyel bányatechnika a lengyel bányászmunka történetét legmeggyőzőbben érzékeltető dokumentumnak. Világviszonylatban ez . az egyetlen ilyen jellegű műemlék, amelynek kezdetei a XI századra nyúlnak vissza. A bánya csak a XIII. században épült, de sófőzdék már jóval korábban léteztek ezen a helyen. A wiellczkai sóbányáról tehát elrrtondhatjuk, hogy Lengyelország legrégebbi, szakadatlanul működő termelő üzeme. A bányának ma 9 szintié van 330 méteres mélységben Vágatainak egvüttes hossza 120 kilométer, legrégebbi fennmaradt aknája a XIV. századból származik. A régi bányában múzeumot rendeztek be, ahol a látogatók megtekinthetik a világ- viszonylatban egyedülálló bá- nyaszerszám-gyűjteményt, a sok évszázad«! szállítóeszközöket. Víztelenítő berendezéseket és sok Vnás tárgyat a sóbánya gazdag múltiából. A lengyel és külföldi kirándulócsoportok végigsétálnak néhány elhagyott , vágaton, megcsodálják a „sós tavat”, a sóból faragott szobrokkal díszített sófeitő kamrákat, a nagyhírű Kristálybarlangot és a Kinga-kápolnát. Wieliczka virágzásának tetőpontján, a XV. és XVI. szá- zad for(íiilAW,n. A Kinga kápolna. Idősebb, mint a hozzá nagyon hasonló krokodil-család bármely tagja. Növekedése során eléri a másfél méter testhosz- szúságot; húsa kitűnő izű, de petéi mérgező, hódító hatásúak. HAL A SZÁRAZON Állkapcsán rendkívül erős fogak sorakoznak, — a kettős lélegzési rendszer (kopoltyú és tüdő) lehetővé teszi, hogy órákon át a szárazföldön is életben maradjon. A zoológusok valahová a halak és a hüllők közé helyezik; amikor ez a fajta megjelent, még nem volt különbség a halak és a hüllők között. Ma Kuba sekély vizeiben él, főként ott, ahol vízi-vegetáció tenyészik. Keveset mozog, de élelemszerzés közben villámsebesen úszik a víziben. „CSALÁDI KANNIBALIZMUS” A kísérletek során arra kerestek válást, hogy mi lehet az oka a manjuari fokozatos kihalásának. Meglepő tények derültek ki. A petéket a halapa falja fel hihetetlen meny- nyiségben. Amelyik pete mégis megmarad és a születés létrejön, akkor új veszély jelentkezik. A kis utódok 72 órán keresztül mozdulatlanok a születés színhelyén, ezt az alkalmat használják fel xa korábban született testvérek, hogy felfalják őket. Ez a „családi kannibalizmus” hihetetlen mértékben megritkítolta a különös halfajtát. Ezen kívánnak most segíteni úgy, hogy a kísérleti telepen mesterséges megtermékenyítéssel 4000 manjuari Világrajöttét segítették elő. Megfelelő óvintézkedéseket tettek az apák és a testvérek kannibalizmusa, ellen. Vigyáznak arra is, hogy a tó vízének hőmérséklete állandóan megfelelő legyen. A növekedés időszaka alatt tengeri moszatokkal és különféle mikroorganizmusokkal táplálják a most már szaporodó manjuari-családot. (BUDAPRESS—PREN3A LATINA) „Kannibál köimletek44
